\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
Vzminsgvgelem
Vzminsgvgelem : Vizeink szennyezse, minsge, fizikai-, rzkszervi-, kmiai-, biolgiai-, rediolgiai tulajdonsgai

Vizeink szennyezse, minsge, fizikai-, rzkszervi-, kmiai-, biolgiai-, rediolgiai tulajdonsgai

  2004.02.25. 10:55


Vizeink minsge

A krnyezetvdelmi intzmnyek 1993. vi vzminsgi adatai alapjn megllapthat, hogy felszni vizeink 5%-a minden klnsebb rfordts nlkl, 90%-a trsadalmilag elfogadhat kltsgekkel minden vzhasznlati clra – ide rtve az ivvztermelst is – alkalmass tehet, s az kolgiai kvetelmnyeket is kielgti. A fennmarad 5%, a 100 l•s-1 kzpvzhozam kisfolysokban, tovbb a Zagyva, a Kapos, a Sd-Ndor-Si-csatorna, az lvz-csatorna, a Kraszna, egyes idszakokban a Maros s a Szamos folykban tallhat.

A vzfolysok fels szakaszain a kedvez minsgi vltozsokat napjainkban az hatrozza meg, hogy a felvzi orszgok – Ausztria, Szlovkia – a 80-90-es vek kztt korszerstettk a cellulz iparukat, s ez sszessgben kb. 2000 t•nap-1 kmiai oxignigny szerves szennyezstl mentestette a befogadkat. Az eredmnyeket a Vg, a Duna, a Mura s a Saj szennyezettsgnek igen jelents cskkense is jelzi. E folyamatot ersti nhny nagyvros – pl. Bcs – biolgiai szennyvztiszttsnak megvalstsa is.

Magyarorszgon a felszni vizek terhelsnek cskkentse a hetvenes vek msodik felben kezddtt meg, aminek temt az anyagi forrsok hinya mrskelte.

Az ipari termels jelents – 30-50%-os – visszaesse e folyamatot 1990 utn nyilvnvalan felerstette. Ltvnyos eredmnyek azonban az ipari termels visszaesse rn sem vrhatk, mivel a felszni vizek terhelsnek 50-70% -a a teleplsek kzcsatornibl jut a befogadkba.

A nagy vzfolysaink – Duna, Tisza, Drva – minsgt a felvzi orszgok hatrozzk meg. A fels s az als hatrszelvnyek kztt a szennyezettsg csak mrskelten nvekszik, egyes komponenseknl – az ntisztulsnak ksznheten – cskken is.

Az orszg llvizeinek vzminsgi helyzete kedveztlen. Az 1994-es eredmnyek bizonytottk, hogy a jelents anyagi rfordtsok – a szennyvizek I., II., s III. fokozat tiszttsa (foszformentests), illetve lehetsg szerint ms vzgyjtkre val tvezetse, a vzvdelmi cl trozk (pl. Marcali-troz) zembehelyezse, a betorkoll kisvzfolysok torkolati szelvnyeinek rendezse, s hordalkfogkkal val elltsa a Kis-balatoni, Vzvdelmi Rendszer I. temnek teljes, s a II. tem rszleges zembehelyezse sem mutatkoznak elgsgesnek egyes eutrofizcis folyamatok megfkezsre.

A Balaton vzminsge vrhatan ismt kedvez lesz. Ha azonban folytatdnak a forr s csapadkhinyos nyarak, tmeneti eutrofizcis “robbansra” jbl fel kell kszlni. A Velencei-t vzptlsa is csak tneti kezels lehet, hisz szksg lenne a szinte teljes vzcserre.

Ha az idjrsban az utbbi 10 v tendencija szraz peridusnak, s nem tarts vltozsnak bizonyul, a csapadkosabb vek a kedvezbb vzminsgi llapotokat visszahozzk. Ha nem, akkor erre kell felkszlni, s tarts vdelmi stratgit kell kidolgozni.

Az aszlyos vek nagymrtkben megmutatkoznak a kisvzfolysok, ketts rendeltets csatornk vzminsgben is, amelyek nagymrtkben eutrofizldnak.

