\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
Vzminsgvgelem
Vzminsgvgelem : A vz elfordulsa, megjelense, vzhztarts

A vz elfordulsa, megjelense, vzhztarts

  2004.02.25. 10:48


A vz megjelensi formi

A vz megjelensi formi alatt a Fld hrom tartomnyban (atmoszfra, hidroszfra, litoszfra) elfordul jellegzetes formkat rtjk. A kvetkezkben a fld felsznnek mintegy 2/3 rszt elfoglal tengerek, cenok ss vzvel nem foglalkozunk.

A lgkrben a vz ltalban pra formjban tallhat. A vzpra a vz fldi krforgsnak a hidrolgiai ciklusnak a legfontosabb eleme, s egyben a vz tisztulsnak egyik formja. Jellemzje a prolg vizeknek a tr s idbeli mennyisgi vltozsuk, a mikro illetve a makroklmt befolysol hatsuk, a hasznos vzkszleteket cskkent szerepk s tisztt hatsuk.

A lehull csapadk a Fldn rszben mint felszni, msrszt mint felszn alatti vz fordul el.

A felszni vizek klnbz hosszsg, vzhozam termszetes vagy mestersges vzfolysok illetve llvizek lehetnek.

Ezek kzl a vzfolysok jellemzje ltalban nagy tmegk, helyzeti magassgklnbsgbl add mozgskszsgk, idben s trben vltoz mennyisgk, viszonylag gyors utnptlsuk, erodl, illetve hordalkmozgat jelensgekben megnyilvnul nagy energiatartalmuk s a felszni vizekre ltalban jellemz vltozatos s nagy lszervezet tartalmuk.

A vzfolysok esetben az eredstl (hegyek) a torkolatig (tenger) az albbi szakaszok klnbztethetk meg.

Az els szakaszra jellemzek a szkmedr hegyi patakok, amelyekben a nagy sebessg miatt jelents a turbulencia, illetve a magassgklnbsgekbl s a geolgiai viszonyokbl addan vzessek alakulhatnak ki. A turbulencia illetve a vzessek a vznek a levegvel nagy felleten val rintkezst teszik lehetv, gy jelents e szakaszon a nagy oldott oxign tartalom, s gy a jelents ntisztul kpessg.

A kvetkez szakaszon klnbz szlesebb s mlyebb medr, kisebb ess folysok alakulnak ki. Ezen a szakaszon a vz hmrsklete magasabb, a vz mozgsra a kisebb mrtk turbulencia ennek kvetkeztben kevesebb oldott oxigntartalom jellemz.

A tavakban kolgiai szempontbl a kvetkez rszeket klnbztetjk meg (4. bra).

A litorlis zna sekly, tpanyagokban gazdagabb, s a parttal rintkez rsz.

A limnetikus zna a nylt vz felszni rtege, amelybe a fotoszintzishez elegend napfny rkezik, gy vltoz mennyisg lebeg fitoplanktont, fitoplanktonnal tpllkoz zooplanktont s klnbz llatfajokat tartalmaz a rendelkezsre ll nvnyi tpanyagtl fgg mennyisgben.

A mlyebben lv profundlis znban a fnysugarak nem tudnak behatolni. Ez a rteg hidegebb, sttebb, s oxign szintje is alacsony.

A bentikus zna a fenken alakul ki, amelyben nagy szm baktrium, s egyb lebont szervezet l, amelyek a fenkre leleped elhalt nvnyi s llati szervezetekkel, s llati hulladkokkal tpllkoznak.

A tavak kt f tpust klnbztetjk meg.

  • eutrof, illetve
  • oligotrof tavakat

 

4. bra A fbb znk a tavakban

Az eutrof tavak nvnyi tpanyagokban gazdag llvizek, amelyek seklyvizek, viszonylag magasabb hmrskletek, amelyekben a fito- illetve a zooplankton s egyb llnyek mennyisge jelents.

Az oligotrof tavak nvnyi tpanyagokban szegnyek, mlyek, hidegek, kristlytisztk s kevs az llnyek szma.

A felszn alatti vizekre jellemz, hogy ha a felszni vizek kzl csak a szrazfldek felszni vizeivel hasonltjuk ssze ezeket, akkor nagyobb a vztart rtegben egyidejleg trolt vz mennyisge, kisebb a mozgskszsgk, gy kisebb a utnptlsuk mrtke, lszervezeteket elssorban az els vzzr rteg fltt elhelyezked talajvz tartalmaz s ezek is ltalban patogn mikroszervezetek. A mlyebb rtegekbl szrmaz felszn alatti vizek hmrsklete magas, jelents az oldott gz, illetve svnyi anyag tartalmuk, gy ezek svny-, gygy-, illetve hvzknt hasznosthatk.

A 37 oC-nl magasabb hmrskleti vizeket tekintjk hvizeknek.

