Z�ldbab jellemz�se, ig�nyei, fejl�d�si szakaszai (k�rokoz�i �s a rezisztenci�ra nemes�t�s eredm�nyei, fajtav�laszt�s elvei)

Jellemz�se:

• Jelent�s, ter�lete n�, kb. 500e ha
• Mo-n 2500-3000 ha
• J�l g�pes�thet�
• R�vid teny�szid�
• J� el�vetem�ny
• �tlagterm�se a vil�gon 6 t/ha, Mo-n 4 t/ha
• Vitamin (B, C, PP), �s Ca, P, Fe tartalma jelent�s
• Sok di�t�s rost
• Egy�ves, �nterm�keny�l� dudvasz�r�
• Vir�gai nagyon t�r�kenyek
• E=100-600 gr, 3-5 �vig cs�r�z�k�pes
• Monokul�tr�t nem b�rja
• Visszat�r�si ideje 2-4 �v

• H�ig�nye: igen h�ig�nyes, csak k�s�n, �prilis 20. ut�n vess�k, legal�bb 10�C-os talajba. A fagyokat nem t�ri
• F�nyig�ny: nem nagy, ak�r kukoric�ban is vethet�, r�vidnappalos
• V�zig�ny: magas, a magt�meg 3�-os�t veszi fel a kel�shez à �NT�Z�S, kritikus m�g a vir�gz�s ideje is.
• Talajig�ny: Laz�bb leveg�s, enyh�n meszes talajt szereti, b�r nem v�logat�s. Az ind�s baboka m�lyebb fekv�s�, nedves talajt szeretik
• T�panyagig�ny: t�pelem-felv�tele gyors, sok N-re van sz�ks�ge, P ig�nye nem jelent�s.

Fejl�d�se:

• Cs�r�z�s: a h�m�rs�klet, �s a nedvess�g fontos
• Vegetat�v szakasz: bokrosod�s, a nedvess�g fontos
• Generat�v szakasz: vir�gz�s, k�t�d�s f�zisaà ne legyen szeles id�à vir�gok let�rhetnek. Ekkor �pol�si munk�t nem v�gz�nk. A l�gk�ri asz�ly hat�s�ra a vir�gok abort�l�dhatnak.

Csoportos�t�sa:

• N�vehed�si habitus szerint:
  • Bokort�pus à r�vid sz�rtagok
  • Ostoros t�pus à 10-40 cm hossz� ind�t fejleszt
  • Ind�s t�pus à 1-4 m hossz� ind�k
• Term�s szerint

• S�rgah�vely�: belf�ldre
• Z�ldh�vely�: k�lf�ldre
• Tov�bbi csoportos�t�s a h�velyek �tm�r�je szerint
  • Kerek --> ceruzabab
  • Ov�lis
  • Lapos

Fajtav�laszt�s:

• Bokor t�pus, kis vagy k�zepes lev�s
• Magasan koncentr�ltan elhelyezked� h�velyek
• Nagy term�k�pess�g
• Legfeljebb 14 cm hossz�, membr�nmentes, magvat k�s�n fejleszt� h�vely
• Betegs�g-ellen�ll�s�g

Z�ldbab termeszt�stechnol�gi�ja

Talaj:

• Talajra nem ig�nyes
  • Bokor t�pus: laz�bb, meszes, semleges talajok
  • Ind�s babok: m�lyebben fekv�, k�t�ttebb, nedvesebb talajok
• Monokult�r�t nem b�rja, visszat�r�si ideje 3-4 �v
• Talajel�k�sz�t�sn�l c�l a porhany�s, apr�morzs�s �lepedett mag�gy
• Tr�gy�z�s: megh�l�lja a szervestr�gy�t, ig�nyli a m�tr�gy�t. N:P:K 1:0,5:1, a kl�rra �rz�keny
• Vet�s: helyrevet�s. �prilis k�zep�t�l (m�jus v�g�ig), legal�bb 10�C-os talajba, 2-3 cm m�lyre, 40-50cm sort�v, 5 cm t�t�v. �llom�nys�r�s�g 40-44 t�/m² . vet�magsz�ks�glete 80-150 kg/ha
  • Szakaszos vet�s:
    • Vet�s 5-7 nap elt�r�sekkel
    • Hasznos h�-�sszeg alapj�n (10�C a k�sz�b, �s 40-50�C j�jj�n �ssze)
• �pol�s:
  • Gyomirt�s: vegyszeres �s mechanikai gyomirt�s kell. (vir�gz�sban l�v� t�bl�n semmilyen m�veletet nem v�gz�nk.)
  • �nt�z�s: elengedhetetlen. �prilisi vet�sn�l keleszt� �nt�z�s m�g nem kell, de ha k�s�bb vet�nk, akkor igen. Vir�gz�s el�tt 10 mm v�zadaggal mindig kell �nt�zni. Ennek c�lja a p�r�s mikrokl�ma kialak�t�sa, �s a h�m�rs�klet cs�kkent�se
• Betakar�t�s: ideje probl�m�s. A kora szed�s term�scs�kkent�, a megk�sett betakar�t�s pedig rossz min�s�get eredm�nyez
  • H�velyek sz�razs�gtartalma (10-12% nedvess�gtartalom)
  • H�velyben l�v� magvak m�rete (a magok m�g n�veked�sben vannak, fajt�ra jellemz� m�ret�ek)
  • Igy a betakar�t�s j�nius k�zep�t�l j�lius k�zep�ig tart
  • Eszk�ze g�pi batakar�t�sn�l a f�s�s FZB, �s FMC g�pek, illetve friss o�piaci termrl�sre k�zzel szednek.
• A k�zelm�ltban jelent meg (K�n�b�l) a ceruzabab-termeszt�s. Ennek term�ke 8-10 cm hossz�, darabolatlan, konzerv�lt babf�le. Ennek szed�se nem g�pes�thet�, dr�ga, nagyon munkaig�nyes. Csak intenz�v k�r�lm�nyek k�z�tt, folyamatos t�pell�t�s �s �nt�z�s mellett gazadas�gos, t�bbsz�ri szed�st ig�nyel.