V�zhaszn�latok Magyarorsz�gon

V�zk�szlet-gazd�lkod�si szempontb�l v�zhaszn�lat minden olyan a v�zk�szletet �rint� tev�kenys�g, amely megv�ltoztatja a v�zk�szlet mennyis�g�t illetve min�s�g�t.

A v�zhaszn�l�k azok a jogi szem�lyek, amelyek megfelel� hat�s�gi elj�r�s sor�n szerzett v�zjogi enged�ly alapj�n jogosultak meghat�rozott mennyis�g� �s min�s�g� v�znek a v�zk�szletb�l val� kiv�tel�re, vagy abba val� bevezet�s�re, a v�zszint m�dos�t�s�ra, vagy mederbeli haszn�lat�ra.

A v�zhaszn�latoknak a v�zzel szemben t�masztott ig�nye – a v�zig�ny – a v�z mennyis�g�vel, min�s�g�vel �s energiatartalm�val szemben t�masztott k�vetelm�nyekre terjedhet ki.

A v�zhaszn�l�k a mennyis�gi viszonyokba val� beavatkoz�s m�rt�ke szerint hasznos�thatj�k a vizet:

• a vizet kiv�tel n�lk�l term�szetes hely�n hasznos�tj�k, �s gyakorlatilag semmit nem haszn�lnak fel (haj�z�s, hal�szat, �d�l�s, illetve szennyezett vizek befogad�ja), vagy

• a term�szetes tart�zkod�si hely�r�l kiveszik a vizet, �s azt r�szben elhaszn�lj�k.

A v�zhaszn�l�knak a v�zmin�s�ggel szemben t�masztott ig�nye elt�r�. �gy a lakoss�gi v�zell�t�s, �s egyes ipari tev�kenys�gek (pl. �lelmiszeripari) iv�v�z min�s�get k�vetelnek. Az ipari v�zhaszn�l�k t�bbs�ge nem k�veteli meg az iv�v�z min�s�get, azonban bizonyos technol�giai folyamatok meghat�rozott min�s�gi ig�nnyel l�phetnek fel.

A v�zhaszn�latot k�vet�en a term�szetes vizekbe visszajuttatott v�z, az u.n. visszaadott v�z, t�bb�-kev�sb� szennyezettebb az eredeti �llapothoz viszony�tva. A haszn�lt v�z (h�t�v�z) ugyan nem szennyezett, azonban a befogad��n�l magasabb h�m�rs�klete miatt n�velheti a befogad� v�zh�m�rs�klet�t, az u.n. h�szennyez�st okozva.

A v�zhaszn�l� a haszn�latot k�vet�en a v�z egy bizonyos h�nyad�t saj�t v�zig�nye r�szbeni kiel�g�t�sre �jra felhaszn�lhatja, visszaforgathatja. Ez els�sorban az ipari v�zhaszn�latokra jellemz�. Ennek folyamat�t mutatja be a 7. �bra.

A szennyv�zelvezet�s komfortj�t illet�en kedvez�tlenebb a helyzet. A k�zcsatorn�ba bek�t�tt illetve a szakszer� csatornap�tl� megold�ssal rendelkez� szennyv�zh�l�zatban a lakoss�g mintegy 53%-a r�szes�l (8. �bra).

A helyzetet s�lyosb�tja, hogy az �sszegy�jt�tt szennyv�z 55%-a tiszt�tatlanul jut a befogad�ba, �s csup�n 33%-a biol�giailag tiszt�tott szennyv�z ar�nya.

7. �bra A v�z ipari �jrahasznos�t�s�nak v�zlata

A v�zell�t�sban illetve a szennyv�z elvezet�s�ben r�szes�l� lakoss�g k�l�nbs�ge az u.n. k�zm�oll�. Ennek id�beli v�ltoz�s�t mutatja be a 8. �bra.

8. �bra A k�zm�oll� id�beli v�ltoz�sa Magyarorsz�gon

A fogyaszt�k szerinti kommun�lis fajlagos v�zfogyaszt�si �rt�keket mutatja a 6. t�bl�zat.

Az ipari v�zig�ny a h�t�vizet, a technol�giai vizet �s a szoci�lis (iv�, f�rd�, WC) vizet foglalja mag�ba.

Az ipar v�zfelhaszn�l�sa jelent�s. A felhaszn�lt v�z nagyobb h�nyada �ltal�ban a h�t�s c�lj�ra felhaszn�lt v�z.

N�h�ny ipari term�k illetve energia egys�gnyi mennyis�g�nek el��ll�t�s�hoz felhaszn�lt v�zmennyis�g k�vetkez�k szerinti:

villamos energia 1 MWh 18,6-466,4 m³

k�olajterm�k 1 t 17,3-73,5 m³

cement 1 t 2,5 m³

mos�szer 1 t 60,0 m³

pap�r 1 t 45,0-300,0 m³

cukor 1 t 123,0 m³

s�r 1 m³ 14,0 m³

doh�ny 1 t 17,0 m³

6. t�bl�zat. A v�zell�t�s fajlagos �rt�kei

Magyarorsz�gon az egyes ipar�gak �ltal felhaszn�lt v�z %-os megoszl�sa a 7. t�bl�zat szerint alakul.

7. t�bl�zat Az ipari v�zhaszn�latok megoszl�sa Magyarorsz�gon

A +-tel jel�lt �rt�kek az �zemek �ltal ell�tott �zemi lak�telepek (k�zs�gek) v�zell�t�s�t is tartalmazz�k.

A mez�gazdas�gi v�zhaszn�lat az �nt�z�s, az �llatteny�szt�s (bele�rtve a halteny�szt�st, a technol�giai vizet) a szoci�lis, valamint az egy�b v�zhaszn�latok v�zig�ny�t (g�pj�rm�mos�s, stb.) foglalja mag�ban.

Az �nt�z�s �ves v�zig�nye a kult�r�t�l (n�v�nyfaj fajta) f�gg�en 1600-2500 m³/ha k�z�tt v�ltozik.

A k�l�nb�z� haszn�latok �gazatok szerinti megoszl�sa a fejlett ipari orsz�gokban a k�vetkez�k szerint alakul.

ipari (villamos-iparral) 30-80 %

mez�gazdas�g 10-60 %

kommun�lis 8-12 %

Magyarorsz�gon 1988. �vi adatok (�jabb megb�zhat� adatok nem �llnak rendelkez�sre) szerint mintegy 7,4 milli�rd m³ volt az �ves v�zhaszn�lat, melynek megoszl�sa a k�vetkez�k�ppen alakult:

ipar 80,6%

k�zleked�s 0,4 %

mez�gazdas�g 9,4 %

kereskedelem 0,3 %

kommun�lis 9,2 %

v�zgazd�lkod�s 0,1 %

Az ipari v�zhaszn�laton bel�l 68,5% volt a villamos-ipar, a mez�- �s erd�gazdas�gi v�zhaszn�laton bel�l 74,6% esett a mez�gazdas�gra, melyb�l 73% volt az �nt�z�si c�lokra ford�tott v�z.

Az elm�lt �vekben bek�vetkezett v�ltoz�sok (termel�sszerkezet, termel�si volumen, v�zd�j emelked�s, stb.) miatt a v�zfelhaszn�l�s mintegy 1/3-al cs�kkent.