A juh eredete, háziasítása, elnevezése kor és ivar szerint

Eredete: a 30 vadon élő juh közül 5 meghatározó van, ezek:

• Muflon: kis test (30-35kg, 70cm), Korzika, a kosoknak nagy, félköríves, erőteljes szarva van
• Arkal: keleti vadjuh, (30-60kg, 80-90cm), Afganisztán, Irán. Kosok szarva zárt kör
• Argali: nagy (125cm, 200kg). Tibet, Mongólia. Mindkét nem szarvalt, tömege a kosnál 20kg
• Hójuh: Kamcsatka, Alaszka, kisebb testű, a nőstények is szarvaltak
• Kanadai vadjuh: Mexikótól Alaszkáig. Argalihoz hasonló, mindkét nem szarvalt

Háziasítása: a jelenlegi fajták őse az arkali és a muflon. A háziasítás ie. 10. Évezredben kezdődhetett. Oka a húshiány, kultikus, és humánus volt

Domesztikáció hatása:

• Testtömege nőtt
• Sestük megnyúlt
• Mellkasuk dongás
• Csontozatuk kevéssé szilárd, de tömegesebb
• Zsigerek megnagyobbodtak
• Bélrendszerük hosszabb lett
• Takarmányfelvevő-, és hasznosító képeségük jobb
• Szörköntös
• Színe jellemzően fehér
• Vedlés nincs
• Folyamatos növekedés
• A szarvak csigás, pödört, lant, sarlós alakúak
• Lehetnek négyszarvúak, de szarvatlanok is
• Farkuk hossza változatos
• Gyapjú és tejtermelés (szaporaság) nőtt
• Párzási hajlam egész évben
• 3-4 életképes utód/ellés
• Kosok heréi nagyobbak
• Ellés után jelentős tejleadás (2-3l/nap)
• Szervezeti szilárdság csökken

Elnevezés kor és ivar szerint:

• Szopós bárány: újszülött bárány, amíg szopik
• Választott bárány: választástól 1 éves korig
• Toklyó: 1 és 2 év közötti bárány
• Apáca: még nem ellett 3 éves növendék
• Kos: kifejlett hímivarú juh
• Jerke: kifejlett nőivarú egyed
• Előhasi: először vemhes jerke
• Anyajuh: már ellett egyed
• Ürü: kasztrált kos
• Keresőkos: ő egy kicsit jobban járt
• Tenyészkos: szaporító kos

Tenyésztési cél, hasznosítási irány, tenyésztési integráció:

• Specializációà hús, tej, gyapjú, nemes-prém (karakül)
• Fő cél a hústermelés

Tenyészértékbecslés:

• Saját teljesítmény alapján
• Ősök termelése alapján
• Oldalági rokonok termelése alapján
• Ivadékvizsgálat
• Leány-anya párok összehasonlító elemzése
• Központos ivadékvizsgálat
• Egykorú istállótársak összehasonlítása
• Szelekció
• Pozitív
• Negatív

Tenyésztési program:

• A gazdasági és piaci változásokat a törzskönyvezés és válogatás nem képes követni. A tenyésztési program, egy adott fajta javítását szelekciós és biotecnikai módszerek ötvözetével kívánja a genetikai előrehaladást biztosítani.
• Nukleusz: elit tenyészet.
• Zárt nukleusz: a genetikai variencia csökken, így az előrehaladás fokozatosan csökken
• Nyitott nukleusz: nem alkotnak zárt csoportot, így a gének (szabályozott mértékben) immigrálhatnak kisebb tenyész-értékű, vagy árutermelő csoportokból.
• Mesterséges megtermékenyítés
• Zigótefelezés módszere

Az anyajuhok tartása:

• Évi egyszeri elletés, nyújtott szoptatással: áprilistől novemberig legeltetés, októberben termékenyítés, a bárányokat szürettől karácsonyig értékesítik
• Évi egyszeri elletés fejéssel: kihajtás előtt elletés. A bárányokat 4-6 hetes korban értékesítik, vagy bőgőre fejnek. Szerencsés, hogy a tavaszi legelő-bőség egybeesik a juhok igényével. Akár 70-100 l tejtermés is elérhető, de ekkor táplálék-kiegészítésre van szükség. Javasolt fajták a fríz, és a cigája
• Sűrített elletés: a merínó juhoknál alkalmazott módszer a sűrítve, vagy folyamatosan elletés.a bárányokat 4-6 hetes korban választják, az ellési forgó1,2-1,3 lesz, míg a szaporulat 1,3-1,4 bárány/év. Magyrországon a bárány értékesítése

