Biol�giai sokf�les�g

Biodiverzit�s (biol�giai sokf�les�g) Az �l�vil�g v�ltozatoss�ga, amely mag�ban foglalja az �l�szervezetek genetikai (fajon bel�li), valamint a fajok �s �letk�z�ss�geik k�z�tti sokf�les�get �s maguknak a term�szeti rendszereknek a sokf�les�g�t.

A biodiverzit�s meg�rz�se �rdek�ben az ENSZ 1992-ben konferenci�t tartott Rio de Janeir�ban. A tan�cskoz�son elfogadt�k az �n. Biol�giai Sokf�les�g Egyezm�nyt, amely a biodiverzit�s (mikroorganizmusok, n�v�nyfajok, �llatfajok) meg�rz�s�t t�zte ki c�lul, a fenntarthat� haszn�lat elv�nek elfogad�s�val �s elterjed�s�vel. Az al��r� �llamoknak k�teless�g�k a nemzeti strat�gi�jukat kidolgozni, illetve a biomonitoring rendszerek �zemeltet�s�nek felt�teleit megteremteni. Az egyezm�nyt Magyarorsz�g 1993. december 29-�n ratifik�lta.

A fenntarthat� haszn�lat (hasznos�t�s): A term�szeti �rt�kek olyan m�don �s �temben t�rt�n� haszn�lata, amely nem haladja meg meg�jul� k�pess�g�ket, nem vezet a term�szeti �rt�kek �s a biol�giai sokf�les�g cs�kken�s�hez, ezzel fenntartva a jelen �s a j�v� gener�ci�k �letlehet�s�geit.

- sejt

- egyed

- popul�ci�

- faj

- bioc�n�zis

- holoc�n�zis: az �lettelen �s a benne l�v� �letk�z�ss�g egy�ttese

- biom

- bioszf�ra

A fajok sz�m�nak alakul�sa:

A vil�g fajk�szlet�nek csak egy r�sz�t ismerj�k. Kb. 1,4-1,8 milli� faj k�z� tehet� a tudom�nyosan le�rt fajok sz�ma. A teljes fajk�szlet azonban nem ismert, becsl�sek szerint 15-25 milli� a fajsz�m, de l�tezik 100 milli�s becsl�s is.

Az egyes fajok egyedsz�ma:

Talajszelv�ny fels� 30 cm-�n 1 m²-en:

- egysejt�ek:  1 milli�-f�l billi�

- fon�lf�rgek: 1 milli�

- ugr�vill�sok: 50 ezer

- bogarak: 150 ezer

A talaj t�bbf�zis� diszperz �kol�giai rendszer.

Az �l�l�nyek szerepe k�rnyezet�nkben

- Escherichia coli - bakt�rium, a b�lcsatorn�ban alapvet� vitaminell�t�s a feladata (B-vitamin komplex k�pz�s)

- csill�s egysejt�ek: cellul�z bont�s, feh�rjeforr�sk�nt jelennek meg

A bioszf�ra fajcs�kken�s�vel a bioszf�ra m�k�d�k�pess�ge cs�kken.

Vizek term�szetes �ntisztul�sa:

a benne l�v� �letk�z�ss�gek tiszt�tj�k a vizet. (egy lavor v�z megrohad, nem tisztul �nmag�t�l)

A biodiverzit�shoz kapcsol�d� fogalmak:

g�n  (�nfenntart� inform�ci�s rendszer)

g�nmanipul�ci�:

- USA, UK: szabad utat kapnak a g�nmanipul�ci�k

- EU: megpr�b�lj�k visszaszor�tani a g�nmanipul�ci�val el��ll�tott szervezetek bejut�s�t

Hollandia ® USA g�nmanipul�lt cukorr�pa ker�lt forgalomba, az �sszes term�ket amibe beker�lhetett meg kellett semmis�teni.

Genetikailag m�dos�tott term�kek bejut�sa term�szetes rendszerekbe:

A  Fekete ny�r k�tlaki fafaj, a K�rp�t-medenc�ben kipusztulhat, mivel az �ltetv�nyek egyik f� fafaja a feh�r ny�r volt, a m�sik az �szak-amerikai fekete ny�r. Ezek a nemes ny�r kl�nok porz�s �s term�s kl�nok. Genetikai unok�juk a fekete ny�rnak, a nemes ny�r beporz�s�t ezek a porz� kl�nok v�gzik el. A fekete ny�r �gy kipusztul.