A felszn alatti vizek minsgnek rendszeres szlelse a 80-as vek kzeptl kezddtt, dnten a porzus trolkra kialaktott igen szerny mret szlelhlzaton. A hlzat a szennyezdsre rzkeny felsznkzeli rtegszletre alig terjed ki, a talajvizek, a karsztvizek, a parti szrs s a termlvzkszletek minsgszlelse nem kellen megoldott. A helyzetet tmenetileg javtja a kzmves vzszolgltatk statisztikai adatszolgltatsa.

A felszn alatti vizek kzl a talajvzkszlet szinte az egsz orszg terletn szennyezettnek tekinthet. A rteg- s mlysgi vizek ltalban ma mg rzik genetikjukbl s sok helyen termszetes vdettsgkbl add vzminsgket.

Ugyanakkor ismert mr nhny felszn alatti vzbzis helyrehozhatatlan elszennyezdse. A szivrgsi folyamatok lasssga, a megfigyel kutak nagyfok hinya miatt ma mg nem felttlenl kimutathat minden, felszn alatti vztarthoz mr elrkezett szennyezs.

Felszn alatti vzkszletek kzl a parti szrs vzbzisokon kitermelhetk a legfontosabbak. Itt kedvez irny elmozdulsok tapasztalhatk a mezgazdasgi tevkenysg visszaesse eredmnyeknt.

Mind az zemel, mind a tvlati vzbzisok vdelme kiemelt fontossg feladat. A tvlati vzbzisok vdelmvel kapcsolatos beruhzsi program indult 1993-94-ben. Ennek keretben 15 ves temezssel a tvlati vzbzisok megkutatatsa, azok vzkszlett vd megfigyelhlzat s vdterleti korltozsok ltrehozsa a f cl.

Gyakran fordul el a felszni vizeink esetben rendkvli (havria) vzszennyezs, melynek jellemzje, hogy kialakulsa gyors, vratlanul, elre nem jelezhet idpontban keletkezik s olyan nagy szennyezhatst gyakorol a vizekre, amely azok ntisztulst ersen korltozza, lvilgt vagy egszben elpuszttja s ennek kvetkeztben a vz hasznlati rtke cskken, vagy hasznlatra rvidebb-hosszabb idre alkalmatlann vlik.

Az ilyen szennyezsek leggyakoribb okai a potencilis szennyezforrsokat kpez (termel, szllt, trol, tisztt, stb.) berendezsek meghibsodsa, vagy gondatlan kezelse, baleset, termszeti katasztrfa, orszghatron tlrl szrmaz szennyezanyag vzbejutsa, stb.

A II. vilghbor utni vtizedekben megnvekedett a rendkvli szennyezsek szma is. Mg az 1970-es vek elejn vi 10-15 esetet regisztrltak, a kvetkez vtizedre ez tlagosan 230 eset/v-re emelkedett. Ebbl mintegy 200 volt a hazai s 30 a klfldi eredet (8. s 9. tblzat.)

8. tblzat A hazai eredet rendkvli vzszennyezsek alakulsa a 80-as vek kzepn

Vzgyi igazgatsgok

1983

1984

1985

1986

1987

sszesen

vi esetek szma, db.

szak-dunntli

Kzp-Duna-vlgyi

Als-Duna-vlgyi

Kzp-dunntli

Dl-dunntli

Nyugat-dunntli

Fels-Tisza-vidki

Tiszntli

szak-magyarorszga

Kzp-Tisza-vidki

Als-Tisza-vidki

Krs-vidki

25

26

7

47

10

3

5

3

14

11

11

13

12

37

3

55

9

4

10

3

20

26

6

14

12

46

9

42

11

3

6

2

15

17

6

32

27

58

5

44

14

5

16

1

7

16

10

12

28

48

11

38

35

6

11

3

6

13

15

18

104

215

35

226

79

21

48

12

62

83

48

89

sszesen

175

199

201

215

232

1022

 

9. tblzat Klfldi eredet rendkvli szennyezsek szmnak alakulsa a 80-as vek kzepn

Vzgyi igazgatsgok

1983

1984

1985

1986

1987

sszesen

vi esetek szma, db.

Ausztria

Csehszlovkia

Romnia

Szovjetni

Jugoszlvia

3

11

17

-

-

-

9

20

-

-

2

11

23

1

-

2

15

18

2

-

1

3

25

1

-

8

49

103

4

-

sszesen

31

29

37

37

30

164

Az elmlt vekben a helyzet megvltozott; 1990-ben 70, 1991-ben 33, 1992-ben s 1993-ban pedig kb. 25 esetet tartottak nyilvn.

