Témaindító hozzászólás
|
2004.03.01. 09:29 - |
Ide várjuk a M* során elhagzott aranyköpéseket Sznfctm tollából |
[11-1]
Na most bezzeg nem csinált a :D-ből vigyorjelet. De legalább előbb van itt, mint az rpg.hu-n! :) |
Szombati MAGUS termés (jó hangulatú kaland volt, rég röhögtünk ennyit, remélem, átjön! :D)
Egyik JK régóta nem játszott, ill. maga a játékos se, szóval röviden összefoglaljuk, mi volt az elmúlt kalandokban: KM: - Az előző részek tartalmából... JK: - ...volt egy albínó, aki után NEM eredtünk... :D
Kitaláltuk, hogy a városban a helyi fejedelem önéletrajza a legnagyobb siker: "Hogyan lettem egyszerű földművesből autoriter uralkodó?" 30 egyszerű lépésben, tanácsadással és munkalehetőséggel... :D
A kaland célja egy lakatlan szigeten berendezett "szanatórium", amit tharr-hívők üzemeltetnek, és számos pénzes (és gonosz) ember megszáll és kúráltatja magát itt. JK: - Mennyi a befogadóképessége? KM: - 1-2 tucat ember. JK: - Meg mindnek a 6-8 fős testőrsége? KM (sokat sejtetően): - Vannak, akiknek nincs szüksége testőrökre... :D
Az odaúton egy föld alatti dándzsönbe jutunk, amit valami kígyóimádó gyíklények építettek, és régóta üresen, érintetlenül áll. A föld alatti komplexumban az ajtókon nincs kilincs, mellettük viszont tenyér alakú mélyedések vannak a falon. Nem egészen emberi tenyérre, hanem karmos mancsokra szabva. JK1: - Akkor várjuk meg, míg megnő a körmünk! JK2: - Jó! Leülünk, és várunk! :D
Ugyanezen építmény alsó szintjén egy szobában egy kutat találunk (értsd: mély gödör). JK1: - Beledobom a fáklyát! JK2: - Olajkút...? JK3 (az épület előtt): - Hallom a robbanást? :D
Távolabb az erdőben egy őrposztba botlunk, toroni Vihargárdistákkal, meg egy boszorkánymesterrel. A poszthoz egy néhány szobás faház is tartozik. KM: - Az egyik szobából nyögés hallatszik. JK (lány): - Lehet, hogy egy szülő nő. KM: - Igen. Új kaszt: boszorkánymester/bába. :D
KM: - A boszorkánymester tőrt ránt, amin valami furcsa anyag van. JK1: - F*sza... JK2: - A f*sza?! :D
Az összecsapás igen komolyan alakul, a csapat egyetlen ütőképes harcosa, a 7. szintű harcosnő egy vihargárdistával van elfoglalva, miközben a 2. szintű bárd és a 6. szintű tolvaj (akinek a KÉ-je nagyobb, mint a TÉ-je :) ) a boszimesterre támadnak. Tolvaj (támad): - 96! KM: - Nem talált! (visszaüt) 78? Tolvaj: - Nem talált! Gigászok harca!!! A bárd bezzeg 110-el eltalálta... :) Gigászok harca 2. kör, BM vs Tolvaj: KM: - 138? Tolvaj: - Talált... KM (sebzés): - 1. Tolvaj: - Felfogta a páncél! (És ez így ment tovább, és tovább, és tovább, és tovább...) :D
Harcosnő a papnőnek: - Kitty, neked nincs valami f*sza kis szerszámod...? :D
JK: - Legközelebb lehetnék aquir? KM (nem figyel): - Mi akarsz lenni? Tapír? :D
Végül eljutottunk a tharr-hitű gyógyászati központba, ahol a hierarchia csúcsán a papok álltak, a szerzetesek pedig nekik voltak alárendelve. A szerzeteseknek viszont jobb volt a ruhája, járt hozzá csuklya is meg minden (ami azért jó, mert a fél csapat fél-elf volt :) ). A bárd varázslattal tharr-papnak álcázza magát, és bemegy a szentélybe körülnézni. Mielőtt lejárna a varázslat, visszatér - persze nem tudott mindent megnézni adott idő alatt. Bárd: - A szerzetesek nagyon tiszteltek. KM: - Azért nem volt ideje körülnézni, mert a s*ggét is kinyalták. JK: - Igen. Csak tharr-totta... :D