Szaporítás:

• A takarmányozással összhangban (pároztatás előkészítése, vemhesség, szoptatás és tejtermelés)
• Tenyészkosok: fontos a szakszerű nevelés, a kihasználtság. A kosokat elzárt legelőn tartjuk, legyen mozgásterük, télen is legalább 1 órát a szabadban legyenek. Pároztatás előtt patavizsgálaton, és vérvizsgálaton esnek át. Az alap és kiegészítő takarmányon felül napi 1-2 tojás is adható számukra.
• Vadpároztatás: az anyajuhok 70-80%-át így termékenyítik, az idény 2 hónapig tart. Egy kos 30-50 anyát termékenyít. Ajánlatos 1 hét munka után 2-3napig pihentetni a kosokat.
• Háremszerű pároztatás: nem jellemző. Lémyege, hogy a egy kost osztanak be 1-1 juhcsoporthoz
• Kézből pároztatás: keresőkosokkal válogatott juhokat osztanak be egy koshoz, a juhok száma akár 60 is lehet.

• Mesterséges termékenyítés: a törzsállományokban jelentős. A teljes populáció kb. 5%-ánál
• Előnyei
• Párzás utján terjedő betegségek megszűnnek
• A sperma minősége állandóan ellenőrizhető
• A legjobb kosoktól egy szezonban akár 300-1000 utód is nyerhető
• Elpusztult állatok spermájának archicálása
• Egyszerre nagyszámú fiatal kos ivadékvizsgálatára van lehetőség

• Hátrányai: többletköltség és energia, több eszköz.
• Követelmények:
• Kiemelkedő kosok
• Ejakulátum ellenőrzése
• Káros géneket hordozó apaállatok kiselejtezése

• Ondóvétel: cél a tiszta, szennyezéstől mentes, jó szaporítóanyag vételezése. Egy adag ejakulátum 0,5-2ml. Ennek 80% ép és életképes, de fiatal kosoknál 50% még megfelel

• Kettős falú gumihenger (42-45°C)
• Etetés után 2-3 órával, délelőtt
• 15 perc elteltével gond nélkül újra
• Levett sperma felhasználása
• Helyszíni felhasználás
• Hígitás, hűtés 4°C-ra
• Hígitás. Hűtés –90°C-ra

Naponta egyszer kerestessünk. Másnap délelőt, a hosszan ivarzókat másnap délelőtt termékenyítsük. Kerestethetünk naponta 2× is, ekkor más a helyzet. A megtemnékenyítés higénikus körülmények között történjen.

Meghatározására értékesítés, vásárlás során lehet szükséges

A korra a fogak meglétéből, hiányából, alakjából, kopásából lehet következtetni. Az is tudható, hogy melyik fog mikor hullik ki:

• Tejfogak:
• Fogófogak: 12-15 hónapos kor
• Középfog: 2 éves kor
• Szegletfog: 3 éves kor felett
• A kiváltott fogak kopnak, esetleg kihullanak, mersz-felületük változik.

Bár manapság az állomány nagy része merinó (magyar merinó), most az ősi magyar fajtákról lesz szó.

Magyar racka: feltételezések szerint szarva oldalra irányuló volt, a tenyésztés folyamán lett felfelé irányuló, pödrött. Színe fekete (ritkább, a fejlődés során őszül, vörösödik), vagy fehér (ez születéskor kávébarna, később fehéredik ki, de a fején, fülén és a lábán barna marad). A fekete szín domináns. Szemei nagyok. Az anyák szarva 17cm feletti, a kosoké 70cm körüli. A szarvak között rövid tincs hull a homlokra. Tömege 40//70 kg, szőrköntöse egy év alatt 25-35cm-t nő, a gyapjú tisztasága 70%-os. 1,05-1,25 utódot hoz a világra, 100 nap alatt 40-60 l tejet ad, s bár izmoltsága gyenge, húsa ízletes. Gereznája, koponyája, szarva dísz. Állománya 3000 anyaállatot számlál. Tenyésztési célja a fajta megőrzése, jelenleg gazdasági haszna kevés .A gyimesi racka a magyar racka és a curkana közös utódából kialakult fajta

Cikta: kevert gyapjas, fehér színű. A betelepülő svábok hozták be a 17.sz-ban. Magyarországon sosem volt jelentős.

A gyapjúszálak bőrbe ágyazódnak. A bőr vastagsága testrészenként változó. A redőzött bőrfelület jóval nagyobb gyapjú-termést ad.

