|
1. a. tétel
2004.06.16. 14:11
- A környezet, környezetvédelem, a környezetgazdálkodás és a környezetgazdaságtan fogalma. A környezetgazdálkodás és a természeti erőforrások viszonya. A talaj termékenységének fenntartása és növelésére szolgáló módszerek, és ezek környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásai
Thyll: 92-94, 39-58, 177-190
Filep II: 115-134, 134-152, 152-155
Környezet: a térnek az élőlényt (vagy élőlények csoportjait) körülvevő, körülhatárolható része, mely a szervezet életfolyamataira közvetve, vagy közvetlenül előnyös vagy hátrányos hatással van. A környezet hatásaihoz a szervezetek alkalmazkodnak, és visszahatnak környezetükre. A környezet és az élőlények hatáskapcsolatát az ökológia vizsgálja.
Környezetvédelem: elsődleges célja az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása, a megfelelő körülmények kialakítása, védelme, és kialakítása (környezetfejlesztés) révén. Figyelemkörébe tartozik az épített környezet védelme, de a természeti kincsekkel (erőforrásokkal) való ésszerű gazdálkodás.
Környezetgazdálkodás: alatt a környezetnek szabályozott hasznosítását, tervszerű fejlesztését és hatékony védelmét értjük. Mindezeket a természet dinamikus egyensúlyának fenntartásának, és a társadalmi igények figyelembevételével végzi.
Környezetgazdálkodás 2: a természeti havakkal, erőforrásokkal, a természeti-, technikai adottságokkal és lehetőségekkel való tudatos és tervezett gazdálkodás (szervezés, tervezés, végrehajtás, ellenőrzés), mely hosszú távon segíti:
- A környezet terhelésének csökkentését
- Az erőforrások ésszerű és korlátozott hasznosítását
- A dinamikus ökológiai egyensúly fenntartását
Környezetgazdaságtan: a közgazdaságtannak (mint társadalomtudománynak) a környezet és gazdasági élet kölcsönhatásaival, illetve a környezetgazdálkodás ökonómiai oldalával foglalkozó része
A környezetgazdálkodás és a természeti erőforrások viszonya:
Erőforrások:
- Potenciális
erőforrás
- Függ az emberi ismeterektől, a gazdaságosságtól, és a kulturális színvonaltól, szokásoktól
- Aktuális
erőforrás
- Folytonos: nap, szél, áramló víz
- Megújuló (megújítható): tiszta levegő, tiszta víz, termékeny talaj, növények állatok
- Nem megújuló (nem megújítható): fosszilis energiahordozók, fémes-, és nemfémes ásványok
A megújítható erőforrások használata nem jelent korlátlan használatot. A használatnak az a szintje, melyen az erőforrás hosszabb távon károsodás, vagy leromlás (degradáció) nélkül használható, a fenntartható használat.
A talaj termékenységének fenntartása és növelésére szolgáló módszerek:
Miért szükséges fenntartani/javítani a talkajtermékenységet, avagy a talajdegradáció okai:
- Vízerózió, szélerózió
- Savanyodás, szikesedés, másodlagos szikesedés
- Szerkezet romlás (lemosódás, tömörödés)
- Rossz vízgazdálkodás
- Rossz tápanyaggazdálkodás
- Biológiai degradáció
- Csökkenő puferképesség, talajmérgezés
Védekezés a fenti káros hatások ellen, és a károk megszüntetése
Ezek együttesen a földvédelmi beavatkozások. Ez a fogalomkör szélesebb, mint a talajvédelem, mert a defláció-, és erózió elleni védekezés is beletartozik.
Földvédelem: a természet erői, és az ember termelő tevékenysége, és általában az ember környezethasználatának felszíni és földfeszín alatti kedvezőtlen változások megelőzésének, illetve csökkentésének lehetőségei.
Melioráció: fejlesztési tevékenység, egymással szorosan összefüggő bilógiai, kémiai, fizikai és műszaki eljárások komplex rendszere, mely a talajtermékenység megőrzését, tartós növelését célozza meg, miközben megteremti a korszerű gazdálkodás termőhelyi feltételeit.