Az újbóli varázsláshoz a bárdnak a sűrű erdőben fel kell másznia egy fára (ill. csak onnan látja a csillagokat, hogy visszanyerje a manát). Néhány varázslattal ezután...: Bárd: - Nem gond, felmászok megint. Mint a mókus. :D
A csapat többi részének is be kell jutnia valahogy az említett szentélybe. JK1: - Ne álcázzuk magunkat szerzetesnek, mert akkor a papok parancsolhatnak nekünk. Például mondhatják, hogy pucoljuk ki a klotyót. JK2: - Vagy nyaljuk ki a s*ggüket. KM: - Ezt csak a kevésbé aberráltak mondanák... :D
Végül beöltöztünk szerzetesnek (kivéve a bárdot, aki megint felvette egy pap alakját), és bementünk a gazdagon díszített, relikviákkal teli szentélybe. Bárd: - A szerzetesek nem lopnak! Főleg nem befelé menet... :D
A hónap kérdése: a félszemű fele KP-ból veheti fel a vakharcot...? :D
Már a menekülésnél tartottunk, de megálltunk kifújni magunkat. JK: - 3 perc alatt hány pszí pont jön vissza? KM: - 3. Egy nagyobbacska pszí rohamot is megereszthetsz belőle. :D |
Bocsi csak kicsit elterelte a figyelmemet az államvizsga... :P
Szerintem így is érthető, de bevágjam még egyszer? :) |
Heh? Ez melle, bocs. Na akkor majd Szn. |
(by Szn)
A csapat egy szetélyt keres egy erdővel borított szigeten, ahol mellesleg van valahol egy szupertitkos toroni támaszpont is (szupertitkos sziget). Csapattagok: Salogel (elf harcos/varázsló), Lynn (harcoslány), Bettina (nemtom, talán pap?), és Eric (tolvaj).
Bolyongunk az erdőben, fogalmunk sincs, merre lehet a szetély.
Lynn: - Van erre valami vaddisznó? Megkérdezem, merre van a szentély.
Salogel: - (Sóhaj)
Lynn: - Most mi van?!?!
Salogel: - Semmi... Jó ötlet...!
:D
Egy tolvaj szembeszáll a toroni Vihargárda egyik tagjával az erdőben. A dolgok kezdenek rosszra fordulni, mikor a harcoslány a segítségére érkezik.
KM: - A gárdista feléd fordul, úgy látja, te vagy a veszélyesebb ellenfél.
Salogel: - Vakok közt a félszemű a király!
:D
Ugyanaz a harc, a Lynn, a harcoslány rosszakat dob.
Salogel: - Majd elfárad, már megsebesült! (...) Még elfertőződhet!
:D
Végül persze elfognak minket, és - rövid börtönben raboskodás után - a sziget urához vezetnek.
KM: - Ott vagytok a helytartó előtt.
Lynn: - Hogy hívják?
KM: - Sextusnak.
(nagy röhögés)
Salogel: - Szimpatikus neve van...
Lynn: - Három napja nem ettem, de a neve se rossz...!
:D
Lynn: - Na és mit akar tőlünk... Sextus?
Salogel: - Ha nem röhögnél, szóhoz is jutna...
:D
A toroniak végül szabadon engedtek, hogy nekik keressük meg a szentély. Szökési terv:
Salogel: - Van úszásom is, szóval futunk a tengerpartig, utána meg úszunk.
:D
A keresés folytatódik a sűrű, sötét erdőben (asszem).
Lynn: - Te természetközeli vagy, neked mit mond mindez?
Bettina: - Természetközeli? Honnan veszed ezt a baromságot?
:D
Következő kaland, egy kisvárosban nyomozgatunk (Bettina helyét egy Erik nevű paplovag vette át). A csapat tagjai úgy döntenek, kivallatnak egy foglyot (aki éjjel betört egyikük szobájába):
Lynn: - Előkészítek egy széket, meg egy csomó vizet.
Salogel (a KM-hez): - Most megijedt, mi?
Lynn: - Locsoljunk vizet a szájába!
Eric, a tolvaj: - Vagy öntük egyik pohárból a másikba!
(...)
Salogel: - Bekötözöm a sebeit.
Lynn: - De előbb borsozd be!
Salogel: - Neeeem!
Lynn: - Hát ezért ébresztettél fel?!
:D
A nyomok az évtizedek óta elhagyottan álló árvaházhoz vezetnek.
Lynn: - Keressük meg az árvaház utolsó igazgatóját!
KM: - És hogy?!