Bőr rétegei:

• Felhám: módosult képletei a szőr, a szarvak, a faggyú és verejtékmirigyek.
• Irha: ebbe ágyazódnak a hámképletek.
• Kötőszövet:

A szőrképletek (szőrtüsző) részei:

• Szőrszemölcs, ebből nő ki a
• Szőrhagyma, ez a szőr alapi része.

A szőrtüszők eredete, a gyapjú kialakulása:

• Elsődleges szőrtüszők: a 2-3 hónapos juh-magzat bőrében fejlődnek
• Másodlagos szőrtüszők: az elsődlegesek után alakulnak ki, jellemzően a születés utáni 1 hónapon belül, de kismértékben a 7. Hónapig még fejlődnek. A rosszul táplált egyedek másodlagos szőrtüszőinek egy része ki sem alakul.

A gyapjú olyan szőrzet, melyet a pehelyszálak finomsága, erőssége, rugalmassága révén fonásra alkalmas. Gyapjas állat a juh (nem mind), de a kétpúpú teve, a láma. És egyes kecskék is.

A juh szőképleteinek szerkezeti felépülése:

• Felhám: cserepesen lemezes, elhalt hámsejtek alkotják, minden szőrképlet része
• Kéregréteg: hosszú orsó alakú sejtek alkotják, minden szőrképlet része. A tulajdonságokat (rugalmasság), a színt (pigmentek) határozza meg. A kéregsejtek vízben erősen duzzadnak. Juh esetén a csak felhámot és kéregréteget tartalmazó szőr a pehelyszál. Ez nőhet elsődleges és másodlagos szőrtüszőből egyaránt.
• Bélanyag-réteg (velőállomány): csak a fedőszőrben található. Gömbölyű, kis sejtekből áll, szerkezete laza, levegős. Bélanyagot tartalmazó szőr (fedőszőr, felszőr és átmeneti szőr) mindig elsődleges tüszőből nő.

A gyapjú mellett zsírt termelő miriyek vannak, melyek védik a szőrköntöst. A zsír lehet könnyen vagy nehezen oldódó. A gyapjú fontos tényezője a színe (ne legyen sárgaà ammónia)

Tulajdonságai:

• Színe: jellemzően fehér, de lehet sárga, fekete, barna is. (vizelettől barnásvörös leszà fenés lesz)
• Pigmentáltság: jobb ha pigmenteket nem tartalmaz, amennyiben tűzdelt, hibának minősül
• Fénye: a merinó szórt ezüstös, a hamis gyapjú, és az ebszőr üvegfényű.
• Finomsága: a gyapjúszálak vastagsága és átmérője határozza meg, fontos ipari tulajdonság

Pehelyszál és fedőszőr: kevert gyapjú (szőnyeggyapjú). Jobban nemezesíthető

Csak pehelyszál: értékes, puha, étrékesebb

• Szálvastagság: csak 2-4m pontossággal becsülhető, vagy műszeresen mérhető
• Szálfinomság: különböző országok másként mérik, az ármérő, és annak szórása. Legjobb a finom (mrinó) gyapjú, ennek vastagsága 18-28m, a szórás 4-7,5m ., míg a szőnyeggyapjú vastagsága 38-60m , és 15,85m szórás is megengedett.

A gyapjú finomságát a nem, a kor, a takarmány, a tartási viszonyok, és a testtájak befolyásolják.

• Szálhosszúság: a minőséggel (finomság) negatív összefüggésben van. Egy év alatt a fedőszőrök 15-50cm-t, a pehelyszálak 4-30cm.t nőnek. Ívelősésük miatt azonban a szálak valódi hossza csak az elemi szálak egyenesbe húzásával mérhető, egyébként csak a fürthosszúságot nézzük.
• Fontos hogy a szál teljes hosszában –közel- azonos átmérőjű legyen. (azon vemhesség, betegség miatti befűződés ne legyen)
• Szakítószilárdság: műszerrel mérik, értéke 13-40kg/qmm legyen. A finomabb szálak relatív szilárdsága nagyobb.
• Rugalmasság: olyan húzó erőhatás, mely után a gyapjú (közel) eredeti hosszát visszanyeri. A finom gyapjú rugalmasabb, a holt gyapjú teljesen rugalmatlan.
• Ívelődés: lehet szabályos, jellegzett, túljellegzett, horgolt
• Simulékonyság: az ívelődés melyet külső körülmények is befolyásolnak.
• Zsugorodó-képesség: feszítő erő megszűnt után a gyapjúszál ívelt és kunkorodott lesz.
• Nyújthatóság: az egyenes állapot utáni húzó-terhelést hogy viseli. A finom gyapjú jobban nyújtható. Értéke szárazon 35-45%, nedvesen ennek a duplája.

