Területfejlesztés:
Az országra valamint térségeire kiterjedő társadalmi-gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása. Rövid-, közép- és hosszú távú fejlesztési célok, koncepciók összehasonlítása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében.
Területfejlesztési koncepció:
Az ország vagy egy-egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló dokumentum, amely meghatározza a térség hosszú távú fejlesztési céljait. A koncepció biztosítja a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat a területfejlesztés szereplői számára.
Területfejlesztési program:
A területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely a stratégiai és operatív programokra tagolódik.
Területrendezés:
Az országra valamint térségeire kiterjedően a terület felhasználás rendjének és a területhasználat szabályinak megállapítása, amely magába foglalja
- az erőforrások feltárását,
- a táj terhelése és terhelhetőségének megállapítását,
- előrejelzések készítését,
- területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozását,
- fejlesztési koncepciók és programok meghatározását,
- európai és határmenti területrendezési tevékenységek összehangolását.
Területrendezési terv:
Az ország ill. egyes térségek nagytávú műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja:
- a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét,
- az ökológiai elvek érvényesítését,
- a műszaki-infrastrukturális hálózat összehangolt elhelyezését,
- a terület felhasználás rendszerét,
- optimális hosszú távú területi szerkezetét.
Településfejlesztés:
A településre kiterjedő olyan társadalmi, gazdasági, térbeli fizikai tervezés és irányítási terv, amelynek célja a települési lakosság:
- életminőségének,
- ellátási és környezet-egészségügyi helyzetének javítása,
- a település fenntartható fejlesztésének biztosítása.
Településfejlesztési koncepció:
A település társadalmi, gazdasági és térbeli fizikai helyzetének elemzésére alapozott, a lakosság, a civil szerveződések és érdekképviseleti szervek bevonásával elkészített, a település hosszú távú fejlődési irányait meghatározó, a település képviselő-testület által határozattal elfogadott dokumentum.
Településfejlesztési program:
A településfejlesztési koncepció megvalósítását szolgáló, az önkormányzati választási ciklusokra települési középtávú fejlesztéseket tartalmazó, a települési önkormányzat képviselő-testület által határozattal elfogadott dokumentum, amely a várható költségeket és pénzügyi forrásokat is megjelöli.
Településfejlesztési terv:
A településfejlesztési program végrehajtását szolgáló a települési képviselő-testület által határozattal elfogadott megvalósítási terv, amely megjelöli a konkrét települési fejlesztéseket, azok ütemezését, lebonyolítási módját, költségeit és forrásait.
Településrendezési terv:
Településfejlesztési döntéseken alapuló a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendelettel elfogadott dokumentum, amely összhangban van a kistérségi, a megyei, a regionális és az országos területfejlesztési és területrendezési döntésekkel.
Elősegíti:
- az erőforrások tervszerű hasznosítását és védelmét,
- ökológiai elvek érvényesülését,
- a település műszaki infrastruktúra összehangolt elhelyezését,
- biztosítja a terület felhasználás szabályozott rendszerét.
Térség:
Különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése.
Régió:
- tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt egybefüggő területi egység. (7 db: Közép-Mo., Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, É-Mo., Észak-Alföld, Dél-Alföld)
- fejlesztési régió: egy vagy több megye területére kiterjedő társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység.
Kistérség:
A települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos területek összessége.
Elmaradott térség:
Ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál.
Kiemelt térség:
Egy vagy több megye területére kiterjedő társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek vagy jogszabályban meghatározott célok is fűződnek. (pl. fővárosi agglomeráció kiemelt üdülőkörzet, több megyét érintő nemzeti parkok.)
Mezőgazdasági vidékfejlesztés térség:
Azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, ill. a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, ill. a községekben, továbbá a kisvárosokban élő népesség aránya.
Innovációs központok:
Azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, ill. kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, ill. a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül.
Belterület:
A település közigazgatási területének beépített és beépítésre kijelölt része.
Külterület:
A település közigazgatási területéből a belterületnek nem minősülő terület.
Közterület:
Közhasználatra szolgáló olyan nem magántulajdonú földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat.
Építmény:
Minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz, vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával (beépítésével) jön létre.
Épület:
A szerkezeteivel részben vagy egészben magába foglalóan körülzáró meghatározott rendeltetésű építmény (kivétel a gáznemű, folyékony vagy szilárd anyagot szállító és tároló műszaki létesítmény).
Településhálózat:
Nagyobb területi egység (ország, országrész, régió) különböző nagyságú, jellegű, szerepkörű településeinek funkcionálisan összefüggő rendszere.
Településrendszer:
Magába foglalja a települések állományát és a települések fejlődéséhez szükséges infrastruktúrák hálózati és létesítményei rendszerét.
Vonzáskörzet (vonzásterület):
A központi funkciót betöltő intézmények által rendszeresen ellátott terület. A különböző funkciót betöltő intézmények szolgáltatásaik révén más-más nagyságú területet vonzanak, ezek szintézise a település komplex vonzáskörzete.
Infrastrukturális ellátottság:
A települések lakásokkal, különféle jellegű és rendeltetésű közösségi intézményekkel, közművekkel, kiépített utakkal és járdákkal, zöldfelületi rendszerekkel való ellátottsága, felszereltsége.
