|
Felszíni vizek minősítése
2004.02.25. 11:05
A felszíni vizek minősítése
A hazai gyakorlatban az elmúlt évtizedekben több féle vízminősítési módszert alkalmaztak. Így alkalmazták a KGST előírás szerinti minősítést, amelyben négy minőségi osztályt különböztettek meg.
Ezt követően került sor az u.n. integrált minősítési rendszer alkalmazására. Ennek lényege volt, hogy a felszíni víznek biztosítania kellett a vízi ökoszisztémák viszonylagos stabilitását, és egyidejűleg ki kellett elégítenie a mértékadó vízhasználatok (ivó-, ipari vízellátás, öntözés, haltenyésztés) igényeit is.
Az integrált követelményrendszer a felszíni vizeket három osztályba sorolta:
- osztály: tiszta víz, ha teljesülnek az u.n. kívánatos határértékek, és ekkor a felszíni víz nincs káros hatással az ökológiai rendszerre, és egyszerű víztisztítási technológiák alkalmazásával megfelel a vízhasználati követelményeknek
- osztály: kissé szennyezett víz, ha az u.n. tűrhető határértékek teljesülnek, ekkor a felszíni víz nincs káros hatással az ökológiai rendszerre, és műszakilag bonyolultabb víztisztítási technológiák alkalmazásával megfelel a vízhasználati követelményeknek
- osztály: szennyezett víz, az ökoszisztéma károsodik, és a vízhasználati készítmények még bonyolultabb víztisztítási technológiák alkalmazásával sem elégíthetők ki.
1994. január 1-től a felszíni vizek minősítése a MSZ 12749 szabvány szerint történik. Ez a szabvány már az EU csatlakozás szellemében készült, így megfelel az EU előírásoknak.
A szabvány vízfolyásonként az országos törzshálózat keretében írja elő a mintavételek helyét, és annak gyakoriságát, és meghatározza felszíni víz minősítésének szempontjait.
Nem foglalkozik a szabvány a vízhasználatok szerinti és a biológiai vízminősítéssel.
A minősítés a következő csoportok szerint történik:
- az oxigénháztartás jellemzői
- a nitrogén- és foszforháztartás jellemzői
- a mikrobiológiai jellemzők
- mikroszennyezők és toxicitás
- egyéb jellemzők (vezető képesség, keménység, savasság, stb.)
A vizek minősítése öt minőségi osztály szerint történik. Az egyes csoportok osztályok szerinti határértékeit a 18. táblázat tartalmazza.
18. táblázat A vizsgálandó vízminőségi jellemzők és a vízminőségi követelmények (határérték)
|
Vízminőségi jellemzők |
Mérték-egységek |
Határértékek az |
Megjegyzés |
|
I.
kiváló |
II.
jó |
III. tűrhető |
IV. szennyezett |
V. erősen szennyezett |
|
Vízminőségi osztályokba |
| A csoport: az oxigénháztartás jellemzői
Oldott oxigén
Oxigéntelítettség
Biokémiai oxigénigény (BOI5)
Kémiai oxigénigény (KOIps)
Kémiai oxigénigény (KOIk)
Összes szerves szén (TOC)
Szaprobitási (Pantle-Buck) index |
mg•l-1
%
mg•l-1
mg•l-1
mg•l-1
mg•l-1
- |
7
80-100
4
5
12
3
1,8 |
6
70-80
100-120
6
8
22
5
2,3 |
4
50-70
120-150
10
15
40
10
2,8 |
3
20-50
150-200
15
20
60
20
3,3 |
< 3
< 20
> 200
> 15
> 20
> 60
> 20
> 3,3 |
|
| B. csoport: a nitrogén- és a foszforháztartás jellemzői
Ammonium (NH4-N)
Nitrit (NO2-N)
Nitrát (NO3-N)
Szerves nitrogén
Összes foszfor
Összes foszfor
Ortofoszfát (PO4-P)
Ortofoszfát (PO4-P)
a-Klorofill |
mg•l-1
mg•l-1
mg•l-1
mg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1 |
0,2
0,01
1
100
40
50
20
10 |
0,5
0,03
5
200
100
100
50
25 |
1,0
0,1
10
400
200
200
100
75 |
2,0
0,3
25
1000
500
500
250
250 |
> 2,0
> 0,3
> 25
> 1000
> 500
> 500
> 250
> 250 |
Tározásra vagy állóvizekbe nem kerülő folyóvizek esetén.
Egyéb esetben.
Tározásra vagy állóvizekbe nem kerülő folyóvizek esetén.
