A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakra - a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - az emberi fogyasztásra szolgáló víz (a továbbiakban: ivóvíz) minőségi követelményeire és a vízminőség-ellenőrzés rendjére terjed ki.

(2) A jelen rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a természetes ásványvízre;

b) az 1. számú mellékletben foglalt vízminőségi határértékek kivételével a palackozott természetes vagy kezelt ivóvízre;

c) az 1. számú mellékletben foglalt azon vízminőségi határérték kivételével, amelyet a dúsítás nem érint, az ásványi anyaggal dúsított palackozott ivóvízre;

d) a gyógyvízre;

e) arra a vízre, amelyet kizárólag olyan célra használnak, amely nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére és a víz felhasználását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) fővárosi/megyei intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ megyei intézete) engedélyezte;

f) arra a nem közüzemi vízellátó rendszerből származó vízre, amely napi 10 m3-nél kevesebb vizet szolgáltat vagy 50 főnél kevesebb személyt lát el, és a vizet közösségi létesítményben vagy kereskedelmi célra szánt élelmiszer előállítására nem használják.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az ÁNTSZ megyei intézete - szakhatóságként - meghatározza azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a fogyasztók egészségének védelmét a víz esetleges szennyeződéséből eredő káros hatásokkal szemben.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak átmenetileg nem teljesíthetők és az ivóvíz fogyasztása az emberi egészséget károsíthatja, a vízellátó rendszer üzemeltetője haladéktalanul köteles erről az érintett lakosságot és az érintett települési önkormányzato(ka)t tájékoztatni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) ivóvíz: e rendeletben meghatározott minőségű olyan víz:

aa) amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik,

ab) amelyet élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézete azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minőségét;

b) kifogásolt minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag és/vagy szervezet előfordul;

c) vízellátó rendszer: az ivóvíz beszerzését és szolgáltatását biztosító vízilétesítmények összessége;

d) vízellátó rendszer üzemeltetője (a továbbiakban: üzemeltető): a vízellátó rendszer üzemeltetésére jogszabály, illetve hatósági engedély alapján jogosult személy, illetőleg szervezet;

e) hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálat: az ÁNTSZ által végzett ellenőrző vagy részletes vízminőség vizsgálat, amelynek célja a jelen rendeletben az üzemeltető számára előírt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése;

f) vízminőségi jellemzők: a víz minőségének leírására és értékelésére szolgáló mutatók (paraméterek).

3. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A víz akkor felel meg az ivóvíz minőségnek, ha

a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és

b) megfelel az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek, továbbá

c) az a)-b) pontokban, valamint a 4-6. és 8. §-okban meghatározott követelmények teljesülnek, és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen a jelen rendeletben meghatározott előírásoknak.

(3) Ha a szolgáltatott víz az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet C), D) és/vagy E) részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor kifogásolt minőségű ivóvíznek kell tekinteni.

(4) Az 1. számú melléklet C), D) és E) részében megadott határértékek elsősorban üzemellenőrzésre, valamint a 6. §-ban foglaltak teljesítésének értékelésére szolgálnak.

4. § (1) A víz minőségének az alábbi pontokon kell megfelelnie a 3. §-ban foglalt előírásoknak:

a) elosztó hálózatból származó víz esetében a létesítményen belül azon - a külön jogszabály szerinti - vízkivételi helyen, ahol emberi fogyasztás céljára rendeltetésszerűen vételeznek vizet;

b) tartályból történő vízellátás esetén, ahol a vizet a tartályból kieresztik;

c) kereskedelmi forgalomba kerülő edény (tartály, ballon) esetén azon a ponton, ahol a vizet az edénybe töltik;

d) élelmiszer előállítása esetén, ahol a vizet felhasználják.

(2) A külön jogszabályban meghatározott karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisokból származó víz esetén - vízkezelés hiányában - az 1. számú melléklet D) részében meghatározott követelményeknek minden vízkivételi pontnál külön-külön teljesülniük kell.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt előírás - szükség esetén az ÁNTSZ megyei intézete véleményének kikérése után - teljesítettnek tekinthető, ha a vízminőségi előírásoktól való eltérés oka a külön jogszabály szerinti házi ivóvízhálózat nem megfelelő anyaga, állapota vagy karbantartási hibája.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a vízminőségi határértékek túllépése miatt fennálló egészségügyi kockázat csökkentése érdekében az ÁNTSZ megyei intézete:

a) tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat/fenntartókat a vízminőség javítása érdekében szükséges intézkedésekről és/vagy

b) felszólítja az üzemeltetőt, hogy a víz hálózatba táplálása előtt tegye meg a szükséges intézkedéseket - például megfelelő tisztítási technológia alkalmazása - annak érdekében, hogy a víz minősége a fogyasztási pontokon megfeleljen az előírt követelményeknek;

c) tájékoztatja az érintett fogyasztókat a vízminőség javítása érdekében az általuk tehető további intézkedésekről, beavatkozási lehetőségekről.

5. § (1) Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. számú mellékletben meghatározott helyeken és gyakorisággal ellenőrizze. Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az üzemeltető köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szennyeződés az ivóvízben - a fertőtlenítő hatás veszélyeztetése nélkül - a lehető legalacsonyabb szintű legyen.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az ÁNTSZ megyei intézete a 2. számú melléklet szerinti részletességgel közüzemi ivóvízellátó rendszereknél legalább félévente, egyéb ivóvízellátó rendszereknél legalább évente ellenőrzi.