A melioráció részei:
- Területrendezés
- Vízrendezés
- Talajvédelem
- Talajjavítás
- Öntözés
A talaj termékenységét fenntartó/növelő módszerek:
- Talaj szennyezettségének megszűntetése (kármentesítés)
- in situ: átlevegőztetés, talajmosás, biológiai lebontás, rögzítés
- ex situ: termikus, talajmosási, biológiai lebontási, és szilárdítási eljárások
- Savanyú talajok javítása
A javítás egyik eszköze a meszezés. Ez mérsékli/megszűnteti a káros savanyúságot, növeli a Ca-ellátottságot, és javítja a talajszerkezetet. A pH(KCl) alapján a 4,5 alatti talajokat mindenképpen javítani kell. Javítani kell akkor is, ha kevés a felvehető Ca-tartalom, vagy ha a talaj erősen kötött
Javítja a talajok fizikai tulajdonságát, szerkezetét, víz-, levegő-gazdálkodását, csökken a cserepesedésre való hajlam, csökken a vonóerő-szükséglet, lazul a talajszerkezet.
A kémiai tulajdonságok tekintetében csökken az aktív és a potenciális savanyúság, csökken a toxikus fémek mozgékonysága.
A biológia tulajdonságokra gyakorolt hatások közül a talajélet növelése a legfontosabb. Emiatt megnő a légköri N-megkötés (Clostridiumok).
A meszezés hatása 6-12 évre tehető
A szikesek hibáinak fő oka a talajkolloidok felületén felszaporodott Na-ban keresendő. A Na-túlsúlyba kerül ilyenkor a talajoldatban is. A javítás ilyenkor a sókészlet javítására irányul, leggyakrabban a Ca-ionok mennyiségének növelésével. Javítóanyagként savanyú kémhatású, kalcuimban gazdag anyagok jöhetnek számításba. (Ilyenek: meszezés, digózás, mész+gopsz, gipsz, lignit). Ezek hatására a Na à Ca-ra cserélődik.
Javulnak a talajok fizikai tulajdonságai. Itt elsősorban a vízáteresztő, és vízbefogadóképesség növekedésére, a vízkapacitás (és a hasznos vízmennyiség) növekedésére kell gondolni. A művelhetőség nő, a vonóerő-igény csökken. Tavasszal korábban a földre lehet menni, megnyúlik a tenyészidő.
Javulnak a kémiai és biológiai tulajdonságok is. A víz-és levegőgazdálkodás javul, atalajélet intenzívebb lesz, jobb a tápanyagok feltáródása. A javítás után megnő a termeszthető növények spektruma.
A szikesek javításának hatása maradandó, amennyiben egyéb feltételek (drénezés, mélylazítás) nem változnak.
- Az erózió elleni védekezés
Az erózió elleni védelem összetett. Részét képezi az agrotechnikai talajvédelem, a műszaki talajvédelem, és az erdészeti talajvédelem.
- Agrotechnikai talajvédelem:
- Művelési ág helyes megválasztása
- Táblásítás
- Talajfedettség
- Művelési rendszer megválasztása (talajművelés, vetésforgó)
- Műszaki talajvédelem:
- Sáncok, teraszok
- Vízmosáskötés, hordalékfogó gátak
- Defláció elleni védekezés
A szél elleni védelem elsősorban agrotechnikai, és erdészeti lehetőségeket foglal magában. Ide tartoznak az erdősávok, fasorok, ligetek telepítése, a kulisszás vetés, a talaj fedettségének növelése, a szalagos vetés, a talajfelszín ellenállásának növelése (öntözés), megfelelő talajművelés, és szintetikus stabilizálóanyagokkal lehetséges.
A talaj termékenységét rövidtávon trágyázással, és öntözéssel emelhetjük.
- (Mű)trágyázás hatásai
- Változik a talaj kémhatása a trágyázás hatására
- A műtrágyák vagy savasan, vagy lúgosan hidrolizálnak. Ez azt jelenti, hogy vizes oldatuk pH-ja savas/lúgos lesz.
- Fiziológiai
savanyúság/lúgosság esetén a kijuttatott műtrágyavizes oldata semleges ugyan, de a növény felveszi anionjukat/kationjukat, cserébe, a talajba H+ -t, vagy HCO3 – t juttat, ezáltal savanyodik/lúgosodik a talaj
- Kicserélődési savanyúságot
okoz minden olyan műtrágya, melyek kationja az adszorbeált H+ ionokat lecseréli.
- Amennyiben olyan műtrágyát választunk, melynek anionja és kationka is tápelem, a savanyító, és lúgosító hatás kiegyenlíti egymást.
- A talajok pufferhatása eltérő, pl. a homoktalaj pH-ját hibás trátgyázással hamar el lehet tolni
- A gyakran végzett, nagyadagú műtrágyázás növeli a talaj sótartalmát, változik a talajoldat összetétele
- Trágyázott területeken nemcsak a műtrágya többlet-hatása, de a talaj tápanyagtőkéje is jobban feltáródik, abból több hasznosul.
Lehet még az öntözésről, mint termékenység-növelő tényezőről beszélni.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