A szennyezsek szennyezanyag fajtk szerinti megoszlsban els helyen a kolaj s szrmazkai szerepeltek. Ezeket az ismeretlen s “egyb” szennyezanyagok, majd a szerves ipari szennyezsek kvettk (10. tblzat).

10. tblzat Rendkvli szennyezsek szennyezanyag – fajtnknti megoszlsa

Szennyezanyag fajta

Elfordulsi arny (%)

Kolaj s szrmazkai

Kommunlis szennyezsek

Szerves ipari szennyezsek

Szervetlen ipari szennyezsek

Nvnyvdszer

Hgtrgya

Mtrgya

Rothad szerves szennyezanyag

Ammnium

Egyb szennyezanyag

Ismeretlen szennyezanyag

37,4

4,2

9,5

4,6

1,5

6,9

0,8

1,9

0,4

13,0

19,8

sszesen

100,0

 

A vz minsgi jellemzi

A vz minsgt statikus illetve dinamikus megkzeltsben vizsglhatjuk. Statikus megkzeltsben a vzminsget a fizikai, kmiai, biolgiai, mikrobiolgiai (bakteriolgiai) s radiolgiai tulajdonsgok sszessge hatrozza meg.

E tulajdonsgokat rszben a vz termszetes krforgsa keretben lejtszd folyamatok, rszben a trsadalom termel, fogyaszt tevkenysge keretben kialakul trsadalmi krforgs befolysolhatja.

A termszetben lezajl klnbz fizikai, kmiai, fizikai-kmiai, biolgiai folyamatok hatsra kialakul a vznek egy adott sszettele.

A vz sszettele a kzetalkot svnyok s a lgkri szndioxid klcsnhatsnak eredmnyeknt alakul ki.

Miutn mind a felszni, mind a felszn alatti vizek rks mozgsban vannak egy-egy jabb pl. kmiai folyamat hatsra, egy jabb egyenslyi llapot alakulhat ki. Ez a vzminsg dinamikus megkzeltse.

A minsg meghatrozst a szakszer mintavtel elzi meg, s azt kvetik a helyszni, illetve laboratriumi vizsglatok, melyek eredmnyei kpezik a minsts alapjt.

A vizeket gyakorlati felhasznlsuk szerinti minsgi kvetelmnyek alapjn clszer osztlyozni.

gy megklnbztetnk:

  • ivvzelltsra
  • ipari vzelltsra
  • ntzsre
  • halszati vzhasznostsra
  • egyb clra alkalmas vizeket.

A gyakorlatban meg kell jellni a felhasznls cljt, ugyanis a vz alkalmassga ennek alapjn dnthet el.

gy pl. az lelmiszeriparban alkalmas vz fnykpszeti clra nem biztos hogy alkalmas.

Az ivvz cljra alkalmas a vas 0,5 mg•l-1, vagy a mangn 0,2 mg•l-1 koncentrcija esetn, a textiliparban viszont nem megfelel, ugyanis ebben az esetben a vas hatrrtke 0,1 mg•l-1 a mangn 0,05 mg•l-1.

A mezgazdasgban az ntzsre val felhasznlhatsg a startalom, a fenolftalein lugossg, a Na %, stb. a meghatroz.

A kaznvz cljra hasznlt vz esetben a kemnysg az egyik fontos paramter.

A vz fizikai jellemzse

A vz klnbz clokra val alkalmassgt a fizikai jellemzk kzl a hmrsklet hatrozza meg.

A felszn alatti vizek hmrsklete elssorban a vzad rteg mlysgi elhelyezkedstl fgg. Minl mlyebben helyezkedik el a vzad rteg, annl magasabb a hmrsklet s annl kisebb a hmrskleti ingadozs.

A talajvz hmrsklete 5-13 oC kztt vltozik. A mlysgi vizek hmrsklete magasabb, s amennyiben meghaladja a 37 oC rtket, akkor termlvzrl beszlnk, ha a hmrsklet meghaladja a 200 oC-t a vz hiperterml.

A felszni vizek kzl a vzfolysok hmrsklete kveti a lghmrskleti minimumot illetve maximumot.