Egyéb esetben. |
|
Vízminőségi jellemzők |
Mérték-egységek |
Határértékek az |
Megjegyzés |
|
I.
kiváló |
II.
jó |
III. tűrhető |
IV. szennyezett |
V. erősen szennyezett |
|
Vízminőségi osztályokba |
| C csoport: mikrobiológiai jellemzők
Coliformszám 1 ml-ben
Fekális (termotoleráns) coliformszám 1 ml-ben
Fekális streptococcus 1ml-ben
Salmonella 1 l-ben
Összes telepszám 37 oC-on
Összes telepszám 22 oC-on |
-
-
-
- |
1
0,2
0,2
nem mutatható ki |
10
1
1
nem mutatható ki |
100
10
10
2) |
1000
100
100 kimutatható |
> 1000
> 100
> 100
kimutatható |
|
| D csoport: mikroszennyezők és toxicitás
D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők
Alumínium
Arzén
Bór (B)
Cianid
Cink
Higany
Kadmium
Króm
Króm (VI)
Nikkel
Ólom
Réz |
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1 |
20
10
100
10
50
0,1
0,5
10
5
15
5
5 |
50
20
200
20
75
0,2
1
20
10
30
20
10 |
200
50
500
50
100
0,5
2
50
20
50
50
50 |
500
100
1000
100
300
1
5
100
50
200
100
100 |
> 500
> 100
> 1000
> 100
> 300
> 1
> 1 5
> 100
> 50
> 200
> 100
> 100 |
|
|
Vízminőségi jellemzők |
Mérték-egységek |
Határértékek az |
Megjegyzés |
|
I.
Kiváló |
II.
jó |
III. tűrhető |
IV. szennyezett |
V. erősen szennyezett |
|
Vízminőségi osztályokba |
| D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők
Fenolok (fenolindex)
Detergensek
- anionaktív detergensek
- nemionos detergensek
Kőolajszármazékok
- kőolaj és termékei
- policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-k)
- benz(a)pirén
Illékony klórozott szénhidrogének
- kloroform
- szén-tetraklorid
- triklór-etilén
- tetraklór-etilén
Peszticidek
- klórozott szénhidrogén típusú peszticidek
- lindán
- szerves foszforsavészter típusű peszticidek
- malation
- fenoxi-ecetsav származékok
- 2,4-D
- MCPA
- Triazinszármazékok
- Atrazin (Aktinit PK)
Poliklórozott bifenilek (PCB-k)
Pentaklór-fenol (PCP) |
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1
μg•l-1 |
2
100
20
0,005
5
1
3
3
0,1
0,1
0,5
0,2
0,5
0,01
2 |
5
200
50
0,007
10
2
5
5
0,2
0,2
1
0,3
1
0,05
5 |
10
300
100
0,01
30
3
10
10
0,5
0,5
2
0,5
2
0,2
10 |
20
500
250
0,05
100
10
50
50
2
2
5
2
5
2
20 |
> 20
> 500
> 250
> 0,05
> 100
> 10
> 50
> 50
> 2
> 2
> 5
> 2
> 5
> 2
> 20 |
|
| D3 alcsoport: toxicitás
(Daphniateszt, csíranövényteszt, statikus helteszt)4) |
|
nem toxikus |
gyakorlatilag nem toxikus |
toxikus |
hígításban is toxikus |
|
|
Vízminőségi jellemzők |
Mérték-egységek |
Határértékek az |
Megjegyzés |
|
I.
kiváló |
II.
jó |
III. tűrhető |
IV. szennyezett |
V. erősen szennyezett |
|
Vízminőségi osztályokba |
| D4 alcsoport: radioaktív anyagok
Összes β-aktívitás
Cézium137
Stroncium90
Irícium |
Bq•l-1
Bq•l-1
Bq•l-1
Bq•l-1 |
0,17
0,011
0,003
8,3 |
0,35
0,10
0,01
50 |
0,55
0,22
0,055
165 |
1,1
0,44
0,11
330 |
> 1,1
> 0,44
> 0,11
> 330 |
|
| E csoport: egyéb jellemzők
pH
Fajlagos vezetés (20 oC-on)
Vas (oldott)
Mangán (oldott)
Vízhőmérséklet
Levegő-hőmérséklet
Összes lebegő anyag
Zavarosság
Lúgosság
Keménység (CaO)
Nátrium
Nátriumszázalék
Kálium
Kalcium
Magnézium
Karbonát
Hidrogén-karbonát
Szulfát
Klorid
Szín
Szag
Átlátszóság |
μS•cm-1
mg•l-1
mg•l-1
oC
oC
mg•l-1
NTU
mmol•l-1
mg•l-1
mg•l-1
%
mg•l-1
mg•l-1 mg•l-1
mg•l-1 mg•l-1
mg•l-1
mg•l-1 |
6,5-8,0
500
0,1
0,05 |
8,0-8,5
700
0,2
0,1 |
6,0-6,5
8,5-9,0
1000
0,5
0,1 |
5,5-6,0
9,0-9,5
2000
1
0,5 |
< 5,5
> 9,5
> 2000
> 1
> 0,5 |
Csak folyóvízre érvényes
Nagy szulfát- és sótartalom esetén (gravimetriás módszer) |
A vízminőségi osztályok jellemzése az alábbiak szerint
- osztály: kiváló víz.