A felszn alatti vizek elfordulsa klnbz lehet. (5. bra)

5. bra Felszn alatti vizek osztlyozsa

Az els vzzr rteg fltt tallhat sszefgg vz a talajvz. Ennek egy sajtos formja a parti szrs vz, amelyre jellemz, hogy a talajvz egy vzfolyssal hidraulikus kapcsolatban van, s utnptlsa tbb mint 50%-ban a vzfolysbl szrmazik. A kt vzzr rteg kztt elhelyezked vz a rtegvz. Amennyiben ez nagyobb mlysgben tallhat, akkor mlysgi vzrl beszlhetnk.

A karsztviznek a karbontos kzetek (mszk, dolomit) hasadkaiban tallhat vizeket nevezzk.

 

A Fld vzkszlete

A Fld teljes vzkszlett 2 millird km3-re becslik. Ez a vzkszlet a Fld, mint gitest kialakulsa ta vltozatlan, s a Fld teljes vztmegnek 1%-a. Ezen vzkszletnek mintegy 30%-a kmiailag kttt vz, a szabad vzkszlet 1,36 millird km3-re tehet (3. tblzat).

A szabad vzkszletek mintegy 97%-a ssvz, s a kereken 3%-ra tehet desvz jelents rsze a sarki jgtakarban, illetve a gleccserekben fordul el. gy a teljes vzkszletnek csupn 0,03%-a a tnylegesen hasznosthat, hozzfrhet desvz.

Magyarorszg vzhztartsa, vzkszlete

Magyarorszg vzhztartsnak sajtossgait fldrajzi helyzete, az orszg medence jellege hatrozza meg.

Az orszg folyamatosan megjul vzkszlett a belp (csapadk, belp vzhozamok) s a kilp (prolgs, kilp vzhozamok) tnyezk hatrozzk meg (6. bra).

3. tblzat A Fld, Eurpa s Magyarorszg szabad vzkszletnek megoszlsa

 

Szabad vzkszlet

 

Fld

Eurpa

Magyarorszg

 

1000 km3

%

1000 km3

%

1000 km3

%

cenok

1320000

 

-

 

-

 
Ssviz tavak

104

 

3

 

-

 
Ssvz sszesen

1320104

97,16

3

0,49

-

 
Sarki jgtakark,gleccserek

30000

 

-

 

-

 
Folyk

1

 

0,80

 

2

 
desviz tavak

125

 

1

 

3

 
Felszni vz sszesen

1350230

99,36

4,80

0,79

5

0,10

Talajvz

67

 

5

 

47

 
Felszn alatti rtegvz s mlysgi vz

8400

 

600

 

5000

 
Felszn alatti vz sszesen

8467

0,62

605

99,16

5047

99,85

Lgkr

13

0,001

0,27

 

2,4

0,05

desvz sszesen

38606

2,84

607,07

99,51

   
Teljes vzkszlet

1358710

100,00

610,07

100,0

5054,4

100,0

Az tlagos vi vzforgalom jellemz adatai a kvetkezk:

  • az orszg terletre hull csapadk 58 km3
  • a belp vzfolysok vzszlltsa 114 km3
  • az orszg terletn elprolg vz 52 km3
  • a kilp vzfolysok vzszlltsa 120 km3

Az elmlt vek csapadkhinya s a vzfolysok fels szakaszn lteslt trozk kvetkeztben mind a belp, mind a kilp vzhozamok cskken tendencik mutatnak (4. tblzat).

4. tblzat ves vztmegre tszmtott belp s kilp vzhozamok, milli m3-ben

(az orszg minden nagyobb vzfolysnak adatait figyelembe vve)

Idszak, v

1931-1970

1985

1989

1990

1991

1992

1993

kilp

120000

119310

119310

78208

84516

105100

98000

belp

114000

107200

113500

73100

79216

99241

93295

klnbsg

6000

6340

5810

5108

5300

5859

4705

 

6. bra Magyarorszg vzhztartsa (km3•v-1)

 

A felszn alatt belp vi vzmennyisg nem ismert, de a csapadk illetve a belp vzfolysok, vzszlltsnak sszegnl nagysgrenddel kisebb.

Az orszg vzkszlett a felszn s felszn alatti vzkszletek kpezik.

A felszni vizek kzl a vzfolysok vzkszlete meghatrozott trrszben, adott idpontban tallhat vzmennyisg. Tekintettel arra, hogy folyamatosan megjul vzrl van sz, jellemzsre az adott idre vonatkoztatott vzmennyisg megadsa (km3•v-1) clszer.

Az ves lefolys sokvi tlagrtke, mint az elzekbl kitnt 120 km3· v-1, amelybl 6 km3· v-1 kpzdik az orszg terletn. Ez azt jelenti, hogy a vzfolysok vzhozamnak 95%-a klfldrl rkezik. Ebbl kvetkezik, hogy mind mennyisgi, mind minsgi vonatkozsban a hatros orszgok tevkenysge ltal befolysoltak vzfolysaink. A kszletek tbbsge a Duna, Tisza s a Drva medrben folyik le, s csupn 20%-nyi rsz jut az olyan nagysgrend vzfolysokra, mint a Rba, Kapos, Saj, stb.

