\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
llattenyszts
llattenyszts : Juh - Kidolgozott ttelsor

Juh - Kidolgozott ttelsor

  2004.02.16. 12:31


A juh eredete, hziastsa, elnevezse kor s ivar szerint

Eredete: a 30 vadon l juh kzl 5 meghatroz van, ezek:

  • Muflon: kis test (30-35kg, 70cm), Korzika, a kosoknak nagy, flkrves, erteljes szarva van
  • Arkal: keleti vadjuh, (30-60kg, 80-90cm), Afganisztn, Irn. Kosok szarva zrt kr
  • Argali: nagy (125cm, 200kg). Tibet, Monglia. Mindkt nem szarvalt, tmege a kosnl 20kg
  • Hjuh: Kamcsatka, Alaszka, kisebb test, a nstnyek is szarvaltak
  • Kanadai vadjuh: Mexiktl Alaszkig. Argalihoz hasonl, mindkt nem szarvalt

Hziastsa: a jelenlegi fajtk se az arkali s a muflon. A hziasts ie. 10. vezredben kezddhetett. Oka a hshiny, kultikus, s humnus volt

Domesztikci hatsa:

  • Testtmege ntt
  • Sestk megnylt
  • Mellkasuk dongs
  • Csontozatuk kevss szilrd, de tmegesebb
  • Zsigerek megnagyobbodtak
  • Blrendszerk hosszabb lett
  • Takarmnyfelvev-, s hasznost kpesgk jobb
  • Szrknts
  • Szne jellemzen fehr
  • Vedls nincs
  • Folyamatos nvekeds
  • A szarvak csigs, pdrt, lant, sarls alakak
  • Lehetnek ngyszarvak, de szarvatlanok is
  • Farkuk hossza vltozatos
  • Gyapj s tejtermels (szaporasg) ntt
  • Przsi hajlam egsz vben
  • 3-4 letkpes utd/ells
  • Kosok heri nagyobbak
  • Ells utn jelents tejleads (2-3l/nap)
  • Szervezeti szilrdsg cskken

 

Elnevezs kor s ivar szerint:

  • Szops brny: jszltt brny, amg szopik
  • Vlasztott brny: vlasztstl 1 ves korig
  • Tokly: 1 s 2 v kztti brny
  • Apca: mg nem ellett 3 ves nvendk
  • Kos: kifejlett hmivar juh
  • Jerke: kifejlett nivar egyed
  • Elhasi: elszr vemhes jerke
  • Anyajuh: mr ellett egyed
  • r: kasztrlt kos
  • Kereskos: egy kicsit jobban jrt
  • Tenyszkos: szaport kos

 

A juh nemestse, tenysztsi eljrsok a juhtenysztsben

Tenysztsi cl, hasznostsi irny, tenysztsi integrci:

  • Specializcià hs, tej, gyapj, nemes-prm (karakl)
  • F cl a hstermels

 

 

Tenyszrtkbecsls:

  • Sajt teljestmny alapjn
  • sk termelse alapjn
  • Oldalgi rokonok termelse alapjn
  • Ivadkvizsglat
  • Leny-anya prok sszehasonlt elemzse
  • Kzpontos ivadkvizsglat
  • Egykor istlltrsak sszehasonltsa
  • Szelekci
  • Pozitv
  • Negatv

Tenysztsi program:

  • A gazdasgi s piaci vltozsokat a trzsknyvezs s vlogats nem kpes kvetni. A tenysztsi program, egy adott fajta javtst szelekcis s biotecnikai mdszerek tvzetvel kvnja a genetikai elrehaladst biztostani.
  • Nukleusz: elit tenyszet.
  • Zrt nukleusz: a genetikai variencia cskken, gy az elrehalads fokozatosan cskken
  • Nyitott nukleusz: nem alkotnak zrt csoportot, gy a gnek (szablyozott mrtkben) immigrlhatnak kisebb tenysz-rtk, vagy rutermel csoportokbl.
  • Mestersges megtermkenyts
  • Zigtefelezs mdszere

 

