Vezetési Ism. - Történelmi áttekintés
2004.02.15. 20:09
Történeti áttekintés:
1. ipari fejlődés korai szakaszai (1880-ig)
2. TAYLOR-FAYOL-WEBER kora (1880-1920)
3. két világháború között
4. II. világháborútól, az 1970-es évekig
5. 1970-es évektől napjainkig
I. szakasz
Ókoràegyiptomàpiramis-építésàszervezés, vezetés
Középkoràtatárjárásàcsoportok közti információs rendszer
Iparosodásà változások a finommechanika, az optika, a fegyvergyártás, a textilipar, és a vasútépítés területein. Itt a termékek és technológiák összetettek.
Amerika: katonai fegyelem, és szervezettség. Teljesítménybérezés mellett működő önálló termelési egységek jönnek létre.
Európa: mérnöki vezetés, ennek fő területe a termelés.
II. szakasz
Taylor:
· 1856-ban született amerikai napszámos egy nagyüzemben.
· Tanulmányokat ír, melyekben jelenleg is alkalmazható ismeretek vannak.
o 1903 Üzemvezetés
o 1905 A fémek forgácsolása
o 1911 A tudományos vezetés alapjai
· A szellemi és fizikai munkát ketté kell választani
· A munkásokat vessük alá pályaalkalmassági vizsgálatnak
· Magas bér – alacsony költség à teljesítmény jutalmazása
· Mindenkit képességeinek, képzettesének megfelelő munkával kell ellátni
· 100%-os munkát kell elvárni, aki ennél jobb, jutalmat kap
· A munkás számára teljesítményt kell előírni
· Létrehozza a differenciált alapbér rendszert (teljesítménybérezés)eljestmény jutalmazása.
A munkásoknak egyenként, és feladatonként meghatározott munkát kell adni
· Egységesíti a szerszámokat, a technológiai folyamatokat.
· A gyártási folyamatokat műszakilag megtervezik, írásba foglalják, és ettől eltérni nem lehet.
Fayol:
· Francia, tehetősebb, aki az egyetem elvégzése után bányamérnök lesz
· A felső-vezetés tárgykörét járja körbe, kiemeli az egyszemélyi vezetés elvét
· Egy beosztott, egy tevékenység végzésére, csak egy vezetőtől kaphat utasítást. Ha ez nem teljesül, sérül a fegyelem és a tekintet
· Tevékenységi köröket jelöl meg
o Műszaki,
o Számviteli
o Vezetési stb
· „Vezetni annyit jelent, mint tervezni, szervezni, irányítani, koordinálni, ellenőrizni.”
· Ezek az elvek napjainkban is igazak
· Vezetési funkciók: ezeket minden szintnek alkalmaznia kell
o Tervezés: a jövő kutatása, egy cselekvési program meghatározása
o Szervezés: a vállalat egészének kialakítása
o Irányítás: a feladatok végrehajtása utasításokkal
o Koordinálás: a munkák, és a kivitelezésükre irányuló erőfeszítések összehangolása
o Ellenőrzés: szabályok és utasítások betartásának elenőrzése
· Elvei: munkamegosztás, hierarchia, fegyelem, rend, méltányosság
Weber:
· Német, politológus, szociológus, társadalomtudós
· Bürokratikus szervezet à poroszos társadalmi rend (a poroszoknál legitim hatalomkifejező szervezet a bürokrácia)
· Jellemzői:
o Munkamegosztás: a feladatokat és kötelességeket általánosságban határozza meg, nem személyenként à munkaköröket hoz létre.
o Szabályozottság: a folyamatos szervezeti tevékenység alapjai a szabályok, melyek hatáskörökben, utasításokban valósulnak meg.
o Hierarchia: adott alá-fölé rendeltség, mely adott, attól eltérni nem lehet.
o Aktaszerűség: írásbeliség. A dolgozók írásban rögzített szabályok alapján dolgoznak, és írásban (telefon, e-mail) érintkeznek egymással
o Szakmai hozzáértés: hivatástudat. Az apparátus fő-foglalkozása a munkája
o Személytelenség, tárgyilagosság: a munka érdekében száműzi az érzelmeket
III. szakasz
Általános jellemzők:
· Módosul az emberkép
· Az emberi tényező kutatása
· Szervezeti struktúrák
Alkalmazzák: DuPont, General Motors
Mayo és Dickson:
· Az indivídum és a szervezet közti kapcsolatok kutatása
· Szervezeten belüli csoportok, csoport-kapcsolatok vizsgálata
· Az össz-vállalati koordinációt biztosító új strukturális megoldások:
o Központi szervezeti egység a vállalaton belül
o Össz-válllalati kommunikációt segítő csoportok jönnek létre
· Az operatív és a stratégiai folyamatok szétválasztása
Magyarország:
· 1932-ben megalakul a Gyáriparosok Országos Szövetsége, ez létrehozza a Racionalizálási Bizottságot.
· Ennek feladata
o A termelés és az ügyvitel szervezése,
o A racionalizálással kapcsolatos eljárások terjesztése
o A számvitel, és az önköltség számításának egységesítése
o A Magyar Szabványok kidolgozásának támogatása.
A bizottság munkája német szemlélet szerint zajlik.
Eközben Magyari Zoltán német és francia példán kialakítja a közigazgatás mai rendszerét
IV. szakasz:
Sokszínűség, változatosság jellemző a vezetés tudományában
· MINTZBERG, HERZBERG
· Mo-n szovjet minta
· 1964-ben az MTA létrehozza szervezés-tudományi bizottságot à a szervezés-vezetés tudományos rangot kapott.
V. szakasz:
· Új utak keresése
· Világgazdasági változások
· Közepes árkategóriájú árúk a távol-keletről
· A szervezeteket történelmileg változó rendszerekként kell értékelni
Alternatív példa: Japán
· Emberközpontú vállalat
· Uralkodó szemlélet a konfucianizmus
o Feltétlen engedelmesség a vezető felé
o A vezető ki kell érdemelje a beosztott bizalmát
o Kölcsönös felelősség
Fejlődés:
· 1. szakasz: családi vállalatvezetés
o A családfő, felelős minden háztartásbeli alkalmazottért. Az alárendeltektől egyértelmű engedelmességet vár el. Ünneplik a munkába lépés dátumát, napi 12-14 órás munkaidő
· 2. szakasz: az amerikai management is terjed
o próbálják az amerikai kultúrát meghonosítani, kevés sikerrel
|