Erik, a paplovag: - Kiássuk...
:D
Régi bánya, ahol gyerekeket dolgoztattak.
Lynn: - Mit bányásztak?
KM: - Követ.
Lynn: - Jó, de minek?!
Erik, a paplovag: - Hogy arréb rakják a bányát...! Mint a nyári munkatábor: délelőtt fejted a követ, délután meg adnak ragasztót, hogy visszatedd.
:D
Az előbb említett tanú, miután eloldoztunk, öngyilkos lett. Később kiderül, hogy annak idején, gyerekkorában őt is a bányában dolgoztatták.
Lynn: - De miért ölte meg magát?
Erik, a paplovag: - Lehet, hogy hiányzott a bánya, és annyira rátört a depressziós roham.
:D |
Akkor most a legutóbbi meg a mostani adag... (MAGUS)
Játékon kívül: - Miért nem törölted fel, amit odaspricceltél...?
Találkozunk egy nagy harcossal, aki jól jönne a csapatban, annál is inkább, mert épp egy perce hányt kardélre egymaga egy egész szakasznyit a kalandban szereplő átlag ellenfelekből. NJK: - Bizonyítsátok be, hogy rátermett harcosok vagytok! JK1: - Győzzük le? NJK: - Dehogyis. JK2: - Öljük meg egymást...?
Egy próbákkal teli labirintusból kellett volna kijutni, hogy a harcos elhiggye, hogy rátermettek vagyunk (me' hogy ő is teljesítette, és általában bárki odamehet). Aki kiállja a próbát - köztük a harcos is -, egy vörös tetoválást kap a mellkasára. Ez persze nem tetszik mindenkinek: JK1: - Nekem ne barmolják össze a szép mellem! JK2: - Te kérheted a seggedre is...
Aztán elérkezett a mai nap, és mivel az előző játék kb. másfél hónapja volt, fel kellett volna idézni, hogy mit csináltunk. Végül sikerült is, egyik jk nagyjából összefoglalta, mi is történt. JK1: - ... és aztán jól megszívtuk a próbával. JK2 (eszébe jut): - Jaj, tényleg, az a f.szság!
A célunk egyébként a későbbiekben az egyik JK elf íjának visszaszerzése egy Ezüst Erőd nevű, teokráciában élő, militarista fanatikusokkal tömött városból.
Egy gladiátorviadalra fogadtunk, és a nyeremény másfél aranyra jött ki. Kerekítés után: KM: - Az alkotmányjogban nincs visszamenőleges hatály, kivéve, ha az plusz kedvezményeket állapít meg. JK1 (aki nyert): - Ha nyerek, az plusz kedvezmény. KM: - De nem nekem!
Nincs pénz, és tanácstalanok is vagyunk. A szexuálisan túlfűtött amazon (Jade) a szokásos ötlettel áll elő: Jade: - Keresek valami szexéhes papot. KM: - Kimehetsz a rabszolgapiacra és eladhatod magad szexrabszolgának.
Újra játékon kívül, egy kispárna kapcsán: - Ne nyomkodd az orrába, taknyos lesz! - Nem az orrába nyomom fel! - Hát hova...?
Újra... Jade: - Én csak egy rendes állást akartam! KM: - Ha nem tudod elérni, hogy rendesen álljon...
Amazon bevisz egy ütést, nagy az öröm, ujjong, dob sebzést... KM: - Hát ezt felfogta a páncélja. Salogel, az elf: - De az örömöt senki nem veheti el.
Épp felcsillan a remény, az amazon filozofálni kezd az elf íj kereséséről: - Nem hiszem el, hogy megtaláljuk! Bár megszerezni úgyse tudjuk... De legalább láthatjuk!
És az év vicce: Harcoslány, naiv arckifejezéssel: - Viszont ha visszaszerezzük Salogel íját, akkor már tényleg legyőzhetetlenek leszünk, vagy nem?
|
Egyik JK csajszi ismerkedik a másikkal, akivel egy küldetés kapcsán kerültünk össze. A küldi egy oroszlános szigeten játszódott. JK1: - És láttál már oroszlánt? JK2: - Nem. JK1: - Én se, de biztos nagyon félelmetes!
Majd, pár kudarcba fulladt kísérlet után: JK1: - Leszbikus vagy??
Találunk trezsőrt. JK1: - Ez lehetne egy ilyen közös pénzügyi alap... JK2: - Jó, jó, de legyen nálam!