Az llvizek hmrsklete a felszntl lefel haladva cskken. Egybknt kveti a lghmrsklet napi s vszakok szerinti vltozst, s ltalban 0-25 oC. Tlen az llvizek felszni rtege 0 oC s befagy, az alsbb rtegek hmrsklete nem cskken 4 oC al, ami a vzi let szempontjbl igen lnyeges.

A felszni vizek hmrsklete nagy mrtkben befolysolja az ntisztulst. Minl alacsonyabb a hmrsklet, annl lassabban jtszdik le az ntisztuls.

Az ivvz szmra az optimlis hmrsklet 8-12 oC kztti, a 15 oC-nl magasabb hmrsklet a vz nem dt hats.

Az ntzvz hmrskletre vonatkozan kvetelmny, hogy a vz s a nvny hmrsklet klnbsge ne legyen nagyobb 12-15 oC-nl.

A vz organoleptikus tulajdonsgai

Az organoleptikus tulajdonsgok alatt a vz rzkszervileg szlelhet tulajdonsgainak sszefoglal nevt rtjk. Ide soroljuk a vz sznt, zt, szagt.

A szn a felszni s felszn alatti vizek tisztasgnak indiktora. Az elsznezdst az oldhat s oldhatatlan (az utbbi a vz zavarossgt eredmnyezi) anyagok okozzk.

A tiszta vz rendszerint szntelen vagy vastagabb rtegben azrkk. A kk szn erssge a vzben lv szuszpendlt rszecskk jelenltvel fgg ssze. A finom rszecskk, melyek a vzben egyenletesen oszlanak el a kk helyett zld sznezdst eredmnyeznek. Ugyancsak zld elsznezdst okoznak a vzben a kalcium sk.

Srgs-barna elsznezdst okozhatnak a felszni vzekben a humusz s a Fe3+ vegyletek. Bizonyos mikroorganizmusok jellegzetes elsznezdst okozhatnak, s a szennyvizek ugyancsak okozhatjk a vz elsznezdst, a forrstl fgg rnyalatokkal.

A vz zavarossgt oldhatatlan s kolloidlis szervetlen (anyagsvnyok, szilciumoxidok, vashidroxidok, magnzium-hidroxidok) s szerves eredet anyagok (szerves kolloidok, baktriumok, planktonok) okozhatjk. A talajvizek zavarossgt fleg szervetlen vegyletek okozzk.

A zavarossg az iv s egyb clra hasznlt vizek nem kvnatos megjelenst okozhatjk.

A vz zt termszetes mdon, vagy szennyezssel bekerl anyagok befolysoljk. Az zt a kationok kzl a vas, mangn, a magnzium, a kalcium, a cink, rz, az anionok kzl a klorid, a szulft, a hidrokarbont, illetve a gzok kzl a szndioxid befolysoljk jelentsen.

A sk megfelel mennyisge s a szabad szndioxid jelenlte dt jelleget klcsnz a vznek.

Bizonyos sk nagyobb mennyisge kedveztlenl befolysolja a vz zt.

gy pl. a vas s a mangn vegyletek nagyobb mennyisge kedveztlenl befolysolja a vz zt, a magnzium-szulft nagyobb koncentrcija a vizet keserv teszi. ltalban szerves anyagok mellkzt okoz koncentrcija sok esetben kisebb mint a toxicits szempontjbl megengedhet hatrrtk.

A vz szagt a vzben lv illkony anyagok okozzk, melyek szagrzs szlelst vltjk ki.

A szagforrs:

  • elsdleges - primer s
  • msodlagos – szekunder eredet lehet.

Az elsdleges forrsok a kvetkezk:

  • termszetes folyamatokbl a vzbe kerl anyag (knhidrogn)
  • biolgiai eredet (nvnyek, algk, baktriumok, gombk, parazitk lettevkenysgbl vagy rlkbl szrmaz) anyagok
  • szennyvizek (kommunlis, ipari).

A msodlagos forrsok a vz kezelsbl szrmaz, a vz szagt okoz anyagok (pl. a vz klrozsa).

Jellegzetes szaghatst kivlt anyagokat mutatjuk be (Tlgyessy J. nyomn) a 11. tblzatban.