A rosszul m�k�d� bioszf�r�n�l fell�p� jelens�gek:

1. Felmeleged�s

(erd�irt�sok, l�gk�ri jelens�gek)

2. L�gk�r �sszet�tel�nek v�ltoz�sa

(O, CO, N-tartalom) ( az �ce�nok felsz�n�n olajr�g�k)

3. El-Nino jelens�g

4. AIDS-t�pus� probl�m�k

A bioszf�ra pusztul�sa

I. Mennyis�gi

pl.: - talaj - 1945 �ta  a talaj 11 %-a elpusztult

- 1972. Stockholm: 1. k�rnyezetv�delmi vil�gkonferencia

- 1992. Rio de Janeiro: biol�giai sokf�les�gekr�l sz�l� konferencia

A F�ld lakoss�ga:                                A tr�pusi �serd� pusztul�sa

1972. 3840 mrd                                              100 ezer km /�v                                  m�r 30%

1992. 5470 mrd                                              170 ezer km/�v                                   m�r 42%

                                                                                                                                 ma 50%

Fajpusztul�sok:

1. Amerikai b�l�ny

1872-74. ® 3158730 b�r

1889. ® 639 p�ld�ny

2003. 30 ezer p�ld�ny

2. Amerikai v�ndorgalamb

XIX. sz�zad ® mrd-os

1907. utols� vadon �l�

1914. utols� �llatkerti

Magyarorsz�gon 4 f�le galamb tal�lhat�

- �rv�s galamb

- balk�ni gerle

- k�k galamb

- vadgerle

3. �stulok

Magyarorsz�gon a XIII. sz�zadban pusztult ki.

4. Eur�pai b�l�ny

1762. Erd�ly

Magyarorsz�gon az utols� a XVIII. sz�zad v�ge fel� pusztult el, szekerc�vel has�tott�k kett� a fej�t.

5. H�d

Magyarorsz�gon 1854-ben �cs k�zs�gben pusztult ki

(H�dmez�v�s�rhely, H�dt�i ltp.)

Az amerikai h�d v�rakat �p�t, az eur�pai nem.

6. Pelik�n, r�zs�s g�d�ny

Gyoma 1851 ( foly�szab�lyoz�s)

7. daru

1892. Fony�d

- N�pess�gn�veked�s

- technol�giai fejl�d�s

            - vil�gtengerek hal�szata

            - vet�si varj� esete. A f�szkel� vet�si varj�kat n�lunk a kipusztul�s fenyegeti. Okai:

                        - vegyszerek

                        - legel�k elterjed�se

                        - fagyaszt�szekr�ny

II. Min�s�gi

1. Cseres-t�lgyes vir�gos n�v�ny fajainak jellemz�i:

                                   fajsz�m            polimorfizmus               a t�rsul�s l�trej�tte

1. cseres-t�lgyes          100                             2.700.000.                              ezer �v

2. kasz�l�                    50                               325.000.                                 sz�z �v

3. kukorica kult�ra       1                                 15.000.                                   �v

polimorfizmus: legkisebb genetikailag �n�ll�an elk�l�n�thet� r�sz

2. szigetk�zi �llatk�z�ss�gek

Ahogy �regszenek az erd�ter�letek, �gy n�vekszik a biol�giai sokf�les�g

2100-ra a fajok 30%-a kipusztul

3. Herbivora-fajok sz�ma

1. t�lgy-k�ris-szil ligeterd�                              - t�lgy - 629 herbivora faj

2. ak�cos                                                        - ak�c - 12 herbivora faj

G�nbankok

A. Ex situ - g�nbankokban t�rt�n� meg�rz�s

            - g�ner�zi� vesz�lye

B. In situ - term�szetes �kol�giai rendszerekben t�rt�n� meg�rz�s

            - egyed�li meg�rz�si m�d

Mal�j - fsz. jellemz�i

A pleisztoc�n v�g�n az olvad�s k�zel 100 m-rel emelte meg a vil�gtengerek v�zszintj�t, �gy az egybef�gg� Mal�j-fsz-b�l kialakult a Nagy-Szunda szigetcsoport. A 10 ezer �vet k�vet�en a nagyeml�s�k sz�ma az al�bbiak szerint alakult:

1. Borneo, Szum�tra                500.000. km    eredeti fajsz�m - 70%

2. J�va                                    120.000. km    eredeti fajsz�m - 40%

3. Bangka, Bali                        10.000. km      eredeti fajsz�m - 10%

A g�ner�zi� vesz�lye csak 10 ezer km²-es egybef�gg� nemzeti parkokban lehets�ges.

Rezerv�tum szeml�let ® nem j�, a v�dett ter�leten k�v�l is belesz�l�sa kell legyen a k�rnyezetv�delemnek.

I. Sivatagosod�s

(A bolyg� sz�razf�ldjeinek sz�zal�k�ban)

1882-ben 9,4%

1952-ben 23,3%

Ok:

1. Vil�gm�ret� �ghajlatv�ltoz�s

            - term�szeti v�ltoz�s – Negev? sivatag - kanyon

                                           Rajasthan sivatag - 6-8 ezer �vvel ezel�tt t� volt

2. Emberi tev�kenys�g

            - t�llegeltet�s  9 km/�v sebess�ggel vonul a sivatag a Szahara d�li r�sz�n

II. Savas es�k

- fosszilis t�zel�anyagot el�getj�k (pl. sz�n, olaj) ® g�z + H₂O® savak

  k�n-dioxid ® k�nsav (sz�n t�zel�s� er�m�vekhez k�t�dik)

  nitrog�n-oxid ® sal�tromsav (bels� �g�s� motorok)

(a l�gk�rben l�v� sal�tromsav fele a k�zleked�sb�l sz�rmazik)

pH �rt�k

7 pH - semleges

7-14 pH l�gos

0-7 pH savas

6 pH - kipusztul a vizekb�l a lazac, a pisztr�ng, konc�r stb.