Fontos jellemző, hogy nem gyúlékony, így repülőgépek kizárólagos szövet-alapanyaga

A bunda szerkezete:

• Szál
• 8-50 gyapjúszál à pászma (benne egy elsődleges, sok másodlagos)
• Néhány pászma fürtöcskét alkot, ezeket szélesebb kopasz bőrsáv veszi körbe. A pászmákat kötőszálak rögzítik egymáshoz.

Fontos hogy az egy egységen lévő szálak azonos hosszúságúak, finomságúak legyenek.

A fürtök belső szerkezete szabályos, vagy nemezes (ez rossz)

• Gyapjúsűrűség
• Szálfinomság
• Fürthosszúság

• Több hasznosítási forma: posztógyapjas, fésősgyapjas, húsmerinó, szapora merinó
• Jellemzőik:
• Folyamatosan növő, jól ívelődő gyapjú, kiegyenlített tulajdonságok
• Sok faggyú és zsírmirigy à védi a szőrt
• Ivarzás és fogamzás egész évben
• Nagyobb ivari dimorfizmus
• Posztógyapjasok:
• Finom, rövid gyapjú (csak 3-4cm)
• Elektorál: kis testű, mérsékelten ráncos
• Negretti: tömegesebb, ráncosabb, több gyapjút ad.
• Ezeket a fajtákat a fésűsmerinó kiszorította, nem jelentősek
• Fésűsmerinó: Húsmerinó
• Tömegesek, hosszabb, de durvább gyapjú, a ma tenyésztett merinók nagy része fésűs csoportba tartozik. Fejlesztése Ausztráliában (alig ráncos, tömött, hoszú bunda, könnyen mosható, zsíros gyapjú), és a FÁK-ban jelentős. Típusa lehet hús-gyapjú, gyapjú-hús, és gyapú
• Húsmerinó: korán érő, jó húskitermelő, de gyapjútermelése alacsony. Tömege 70//150 kg, a gyapjú minősége gyakran kifogásolható. Gyapjútermelése 3-4kg, sűrített elletésre hajlamos. Szaporulati aránya 140-160%. Ilyen faj a merino landschaf
• Szapora merinó: Ausztrál fésűsmerinó (Brooroola): iker~ötös ellések-re szelektálták (FecB) gén. Ennek hatására az utódok száma 0,8-1,5-el több mint egyébként. Egész éven át ivarzik és fogamzik. Ausztráliában, Új-Zélandon gyakori. Jól honosodó, kisebb testű, de jó tejadó fajta, melynek tulajdonságait számos ártermelő keresztezési programban hasznosítják.

• Fésűsmerinó, azon belül szapora merinó
• Hús-gyapjú hasznosítású
• A kosok jellemzően szervtalanok, az anyajuhok szintén.
• Tömege 50//100kg
• A jerkéket 100 napos korban (28-30kg), a kosbárányokat 120 naposan (35-40kg) kell értékesíteni.
• Az anyajuhok 60 liter tejet adnak
• Sűrített és folyamtos elletés
• Magyar merino×Booroola à “szapora merinó” (fajta)

A báránynevelés (szoptatás) időtartama 30-180 nap, de az állat egész további termelékenységére kihat.

• A bárány tömege születéskor 2-5kg (fajtafüggő). Sem a kisebb, sem a nagyobb bárány nem megfelelő.
• Az anya a magzatburkot lenyalja, a bárány azonnal szopni kezd.
• A bárányt (ideiglenesen, vagy tartósan) meg kell jelölni.
• Árva bárány nevelése vagy bő-tejű, vagy bárányát elvesztő anyajuh segítségével történhet. Ekkor a juh arci részét, és a bárányt szesszel, vagy fokhagymás vízzel kell bekenni, és a szoptatást felügyelni kell.