Mesterséges szennyező anyagoktól mentes, tiszta, természetes állapotú víz, amelyben az oldottanyag-tartalom kevés, közel teljes az oxigéntelítettség, a tápanyagterhelés csekély és szennyvízbaktérium gyakorlatilag nincs.
- osztály: jó víz.
Külső szennyezőanyagokkal és biológiailag hasznosítható tápanyagokkal kismértékben terhelt, mezotróf jellegű víz.
A vízben oldott és lebegő, szerves és szervetlen anyagok mennyisége, valamint az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos változása az életfeltételeket nem rontja. A vízi szervezetek fajgazdasága nagy, egyedszámuk kicsi, beleértve a mikroorganizmusokat. A víz természetes szagú és színű. Szennyvízbaktérium igen kevés.
- osztály: tűrhető víz.
Mérsékelten szennyezetett (pl. tisztított szennyvizekkel már terhelt) víz, amelyben a szerves és szervetlen anyagok, valamint a biológiailag hasznosítható tápanyagterhelés eutrofizálódást eredményezhet. Szennyvízbaktériumok következetesen kimutathatók.
Az oxigénháztartás jellemzőinek évszakos és napszakos ingadozása, továbbá, az esetenként előforduló káros vegyületek átmenetileg kedvezőtlen életfeltételeket teremthetnek. Az életközösségben a fajok számának csökkenése és egyes fajok tömeges elszaporodása vízszíneződést is előidézhet. Esetenként szennyezésre utaló szag és szín is előfordul.
- osztály: szennyezett víz.
Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfordul az anaerob állapot is.
A nagy mennyiségű szerves anyag biológiai lebontása, a baktériumok száma (ezen belül a szennyvízbaktériumok uralkodóvá válnak), valamint az egysejtűek tömeges előfordulása jellemző. A víz zavaros, esetenként színe változó, előfordulhat vízvirágzás is.
A biológiailag káros anyagok koncentrációja esetenként a krónikus toxicitásnak megfelelő értéket is elérheti. Ez a vízminőség kedvezőtlenül hat a magasabb rendű vízi növényekre és a soksejtű állatokra.
- osztály: erősen szennyezett víz.
Különféle eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, szennyvizekkel erősen terhelt, esetenként toxikus víz. Szennyvízbaktérium-tartalma közelít a nyers szennyvizekéhez.
A biológiailag káros anyagok és az oxigénhiány korlátozzák az életfeltételeket. A víz átlátszósága általában kicsi; zavaros. Bűzös, színe jellemző és változó. A bomlástermékek és a káros anyagok koncentrációja igen nagy, a vízi élet számára krónikus, esetenként akut toxikus szintet jelent.
A vízminőség térképi ábrázolása a korábbi vízminősítési rendszerben a különböző módon történt.
A KGST rendszerben a vízfolyáson a jobb, a bal, illetve középső sávban a különböző mutatók szerint (oxigénháztartás), ásványi anyagtartalom, különleges mutatók) a minőségi osztályok eltérő színű savjaival történt.
Az integrált rendszerben ugyancsak különböző szintű, a vízhozamtól függő szélességű savakkal ábrázoltak a három minőségi osztályt (I. o. – kék, II. o. – sárga, III. o. – piros).
Az 1994 január 1-től érvényes minősítési rendszer alapján a vízfolyás szelvény mellett négy számjeggyel tünteti fel a minőségi osztályt (12. ábra).
Az első számjegy az oxigénháztartást, a második a nitrogén- és foszforháztartást, a harmadik a szerves mikroszennyezők, a negyedik a pH és az egyéb jellemzők szerinti minőségi osztályt jelenti.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