A juh szaportsa, a srtve ellethetsg jelentsge

Az anyajuhok tartsa:

  • vi egyszeri ellets, nyjtott szoptatssal: prilistl novemberig legeltets, oktberben termkenyts, a brnyokat szrettl karcsonyig rtkestik
  • vi egyszeri ellets fejssel: kihajts eltt ellets. A brnyokat 4-6 hetes korban rtkestik, vagy bgre fejnek. Szerencss, hogy a tavaszi legel-bsg egybeesik a juhok ignyvel. Akr 70-100 l tejterms is elrhet, de ekkor tpllk-kiegsztsre van szksg. Javasolt fajtk a frz, s a cigja
  • Srtett ellets: a mern juhoknl alkalmazott mdszer a srtve, vagy folyamatosan ellets.a brnyokat 4-6 hetes korban vlasztjk, az ellsi forg1,2-1,3 lesz, mg a szaporulat 1,3-1,4 brny/v. Magyrorszgon a brny rtkestse

rtkests

Hsvt

Augusztus (olaszok)

Karcsony

zets

Mj

Dec

pr

Ellets

Jan

Mj

Okt

Szaports:

  • A takarmnyozssal sszhangban (proztats elksztse, vemhessg, szoptats s tejtermels)
  • Tenyszkosok: fontos a szakszer nevels, a kihasznltsg. A kosokat elzrt legeln tartjuk, legyen mozgsterk, tlen is legalbb 1 rt a szabadban legyenek. Proztats eltt patavizsglaton, s vrvizsglaton esnek t. Az alap s kiegszt takarmnyon fell napi 1-2 tojs is adhat szmukra.
  • Vadproztats: az anyajuhok 70-80%-t gy termkenytik, az idny 2 hnapig tart. Egy kos 30-50 anyt termkenyt. Ajnlatos 1 ht munka utn 2-3napig pihentetni a kosokat.
  • Hremszer proztats: nem jellemz. Lmyege, hogy a egy kost osztanak be 1-1 juhcsoporthoz
  • Kzbl proztats: kereskosokkal vlogatott juhokat osztanak be egy koshoz, a juhok szma akr 60 is lehet.

Hrem-rendszer s kzbl trtn proztats alkalmas az utdok azonostsra

  • Mestersges termkenyts: a trzsllomnyokban jelents. A teljes populci kb. 5%-nl
  • Elnyei
  • Przs utjn terjed betegsgek megsznnek
  • A sperma minsge llandan ellenrizhet
  • A legjobb kosoktl egy szezonban akr 300-1000 utd is nyerhet
  • Elpusztult llatok spermjnak archiclsa
  • Egyszerre nagyszm fiatal kos ivadkvizsglatra van lehetsg
  • Htrnyai: tbbletkltsg s energia, tbb eszkz.
  • Kvetelmnyek:
  • Kiemelked kosok
  • Ejakultum ellenrzse
  • Kros gneket hordoz apallatok kiselejtezse
  • Ondvtel: cl a tiszta, szennyezstl mentes, j szaportanyag vtelezse. Egy adag ejakultum 0,5-2ml. Ennek 80% p s letkpes, de fiatal kosoknl 50% mg megfelel
  • Ketts fal gumihenger (42-45C)
  • Etets utn 2-3 rval, dleltt
  • 15 perc elteltvel gond nlkl jra
  • Levett sperma felhasznlsa
  • Helyszni felhasznls
  • Hgits, hts 4C-ra
  • Hgits. Hts –90C-ra

Naponta egyszer kerestessnk. Msnap dlelt, a hosszan ivarzkat msnap dleltt termkenytsk. Kerestethetnk naponta 2 is, ekkor ms a helyzet. A megtemnkenyts hignikus krlmnyek kztt trtnjen.

