K�posztaf�l�k termeszt�se (fejesk�poszta jellemz�se, ig�nyei �s termeszt�s-technol�gi�ja)

(Brassica oleracea)

K�posztaf�l�k: fejesk�poszta, kelk�poszta, karfiol, karal�b�, brokkoli, k�nai kel, kelbimb�.

Fejesk�poszta jellemz�se:

• Ter�lete 1400 ha
• A vil�gon 1,7 milli� ha
• Term. �tlaga 24 t/ha (Mo. 20 t/ha)
• 8-10 kg/f�/�v
• Termeszt�se: D-T k�ze, Csongr�d-B�k�s, Szabolcs
• Beltartalma k�zepes, csak a cukor �s feh�rje J
• K�t�ves n�v�ny
• Vir�gsz�ra 1-1,2 m
• Ors�-gy�kere 1 m m�lyre hatol, oldalgy�kerei 25 cm-ig jelent�sek
• 4000 �ve ismert
• Magja apr� (E=2-6g), 4-5 �vig �letk�pes
• Magja 1-2 mm-es, fekete vagy barna

Ig�nyei: m�rs�kelt h�ig�ny, k�zepes f�nyig�ny, hat�rozott v�zig�ny jellemzi

• H�ig�nye: �C opt 16-18, a 24 �C feletti havi �tlagh�m�rs�klet m�r t�l meleg, 7�C alatt vir�gsz�rat hoz, nem fejesedik. A pal�nt�k hidegt�r� k�pess�ge j� (ak�r -15�C)

Hasznos h�-tartom�ny a 6-20�C-ig, ezek h�-�sszege fontos.

• R�vid teny�szidej� à 700-800 �C
• K�zepes à 800-1000 �C h��sszeg-ig�ny az �llom�ny-be�ll�t�st�l
• Hossz� à 1000-1300 �C a betakar�t�sig

• F�nyig�nye: k�zepes er�ss�g�, legal�bb 10 �r�s megvil�g�t�st ig�nyel.
• V�zig�nye: nagy. A talaj Vk%-a 70-80% legyen. A v�zell�t�sra a hibridek, �s a r�vid teny�szidej� fajt�k ig�nyesek. De a hossz� teny�szidej�, �s a magyar t�jfajt�k b�rj�k az asz�lyt, b�r teny�szidej�k n�.
• T�panyagell�t�s: ig�nyes, f�leg a N-ell�t�sra. A fokozott N ell�t�s sietteti a term�st, de rontja a t�rolhat�s�got

(Fajt�k:)

• Fej alakja (g�mb�ly�, lap�tott, megny�lt), m�rete (0,5-5 kg), k�miai �sszet�tele (cukortartalom à ha sok: savany�t�s, ha kev�s: t�li t�rol�s), a n�v�ny biol�giai tulajdons�gai (fagy-, �s sz�razs�gt�r�s, szinkron�r�s, reped�smentess�g, n�veked�s �s term�sk�pz�s ar�nya), �s a teny�szid�ben (r�vid 90 napig, hossz� 120 nap felett) mutatkoznak k�l�nbs�gek.

Fajta	Teny�szid�	Fejt�meg	Fejalak	Felhaszn�l�s
J�niusi �ri�s	60-70	1-2	G�mb	Friss fogyaszt�s, f�lia al�, vagy korai sz�nt�f�ldi
Hajd�s�gi	110-120	1,3-2	Lap�tott g�mb	�szi sz�nt�f�ldi, friss fogyaszt�s, tart�s�t�s

Termeszt�se: minden talajt�puson termeszthet�, de a humuszban gazdag, k�z�pk�t�tt, �nt�zhet� talajokon gazdas�gos. A monokult�r�t meszes talajon t�ri, savany� talajon a gy�k�rgolyva miatt nem. El�vetem�nyei a gabonaf�l�k, h�velyesek, hagym�k. F�vet�sk�nt, �s el�-, ut�-term�nyk�nt is vethet�.

• Pal�nta ki�ltet�s: a pal�ntanevel�s ideje 4-9h�t. Talajv�zas termeszt�shez f�t�tt helyen 8-9 h�t alatt, �szi termeszt�shez szabadf�ld�n, 4 h�t alatt lesz pal�nta. Ki�ltet�s m�rc 15 k�r�l, betakar�t�s 2,5 h�nap m�lva (m�jus v�ge, j�nius eleje). Hozam 25-30 t/ha

Sz�las pal�nt�sb�l 500-1000 db/m² nevelhet� fel.

• Helybevet�s: vesz�t jelent�s�g�b�l. Mintegy 3 h�t id�beli lemarad�st okoz a pal�nt�z�shoz k�pest. Vet�magsz�ks�glete 0,3-0,7 kg/ha.

Termeszt�si m�dok:

• Talajv�zas s�kf�li�s, korai termeszt�s: 8-9 hetes, t�pk�zeges pal�nt�s m�rciusi ki�ltet�se. Bakh�t, f�lia. �prilis k�zep�n a f�lia elbont�sa. Szed�s m�jus v�g�n. Hibridek (Delphi F₁)
• Ny�r elej�n friss fogyaszt�sra: nincs f�liatakar�s, az 5-6 hetes sz�las pal�nt�kat �prilis elej�n �ltetik (40*40à 60-80e t�/ha). Szed�s j�nius k�zep�t�l j�lius elej�ig. (J�niusi �ri�s)
• Ny�ri friss fogyaszt�s, �s korai savany�t�s: 4-5 hetes, f�lias�torban nevelt pal�nt�kat �ltet�nk m�jusban. (50*50à 40-50e t�/ha). (Hajd�s�gi)
• �szi friss fogyaszt�sra, savany�t�sra, t�rol�sra: 4 hetes, szabadf�ldi pal�nt�t �ltet�nk j�niusban, betakar�t�s okt�ber november. (60-70*40-60à 25-33e t�/ha) (D�n tart�s)

�pol�s: gyomirt�s, �nt�z�s (3-9 alk., �ssz. 60-300mm), 2-3 szed�s, k�zzel (friss), ASA-LIFT