11. tblzat Nhny szennyezanyag szaghatsa

Vegyletek

Kpletek

Jellegzetes szaghats

Aminok

Ammnia

Diaminok

Knhidrogn

Merkaptnok

Szerves szulfidok

Szkatol

CH3(CH2)n NH2

NH3

NH2 (CH2)4 NH2

H2S

CH3 SH; CH3(CH2)n SH

(CH3)2 S; CH3 SS CH3

C8H5 NHCH3

hal

vizelet (ammnia)

romlott hs

romlott tojs

borz rlk

rothad kposzta

emberi rlk

A vz kmiai jellemzi

A vz kmiai jellemzi kzl egyik legfontosabb paramter a pH rtk, amely jelents mrtkben befolysolja a vzben lejtszd kmiai s biokmiai folyamatokat.

A tiszta termszetes vizek pH rtke 4,5-8,3 kztt van. A pH 4,5 al cskkenst a szabad szervetlen s szerves savak okozzk. Ha a pH>8,3, akkor a vz CO3-2, OH- iont, vagy szerves bzist tartalmaz. A desztilllt vz esetben, amely egyenslyban van a tiszta leveg CO2 tartalmval (0,03 tf%) a pH rtk 5,65. A felszni vizek pH-ja 6,5-8,5 kztti, a talajvz 5,5-7,5 kztti. A pH rtkek a biolgiai folyamatokat jelents mrtkben befolysoljk. gy a biolgiai nitrifikci folyamn a felszabadul hidrogn ionok reakciba lpnek a HCO3- vagy CO32- ionokkal, szabad CO2 kpzdik s a vz pH-ja cskken.

A vz sszes startalma koncentrciban (mg•l-1) nagy vezet kpessgben (EC, μS•cm-1) fejezhet ki, s a vz szervetlen vegyleteinek mennyisgt fejezi ki.

A termszetes vizekben a fbb kationok az elfordulsa cskken sorrendben Ca2+, Mg2+, Na+, K+, az anionok ugyancsak a mennyisg cskken sorrendjben HCO3-, SO4-2, Cl--. A termszetes vizekben a vas s a mangn ltalban kisebb koncentrciban, az egyb fmionok nyomokban fordulnak el.

A nem fmes vegyletek, illetve ionok (H3N, NH4+, NO2-, NO3-, PO43-) kis koncentrciban fordulnak el, a termszetes, nem szennyezett vizekben.

A vzben lv kalcium s magnzium mennyisget a kemnysggel fejezi ki. Nlunk a kemnysg kifejezsre a nmet kemnysgi fokot (NKo) hasznljk. A NKo = 10 mg CaO-dal egyenrtk Ca2+ illetve Mg2+ mennyisge, 1 dm3 vzben.

Az sszes kemnysg a vzben oldott Ca s Mg sk sszege, a vltoz (karbont) kemnysg a Ca s Mg hidrokarbontjai sszessge, az lland (nem karbont) kemnysg a Ca s Mg kloridjai, szulftjai, nitrtjai mennyisgt fejezi ki.

A felszni illetve felszn alatti vizek startalma 100-1000 mg•l-1 kztt vltozik. Az 1000 mg•l-1-nl nagyobb skoncentrcij vizek az svnyvizek. A tengervz sszess koncentrcija tlagosan 35000 mg•l-1. A Holt-tenger sszes skoncentrcija tbb mint 250.000 mg•l-1.

A vzben oldott gzok kzl a legjelentsebb az oxign s a szn-dioxid. Az aerob vzi llnyek oxignszksgletket a vzben oldott oxignbl fedezik, ezrt letfeltteleik az oldott O2 mennyisgtl fggnek. A vz ntisztulsa aerob folyamat ezrt mrtke ugyancsak az oldott O2 tartalom fggvnye. Az oldott oxign tartalom a fotoszintzistl is fgg (9. bra).

9. bra A fotoszintzis napi peridusnak hatsa az oldott O2 tartalomra

A vizekben s klnsen a szennyvizekben a szerves vegyletek szles spektruma fordulhat el. Mivel ezeket kln-kln meghatrozni nehz, ezrt szksges ezek egyttes meghatrozsa.

Az egyik lehetsg az sszes szerves szn (total organic carbon; TOC) meghatrozsa. A meghatrozs lnyege, hogy a szerves szenet oxignnel s hkzlssel, ultraibolya sugarakkal kmiai oxidl szerekkel vagy ezek variciival szndioxidd oxidljk. A szndioxid mennyisget klnbz elveken mkd analiztorokkal mrik, s az eredmnyt sznre vonatkoztatjk.