 

A juh letkornak meghatrozsa, shonos magyar fajtk

letkor

Meghatrozsra rtkests, vsrls sorn lehet szksges

A korra a fogak megltbl, hinybl, alakjbl, kopsbl lehet kvetkeztetni. Az is tudhat, hogy melyik fog mikor hullik ki:

  • Tejfogak:
  • Fogfogak: 12-15 hnapos kor
  • Kzpfog: 2 ves kor
  • Szegletfog: 3 ves kor felett
  • A kivltott fogak kopnak, esetleg kihullanak, mersz-felletk vltozik.

shonos magyar fajtk

Br manapsg az llomny nagy rsze merin (magyar merin), most az si magyar fajtkrl lesz sz.

Magyar racka: felttelezsek szerint szarva oldalra irnyul volt, a tenyszts folyamn lett felfel irnyul, pdrtt. Szne fekete (ritkbb, a fejlds sorn szl, vrsdik), vagy fehr (ez szletskor kvbarna, ksbb fehredik ki, de a fejn, fln s a lbn barna marad). A fekete szn dominns. Szemei nagyok. Az anyk szarva 17cm feletti, a kosok 70cm krli. A szarvak kztt rvid tincs hull a homlokra. Tmege 40//70 kg, szrkntse egy v alatt 25-35cm-t n, a gyapj tisztasga 70%-os. 1,05-1,25 utdot hoz a vilgra, 100 nap alatt 40-60 l tejet ad, s br izmoltsga gyenge, hsa zletes. Gereznja, koponyja, szarva dsz. llomnya 3000 anyallatot szmll. Tenysztsi clja a fajta megrzse, jelenleg gazdasgi haszna kevs .A gyimesi racka a magyar racka s a curkana kzs utdbl kialakult fajta

Cikta: kevert gyapjas, fehr szn. A betelepl svbok hoztk be a 17.sz-ban. Magyarorszgon sosem volt jelents.

 

A gyapj kialakulsa

A gyapjszlak brbe gyazdnak. A br vastagsga testrszenknt vltoz. A redztt brfellet jval nagyobb gyapj-termst ad.

Br rtegei:

  • Felhm: mdosult kpletei a szr, a szarvak, a faggy s verejtkmirigyek.
  • Irha: ebbe gyazdnak a hmkpletek.
  • Ktszvet:

A szrkpletek (szrtsz) rszei:

  • Szrszemlcs, ebbl n ki a
  • Szrhagyma, ez a szr alapi rsze.

A szrtszk eredete, a gyapj kialakulsa:

  • Elsdleges szrtszk: a 2-3 hnapos juh-magzat brben fejldnek
  • Msodlagos szrtszk: az elsdlegesek utn alakulnak ki, jellemzen a szlets utni 1 hnapon bell, de kismrtkben a 7. Hnapig mg fejldnek. A rosszul tpllt egyedek msodlagos szrtszinek egy rsze ki sem alakul.

A gyapj olyan szrzet, melyet a pehelyszlak finomsga, erssge, rugalmassga rvn fonsra alkalmas. Gyapjas llat a juh (nem mind), de a ktpp teve, a lma. s egyes kecskk is.

A juh szkpleteinek szerkezeti felplse:

  • Felhm: cserepesen lemezes, elhalt hmsejtek alkotjk, minden szrkplet rsze
  • Kregrteg: hossz ors alak sejtek alkotjk, minden szrkplet rsze. A tulajdonsgokat (rugalmassg), a sznt (pigmentek) hatrozza meg. A kregsejtek vzben ersen duzzadnak. Juh esetn a csak felhmot s kregrteget tartalmaz szr a pehelyszl. Ez nhet elsdleges s msodlagos szrtszbl egyarnt.
  • Blanyag-rteg (velllomny): csak a fedszrben tallhat. Gmbly, kis sejtekbl ll, szerkezete laza, levegs. Blanyagot tartalmaz szr (fedszr, felszr s tmeneti szr) mindig elsdleges tszbl n.

