|
Az anyag
2004.02.18. 12:43
Települések alaptípusai
Lakosszám szerinti csoportosítás:
- metropolisz 1 000 000 fő felett
- nagyváros 100 000 – 1 000 000 fő
- középváros 30 000 – 100 000 fő
- kisváros 10 000 – 30 000 fő
- falvak 5 000 – 10 000 fő
- nagyközség 3 000 – 5 000 fő
- közepes község 1 000 – 3 000 fő
- kisközség 500 – 1000 fő
- apróközség 200 – 500 fő
-törpeközség 200 fő alatt
A település jellege szerint:
- ipari-,
- agrár-,
- üdülő-,
- iskola-,
- vegyes.
Földrajzi fekvés szerint:
- hegyvidéki,
- dombvidéki,
- síkvidéki.
A település alaprajza szerint:
- szabálytalan,
- szabályos (sugaras-gyűrűs, vonalas-szalag)
Település-fejlődés hatótényezői
Természeti jellegűek
- befolyásolja:
- közlekedést, - hadviselést,
- kereskedelmet, - idegenforgalmat
- síkvidéki települések
- dombvidéki települések
- hegyvidéki települések
Gazdasági hatótényezők:
- mezőgazdaság
- kereskedelem
- kézműipar
- bányászat
- feldolgozóipar
- szolgáltatások
- idegenforgalom
Társadalmi hatótényezők:
- társadalmi tagoltság, osztályszerkezet
- foglalkoztatottság viszonyok
- lakosság életmódja, életvitele
- politikai-hatalmi érdekek
- társadalmi differenciáltság (pl. gazdag-, szegénynegyedek)
- nemzetiségi elkülönülés
Műszaki hatótényezők
- közműellátottság
- építési technika fejlődése (pl. panellakások)
- úthálózat kiépítettsége
Ökológiai hatótényezők:
- környezeti állapot
- környezetszennyezés fajtái, jellege (pl. Piszkos 12: Ózd, Ajka, Tatabánya, Miskolc, Százhalombatta, Kazincbarcika, Tiszaújváros)
Strukturális (szerkezeti) tényezők:
- településcsoportok
- városrégiók
- agglomerációk
Irányítási tényezők:
- regionalizmus
- új önkormányzatok létrejötte
- új önkormányzati feladatok
A modern urbanizáció modellje
- szakasz: nagyarányú iparosodás, gyors gazdasági növekedés, bővülő ipari munkahely-kínálat hatására nagyvárosok népességszáma gyors ütemben növekszik. Új városok kapcsolódnak be a régi településekbe. A mezőgazdasági munkaerőből ipari jellegű lesz.
- szakasz: népességszám növekedésével igény lesz az ipari, intézményi, közlekedési, lakó-és zöldterületek növelésére, amely kiterjeszti a város határait. Igény lesz a szolgáltató ágazatok bővülésére, fejlődésére is. A motorizáció előretörése csökkenti a munkahely-lakóhely térbeli távolságát, így csökken a központi fekvésű lakóterületek vonzereje. A lakosok egy része kiköltözik a külvárosba. A központi város népessége kisebb lesz, a vonzáskörzeté jelentős mértékben növekszik majd. A város bekebelezi a környező településeket, a város ellátó funkciói kiterjednek a peremterületekre is.
- szakasz: később az oktatás, a tudomány, a kutatás előretörésével újabb területeket foglal el a nagyvárosok belső részeiből, így a központi rész népesség-száma tovább csökken, a vonzáskörzeté növekszik. Ennek következtében a munkavállalók ingáznak naponta a távolabbi lakóhelyükről. Ebben a szakaszban felszínre kerülnek a város közlekedés-hálózatának kapacitáskorlátjai.
- szakasz: tudatos, stratégiai célokat kijelölő és megvalósító városfejlesztési tevékenység során visszaállítják a belső városrészek lakófunkcióit, több munkahelyet kihelyeznek a peremterületekre, így lassan növekszik a központi rész népessége.
Települési infrastruktúra
Régi csoportosítás:
- műszaki (vonalas),
- szociális (humán)
Mai csoportosítás:
- lakótelepek,
- családi házas környezet,
- társasházas területek,
- lakóparkok.
- közösségi szolgáltatások közvetítésére alkalmas intézmények (közintézmények)
- óvodák,
- iskolák,
- kórházak.
- lakossági igényeket kielégítő javító és szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek.
- ruhanemű és lábbeli javítás
- mosás-vegytisztítás
- gépjármű-javítás
- villamos berendezések javítása
- közüzemi szolgáltatások (közművek) létesítményei és hálózatai
- villamoshálózatok, gázellátás,
- szennyvíz-és csapadékvíz elvezetése
- telefonrendszerek
- településen belüli szállítás-közlekedés hálózatai és létesítményei
- vasúti és közúti hálózat
- repülőterek, pályaudvarok,
- hidak, aluljárók, járdák.
- a környezet védelmére hivatott építmények, berendezések
- zajgátló falak és töltések,
- szennyvíztisztító-telepek,
- hulladéklerakók és égetők,
- hulladékfeldolgozó üzemek.
- a sportolás, a kulturált szabadidő eltöltését segítő intézmények, zöldterületek
- közterületek karbantartása,
- közvilágítás,
- köztisztasági feladatok ellátása
Ez a három a kommunális infrastruktúra.
- hitelszervezetek, bankok, tőzsde, állandó kiállítások ® puha infrastruktúra
Közintézményi ellátás szintjei
I. Alapfokú ellátás
Szűkített alapellátás
szolgáltatás, amely elengedhetetlen a lakosok mindennapi ellátása érdekében
Tartalmazza: bölcsőde, óvoda, rendszeres orvosi ellátás, alapvető élelmiszerekhez való hozzájutás (általában 1000 főnél kisebb településeken)
Bővített tartalmú alapellátás
Tartalmazza: a szűkített alapellátást, + általános iskola, körzeti orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelés, fogorvos, művelődési otthon, üzletek
II. Alsó fokú ellátás
Tartalmazza: az alapellátást, + szakosított üzletek, vendéglátás intézményei, szolgáltató szerveztek, művelődési otthon, hitel-és pénzintézetek, tűzoltóság, gyógyszertár
III. Középfokú ellátás intézményei
Tartalmazza: gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképző iskolák, szakrendelők, kórház, áruházak, szállodák, éttermek
IV. Felsőfokú funkciókat ellátó intézmények
Tartalmazza: egyetemek, főiskolák, hangversenytermek, színházak, operaház, szakosított üzletek, különféle igényeket kielégítő vendéglátóhelyek
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
