A term�szetv�delem nemzetk�zi helyzete

Nemzetk�zi szab�lyoz�s a term�szetv�delem ter�let�n

Term�szetv�delmi            Term�szetv�delmi              EU term�szetv�delmi                 Egy�b

vil�gegyezm�nyek           eur�pai egyezm�nyek                szab�lyoz�sa                term�szetv�delmi

                                                                                                                             szab�lyoz�s

1.Ramsari E.                    1. Berni E.                        1. Mad�rv�delmi               1. Szomsz�dos

2. Washingtoni E.                                                         ir�nyelv                              �llamok

3. Bonni E.                                                                    79/409 EEC                       nemzetk�zi

4. Rioi E.                                                                   2. Habitat ir�nyelv                 szerz�d�sei

                                                                                       92/43/EEC

                                                                                  3. Natura 2000

                                                                                      Tan�csi Rendelkez�s

                                                                                      97/266/EC

1. Washingtoni Egyezm�ny

T�rgya: A vesz�lyeztetett vadon �l� �llat-�s n�v�nyfajok nemzetk�zi kereskedelm�r�l

            (CITES-Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora)

Alap�tva: 1973.03.03, Washington, USA

Hat�lybal�p�s Magyarorsz�gon: 1985. augusztus 27.

Tag�llamok sz�ma: 126

Az egyezm�ny mell�klete 35 ezer fajt sorol fel, 3 r�szre bontva, az egyes fajok vesz�lyeztetetts�g�nek megfelel�en. A nemzetk�zi kereskedelemmel kapcsolatos int�zked�seket, a szab�lyoz�s m�dj�t a 3. kateg�ria szerint hat�rozza meg.

I. kateg�ria

A felsorolt fajokat, melyek a kipusztul�s sz�l�re sodr�dtak, kereskedelmi c�llal, term�szetes �letter�kben gy�jteni �s nemzetk�zi kereskedelembe vonni tilos.

Ide tartoznak:

-         egyes krokodilfajok, orrszarv�ak, papag�jok

-         b�lna, majomfajok t�bbs�ge

-         parlagi vipera-haz�nk legvesz�lyeztetettebb h�ll�je

II. kateg�ria

Ide besorolt fajok kereskedelme csak ? kiadott (CITES-enged�ly) birtok�ban t�rt�nhet.

III. kateg�ria

A szerepl� fajok b�rmely p�ld�ny�nak az exportj�hoz, b�rmely olyan �llamb�l, amely felvette a III. kateg�ri�ba, export enged�ly el�zetes megad�sa, illetve felmutat�sa sz�ks�ges.

2. Ramsari Egyezm�ny

T�rgya: A nemzetk�zi jelent�s�g� vadvizekr�l, k�l�n�sen mint a v�zimadarak tart�zkod�si hely�r�l, azok v�delm�r�l (Convention on wetlands of international importance especially as waterfowl habitat)

Al��rva: 1971.02.02. Ramsar, Ir�n

Hat�lybal�p�s Magyarorsz�gon: 1979.04.10.

Tagorsz�gok sz�ma: 60.

A nemzetk�zi egyezm�ny c�lja, hogy a r�szes orsz�gok �ltal aj�nlott �s a nemzetk�zi vizes �l�helyek list�j�ra felvett ter�letek v�delm�t el�seg�tse. Mivel a vizes ter�letek a legvesz�lyeztetettebb �l�helyt�pusok k�z� taroznak, meg�rz�s�k nemzetk�zi �rdek.

A F�ld�n az �n. Ramsari-ter�letek �sszter�lete meghaladja a 30 milli� ha-t.

Haz�nkban 17 ter�leti egys�g tartozik a Ramsari Egyezm�ny hat�lya al�, ilyen pl. a K�r�s-Maros Nemzeti Park eset�ben a Kardosk�ti Feh�rt�, ill. a  Biharugari t�rendszer, vagy a Balaton �s a Velencei-t�.