A gyapj mellett zsrt termel miriyek vannak, melyek vdik a szrkntst. A zsr lehet knnyen vagy nehezen oldd. A gyapj fontos tnyezje a szne (ne legyen srgaà ammnia)

 

A gyapjszlak tulajdonsgai, a bunda minstse

Tulajdonsgai:

  • Szne: jellemzen fehr, de lehet srga, fekete, barna is. (vizelettl barnsvrs leszà fens lesz)
  • Pigmentltsg: jobb ha pigmenteket nem tartalmaz, amennyiben tzdelt, hibnak minsl
  • Fnye: a merin szrt ezsts, a hamis gyapj, s az ebszr vegfny.
  • Finomsga: a gyapjszlak vastagsga s tmrje hatrozza meg, fontos ipari tulajdonsg

Pehelyszl s fedszr: kevert gyapj (sznyeggyapj). Jobban nemezesthet

Csak pehelyszl: rtkes, puha, trkesebb

  • Szlvastagsg: csak 2-4m pontossggal becslhet, vagy mszeresen mrhet
  • Szlfinomsg: klnbz orszgok msknt mrik, az rmr, s annak szrsa. Legjobb a finom (mrin) gyapj, ennek vastagsga 18-28m, a szrs 4-7,5m ., mg a sznyeggyapj vastagsga 38-60m , s 15,85m szrs is megengedett.

A gyapj finomsgt a nem, a kor, a takarmny, a tartsi viszonyok, s a testtjak befolysoljk.

  • Szlhosszsg: a minsggel (finomsg) negatv sszefggsben van. Egy v alatt a fedszrk 15-50cm-t, a pehelyszlak 4-30cm.t nnek. velssk miatt azonban a szlak valdi hossza csak az elemi szlak egyenesbe hzsval mrhet, egybknt csak a frthosszsgot nzzk.
  • Fontos hogy a szl teljes hosszban –kzel- azonos tmrj legyen. (azon vemhessg, betegsg miatti befzds ne legyen)
  • Szaktszilrdsg: mszerrel mrik, rtke 13-40kg/qmm legyen. A finomabb szlak relatv szilrdsga nagyobb.
  • Rugalmassg: olyan hz erhats, mely utn a gyapj (kzel) eredeti hosszt visszanyeri. A finom gyapj rugalmasabb, a holt gyapj teljesen rugalmatlan.
  • velds: lehet szablyos, jellegzett, tljellegzett, horgolt
  • Simulkonysg: az velds melyet kls krlmnyek is befolysolnak.
  • Zsugorod-kpessg: feszt er megsznt utn a gyapjszl velt s kunkorodott lesz.
  • Nyjthatsg: az egyenes llapot utni hz-terhelst hogy viseli. A finom gyapj jobban nyjthat. rtke szrazon 35-45%, nedvesen ennek a duplja.

Fontos jellemz, hogy nem gylkony, gy replgpek kizrlagos szvet-alapanyaga

Bunda minstse

A bunda szerkezete:

  • Szl
  • 8-50 gyapjszl à pszma (benne egy elsdleges, sok msodlagos)
  • Nhny pszma frtcskt alkot, ezeket szlesebb kopasz brsv veszi krbe. A pszmkat ktszlak rgztik egymshoz.

Fontos hogy az egy egysgen lv szlak azonos hosszsgak, finomsgak legyenek.

A frtk bels szerkezete szablyos, vagy nemezes (ez rossz)

  • Gyapjsrsg
  • Szlfinomsg
  • Frthosszsg

 

A merin fajtacsald jellemzse, a Magyar merin

Merin fajtacsald:

