Bevezet�s

A v�z k�miai, fizikai, biol�giai tulajdons�gai alapj�n az �let, a t�rsadalmi tev�kenys�g sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen, ez�rt a F�ld�n a legsz�lesebb k�rben haszn�lt vegy�let.

A t�rsadalom, a termel�s fejl�d�s�vel a v�z ir�nti ig�ny egyre n�vekszik, ugyanakkor a rendelkez�sre �ll� v�zk�szletek nem v�ltoznak, s�t a termel�sben, fogyaszt�sban t�rt�nt haszn�lat�val min�s�ge romlik. Ennek k�vetkezm�nye, hogy a v�z emberi haszn�latra val� alkalmass� t�tele, a k�rnyezet meg�v�sa, a v�zi �let felt�teleinek megteremt�se egyre k�lts�gesebb.

A v�z az ember �s a k�rnyezet sz�m�ra val� jelent�s�g�t illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat az Eur�pa Tan�cs 1948. m�jus 6.-�n Strasbourgban, a 12 pontban deklar�lt “Eur�pai V�z Chart�ban” a k�vetkez�k szerint hat�rozta meg.

1. V�z n�lk�l nincs �let. A v�z �rt�k �s l�tfontoss�g� k�rnyezeti elem.
2. Az �desv�z k�szletek nem kimer�thetetlenek. Ez�rt ezeket meg kell �rizni, ill. v�deni.
3. A v�z szennyez�se vesz�lyes az ember �s m�s v�zf�gg� �l�l�nyek sz�m�ra.
4. A v�z min�s�g�nek ki kell el�g�tenie a k�l�nb�z� haszn�latok ig�nyeit, k�l�n�sen az emberi eg�szs�g szempontj�b�l l�nyeges k�vetelm�nyeket.
5. A haszn�lt vizek v�zfoly�sokba vezet�s�vel a v�z min�s�ge nem akad�lyozhatja annak tov�bbi termel�si illetve szem�lyes c�l� haszn�lat�t.
6. A v�zk�szletek meg�rz�se szempontj�b�l a n�v�nyvil�g �s k�l�n�sen az erd�k szerepe igen nagy.
7. A v�zforr�sokat meg kell �rizni.
8. A v�z�gyi hat�s�goknak meg kell tervezni�k a helyes v�zgazd�lkod�st.
9. A v�zv�delem sz�ks�gess� teszi a szakoktat�s, a tudom�nyos kutat�s �s a nyilv�noss�g t�j�koztat�s�nak intenzifik�l�s�t.
10. A v�z k�z�s tulajdon, melynek �rt�k�t mindenkinek fel kell ismernie. Az egy�nek k�teless�ge a v�z c�lszer� �s gazdas�gos haszn�lata.
11. A v�zgazd�lkod�st term�szetes v�zgy�jt� ter�letek �s nem politikai illetve adminisztrat�v hat�rok keret�ben kell megval�s�tani.
12. A v�z nem ismer semmif�le hat�rokat, ez�rt mint k�z�s forr�s nemzetk�zi egy�ttm�k�d�st tesz sz�ks�gess�.

A korl�tozott mennyis�gben rendelkez�sre �ll� v�zk�szlet nem megfelel� hasznos�t�sa vesz�lyezteti mind a k�rnyezetet, mind a fenntarthat� fejl�d�s�t.

Ez�rt egyre ink�bb feler�s�d�tt az a felismer�s, hogy az emberis�g eg�szs�ge, �lelmez�s�nek biztons�ga a k�l�nb�z� �kosziszt�m�k mind nagyobb vesz�lybe ker�lnek, ha a m�lthoz k�pest nem gazd�lkodunk �sszer�bben a k�l�nb�z� term�szeti er�forr�sokkal, egyebek k�z�tt a v�zzel.

Ez a felismer�s k�sztette a k�l�nb�z� orsz�gokat a v�z v�delmet szolg�l� jogszab�lyok megalkot�s�ra.

Ennek szellem�ben sz�letett haz�nkban a t�rsadalom v�ltoz�sokat is figyelembe vev� 1995. �vi LIII. t�rv�ny a k�rnyezet v�delm�nek �ltal�nos szab�lyair�l, illetve az 1995. �vi LVII. t�rv�ny a v�zgazd�lkod�sr�l.

Nemzetk�zi szinten sz�mos egyezm�ny sz�letett a tengerek, az orsz�ghat�rokat �tl�p� v�zfoly�sok �s nemzetk�zi tavak v�delm�r�l.

Ugyancsak foglalkoztak a v�z v�delm�vel a k�l�nb�z� k�rnyezetv�delemmel foglalkoz� nemzetk�zi ENSZ konferenci�k (A Stockholmban megrendezett I. K�rnyezetv�delmi Vil�gkonferencia, a Rio de Janeiroban 1992-ben megrendezett “K�rnyezet �s fejl�d�s konferencia”).

Az �des v�zk�szletekkel kapcsolatos vil�gm�ret� aggodalmak els� alkalommal az ENSZ 1977-ben, Argent�n�ban megtartott V�z�gyi Konferenci�j�n fogalmaz�dtak meg a “Mar del Plata-i” akci�tervben. Ennek alapj�n kezdem�nyezt�k t�bbek k�z�tt a “Nemzetk�zi V�zell�t�si �s Csatorn�z�si �vtizedet”, melynek keret�ben haz�nkban is er�fesz�t�seket tettek a v�zell�t�s �s csatorn�z�s jav�t�s�ra.

Az az�ta eltelt �vek sor�n vil�gszerte fokoz�dott az a felismer�s, hogy az �desv�zk�szletek kiakn�zhat�s�ga �s min�s�g�nek meg�rz�se egy sz�les nemzetk�zi egy�ttm�k�d�st ig�nyel. Ennek szellem�ben ker�lt sor �rorsz�g f�v�ros�ban, Dublinban, 1992-ben 113 orsz�g vezet� szakembere �s az ENSZ szak�rt�k r�szv�tel�vel a “V�z- �s K�rnyezet” Nemzetk�zi Konferencia megrendez�s�re. Az itt megfogalmazott �s elfogadott “Dublini Nyilatkozat” a vizekkel kapcsolatos aggodalmakat �s megfogalmaz�sokat politikai felh�v�s form�j�ban hozta a korm�nyok �s a k�zv�lem�ny tudom�s�ra.