Az indirekt mdszerek a szerves vegyletek oxidlhatsgn alapulnak. Ezeknl a mdszereknl az oxidcihoz szksges oxign mennyisgt hatrozzk meg, s ezzel fejezik ki a vzben lv szerves szennyez anyag mennyisgt.

Ilyen indirekt mdszer a kmiai oxign igny (KOI), angolul chemical oxigen demand (COD), amely azon oxign mennyisgt fejezi ki, amely szksges az egysgnyi trfogat vzben lev szerves anyag oxidcijhoz, oxidlszer alkalmazsval (mg•l-1).

Ivvz s tiszta felszni vzek esetben Kubel mdszert alkalmazzk, melynek lnyege, hogy az oxidcit forrsban lv klium-permangant oldattal vgzik, knsav jelenltben. A Mn7+ ion Mn2+-n redukldik a kvetkezk szerint:

MnO4- + 5e- + 8 H+ ® Mn2+ + 4 H2O

A KMnO4 fogyst a visszamarad KMnO4 oxlsavval trtn visszatitrlssal hatrozzk meg:

2 MnO4 + 5 (C2O4)2- + 16 H+ ® 2 Mn2+ + 10 CO2 + H2O

Az eredmnyt mg•l-1 oxign-ben adjk meg, Kubel mdszer szerinti permangantos kmiai oxign igny KOIps rtkt.

Valamennyi vz tpus (iv, szennyvz, stb.) esetben alkalmazhat a szerves szennyezk oxidlsra a kliumdikromat (K2Cr2O7), knsav jelenltben. A kvetkez reakci jtszdik le az oxidci folyamn:

Cr2O72- + 6 e- + 14 H+ ® 2 Cr3+ + 7 H2O

A maradk K2Cr2O7 visszatitrlsra ferro skat hasznlnak egy redox indiktor ferroin jelenltben:

Cr2O72- + 6 Fe2+ + 14 H+ ® 2 Cr3+ + 6Fe3+ + 7 H2O

A reakci katalizlsra Ag+ ionokat alkalmazunk. Az eredmnyt (KOId) ugyancsak mg•l-1 oxignben adjuk meg.

A kt oxidl szer kzl a kliumdikromat az erlyesebb, mg nylt sznlnc sznhidrognekkel szemben is. Br az oxidci a kliumdikromattal sem teljes, de ezzel a mdszerrel jobban meg lehet kzelteni az elmleti oxignfogyaszts mrtkt.

A knnyen oxidlhat anyagok esetn elmletileg a kt KOI rtk azonos, a nehezen oxidlhat anyagok esetben a KOId rtke nagyobb.

A kt KOI hnyadosa tjkoztatst ad a vzben lev szerves anyagok viselkedsre.

 

Minl kisebb a

hnyados, annl tbb nehezen oxidlhat anyag van a vzben.

A biokmiai oxign a vzben lv szerves anyagot mikroorganizmusok ltal trtn biokmiai oxidldshoz szksges oldott molekulris oxign mennyisgt adja meg egy meghatrozott idintervallumra vonatkozan (rendszerint 5 nap). rtkt (BOI5) mg•l-1 mrtkegysgben adjuk meg.

A teljes biokmiai oxignigny (TBOI) a vzben lv szerves anyagok teljes biokmiai lebontshoz szksges oxign mennyisge.

Az elmleti oxignigny (EOI) szndioxid s vzig trtn teljes oxidlshoz elmletileg szksges oxignigny (10. bra).

10. bra Az elmleti biokmiai oxignigny reakci grbje

A biokmiai oxignigny az aerob mikroszervezetek ltal a vzben lv szerves anyagok oxidcijhoz szksges oxignmennyisg a kvetkez sma szerint:

oldott O2 + szerves anyag ® baktrium s protoza ® CO2 + biolgiai nvekeds

Amennyiben megfelel szm nitrifikl baktrium ll rendelkezsre a vzmintban a msodlagos oxignigny az ammnia nitrifiklshoz szksges a kvetkezk szerint:

oldott O2 + H3N ® nitrifikl baktrium ® NO3- + baktrium nvekeds

A folyamathoz lland hmrskletet (20 oC) kell biztostani, azrt a vizsglathoz szksges mintkat megfelel elkszts utn, termoszttba kell helyezni, tekintettel arra, hogy a BOI a hmrsklettl is fgg (11. bra.)

