1. Zöldségfélék szerepe a táplálkozásban, táplálkozási átlagérték fogalma

Rostszegényen táplálkozunk. A kevés rost (nagy húsfogyasztás, zöldségek előkészítése, főzése) és a sok emészthető anyag miatt, a bélműködés lelassul. Ez aranyér kialakulásához, illetve rákhoz vezethet. A növények rosttartalma lazítja a bélsarat, az hamarabb ürül ki.

A zöldségek

• ásványi anyagban és

• vitaminban gazdagok.

  • Vízben oldóik: pl. C-vitamin

  • Zsírban oldódik: pl. A-, D-, E-, K-vitaminok (valamint karotin)

A lebontás során a zöldségek hamuja lúgos (a húsé, gabonáké savas à szabad gyökökhöz kapcsolódik à negatív folyamatokat indíthat meg.)

Szintetikus mérőszám (ANV), mely sok információt tartalmaz, ezáltal a zöldségek objektív összehasonlítását szolgálja.

1965-ben, az NDK-ban Rinno találta ki, majd 1977-ben Grubben pontosította.

Ezen átlagérték alapján a zöldségek besorolása:

Látható, hogy táplálkozástanilag a kialakult zöldségfogyasztás nem megfelelő, táplálkozásunkból hiányoznak a friss levélzöldségek

2.    Zöldségtermesztés jelentősége, hagyományai, ágazatai

A zöldségek olyan kertészeti élelmiszerek, melyek termelői egyéves (ritkán évelő növények)

A zöldségek

• ásványi anyagban és

• vitaminban gazdagok.

  • Vízben oldóik: pl. C-vitamin

  • Zsírban oldódik: pl. A-, D-, E-, K-vitaminok (valamint karotin)

A lebontás során a zöldségek hamuja lúgos (a húsé, gabonáké savas à szabad gyökökhöz kapcsolódik à negatív folyamatokat indíthat meg.)

A világon a szántóterületek 2%-án folyik zöldségtermesztés (ez az arány Mo-n is igaz)

Ám ennek a teröletnek a felosztása, a termelés szerkezete országonként változó

Területe Mo-n 85e ha

A legnyagyobb területen termesztett növényeink:

• Csemegekukorica
• Zöldborsó
• Paradicsom
• Görögdinnye
• Étkezési paprika
• Fűszerpaprika
• Zöldbab
• Uborka

Az elmúlt 20 évben a legtöbb növény termelése 50%-al esett vissza.

Mo-n a fóliával takart terület nagy (6000ha), de ennek nagyrésze csak napenergiával fűthető, az üvegház terület (120 ha) geotermikus energiával fűthető

Zöldségfogyasztásunk 75-95 kg/fő/év, mely az európai átlag, és amely a világátlagot 30-40%-al felülmúlja

A fogyasztás egyenletessége nem megfeleő

MULTIK HATÁSA A PIACRA

• Kemény követelmények: méret, határidő, mennyiség
• Kemény piac

3.     A fontosabb zöldség-fajok hőigény szerinti csoportosítása, és az alkalmazott szaporítási módok

Hőigény szerinti csoportosítás:

• Markov-Hajev féle rendszer: régebben egyedüli volt, de a mai napig ez a legjobb. Ez 5 csoportot különböztet meg, 13-25°C között

25°C	22°C	19°C	16°C	13°C
Kabakosok, paprika(*)	Paradicsom, Csemegekukorica	Hagymák, cékla	Srépa, Zborsó petrezselyem,	káposztafélék

• McGillivary és Yamaguchi csoportosítása szerint 2 főcsoport, és ezeken belül 3 ill 2 alcsoport található:
  • Hidegtűtők
    • 16-18°C kedvező, fagytűrésük gyenge, a 24°C feletti hőmérsékletet árt nekik
      • káposztafélék
    • 16-18°C kedvező, érés körül a fagy nagy károkat okozhat, a 24°C feletti átlaghőmérséklet kedvezőtlen
      • zöldborsó, sárgarépa
    • 16-30°C kedvező, de fagytűrők
      • vöröshagyma, fokhagyma
  • Melegigényesek
    • 15-30°C kedvező, a fagyokat egyáltalán nem viselik
      • paradicsom, paprika, uborka, sárgadinnye
    • 21°C kedvező, tenyészidejük hosszú
      • görögdinnye

Szaporítási módok:

• Helyrevetés: a magot ott vetjük el, ahol később a termést betakarítjuk majd
• Palánta kiültetés: a mag nem oda kerül, ahonnan később a termés betakarításra kerül. A magvetésre termesztő-berendezésben, vagy szabadföldi palántanevelő ágyakban kerül sor. A növények sűrű térállásban fejlődnek 4-8 hetet, ekkora szabadföldre kerülnek (ekkor már termesztéstechnológiának, fajnak megfelelő tő-, és sortávra), és itt hozzák termésüket.
  • A palánta lehet tápközeges (konténeres), vagy tápközeg nélküli (szálas).
    • Tápközeges palántát használnak a kabakos növényeknél, és korai termesztésben.
    • Szálas palánta jellemző: paradicsom, paprika, káposzta
  • Palántavetés előnyei:
    • Kedvező feltételek biztosíthatóak a kezdeti fejlődéshez
    • Korábbi érés a helyrevetéshez képest
    • Kisebb vetőmag-igény
  • Palántanevelés hátrányai:
    • A palánták felszedése, mozgatása vektor tevékenység
    • A nevelő üzemeltetése drága
• Speciális szaporítóanyaggal történő szaporítás: pl. fokhagyma-termesztésben a gerezdek ültetése