A megm�velt t�j. Az erd� t�rhat�sa, az erdei utak. F�k, fasorok a t�jban �s a mez�gazdas�gi t�j

Az ember t�rl�t�s�t bizony�ra a term�szet fejlesztette ki, �gy els�sorban a term�szeti t�j elemeinek elhelyezked�se, ar�nyai fontosak.

A megm�velt t�jak k�z�l els�k�nt az erd�vel, annak t�rhat�s�val, az erdei utakkal foglalkozunk. Az erd� t�rhat�sa k�tf�lek�pp �rv�nyes�l:

• T�rhat�rol�, t�jalak�t� szerep (erd�sz�l), �s
• Bels� t�rhat�sokkal (tiszt�s, erdei utak)

Az erd� a s�kvid�ket tagolja, a domvid�ket �l�nk�ti, a hegyvid�ket koron�zza. Hat�sukn�l m�s �s m�s jellemz�ket tapasztalunk, ha lomboserd�t, vagy ha feny�erd�t szeml�l�nk.

A fiatal feny�erd� sz�le f�ldig cs�ng� �g-fallal egybef�gg�, �thatolhatatlan k�pet ad, a s�r�lt erd� (s�vos irt�s l�gvezet�k miatt) t�nkjei, illetve a felkopasz�tott f�k teljesen m�s k�pet adnak. A lombos-erd� sz�le �vszakonk�nt m�s k�pet ny�jt, tavasszal friss z�ld, �sszel aranyl�, vagy barn�s, szemgy�ny�rk�dtet� k�pet ad.

Az erd� bels� t�rhat�sa teljesen m�s. Hat�s�t az erd� fafajai, koruk, az �llom�ny s�r�s�ge, a k�rgek sz�ne, az �gak �ll�sa de a f�nyviszonyok is nagyban meghat�rozz�k (m�ret, ar�ny, f�ny, sz�n, fel�let). Z�rts�ga, magass�ga �ltal�ban hatalmat sug�roz. A s�r�n �ll� fa�llom�ny �thatolhatatlan k�pe ink�bb erd�sz�lhez hasonlatos, m�g a kitiszt�tott erd�, mint oszlopokkal teli csarnok magasodik f�l�nk. Az erd� jellemz� bels� t�rhat�sa a tiszt�s, melynek neve is tal�l� (ez a legtiszt�bb megjelen�se a term�szeti t�rhat�snak).

Az utak, nyilad�kok t�rhat�sa szint�n jelent�s. Az utak v�gta nyom, szinte erd�sz�l jelleg� t�jk�pi form�kat hoz l�tre, m�g a kisebb erdei utak, sokkal bens�s�gesebb hangulatot �rasztanak, �sszefon�d� lombkoron�ikkal. Ehhez csatlakozik, az a term�szetes emberi k�v�ncsis�g, hogy mi van a kanyar, vagy a gerinc m�g�tt. Az �tmenti erd�“fal” seg�t meg�llap�tani az �t magass�gi �s v�zszintes vonalvezet�s�t, �s nem engedi a t�volba veszni a tekintetet.

Az erd� bels� t�rhat�sa felveti az erd�be �p�t�s probl�m�j�t. Itt els�sorban vad�szati, madar�szati c�l�, valamint pihen�st seg�t� l�tes�tm�nyekre kell gondolni. Ezek lehetnek padok, es�h�zak, t�bl�k, hidak, �rkok, mad�retet�k, buszmeg�ll�k, vezet�kek. Jellemz� azonban, hogy olyan kev�s mesters�ges t�jk�pi elem l�tes�l az erd�ben, hogy annak jellemz� t�jk�pi megjelen�s�t jelent�sen nem befoly�solja.

Az erd�b�l kil�pve mez�n, puszt�n tal�ljuk magunkat, melynek fontos t�jk�pi elemei a f�k, fasorok.

Legintenz�vebb t�jk�pi hat�sa az egyed�l�ll� f�nak van, mely kont�rjaival meghat�rozza az eg�sz t�j jellegzetess�g�t. Hasonl�, intenz�v t�jelem a facsoport, mely tereb�lyesebb t�jelem. A fa �s facsoport jelleg�t befoly�solja a n�z�pont, a fafajok (lombos vagy t�level�, t�volr�l felismerhet�-e!).

Fasor legt�bbsz�r utat (Keszthely) szeg�lyez, de lehet v�zfoly�s, v�zpart, birtokhat�r stb. is. A fasor jellege m�s, mert itt a n�z�pont sokkal fontosabb t�nyez�.

N�z�pontok fasorok eset�n:

• K�ls� n�z�pont
• Bels� n�z�pont

K�ls� n�z�pont eset�n a fasor a t�jat el�ny�sen taglal�, vonalszer� megjelen�s jellemz�.

Bels� n�z�pont eset�n az erdei �thoz hasonlatos hat�sai vannak. Emellett fontos tulajdons�gai, hogy �rny�kot ad, jav�tja a mikrokl�m�t, vezeti a tekintetet. A bels� szempontb�l uralkod� hat�st a f�k faja (ny�r, h�rs, erdei feny�, plat�n, feny�f�l�k stb.), s�r�s�ge, z�rts�ga hat�rozza meg. A fasor a vezet�nek t�mpontot ad a t�vols�gok helyes felm�r�s�hez.

A mez�gazd�lkod�ssal m�velt t�j m�r intenz�vebben mag�n viseli a n�v�nytermeszt�s �s �llatteny�szt�s hat�sait. A sz�nt�f�ldi n�v�nyek (kal�szosok, kukorica) �lland�an v�ltoz� sz�n�kkel, m�ret�kkel, s�r�s�g�kkel egyedi text�r�t adnak a t�jnak, k�l�n�sk�ppen enyhe dombokon, ahol r�l�t�st is kapunk a ter�letre. Egyedi elemek a sz�l�k, gy�m�lcs�s�k, a legel�k, gyepek, r�tek, p�zsitok. Ezekn�l a t�jelemekn�l fontosak a sz�nek m�retek, ar�nyok, �s hogy milyen elemhez milyen asszoci�ci� k�t�dik.