Báránynevelés módozatai:

• Hagyományos, legelőre alapozott báránynevelés, nyújtott szoptatási idővel.
  • Ez a módszer a juhok természetes ciklusához igazodik, a juhok tél végén ellenek, a bárányok 2-3 hétig csak anyatejet kapnak, ezután anyjukkal a (tavaszi, dús) legelőre kerülnek, és vegyes táplálást kapnak.
  • A kosbárányokat 100 napos korban kell választani, de ha kiheréljük őket, maradhatnak
  • A jerkék pároztatásig nem kerülnek elválasztásra
  • A bárányok kiegészítő abraktakarmányt alig kapnak
  • Az így nevelt jerke kiváló tenyészanyag
  • A bárányok egy része “csecs alól”, augusztusban Olaszországba exportálható.
• Korai választás 4-6 hetes korban.
  • A fejésre kerülő juhoknál alkalmazzák
  • A bárány ezután gyorshízlalással táplálható tovább.
  • A fias juhokat 20-50 darabos csoportokra osztják
  • A közeli legelőre rögtön bárányával mehet a juh, a távoli legelőre csak a juhok mennek
  • Kéthetes kor után a bárányok bárányiskolába kerülnek, ahol táp, széna, friss víz és nyalósó legyen. A bárányok a szoptatások között egyre több szénát (előgyomor!) és tápot esznek.
  • 4 hetes kor után, a 12-14kg-os bárányok tápfogyasztása eléri a 0,4kg-ot, választhatóak. A későn választott bárány ne menyjen ki a legelőre
  • A választott bárány ugyanazt a tápot kapja mint addig.
• Mesterséges báránynevelés.
  • Ivarzás-indításnál, vagy sűrítve elletésnél használatos módszer
  • Nem javasolt
  • Drága
  • A bárányelhullás 30-40% is lehet.

Megoldás:

• A bárányok anyjuk alatt maradnak (kisebb hely, munka, és energiaigény)
• Az anyatej mellett, növekvő mennyiségű15%-os szárazanyag-tartalmúra hígitott “pingvin”-tejet kapnak.
• Ennek mennysége eleinte (alkalmanként 0,1l), később (napi 1 l)

• Árva bárányok nevelése:

• Napi 1-1,5 feljavított tehéntej
• Anyakecske alkalmazása

Cél, hogy 4 hetesen 9, 8 hetesen 22kg legyen.

A szopós bárányok táplálékát kiegészíthetjük melasszal, takarmánycukorral, enzimekkel, esetenként szelénnel is.

A juhfaj gyors növekedése az árutermelésben igen gazdaságosan lehet kamatoztatni. A vágásra szánt bárányok 90%-át külföldön talál gazdára.

• A hízlalás időtartama:
  • A választástól a vágási érettségig tart. A vágási érettség a kifejlett-kori tömeg 50%-a. ekkor az ehető részek faggyútartalma még 15% alatti.
  • A hízlalás minél gyorsabb, annál gazdaságosabb.
• Tejesbárány-hízlalás:
  • 1,5-3 hónapos korig
  • 14-18 kg tömegig
  • nincs külön helyszükséglete, idő, és költségtakarékos. Kevés faggyú, ízletes hús
  • kisebb bevétel, a választás az értékesítésig elhúzódik, az anyajuhok ellési forgója ritkább
• Kis tömegű expressz-pecsenyebárány hízlalás:
  • Legfeljebb 5 hónapos korig
  • 18-24 vagy 24-30kg-ig
• Nagy tömegű pecsenyebárány-hízlalás:
  • 6-12 hónapos korig
  • 35-45 vagy 45kg feletti tömegig
  • A gyorshízlalás a ’70-es években kezdődött. A kosokat és a jerkéket 100-140 naposan választják el. Nagy napi gyarapodás, a hely-, és eszközlekötés 40-45nap, így egy évben 4-5 periódus lehetséges. Nem munkaigényes, az anyajuhokat sem köti le. Keresett terméket állít elő.
  • A tápok (lehetőleg granulált) 70%-a kukorica, a többi búzakorpa, karbamid, lucernaliszt, valamint vitaminok és táplálék-kiegészítők.
  • Fontos a húgykövesség-mentesség, a Ca-pótlás
  • A napi tápfelvétel a testtömeg 4-5%-a, a gyarapodás200-350 gr/nap. Egy kg többlethez 3-3,5 kg táp szükséges.
  • Az állatok kívánatos tömege 35kg, max. 20% faggyúval. Az 5 hónapnál idősebb állatokat a közel-keletre viszik, a jerkéket csak vágva (mohamedán rítus szerint)
• Selejt juhok feljavítása:
  • A kiselejtezett anyajuhok, kosok és növendékek feljavíthatóak, és decemberben-januárban piacra vihetőek. A napi 0,5-1kg kukoricadarával javítjuk, és januárban exportba mennek.
• Nyújtott szoptatásos báránynevelés:
  • Gyakori. Lényege, hogy a 18-30kg-os állatokat értékesítik, vágóhídra, vagy francia exportra.
  • Ha az anyajuhok teje korán kifogy, a bárányok értékesítésig tovább hizlalhatóak
  • Az abrakot 0,5-1kg-ra korlátozzuk a túlzott elzsírosodás ellen.