Szállásunkon kevés az ágy, osztozni kell. JK csajszi mindenképp el akarja foglalni az egyiket. Csaj: - Én sebesült vagyok!!! Józan elf: - Én meg szociálisan érzékeny.
Esett az eső, és száradni+melegedni akartunk egy házban, amihez jól jött volna pl. egy kandalló vagy valami. JK: - Mikor jöttünk, és láttam a házon kéményt! KM: - Én nem.
A kaland helyszíne egy sziget volt, ahol folyton ellenséges oroszlánokba botlottunk. A hajónk (szép, nagy, vitorlás) egy védett öbölben horgonyzott, a sziget összes többi partját sziklafal képezte, és a tenger háborgott, tehát bármilyen kihajózási kísérlet csúfos véget ért volna a falakon. JK terve: Oroszlántetemeket kössünk a hajó oldalára, így az nem törik össze a sziklafalon. Kontra: Inkább fedjük le a sziklafalat oroszlántetemekkel, az biztosabb...
Parti majdnem széthalt a kaland során (brutál oroszlánok voltak! ) KM: - Kicsit darabos a mozgásotok, itt egy kar, ott egy láb...
|
Hosszú idő után újra itt, a mai játék termésével.
A csapat a kaland során egy olyan városba keveredett, ahol valahogy egyetlen épeszűnek látszó NJK sem leledzett. Hogy értsétek az alaphangulatot, a fogadósunk minden reggel saját sütésű, enyhén zöldes sütivel, és egy-egy bögre kissé megszilárdult tejjel kopogtatott a szobáink ajtaján. A kocsmában volt egy állandó társaság, akik nem voltak túl készségesek velünk, és egyikük, egy városi őr, még néger is volt. Ráadásul nő. Ezen kicsiny társaság pár tagjának szokása volt továbbá a városba vezető utakon a felhentelt útonállókat bevonszolni a közeli erdőbe, hogy ne legyen nagy a rendetlenség - mindezt hobbiból, anyagi térítés nélkül (az egyik nő, aki ezt csinálta, estélyi ruhát is viselt, de a harcban nem segített, nehogy összekoszolja magát). Szóval ilyen vidám kis városka volt ez - kicsit furán is éreztük magunkat néha. Ezek után lássuk az aranyköpéseket.
A városi őrök kordonnal zárták le az utat, és minden arra járót megvizsgáltak áthaladás előtt. A csapat leendő varázslója, Salogel (ez egy érdekes sztori ) előrement, hogy megtudakolja, mit keresnek. Visszatérvén... JK (Salogel): - Felháborító, de nem minket keresnek!
JK (Salogel): - Egy kislányt keresnek, aki ha betölti a 16-ot - ami két hét múlva esedékes -, elpusztul a világ. JK (tolvaj): - Hááááááát... azt hiszem, ez minket nem érint, mehetünk tovább.
A kocsmába belépve a csapat szembesül az éjfekete bőrű emberrel (nővel), aki egy társasággal üldögél az egyik asztalnál. Reakciók: JK1: - Hányan vannak a fekák? JK2: - Hé, nigger, az asztalomnál ülsz! KM: - Még egy ilyen, és tényleg rátok támadnak! JK3: - Hé haver, menj, mosakodj meg! A néger nő erre felemelkedett az asztaltól, de a kevésbé rasszista csapattársaknak sikerült lenyugtatnia (mielőtt valaki még szkininek nézne minket, a fentieket csak viccből mondtuk, semmi bajunk a négerekkel!). Megígértük, hogy többet nem fordul elő, és körülnéztünk a kocsmában... JK1: - Szóval, hányan vannak a fekák??
Kicsit később felkértek minket, hogy segítsünk keresni a fentebb említett apokaliptikus kislányt. Ehhez kaptunk is egy fáin medált, ami a kislány 1 méteres körzetében világítani kezdett. Kisvártatva rábukkantunk egy alkalmas lánykára, már csak a medált kellett a közelébe juttatni. A terv: JK (Salogel): - Nézd, mit ad neked a báááácsi! KM: - Nem hülye, kislány!!!
Előadjuk a világvégés sztorit a kislány testőrének, akivel egyébként végül nem sikerült zöldágra vergődnünk. NJK: - Szép mese volt. JK: - De ez nem mese, most mesélték... (Most akkor mivan?!)
Lógó orral, a fenti körülmények miatt kissé frusztráltan indultunk vissza a megbízónkhoz (egy újabb nőhöz), akivel a kocsmában találkoztunk. JK: - Vissza a kocsmába. Ott a megbízó? KM: - Nincs. JK: - Akkor menjen a p.csába, menjünk aludni!