11. bra A BOI vltozsa a hmrsklet fggvnyben

 

Mikroszennyezk

A technolgiai forradalom ta egyre nagyobb mrtk vzszennyezsek korltozzk a vzhasznlatokat. A hagyomnyos szennyezk mellett egyre tbb olyan anyag jelenik meg a vzben, amelyek jellemzje, hogy viszonylag kis koncentrciban is rendkvl kros hatsak.

Ezek lehetnek kedveztlen organoleptikus (szag, z ronts) jellegek, de tehetnek toxikus esetleg rkkelt (karcinogen) hatsnak.

Mivel ezek az anyagok mr kis koncentrciban is kifejtik ezeket a kros hatsokat ezeket mikroszennyezknek nevezzk.

Ezek a mikroszennyezk termszetes folyamatok eredmnyeknt is bekerlhetnek a vzbe. gy pldul a kzetek bomlsbl fmionok, a falevelek korhadsbl fenol, az elszaporodott algk anyagcsere termke kerlhet a vzbe.

Az emberi tevkenysg hatsra klnsen a szerves mikroszennyezk szma s koncentrcija ntt.

A szervetlen mikroszennyezk kzl elssorban a vas, a mangn s a cink emltsre mlt, amelyek elssorban zront hatsak. A biolgiai tlprodukci jelensgn keresztl a klnbz foszfor s nitrogn vegyletek ugyancsak zront hatsak. A toxikus nehzfmek kzl a higany-, az lom- s a kadmium vegyletek az emberi szervezetre klnsen veszlyesek, melyek a tpllklncban feldsulnak.

Japnban tmeges tragdit okozott a higany (MINIMATA-kr) s kadmium (ITAI-ITAI betegsg) felvtele a tpllkozs sorn. Emltsre mlt a toxikus fmek esetben a szinergetikus hats (pl. a vz szennyez hatsa a vz kemnysgnek illetve CO2 tartalmnak fggvnye, vagy a rz s higany jelenlte nveli az egyedi szennyezhatst). ltalnos szably lehet, hogy az sszes nehzfm koncentrco nem haladhatja meg a 0,5 mg•l-1 rtket.

Lnyeges, hogy a nehzfmek kzl igen sok nem a szennyezssel, hanem az leped porral kerl a felszni vizekben.

A nem karcinogn, krnikus hats toxikus anyagok esetben hasznljk a megengedhet napi felvtel (acceptable daily intake; ADI) mg•l-1 mrtkegysgben megadott rtket az ivvzzel kapcsolatban, napi 2 l vzfogyasztst felttelezve.

A szerves mikroszennyezk mind az ipari, mind a mezgazdasgi termsbl szrmazhatnak. Egyik a leggyakrabban elfordul szerves mikroszennyezknek a kolaj s szrmazkai, amelyek zront s mrgez hatsak. Vizsglatok szerint mr 1 μg•l-1 olajtartalom is kellemetlen zhatst klcsnz az ivvznek, st a szennyezett vzben l halak illetve kacsk hsa is lvezhetetlenn vlik. Nagyobb koncentrciban az olaj toxikus hatsa mr veszlyes. Az oldott vagy diszperglt olaj mr 10 mg•l-1 koncentrciban a fitoplanktonra s a zooplanktonra kros, 30 mg•l-1 –nl, a halakra s a haltpllkra mr a letlis koncentrci mrtke kezddik.

A sznhidrognek kzl egyik legveszlyesebb csoport a poliaroms sznhidrognek (PAH) csoportja.

A korszer ipari technolgibl s hztartsokbl egyre nagyobb mennyisgben kerlnek ki detergensek, vagy a tenzidek (szintetikus mosszerek), amelyek a felszni vizek habzst okozzk, akadlyozva ezzel az oxign felvtelt, elsegtik a kolajszrmazkok diszperglst.

Hagyomnyosan ltalban az anion aktv detergenseket hasznlnak az iparban s a hztartsokban.

A peszticidek az 1970-es vektl a mezgazdasgi termels kemizlsval terjedtek el szleskrben. E csoporthoz tartoznak azok a vegyletek, melyek a nvnytermelsben kros vagy nem kvnatos lszervezetek elpuszttsra hasznlnak.