3. Bonni Egyezm�ny

- A v�ndorl� vadon �l� �llatok v�delm�r�l - Meg�llapod�s az eur�pai denev�r fajok popul�ci�j�nak meg�rz�s�r�l - 1979.VI.23. - Bonn

T�rgya: A v�ndorl� vadon �l� �llatok v�delme

(Convention on the convention of migretory species of wild animals)

Al��rva: 1979.06.23. Bonn, N�metorsz�g

Hat�lybal�p�s Magyarorsz�gon: 1983. november 1.

A v�ndorl� �llatfajok v�delme csak nemzetk�zi �sszefog�ssal lehet eredm�nyes, hiszen a fajok jelent�s r�sz�nek szaporod�-�s telel�helyei, ill. v�ndorl�si �tvonalai k�l�nb�z� orsz�gok ter�let�re esnek. Az al��r� felek v�llalt�k, hogy mindent megtesznek azoknak a fajoknak a v�delm�ben, amelyek az I. f�ggel�kben szerepelnek. Ebbe a kateg�ri�ba tartozik az �ri�s albatrosz vagy a jap�n daru. Az Egyezm�ny II. f�ggel�k�ben olyan fajok szerepelnek, amelyek eset�ben az �rintett orsz�gok k�l�n meg�llapod�sok megk�t�s�re t�rekszenek. Ilyen meg�llapod�s sz�letett a k�zelm�ltban az eur�pai denev�rfajok popul�ci�inak meg�rz�s�r�l.

4. Berni Egyezm�ny

T�rgya: Az eur�pai vadon �l� n�v�nyek, �llatok �s term�szetes �l�helyeik v�delme. (Convention on the conservation of European wildlife and natural habitats)

Al��rva: 1979.09.19. Bern, Sv�jc

Hat�lyba l�p�s Magyarorsz�gon: 1990.07.05.

Az Egyezm�ny v�delmet biztos�t a mell�kletben szerepl� n�v�ny-�s �llatfajoknak ill. �ltal�nos v�delmet �l�helyiknek.

I. Fokozottan v�dett n�v�nyfajok

Pl.: a szic�liai jegenyefeny� �s a mocs�ri angyalgy�k�r

II. Fokozottan v�dett �llatfajok

Pl: �sszes denev�rfaj

III. V�dett �llatfajok

Pl.: minden mad�rfaj n�h�ny kiv�telt�l eltekintve

IV. Az elpuszt�t�s, befog�s �s egy�b form�ban t�rt�n� kihaszn�l�s tiltott eszk�zei �s m�dszerei:

A f�ggel�k felsorolja az �llatok befog�s�ra, elejt�s�re nem haszn�lhat� eszk�z�k list�j�t. Ilyen pl. az elektro-akusztikai eszk�z�k csoportja vagy a m�rgek haszn�lata.

EU �s EU-s szab�lyoz�s

Az EU jelenleg 15 orsz�gb�l �ll.

K�tf�le jogszab�lyt�pus:

1. rendelet (k�telez� az EU-tag�llamoknak a v�grehajt�sa
2.  ir�nyelv

-         ellent�tes nem lehet vele jogszab�ly

-         folyamatosan k�zel�teni kell hozz�

A 15 �llam term�szetf�ldrajzi megk�zel�t�se

1. Alpesi

(Az Alpok magashegys�gi vonulata, a K�rp�tok koszor�ja lenne m�g)

-         magashegys�gi �l�helycsoportok

2. Atlantikus

(Nyugat-eur�pai ter�letekre terjed ki)

-         magas csapad�k

-         kiegyens�lyozott kl�ma (kaled�niai t�lgyesek)

3. Bore�lis - �szaki fenyves-ny�res

4. Kontinent�lis

(sz�razf�ldi ter�letek, kevesebb csapad�k, nagy h�ing�s, Mo. nem tartozik ide)

5. Mediterr�n

(A F�ldk�zi-tenger medenc�je)

- meleg, t�len hull� csapad�k jellemz�

6. Makron�zia

(gyarmattart� �llamok, pl. Guyana – Franciaorsz�g, Kan�ri-szigetcsoport – Spanyolorsz�g, Portug�lia)

A b�v�t�s k�vetkezt�ben �j helyzet �ll el�.