Hiába, mint látható, a környezet és a szereplők meghatározták az alaphangulatunkat. Bár végül nem tudtuk meg, megsemmisült-e a világ...
|
Hátöööö.... nemtom írásban milyen lesz, de élőben nagyon jólk voltak..:! :)
KM: - Na megérkeztek Trevorhoz. JK1 (jó hangosan): - Szia Trevor!
A csapat két részre oszlik, az egyik fele lelép, a másik meg tervezni kezd (már nem emlékszem mit). Az utóbbi fél: JK1: - Alapvetően... JK2: - Kalapvetően?? JK3: - Na jó, én inkább a másik csapattal megyek, jó? (Ez így nem olyan vicces, de mikor már százhuszadszor akad meg a játék ilyen apróságok miatt, akkor higyjétek el, hogy az!)
JK: - Milyen napszak van? KM: - Ősz.
Egyik JK-t levélben értesítették, hogy kastélyt örökölt. A levelet egy zsoldos hozta el hozzánk, és ő vezetett el később a kastélyhoz is. A JK persze egyből beleélte magát, még azt is elvárta (volna), hogy "úrnőnek" szólítsuk. A többiek persze kissé cinikusan álltak a dologhoz. Zsoldos: - Én vezetem el a kastélyhoz, Úrnőm! JK: - Jééé, találtál egy csicskát, dejóneked! Zsoldos: - Meg kell alapozni a jövőmet...
Elirányítanak a kastélyhoz, ahol elvileg az ügyvéd is vár, akivel a papírokat kell intézni. A kastélyról kiderül, hogy egy egészen kicsi viskó, amiben egyszerre egy ember fér el. Úrnő: - Bemegyek. Többiek (röhögve): - Előbb küldd ki az ügyvédet, hogy beférj!
Szerencsére kiderült, hogy a kastélyhoz egy elágazásnál a másik irányba kellett volna fordulnunk, szóval később meg is találtuk az ingatlant, persze magas kőkerítés, rajta nagy vaskapu, zárva. Úrnő: - Kopogtatok. Csengő? Semmi? Akkor kiabálok: ügyvéééééééédúúúúúúúúúúúúúúúr! (A többiek csak röhögtek, de nagyon..)
A kastély személyzete egy olyan szobában szállásolta el a csapat egy részét, ahol... KM: - A Diszkrol, Kéjszen, és az Egbert család képei láthatók a falakon... JK (a játékos épp kaját csinált, kiszól a konyhából): - Bisztró, Engelsz, és...? KM: - Diszkrol, Kéjszen, és Egbert!!! JK: - Jóvan. Mindjárt KÉJSZEN van a szendvics!
Az egyik JK lány kapott egy olyan gyűrűt, melytől szépnek látják az emberek, és ez arra készteti őket, hogy igazat mondjanak neki (?). Egy 60 éves komornyikot akar szóra bírni. JK1: - Megszépülök, és igazat mondanak. JK2: - Egy 60 éves ezt nem veszi be. Fel se áll neki. JK1: - Dehogynem, élete teljében lévő fiatalember! Menj végig az utcán, és kérdezz meg párat, hogy feláll-e még nekik!
Találkozásunk a beszélő üveggömbbel: Üveggömb: - Én vagyok a beszélő üveggömb! JK1: - Nagy Ü-vel? JK2: - Meséljen magáról valamit! Hm... kér egy szivart? Hogy telt a napja?
Az öveggömb elég nehéz, csak két kézzel bírjuk mozdítani. JK1: - Hány kiló ez a gömb? Megkérdezem tőle. A Beszélő Üveggömb (továbbiakban NJK): - Nem tudom. JK1: - Milyen hülye ez a gömb...! NJK: - TEMEG RONDA VAGY! JK1: - Legalább nem vagyok kövér!
Alászállás a kriptába... KM: - Mi a sorrend? JK1: - Én megyek hátul, bal kezemben fáklya, jobb kezemben hosszúkard. JK2 (Zsoldos): - Én megyek előre, bal kezemben fáklya, jobb kezemben a borocska, és számban a szivar.
|
Sajna ha nem köptök aranyt, akkor nincs mit kiírni, de majd igyekszem! :) |
Ide várjuk a M* során elhagzott aranyköpéseket Sznfctm tollából |
[11-1]
|