Az ves tlagos vzkszletnek csupn 5%-a vehet figyelembe a vzgazdlkods szempontjbl kritikus augusztus hnapban.

Az llvizek felszne 1000 km2, az orszg terletnek 1,1%-a. A hrom legnagyobb termszetes t kzl a Balaton 596 km2 (trfogata 1,8 km3), a Velencei t 26 km2, a Fert t fellete 280 km2, melybl 82 km2 esik Magyarorszg terletre.

A mestersges llvizek (trozk) kzl a Tisza tnak nevezett Kiskrei troz fellete 127 km2. Az ennl nagysgrendekkel kisebb mintegy 1200 db. termszetes s mestersges t fellete sszesen 180 km2.

A felszni vizek jelentsgt a kvetkezk hatrozzk meg:

  • a nem ivvz minsg friss-vzhasznlat 80%-a felszni vz
  • a kisebb minsgi igny vzhasznlatok cljra knnyebben hozzfrhetk, a vzkivtel olcsbban oldhat meg.

A felszn alatti vzkszlet az orszg vzelltsa szempontjbl igen jelents tekintettel arra, hogy a lakossg vzelltst tbb mint 90%-ban a felszn alatti vzkszletekbl oldjk meg.

A kiptett kzmves vzkszletek kapacitsa mintegy 4,5 milli m3d-1, ugyanakkor a tnylnyeges ignybevtel 3 milli m3d-1. A szolgltatsi djak emelkedse miatt a vzigny az utbbi vekben jelentsen cskkent. Ugyanakkor a fogyasztk eltrbe helyeztk a szablytalan kialakts s mlysg kutakbl trtn vzfelhasznlst, ami a talajvz minsgnek romlst eredmnyezte.

A felszn alatti vizek klnbz tpusaibl kitermelt napi mennyisg alakulst mutatja az 5. tblzat.

5. tblzat Felszn alatti vztermels vztpusonknt 1981-1993. idszakban (ezer m3d-1)

Vz-tpus 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993
K, H

1218

1189

1216

1238

1239

1330

1364

1289

1152

950

722

678

443

R

1643

1683

1763

1777

1830

1832

1879

1909

1844

1847

1446

1422

1371

T

126

129

136

130

132

140

138

135

132

137

137

137

198

P

1063

1117

1114

1120

1157

1152

1146

1185

1169

1142

1131

1110

1049

sszesen

4050

4118

4229

4265

4358

4454

4527

4518

4297

4076

3436

3347

3062

K,H: karszt- s hasadkvz, R:rtegvz, T:talajvz, P:parti szrs vz

A klnbz tpus felszn alatti vizek kzl a karsztvz kszlet az Aggteleki s a Rudabnyai hegyekben, a Bkkben s a Dunntl kzphegysgben tallhat. A klnbz mlysgben elhelyezked fels pannon rtegvizek, a Tiszntlon, a Duna-Tisza kzn fordulnak el. A parti szrs vizek a Duna, a Rba, a Drva, az Ipoly, a Saj s a Hernd menti svokban tallhatk.

A karsztvizek utnptldsa 1988-ban mg 1,1 milli, m3· nap-1, de a tlzott hasznlat miatt ma mr csak 0,95 m3· nap-1 kitermelst tesznek lehetv. Ezekre a vzkszletekre a fldtani rzkenysgbl szrmaz srlkenysg, a szennyez forrsokbl szrmaz veszlyeztetettsg s a loklis, fokozott ignybevtel jellemz. Vzbzis vdelmi szempontbl feladat, a szennyez forrsok felszmolsa az ignybevtel mrsklse.

A rtegvizekre a vzszintsllyedsi tendencia jellemz, az utnptls mrtkt meghalad ignybevtel miatt. A sllyeds mrtke 0,1-0,2, de a Duna-Tisza kzn elri a 0,3-0,5 m-t venknt. A kitermels mrtke 1,5 milli m3· nap-1.

A parti szrs vzkszletre az igen nagyfok srlkenysg s a vzbzis vdelem hinya jellemz. A parti szrs vzkszlet 3,6 milli m3· nap-1, de a jelenlegi kitermels csupn 1,0-1,1 milli m3· nap-1.

A talajvz kszletek egyrszt a felszn alatti vizek utnptlsi bzisai, msrszt a termszetes s a termesztett nvnyek letfeltteleit biztost kolgiai felttelt jelentenek.

Ezekre is a sllyedsi trend jellemz, melynek mrtke vente 0,05-0,5 m.

Klnsen jelents mrtk a sllyeds a Duna-Tisza kzn, a Keleti orszgrszre ma mr inkbb a stagnls a jellemz. A kitermelhet napi mennyisg 1988 vi becsls szerint 3,3 milli m3, nem szmolva az azta bekvetkezett cskkenssel.

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.