A bevitt ter�letek �j �letk�z�ss�get jelentenek.

1. Pann�niai K�rp�t-medence (Mo. 80%-a �s k�rnyez� ter�letei)
2. Sztyepp, az �zsiai f�ves ter�letek kelet-eur�pai folytat�sa
3. Fekete-tengeri ter�letek (a Fekete-tenger �-i r�sze)

Ez �j fajok megjelen�s�t jelenti  az Eu-ban.

Az alap�t� �llamok el�ny�sebb helyzetben vannak a jogalkot�s ter�n, ehhez kell igazodni, �gy �rdekeinket nem tudjuk �gy �rv�nyes�teni.

Magyarorsz�g �s Kelet-Eur�pa jelent�sen gazdag�tani fogja az EU-t, az ott �l� �llatok �s n�v�nyek szeg�nyesek, kev�s �llatnak �s n�v�nynek adnak otthont.

1. Mad�rv�delmi Ir�nyelv

Council Directive on the conservation of wild birds

Ir�nyelv sz�ma: 79/409/EEC

Ir�nyelv kiad�s�nak id�pontja: 1979.04.02.

Az ir�nyelv kiad�s�nak az oka, hogy a tag�llamok eur�pai ter�let�n term�szetesen el�fordul� vadon �l� mad�rfajok nagy r�sz�nek �llom�nya cs�kken, n�h�ny faj eset�ben drasztikusan. A cs�kken�si folyamat komoly vesz�lyt jelent a term�szeti k�rnyezet �kol�giai �llapot�ra, �gy az int�zm�nyi beavatkoz�s mindenk�ppen sz�ks�ges.

Az ir�nyelv kiterjed a tag�llamok ter�let�n term�szetesen el�fordul� �sszes vadon�l� mad�rfajra, toj�saikra, f�szkeikre, illetve �l�helyeikre, ahol az al��r� felek v�llalj�k, hogy ezen mad�rfajok �llom�nyait meg�rzik, ak�r akt�v term�szetv�delmi beavatkoz�sokkal is.

Az �l�helyek meg�rz�se, fenntart�sa �s helyre�ll�t�sa �rdek�ben els�sorban az al�bbi int�zked�seket kell megtenni.

1. V�dett ter�letek kialak�t�sa
2. V�dett ter�leteken bel�li �l�helyek �kol�giai szempont� fenntart�sa
3. V�dett ter�leteken k�v�li mad�r�l�helyek fenntart�sa, kezel�se
4. Megsemmis�lt mad�r�l�helyek helyre�ll�t�sa, �jra kialak�t�sa

Az Ir�nyelv rendelkez�seit 5 mell�kletre beosztva szab�lyozza.

I. mell�klet

A felsorolt fajok fennmarad�s�nak �s szaporod�s�nak biztos�t�sa �rdek�ben elterjed�si ter�let�k�n speci�lis int�zked�sekre van sz�ks�g.

II/1. mell�klet

A felsorolt fajok a tag�llamok teljes ter�let�n vad�szhat�k

II/2. mell�klet

A felsorolt fajok csak a megjel�lt tag�llamokban vad�szhat�k

III/1. mell�klet

A felsorolt fajok �l� vagy elpusztult egyedeinek, sz�rmaz�kainak kereskedelme a tag�llamok teljes ter�let�n megengedett.

III/2. mell�klet

Csak a megjel�lt tag�llamok eset�ben lehet kereskedelmi forgalomba vonni a mell�kletben szerepl� fajok egyedeit, sz�rmaz�kait.

IV. mell�klet

A mell�klet tartalmazza a tiltott vad�szati m�dszereket.