A hízlalási mód megválasztásának követelményei:

• Rendelkezésre álló hízlalási anyag
• Felvevőpiac
• Nevelési költségek, szükségletek, erőforrások

Férőhely, takarmány

A növendéknevelés a választástól, az állatok tenyésztésbe vételéig tart

• A kosbárányoknak csak kis hányadát kell tenyész-pótlásra nevelni
• Nagy szelekciós nyomás
• Kiváló takarmányozás
• Anyajuhok:
• A jerkék 50%-át kell felnevelni, az anyajuhok 20-30%-át selejtezzük ki évente
• Választás 1-6 hónapos korban
• Tenyésztésbe állítás 7-18 hónapos korban
• Éves korban a fésűsmerinó kosok még nem tenyészérettek, 20 hónapos kor után viszont már vadpároztatás is lehetséges
• A fiatal állatok várható fejlettsége:
• 3 hónap 35//25
• 6 hónap 55//35
• 1 év 70//40
• 2 év (teljes fejlettség) 95//60

• 70 napos korig minőségi széna, és granulált táp kell
• 80-180 nap között: a táp helyett gazdasági abrak, de jó legelő mellett abrak sem
• Hat-hónapos és egyéves kor között: csak legelő elegendő (nyáron), télen abrakot, szalmát, szénát, vagy répa-szeletet, esetleg szilázst adhatunk.
• Éves kor után: kiegészítés nyáron nincs, télen esetleg széna, szalma, vagy répaszelet kerül szóba
• Pároztatás előtt, és alatt: ld. anyajuhok tartása és takarmányozása

Az anyajuhok tartása:

• Évi egyszeri elletés, nyújtott szoptatással: áprilistől novemberig legeltetés, októberben termékenyítés, a bárányokat szürettől karácsonyig értékesítik
• Évi egyszeri elletés fejéssel: kihajtás előtt elletés. A bárányokat 4-6 hetes korban értékesítik, vagy bőgőre fejnek. Szerencsés, hogy a tavaszi legelő-bőség egybeesik a juhok igényével. Akár 70-100 l tejtermés is elérhető, de ekkor táplálék-kiegészítésre van szükség. Javasolt fajták a fríz, és a cigája

• Sűrített elletés: a merínó juhoknál alkalmazott módszer a sűrítve, vagy folyamatosan elletés.a bárányokat 4-6 hetes korban választják, az ellési forgó1,2-1,3 lesz, míg a szaporulat 1,3-1,4 bárány/év. Magyrországon a bárány értékesítése

Anyajuhok takarmányozása:

(mindig az aktuális kondíció a kiindulópont)

• Üres anyajuhok életfenntartó takarmányozása
• Pároztatás előkészítése és tartalma
• Vemhesség vége
• Szoptatás és tejetermelés

Tömeges ivarzás csak jól tartott állatoknál lehetséges. Ivarzás előtt javító takarmányozás (flushing) szükséges. Ez lehet: zab. Rozs, köles. Csíráztatott gabonamag.

Pároztatáskor a legeltetés mellett 0,2-0,3 kg rozs vagy köles adható.

A vehem-nevelés szükséglete az ivarzás utáni 85. napja után jelentkezik. Ekkor kezd kialakulni a vehem primer szőrtüszője.

A méhen belüli gyarapodás 50-100gr legyen naponta.

A vemhesség utolsó 4-6 hete kritikus.

Nyáron a jó legelő elég, de kiegészíthető

Télen: 1-2kg réti széna, és mellé 2-3 nedves répaszelet az alaptakarmány. Ezenfelül adható 0,8kg gazdasági abrak, és 1-2kg takarmányszalma.

A szelénről, és az A- és D-vitaminról gondoskodni kell.

Az anyajuhokat úgy kell takarmányozni, higy tejtermelő képességük kibontakozzék.

Ikerellett juhok szükséglete sokkal magasabb

A tejtermelés az ellés után 10-14 nappal tetőzik

Fejés:

Bőgőre fejés

A bárány 4-6 hetes kora után apasztja a tejtermelést, így ekkor már el kell választani (ha 12-13kg-os)

A fejések 12 óránként ismétlődjenek