  • Tbb hasznostsi forma: posztgyapjas, fssgyapjas, hsmerin, szapora merin
  • Jellemzik:
  • Folyamatosan nv, jl veld gyapj, kiegyenltett tulajdonsgok
  • Sok faggy s zsrmirigy à vdi a szrt
  • Ivarzs s fogamzs egsz vben
  • Nagyobb ivari dimorfizmus
  • Posztgyapjasok:
  • Finom, rvid gyapj (csak 3-4cm)
  • Elektorl: kis test, mrskelten rncos
  • Negretti: tmegesebb, rncosabb, tbb gyapjt ad.
  • Ezeket a fajtkat a fssmerin kiszortotta, nem jelentsek
  • Fssmerin: Hsmerin
  • Tmegesek, hosszabb, de durvbb gyapj, a ma tenysztett merink nagy rsze fss csoportba tartozik. Fejlesztse Ausztrliban (alig rncos, tmtt, hosz bunda, knnyen moshat, zsros gyapj), s a FK-ban jelents. Tpusa lehet hs-gyapj, gyapj-hs, s gyap
  • Hsmerin: korn r, j hskitermel, de gyapjtermelse alacsony. Tmege 70//150 kg, a gyapj minsge gyakran kifogsolhat. Gyapjtermelse 3-4kg, srtett elletsre hajlamos. Szaporulati arnya 140-160%. Ilyen faj a merino landschaf
  • Szapora merin: Ausztrl fssmerin (Brooroola): iker~ts ellsek-re szelektltk (FecB) gn. Ennek hatsra az utdok szma 0,8-1,5-el tbb mint egybknt. Egsz ven t ivarzik s fogamzik. Ausztrliban, j-Zlandon gyakori. Jl honosod, kisebb test, de j tejad fajta, melynek tulajdonsgait szmos rtermel keresztezsi programban hasznostjk.

Magyar merin

  • Fssmerin, azon bell szapora merin
  • Hs-gyapj hasznosts
  • A kosok jellemzen szervtalanok, az anyajuhok szintn.
  • Tmege 50//100kg
  • A jerkket 100 napos korban (28-30kg), a kosbrnyokat 120 naposan (35-40kg) kell rtkesteni.
  • Az anyajuhok 60 liter tejet adnak
  • Srtett s folyamtos ellets
  • Magyar merinoBooroola à “szapora merin” (fajta)

Szapora merin: a kosok csigs szarvast viselnek. Az anyajuhok tmege az 5. Ellsig n. Tmege 50//90kg. A brnyok nvekedse a magyar merinrl 5-10%-al elmarad.

 

Brnynevels technolgija

Az jszltt brny nevelse:

A brnynevels (szoptats) idtartama 30-180 nap, de az llat egsz tovbbi termelkenysgre kihat.

  • A brny tmege szletskor 2-5kg (fajtafgg). Sem a kisebb, sem a nagyobb brny nem megfelel.
  • Az anya a magzatburkot lenyalja, a brny azonnal szopni kezd.
  • A brnyt (ideiglenesen, vagy tartsan) meg kell jellni.
  • rva brny nevelse vagy b-tej, vagy brnyt elveszt anyajuh segtsgvel trtnhet. Ekkor a juh arci rszt, s a brnyt szesszel, vagy fokhagyms vzzel kell bekenni, s a szoptatst felgyelni kell.

Brnynevels mdozatai:

  • Hagyomnyos, legelre alapozott brnynevels, nyjtott szoptatsi idvel.
    • Ez a mdszer a juhok termszetes ciklushoz igazodik, a juhok tl vgn ellenek, a brnyok 2-3 htig csak anyatejet kapnak, ezutn anyjukkal a (tavaszi, ds) legelre kerlnek, s vegyes tpllst kapnak.
    • A kosbrnyokat 100 napos korban kell vlasztani, de ha kiherljk ket, maradhatnak
    • A jerkk proztatsig nem kerlnek elvlasztsra
    • A brnyok kiegszt abraktakarmnyt alig kapnak
    • Az gy nevelt jerke kivl tenyszanyag
    • A brnyok egy rsze “csecs all”, augusztusban Olaszorszgba exportlhat.
  • Korai vlaszts 4-6 hetes korban.
    • A fejsre kerl juhoknl alkalmazzk
    • A brny ezutn gyorshzlalssal tpllhat tovbb.
    • A fias juhokat 20-50 darabos csoportokra osztjk
    • A kzeli legelre rgtn brnyval mehet a juh, a tvoli legelre csak a juhok mennek
    • Kthetes kor utn a brnyok brnyiskolba kerlnek, ahol tp, szna, friss vz s nyals legyen. A brnyok a szoptatsok kztt egyre tbb sznt (elgyomor!) s tpot esznek.
    • 4 hetes kor utn, a 12-14kg-os brnyok tpfogyasztsa elri a 0,4kg-ot, vlaszthatak. A ksn vlasztott brny ne menyjen ki a legelre
    • A vlasztott brny ugyanazt a tpot kapja mint addig.
  • Mestersges brnynevels.
    • Ivarzs-indtsnl, vagy srtve elletsnl hasznlatos mdszer
    • Nem javasolt
    • Drga
    • A brnyelhulls 30-40% is lehet.