Ide tartoznak a rovarirtk (inszekticidek), a gyomirtk (herbicidek) s egyb biocid anyagok.

Jelenleg tbb szz vegyletet hasznlnak nvnyvdelmi clokra.

A peszticidek hatsa sszetett. A szag s zrtalom mellett igen nagy veszlyt jelent az lszervezetekben val feldsuls (biolgiai magnifikci).

A peszticidek tpllklncban val feldsulst rzkeltetik a kvetkez szmok:

kzeg koncentrci
vz 0,001 mg•l-1
plankton 0,01 mg•l-1
haltpllk 0,1 mg•l-1
rabl halak 1,0 mg•l-1
sirly 10,0 mg•l-1

A rkkelt anyagokra vonatkozan szmos vizsglatot vgeztek, melyek keretben azt talltk, hogy a talajvz 4-10 μg•l-1, a vzfolysok s tavak 100-100000 μg•l-1 koncentrciban tartalmaznak ilyen anyagokat.

Ezek kzl legjelentsebbek a benzo(a) pyren illetve a poliklrozott bifenilek (PCB-k).

 

A vz biolgiai minstse

A biolgiai vzminsg a vz azon tulajdonsgainak sszessge, amelyek a vzi koszisztmk letben fontosak, illetve ezeket ltrehozzk s fenntartjk.

A vzminsgi jellemzk a kvetkezk:

  • a halobits
  • a trofits
  • a szaprobits
  • a toxicits

A halobits a vz biolgiai szempontbl fontos szervetlen kmiai tulajdonsgainak sszessge, amely az sszes startalommal, a szervetlen ionok mennyisgvel, vagy az elektromos vezetkpessggel megadhat mennyisg. A halobits fokozatait a 12. tblzatban mutatjuk be.

12. tblzat A halobits fokozatai

Fo-ko-zat

Megnevezs

sszes ion mg•l-1

Fajlagos elektromos vezetkpessg mS•cm-1

0

Ahalobikus

Ionmentes vz

0

< 10-6

1

2

3

Bta-oligohalobikus (hg)

Bta-alfa-oligohalobikus (kzepes)

Alfa-oligohalobikus (tmny)

desvz

< 150

150…350

350…600

< 250

250…550

550…1000

4

Oligo-mezohalobikus

des-ss

(szikes) vz

600…900

1000…1500

5

6

7

Bta-mezohalobikus (hg)

Bta-alfa-mezohalobikus (kzepes)

Alfa-mezohalobikus (tmny)

Ss szikes vz

900…1200

1200…1700

1700…2500

1500…2000

2000…2700

2700…4000

8

Mezo-polihalobikus

Ss (szikes) nagyon ss tmeneti

2500…4000

4000…6000

9

Polihalobikus

Nagyon ss vz

> 4000

> 6000

A trofits a vzi koszisztmban vgbemen elsdleges szervesanyag termels mrtke. Nagysga klorofill-tartalm nvnyzettl (pl. alga), a szervetlen nvnyi tpanyagoktl (foszfor, nitrogn), tovbb a fnytl fgg.

A trofits nvekedse nveli a vzi koszisztma energia befogad kpessgt s eutrofizldshoz vezet. Jellemzsre a klorofill tartalom, az sszes alga szm, a foszfor s nitrognformk alkalmasak.

A trofits fokozatai a 13. tblzatban kerlnek bemutatsra.

A szaprobits a vzi koszisztma lebont kpessge, amely a trofitssal szemben hat, ezrt energia vesztesggel jr. Jellemzi a lebomlsra illetve rothadsra kpes szervesanyag s heterotrof llnyek. Nvekedse a vzszennyezs eredmnye.

Jellemzse a KOIps s a Pantle Buck index (szaprobitsi index: az indiktor szervezetek relatv gyakorisgbl szmthat), a KOId valamint a BOI5 rtkeivel egyarnt lehetsges.

 

13. tblzat A trofits fokozatai

Fo-ko-zat

Megne

-vezs

sszes algaszm 106•l-1

a-klorofill mg•m-3

Elsdleges

szntermels

sszes foszfor,* mg•m-3

Szervetlen nitrogn,* mg•m-3

mg•m-2•nap-1

g•m-2•v-1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Atrofikus (termketlen)

Ultra-oligotrofikus

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.