|
Vízhasználatok
2004.02.25. 10:52
Vízhasználatok Magyarországon
Vízkészlet-gazdálkodási szempontból vízhasználat minden olyan a vízkészletet érintő tevékenység, amely megváltoztatja a vízkészlet mennyiségét illetve minőségét.
A vízhasználók azok a jogi személyek, amelyek megfelelő hatósági eljárás során szerzett vízjogi engedély alapján jogosultak meghatározott mennyiségű és minőségű víznek a vízkészletből való kivételére, vagy abba való bevezetésére, a vízszint módosítására, vagy mederbeli használatára.
A vízhasználatoknak a vízzel szemben támasztott igénye – a vízigény – a víz mennyiségével, minőségével és energiatartalmával szemben támasztott követelményekre terjedhet ki.
A vízhasználók a mennyiségi viszonyokba való beavatkozás mértéke szerint hasznosíthatják a vizet:
- a vizet kivétel nélkül természetes helyén hasznosítják, és gyakorlatilag semmit nem használnak fel (hajózás, halászat, üdülés, illetve szennyezett vizek befogadója), vagy
- a természetes tartózkodási helyéről kiveszik a vizet, és azt részben elhasználják.
A vízhasználóknak a vízminőséggel szemben támasztott igénye eltérő. Így a lakossági vízellátás, és egyes ipari tevékenységek (pl. élelmiszeripari) ivóvíz minőséget követelnek. Az ipari vízhasználók többsége nem követeli meg az ivóvíz minőséget, azonban bizonyos technológiai folyamatok meghatározott minőségi igénnyel léphetnek fel.
A vízhasználatot követően a természetes vizekbe visszajuttatott víz, az u.n. visszaadott víz, többé-kevésbé szennyezettebb az eredeti állapothoz viszonyítva. A használt víz (hűtővíz) ugyan nem szennyezett, azonban a befogadóénál magasabb hőmérséklete miatt növelheti a befogadó vízhőmérsékletét, az u.n. hőszennyezést okozva.
A vízhasználó a használatot követően a víz egy bizonyos hányadát saját vízigénye részbeni kielégítésre újra felhasználhatja, visszaforgathatja. Ez elsősorban az ipari vízhasználatokra jellemző. Ennek folyamatát mutatja be a 7. ábra.
A szennyvízelvezetés komfortját illetően kedvezőtlenebb a helyzet. A közcsatornába bekötött illetve a szakszerű csatornapótló megoldással rendelkező szennyvízhálózatban a lakosság mintegy 53%-a részesül (8. ábra).
A helyzetet súlyosbítja, hogy az összegyűjtött szennyvíz 55%-a tisztítatlanul jut a befogadóba, és csupán 33%-a biológiailag tisztított szennyvíz aránya.
7. ábra A víz ipari újrahasznosításának vázlata
A vízellátásban illetve a szennyvíz elvezetésében részesülő lakosság különbsége az u.n. közműolló. Ennek időbeli változását mutatja be a 8. ábra.
8. ábra A közműolló időbeli változása Magyarországon
A fogyasztók szerinti kommunális fajlagos vízfogyasztási értékeket mutatja a 6. táblázat.
Az ipari vízigény a hűtővizet, a technológiai vizet és a szociális (ivó, fürdő, WC) vizet foglalja magába.
Az ipar vízfelhasználása jelentős. A felhasznált víz nagyobb hányada általában a hűtés céljára felhasznált víz.
Néhány ipari termék illetve energia egységnyi mennyiségének előállításához felhasznált vízmennyiség következők szerinti:
villamos energia 1 MWh 18,6-466,4 m3
kőolajtermék 1 t 17,3-73,5 m3
cement 1 t 2,5 m3
mosószer 1 t 60,0 m3
papír 1 t 45,0-300,0 m3
cukor 1 t 123,0 m3
sör 1 m3 14,0 m3
dohány 1 t 17,0 m3
6. táblázat. A vízellátás fajlagos értékei
|
A fogyasztók, illetve a vízellátás módja |
Fajlagos átlagos érték l/fő/nap |
| Lakó- és üdülőterületek, szabadon álló beépítés,
egyszintes épületekkel
Falusi településen
Városokban
Zárt sorú beépítés régi városrészekben
Ipari városokban
Többszintes szabadon álló beépítés
Távhőellátásos (lakótelepi) lakások
Üdülőtelepek tartós üdülőlétszámra
Hétvégi üdülők
Turisták
Közintézmények
Egészségügyi intézmények
Járó betegek ellátása
Fekvő betegek ágyanként
Bejáró egészségügyi dolgozók
Bejáró szellemi v. fizikai dolgozók
Előbbiek zuhanyozási lehetősége
Szállodák
Luxusszállodák
Szállodák, nagyüdülők
Éttermek, adagonként
Iskolák
Zuhanyzási lehetőséggel
Bentlakásos tanuló-nevelő otthonok és laktanyák |
120-150
150-250
250-400
250-240
350-500
120-150
60-80
15
15-30
350-500
150-150
20-30
50-75
300-500
200-400
50-100
30-50
70-100
150-250
2-3
3-10
2-5 l/m2 nap
20-25
10-50
60-80 |
Magyarországon az egyes iparágak által felhasznált víz %-os megoszlása a 7. táblázat szerint alakul.
7. táblázat Az ipari vízhasználatok megoszlása Magyarországon
|
Ipari ágazatok |
Hűtővíz |
Egyéb technológiai víz |
Járulékos üzemi víz |
|
a teljes vízigény % -ában |
| Villamosenergia-ipar
Vegyipar
Bányászat
Kohászat
Gépipar
Élelmiszeripar
Könnyűipar
Építőanyag-ipar
Állami ipar összesen
Villamosenergia-ipar nélkül |
95,5
87,5
40,0
82,5
46,0
50,0
6,0
50,0
86,0
64,0 |
2,8
9,5
38,4
10,5
26,1
40,0
86,5
22,5
10,5
28,0 |
1,7
3,0
21,6+
6,9+
27,9+
5,0
7,5+
27,5
3,5
8,0 |
A +-tel jelölt értékek az üzemek által ellátott üzemi lakótelepek (községek) vízellátását is tartalmazzák.
A mezőgazdasági vízhasználat az öntözés, az állattenyésztés (beleértve a haltenyésztést, a technológiai vizet) a szociális, valamint az egyéb vízhasználatok vízigényét (gépjárműmosás, stb.) foglalja magában.
Az öntözés éves vízigénye a kultúrától (növényfaj fajta) függően 1600-2500 m3/ha között változik.
A különböző használatok ágazatok szerinti megoszlása a fejlett ipari országokban a következők szerint alakul.
ipari (villamos-iparral) 30-80 %
mezőgazdaság 10-60 %
kommunális 8-12 %
Magyarországon 1988. évi adatok (újabb megbízható adatok nem állnak rendelkezésre) szerint mintegy 7,4 milliárd m3 volt az éves vízhasználat, melynek megoszlása a következőképpen alakult:
ipar 80,6%
közlekedés 0,4 %
mezőgazdaság 9,4 %
kereskedelem 0,3 %
kommunális 9,2 %
vízgazdálkodás 0,1 %
Az ipari vízhasználaton belül 68,5% volt a villamos-ipar, a mező- és erdőgazdasági vízhasználaton belül 74,6% esett a mezőgazdaságra, melyből 73% volt az öntözési célokra fordított víz.
Az elmúlt években bekövetkezett változások (termelésszerkezet, termelési volumen, vízdíj emelkedés, stb.) miatt a vízfelhasználás mintegy 1/3-al csökkent.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