Megolds:

  • A brnyok anyjuk alatt maradnak (kisebb hely, munka, s energiaigny)
  • Az anyatej mellett, nvekv mennyisg15%-os szrazanyag-tartalmra hgitott “pingvin”-tejet kapnak.
  • Ennek mennysge eleinte (alkalmanknt 0,1l), ksbb (napi 1 l)
  • rva brnyok nevelse:
  • Napi 1-1,5 feljavtott tehntej
  • Anyakecske alkalmazsa

Cl, hogy 4 hetesen 9, 8 hetesen 22kg legyen.

A szops brnyok tpllkt kiegszthetjk melasszal, takarmnycukorral, enzimekkel, esetenknt szelnnel is.

 

Brnyhzlals

A juhfaj gyors nvekedse az rutermelsben igen gazdasgosan lehet kamatoztatni. A vgsra sznt brnyok 90%-t klfldn tall gazdra.

  • A hzlals idtartama:
    • A vlasztstl a vgsi rettsgig tart. A vgsi rettsg a kifejlett-kori tmeg 50%-a. ekkor az ehet rszek faggytartalma mg 15% alatti.
    • A hzlals minl gyorsabb, annl gazdasgosabb.
  • Tejesbrny-hzlals:
    • 1,5-3 hnapos korig
    • 14-18 kg tmegig
    • nincs kln helyszksglete, id, s kltsgtakarkos. Kevs faggy, zletes hs
    • kisebb bevtel, a vlaszts az rtkestsig elhzdik, az anyajuhok ellsi forgja ritkbb
  • Kis tmeg expressz-pecsenyebrny hzlals:
    • Legfeljebb 5 hnapos korig
    • 18-24 vagy 24-30kg-ig
  • Nagy tmeg pecsenyebrny-hzlals:
    • 6-12 hnapos korig
    • 35-45 vagy 45kg feletti tmegig
    • A gyorshzlals a ’70-es vekben kezddtt. A kosokat s a jerkket 100-140 naposan vlasztjk el. Nagy napi gyarapods, a hely-, s eszkzlekts 40-45nap, gy egy vben 4-5 peridus lehetsges. Nem munkaignyes, az anyajuhokat sem kti le. Keresett termket llt el.
    • A tpok (lehetleg granullt) 70%-a kukorica, a tbbi bzakorpa, karbamid, lucernaliszt, valamint vitaminok s tpllk-kiegsztk.
    • Fontos a hgykvessg-mentessg, a Ca-ptls
    • A napi tpfelvtel a testtmeg 4-5%-a, a gyarapods200-350 gr/nap. Egy kg tbblethez 3-3,5 kg tp szksges.
    • Az llatok kvnatos tmege 35kg, max. 20% faggyval. Az 5 hnapnl idsebb llatokat a kzel-keletre viszik, a jerkket csak vgva (mohamedn rtus szerint)
  • Selejt juhok feljavtsa:
    • A kiselejtezett anyajuhok, kosok s nvendkek feljavthatak, s decemberben-janurban piacra vihetek. A napi 0,5-1kg kukoricadarval javtjuk, s janurban exportba mennek.
  • Nyjtott szoptatsos brnynevels:
    • Gyakori. Lnyege, hogy a 18-30kg-os llatokat rtkestik, vghdra, vagy francia exportra.
    • Ha az anyajuhok teje korn kifogy, a brnyok rtkestsig tovbb hizlalhatak
    • Az abrakot 0,5-1kg-ra korltozzuk a tlzott elzsrosods ellen.