5 pH - csuka, s�g�r

4,5 pH - angolna

Norv�gia

Olvadt h�l� megindul, a radik�lisan lecs�kken a foly�k pH �rt�ke, elsavany�sodnak a foly�k, ®  lazac 1936-ban kipusztult Norv�gi�b�l

1 pH cs�kken�s 10-szeres savass�got jelent

Norv�gia

napjainkig 1750 db t� vesztette el gerinces �llatvil�g�t, pusztult ki a halvil�ga

A savasod�s probl�m�i:

2000 km-nyi t�vols�got is meg tud tenni a l�gk�ri mozg�sok miatt.

pl.: N�metorsz�g, Csehorsz�g k�n n� ®  Skandin�vi�ban lecsap�dik

    USA ®  Kanada

Eur�p�ban 20 milli� ha-on mutathat� ki a savas es�k hat�sa �s k�rokoz�sa

A term�szetv�delem int�zm�nyrendszer�nek t�rt�nete Magyarorsz�gon

1426. Rendelet az erd�k k�m�let�r�l - Zsigmond kir�ly

1872. Yellowstone National Park megalak�t�sa

            A vil�gon az 1. nemzeti park megalap�t�sa

1872. �vi IV: tc. A vad�szat szab�lyoz�s�r�l

                        - tilalmi id�ket hat�rozott meg egyes �llatfajokn�l

                        -  pl.: siketfajd ty�k vad�szat�t eg�sz �vben megtiltotta

1879. �vi XXXI. tc. Erd�t�rv�ny

                        - a term�szetv�delemr�l sz�l� els� jogszab�ly

                        - v�derd�k v�delme

                        - egyedi f�k v�delme

                        - f�ldtani �rt�kek fogalm�nak megjelen�se a term�szetv�delemben

1894. Magyar Ornitol�giai K�zpont megalak�t�sa

                        Herman Ott� munk�ss�ga

                        Eur�p�ban egyed�l�ll�

1905. Saj� G�bor - Az �sterm�szet kincseinek megment�se

                        Term�szettudom�nyi K�zl�ny

                        "Valamikor, k�s�bbi ivad�kaink majd sokkal t�bbet fognak kivonni az �s� �s

eke al�l, mert �k m�r annyira jutnak, hogy be fogj�k l�tni, hogy csak a sz�p

�de �s v�ltozatos k�rnyezetben �rdemes �lni."

1906. �vi 5. tc. P�rizsi mad�rv�delmi egyezm�ny al��r�sa

                        Ett�l az id�szakt�l �lvez v�delmet haz�nkban a feh�r g�lya, fekete g�lya,

v�zirig� stb.

1908. Lasz Samu- Els� nemzeti park javaslatok

                        sz�kelyf�ldi �s felvid�ki ter�letek

                        (Radnai havasok, Al-Duna)

1909. Dar�nyi Ign�c f�ldm�vel�s�gyi miniszter v�delemre �rdemes t�rgyak �ssze�r�s�t

rendelte el.

1909. Eur�pa 1. nemzeti parkj�nak megalap�t�sa - Sv�dorsz�g

1933. Vad�szati tilalmi rendelet

                        "R�ti sas �s r�r�, mint ritka ragadoz� madarak, csak a f�ldm�vel�s�gyi

miniszter enged�ly�vel l�het�k".

1935. �vi IV. tc. Az erd�kr�l �s term�szetv�delemr�l

T�rv�nyi szintre emelkedett a term�szetv�delem.

1936. Nagyszal�bczy Brun� el�ad�sa a II. nemzetk�zi Erd�gazdas�gi Kongresszuson.

                        Ea.: A term�szetv�delem az �llamok nemzetk�zi �rdekk�z�ss�g�ben".

1939. Orsz�gos Term�szetv�delmi Tan�cs (OTT) megalakul�sa

Az int�zm�nyes term�szetv�delem kezdete

A tan�cs 1+14 f�b�l �llt.

1939. Debreceni Nagyerd� v�dett� nyilv�n�t�sa

Haz�nk els� v�dett ter�lete

1961. Orsz�gos Term�szetv�delmi Hivatal (OTH)

Az orsz�gosan v�dett ter�letek kezel�s�t az Erd�rendez�s�gek l�tt�k el.

1972. Hortob�gyi Nemzeti Park megalap�t�sa

 - Magyarorsz�g 1. nemzeti parkja

1977. Orsz�gos K�rnyezet-�s Term�szetv�delmi Hivatal (OKTH) l�trehoz�sa

A k�rnyezetv�delem �s a term�szetv�delmi feladatokat h�rom megy�re kiterjed�  Fel�gyel�s�gek, ill. nemzeti parkok l�tt�k