-         hurok, mad�rl�p, horog, vak vagy megcsonk�tott csalimad�r, magn�k�sz�l�k, elektromos csapda;

-         mesters�ges f�nyforr�sok, t�kr�k, �jszakai l�v�sre alkalmas c�lz�eszk�z�k;

-         robban�szerek;

-         h�l�k, csapd�k, m�rgezett vagy altat� csal�tkek;

-         k�t t�lt�nyn�l nagyobb befogad�k�pess�g� t�rral rendelkez� f�lautomata vagy automata fegyverek;

-         l�gi j�rm�vek, motoros j�rm�vek felhaszn�l�sa

V. mell�klet

A mell�kletben felsorolt kutat�si t�m�k eset�ben k�l�nleges figyelmet kell ford�tani:

-         vadon�l� madarak elejt�si m�dszereinek a popul�ci�kra gyakorolt hat�saira;

-         a kihal�ssal vagy k�l�n�sen vesz�lyeztetett fajok nemzeti list�inak �ssze�ll�t�s�ra;

-         a k�miai szennyez�seknek a mad�rfajok �llom�nyaira gyakorolt k�ros hat�sok tanulm�nyoz�s�ra stb.

„ A tag�llamoknak mennyis�g�k �s m�ret�k szerint a legalkalmasabb ter�leteket a fajok v�delme �rdek�ben speci�lis v�delmi ter�letekk� min�s�tik.”

2. K�l�nleges Mad�rv�delmi Ter�letek (Speci�lis V�delmi Ter�letek)

Special Protection Area (SPAs)

A Mad�rv�delmi Ir�nyelv alapj�n a tag�llamoknak k�l�nleges rendeltet�s� v�delmi ter�leteket kell kijel�lni az I. mell�kletben felsorolt fajok megment�se �rdek�ben. Az Ir�nyelvben szerepl� fajok a fokozatosan fejl�d� EU biogeogr�fia elhelyezked�s�t t�kr�zi, melyek az �j �llamok csatlakoz�s�val csak r�szben fog m�dosulni.

A SPA ter�letek kijel�l�s�n�l alkalmazand� szempontok:

I. Vil�gszerte vesz�lyeztetett fajok �l�helyei, melyek az Ir�nyelv I. f�ggel�k�ben is szerepelnek.

Hazai p�ld�k: kis k�r�katona, cig�nyr�ce, r�tisas, parlagi sas, haris, t�zok, cs�kosfej� n�dik�poszta

II. Gy�lekez�helyek, jelent�s pihen�helyek

-         valamely v�zimad�rfaj f�ldrajzilag vagy politikailag elk�l�n�thet� �llom�ny�nak 1% -a rendszeresen el�fordul a ter�leten.

-         Valamelyik sz�razf�ldi mad�rfaj vil�g�llom�ny�nak legal�bb 1%-a rendszeresen el�fordul a ter�leten.

-         A ter�let 20 ezern�l t�bb v�zimad�r sz�m�ra ny�jt �l�helyet.

III. Az I. f�ggel�kben szerepl� mad�rfajok egy�b, jelent�s �llom�ny�t alkot� ter�let.

-         a megjel�lt ter�let Eur�p�ban cs�kken� �llom�ny�, s�r�l�keny, ritka vagy lokaliz�lt f�szkel� �llom�ny� faj legfontosabb el�fordul�si helyei k�z� tartozik.

Haz�nkban az EU Mad�rv�delmi Ir�nyelv�nek v�grehajt�sa sor�n, a csatlakoz�s id�pontja el�tt ki kell jel�lni, ill. v�dett� kell nyilv�n�tani a K�l�nleges Mad�rv�delmi Ter�leteket.

3. Habitat Ir�nyelv – a term�szetes �l�helyek, ill. a vadon �l� n�v�ny-�s �llatvil�g meg�rz�s�r�l.

Council Directive on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora

Ir�nyelv sz�ma: 92/43/EEC

Ir�nyelv kiad�s�nak id�pontja: 1992.05.21.