Kommunális infrastruktúra:
A települések zavartalan és biztonságos működésének feltételt biztosító, ellátó munkaerő, szervezetek és azok létesítményei, gépei, felszerelései.
Műszaki infrastruktúra:
A gazdasági tevékenység, a települések zavartalan működését, fejlesztését, a lakosság életfeltételeinek javítását szolgáló vonalas infrastruktúra-rendszerek: a közlekedés, a hír-és távközlés, vízgazdálkodás, az energiaellátás rendszerei (műszaki infrastruktúra = fizikai infrastruktúra)
Szociális infrastruktúra:
A települések lakásállománya, közösségi intézményei és a telepített zöldfelületi rendszerei. (szociális infrastruktúra = humán infrastruktúra)
Területfejlesztés és a településfejlesztés kapcsolata
A területfejlesztés helyett célszerűbb lett volna a térségfejlesztést használni, mert közérthetőbb lett volna ennek a használata.
A települési rendszer benne van a területi rendszerben, attól elkülönülten nem létező, a tér egy meghatározott része.
A területfejlesztés és a településfejlesztés kapcsolatrendszere
- Előnyös a két fogalom egyidejű szemléleti kezelése, ugyanis a település fejlesztésével fejlődik a terület is, és fordítva.
- A területfejlesztés felülről kialakított rendszerét ütköztetni kell a település rendszerével (alulról épülő rendszer), és a kettő eredőjeként tovább fejleszteni a társadalmat, a gazdaságot, és a fizikai térséget befolyásoló tényezőket, tevékenységeket.
- Területi szintek és kompetenciák (hatáskörök) rendezése szükséges, hogy a településfejlesztési szint tudjon hatékonyan működni.
- Az előzőekben jelzett kompetenciaszintekhez rendelt források és a források feletti döntési jogosultságok előnyösebbek lennének a településfejlesztés számára, ha azok megfelelő kontrollja (ellenőrzése) is létezne.
A területrendezés és a területfejlesztés kapcsolata
A területrendezés és a területfejlesztés nemcsak szorosan összefügg, hanem hat is egymásra, egymást feltételezi.
A területfejlesztési tevékenység alapvető funkciója annak feltárása, meghatározása, hogy mit kell tenni a társadalom és a gazdaság területi szerkezetének alakítása érdekében, és hol kell ezeket tenni.
A területrendezési tevékenység alapvető funkciójából következően pontosítja, esetleg módosítja a hol kérdésre adandó választ, ill. a hogyan kérdésre is választ ad. A hol és hogyanra való válaszok előkészítése, kidolgozása szoros együttműködést igényel a két tevékenység között.
A területfejlesztés és a területrendezés célja
- A szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése az ország valamennyi térségében.
- A fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése.
- Az innováció térbeli fejlődésének elősegítése.
- A gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása.
- A főváros-vidék fejlett-elmaradt, városok-falvak területeinek különbségének mérséklése.
- Az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése.
- Nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
A területfejlesztés és területrendezés feladatai
Területfejlesztés feladatai
- a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, az erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása
- az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése
- egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térség gazdasági szerkezetének megújulásának elősegítése.
- a munkanélküliség mérséklése
- az innováció feltételeinek javítása és az innováció térségi terjedésének elősegítése (innovációs központok)
- az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi terület-felhasználási célok megvalósításának elősegítése
Területrendezés feladatai
- a környezeti adottságok feltárása
- a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő terület-felhasználásának, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, ill. elhelyezkedésének az ágazati koncepciókkal összhangban történő megállapítása
- az országos és térségi, továbbá a területrendezési célok összehangolása.
A területfejlesztés és a területrendezés eszközei
A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése biztosítja.
Pénzügyi eszközök
- költségvetési előirányzat, és az éves költségvetési törvényben meghatározott együttes összege
- a területfejlesztés térségi eszközei: igénybe vehető helyi adókedvezmények
- a területfejlesztés egyéb eszközei:
- területfejlesztési célú segélyek, ill. hitelek
- önkéntes hozzájárulások a gazdasági kamarák, érdekvédelmi szervektől.
A területfejlesztési támogatások elosztásának elvei
- Az elkülönített állami pénzalapokat összehangoltan kell működtetni és felhasználni.
- Biztosítani kell a támogatások összehangolt felhasználását, a felhasználások átláthatóságát.
- Fokozatosan át kell térni a programfinanszírozásra.
- A támogatások szolgálják a kistérségi és regionális természeti, társadalmi, gazdasági, humán és termelő erőforrások jobb hasznosítását.
- A gazdaság szerkezeti átalakítását szolgálják ezek az elvek.
- A támogatások csak olyan fejlesztések megvalósításához adhatóak, amelyek nem haladják meg ez ökoszisztéma terhelhetőségét.
Támogatható fejlesztések
- munkahelyteremtő beruházások,
- vállalkozásokat segítő innovációs központok,
- biotermékek előállításához kapcsolódó,
- falusi idegenforgalom fejlesztése,
- gyógytrizmus,
- térségi jellegű energia, közlekedés, víz-és szennyvízrendszerek kiépítését, a hírközlést, a térség és hulladék elhelyezését és kezelését szolgáló fejlesztések.
AJÁNLOM AZ OLDALT