A hzlalsi md megvlasztsnak kvetelmnyei:

  • Rendelkezsre ll hzlalsi anyag
  • Felvevpiac
  • Nevelsi kltsgek, szksgletek, erforrsok

Frhely, takarmny

 

Nvendknevels

A nvendknevels a vlasztstl, az llatok tenysztsbe vtelig tart

  • A kosbrnyoknak csak kis hnyadt kell tenysz-ptlsra nevelni
  • Nagy szelekcis nyoms
  • Kivl takarmnyozs
  • Anyajuhok:
  • A jerkk 50%-t kell felnevelni, az anyajuhok 20-30%-t selejtezzk ki vente
  • Vlaszts 1-6 hnapos korban
  • Tenysztsbe llts 7-18 hnapos korban
  • ves korban a fssmerin kosok mg nem tenyszrettek, 20 hnapos kor utn viszont mr vadproztats is lehetsges
  • A fiatal llatok vrhat fejlettsge:
  • 3 hnap 35//25
  • 6 hnap 55//35
  • 1 v 70//40
  • 2 v (teljes fejlettsg) 95//60

Jerkk nevelse

  • 70 napos korig minsgi szna, s granullt tp kell
  • 80-180 nap kztt: a tp helyett gazdasgi abrak, de j legel mellett abrak sem
  • Hat-hnapos s egyves kor kztt: csak legel elegend (nyron), tlen abrakot, szalmt, sznt, vagy rpa-szeletet, esetleg szilzst adhatunk.
  • ves kor utn: kiegszts nyron nincs, tlen esetleg szna, szalma, vagy rpaszelet kerl szba
  • Proztats eltt, s alatt: ld. anyajuhok tartsa s takarmnyozsa

 

Anyajuhok tarsa s takarmnyozsa

Az anyajuhok tartsa:

  • vi egyszeri ellets, nyjtott szoptatssal: prilistl novemberig legeltets, oktberben termkenyts, a brnyokat szrettl karcsonyig rtkestik
  • vi egyszeri ellets fejssel: kihajts eltt ellets. A brnyokat 4-6 hetes korban rtkestik, vagy bgre fejnek. Szerencss, hogy a tavaszi legel-bsg egybeesik a juhok ignyvel. Akr 70-100 l tejterms is elrhet, de ekkor tpllk-kiegsztsre van szksg. Javasolt fajtk a frz, s a cigja
  • Srtett ellets: a mern juhoknl alkalmazott mdszer a srtve, vagy folyamatosan ellets.a brnyokat 4-6 hetes korban vlasztjk, az ellsi forg1,2-1,3 lesz, mg a szaporulat 1,3-1,4 brny/v. Magyrorszgon a brny rtkestse

Anyajuhok takarmnyozsa:

(mindig az aktulis kondci a kiindulpont)

  • res anyajuhok letfenntart takarmnyozsa
  • Proztats elksztse s tartalma
  • Vemhessg vge
  • Szoptats s tejetermels

Tmeges ivarzs csak jl tartott llatoknl lehetsges. Ivarzs eltt javt takarmnyozs (flushing) szksges. Ez lehet: zab. Rozs, kles. Csrztatott gabonamag.

Proztatskor a legeltets mellett 0,2-0,3 kg rozs vagy kles adhat.

A vehem-nevels szksglete az ivarzs utni 85. napja utn jelentkezik. Ekkor kezd kialakulni a vehem primer szrtszje.

A mhen belli gyarapods 50-100gr legyen naponta.

A vemhessg utols 4-6 hete kritikus.

Nyron a j legel elg, de kiegszthet

Tlen: 1-2kg rti szna, s mell 2-3 nedves rpaszelet az alaptakarmny. Ezenfell adhat 0,8kg gazdasgi abrak, s 1-2kg takarmnyszalma.

A szelnrl, s az A- s D-vitaminrl gondoskodni kell.

Az anyajuhokat gy kell takarmnyozni, higy tejtermel kpessgk kibontakozzk.

Ikerellett juhok szksglete sokkal magasabb

A tejtermels az ells utn 10-14 nappal tetzik

Fejs:

Bgre fejs

A brny 4-6 hetes kora utn apasztja a tejtermelst, gy ekkor mr el kell vlasztani (ha 12-13kg-os)

A fejsek 12 rnknt ismtldjenek

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.