C�lja: A k�rnyezet min�s�g�nek meg�rz�se, v�delme �s jav�t�sa, bele�rtve a term�szetes �l�helyek �s a vadon �l� n�v�ny-�s �llatvil�g meg�rz�s�t is, mely alapelvet a K�z�ss�g Alap�t� Szerz�d�s�nek 130. cikke is kimond.

Az 1. cikk sorolja fel az alkalmazott fogalmak pontos defin�ci�j�t, mint pl.:

-         meg�rz�s

-         term�szetes �l�helyek

-         k�z�ss�gi jelent�s�g� jelent�s term�szetes �l�helyt�pusok:

a., term�szetes elterjed�si ter�let�k�n az elt�n�s vesz�lye fenyeget.

b., elterjed�si ter�let�k kicsi

c., kiemelked�en jellegzetes k�pvisel�i a k�vetkez� 5 biogeogr�fiai r�gi�nak. (1-6.)

K�z�ss�gi szempontb�l jelent�s fajok

a., vesz�lyeztetettek

b., s�r�l�kenyek

c., ritk�k

d., endemikusak

K�l�nleges term�szet meg�rz�si ter�letek �kol�giai h�l�zat�t kell fel�ll�tani „Natura 2000” elnevez�ssel. Az �kol�giai h�l�zat az I. mell�kletben felsorolt term�szetes �l�helyt�pusokat, a II. mell�kletben felsorolt fajok �l�helyeit tartalmaz� ter�letekb�l tev�dik �ssze, lehet�v� fogja tenni a sz�ban forg� term�szetes �l�helyt�pusok �s a fajok �l�helyeinek term�szetes kiterjed�si ter�let�k�n bel�l kedvez� v�delmi helyzet mellett t�rt�n� fenntart�s�t, ill. sz�ks�g eset�n vissza�ll�t�s�t.

A Natura 2000 h�l�zat mag�ba foglalja a tag�llamok �ltal kijel�lt K�l�nleges Mad�rv�delmi Ter�leteket is. Minden egyes �llamnak hozz� kell j�rulnia a term�szetes �l�helyek ar�ny�ban a rendszer fel�ll�t�s�hoz.

Szint�n az Ir�nyelv rendelkezik arr�l, hogy a mell�kletek alapj�n minden egyes tag�llamnak javaslatot kell tenni Nemzeti Ter�leti List�ra (National List of Sites) megjel�lve, hogy az adott ter�let milyen term�szetes �l�helyt�pusoknak �s term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt el�fordul� fajoknak ad otthont. A list�t a ter�letek r�szletes dokument�ci�j�val egy�tt a kihirdet�st k�vet� 3 �ven bel�l a Bizotts�gnak kell tov�bb�tani.

A Bizotts�g a tag�llamokkal egyet�rt�sben �ssze�ll�tja a K�z�ss�gi Jelent�s�g� Ter�letek (List of Sites of Community Importance - SCIs) list�j�t. A lista j�v�hagy�s�t k�vet�en az �rintett tag�llamok a lehet� leghamarabb, de legk�s�bb 6 �ven bel�l a ter�letet K�l�nleges Term�szetmeg�rz�si Ter�lett� (Special Areas of Conservation – SACs) kell nyilv�n�tania, meg kell alkotni a sz�ks�ges v�delmi strat�gi�t, kezel�si terveket, tov�bb� a sz�ks�ges jogszab�lyi hat�s�gi vagy szerz�d�ses int�zked�seket.

Az EU term�szetv�delmi szab�lyoz�s�nak fejleszt�se

Mad�rv�delmi Ir�nyelv                                       Habitat Ir�nyelv

                ¯                                                                     ¯

             SPAs                                                          I. mell�klet

                                                                                II. mell�klet

                ¯                                                                    ¯

 Natura 2000 h�l�zat ¬ SACs ¬ SCIs ¬ Nemzetek Ter�leti List�i