(3) A hatósági vízminőség-ellenőrző vizsgálatok mintaszáma a 2. számú melléklet B) részében megadott értékek 20%-a, azonban az 1000 m3/nap-nál (a továbbiakban: m3/d) nagyobb kapacitású vízműveknél évente legalább egy minta, 10 000 m3/d-nél nagyobb kapacitású vízműveknél legalább 2 minta részletes vizsgálatát kell elvégezni. Több települést ellátó vízmű esetében minden településről évente legalább egy mintát meg kell vizsgálni, a szolgáltatott víz mennyiségétől függetlenül.

(4) Az üzemeltető az általa végzett, illetve végeztetett vizsgálatok eredményét negyedévenként megküldi az ÁNTSZ megyei intézetének. Ha a vizsgálatok során az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elő vagy az 1. számú melléklet C), D), E) részében meghatározott jelző vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő, a vízellátó rendszer üzemeltetője azonnal tájékoztatja az ÁNTSZ megyei intézetét annak érdekében, hogy az a 6. § (3) bekezdés szerinti intézkedést megtegye.

(5) A vizsgálati eredmények összesítését, feldolgozását és értékelését, valamint jelentések készítését az ÁNTSZ megyei intézete, illetve az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban: OTH) végzi. A nyilvántartást és a jelentést a 4. számú melléklet szerint kell elkészíteni.

(6) Az ivóvíz minőségének ellenőrzésére szolgáló vizsgálati módszereknek meg kell felelniük a 3. számú mellékletben meghatározott feltételeknek.

(7) A 3. számú melléklet 1. részében meghatározottakon kívül más módszer akkor használható, ha bizonyított, hogy az így kapott eredmény legalább annyira megbízható, mint a megadott módszer szerinti eredmény. Alternatív módszer alkalmazását a "Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézetének (a továbbiakban: OKK-OKI) szakvéleménye alapján az OTH engedélyezi. A 3. számú melléklet 2. és 3. részében meghatározott vízminőségi jellemzők esetén bármely analitikai módszer alkalmazható, ha megfelel a mellékletben előírt követelményeknek.

(8) Az ÁNTSZ megyei intézete olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyre nincs a 3. § szerint meghatározott határérték, amennyiben feltételezhető, hogy olyan mennyiségben, illetőleg koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi szempontból kockázatot jelenthet.

6. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó, a 3. §-ban meghatározott határértékek bármelyikének túllépése esetén az ÁNTSZ megyei intézete köteles a túllépés okát kivizsgálni és a szükséges intézkedések megtételét elrendelni, a határérték-túllépés és az ebből eredő egészségügyi kockázat mértékére figyelemmel.

(2) Az üzemeltető köteles a vizsgálat költségeit az ÁNTSZ-nek megtéríteni, amennyiben a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy a határérték-túllépés jogellenes magatartás következménye.

(3) Az egészségre veszélyt jelentő ivóvíz fogyasztását - függetlenül attól, hogy határérték-túllépés fordult-e elő - az ÁNTSZ megyei intézete megtilthatja, korlátozhatja, vagy - ha az az emberi egészség védelme érdekében szükséges - egyéb módon intézkedhet. Az üzemeltető a fogyasztókat és a helyi önkormányzato(ka)t köteles haladéktalanul tájékoztatni a vízellátás korlátozásáról vagy betiltásáról, valamint az átmeneti vízellátás módjáról és rendjéről.

(4) Ha a (3) bekezdés szerint a víz ivásra, főzésre való felhasználását meg kell tiltani, az üzemeltető köteles az érintettek számára ivóvizet biztosítani

a) palackos (tasakos stb.) ellátás esetén legalább 3 liter/fő/nap,

b) egyéb (pl. tartálykocsis) ellátás esetében 5 liter/fő/nap mennyiségben, a lakóépülettől számított 500 m-en belül.

(5) A (4) bekezdés szerinti vízszolgáltatás költségét a helyi önkormányzat viseli, amennyiben a (3) bekezdés szerinti intézkedésre nem az üzemeltető jogellenes magatartása következtében került sor.

(6) Ha a vízszolgáltatás 6 óra időtartamot meghaladó leállítására kerül sor, az üzemeltető saját költségén - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles ivóvizet biztosítani.

(7) Ha a 4. § (2) bekezdése szerinti vízbázisok valamely vízkivételi pontjánál az 1. számú melléklet D) részében meghatározott határértékek valamelyikének túllépése fordul elő, meg kell vizsgálni a túllépés okát. Ha a határérték-túllépés természeti folyamatok következménye, vagy olyan ismert oka van, amely nem jelez váratlan szennyezést és a vízbázis külön jogszabály szerint biztonságban van - védelme (védőterület) biztosított - nincs szükség külön intézkedésre. Egyéb - nem természeti ok által kiváltott - esetben a várható szennyezés kiküszöbölése érdekében megfelelő, biztonságosan üzemeltetett technológia alkalmazása szükséges, vagy - a szennyezés kizárásáig vagy a technológia megvalósításáig - a szennyezett vizet szolgáltató kuta(kat) ki kell kapcsolni a szolgáltatásból.

(8) Az üzemeltető köteles a fogyasztókat a vízminőségjavító intézkedésekről tájékoztatni, kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézetének állásfoglalása szerint a határértékektől való eltérés elhanyagolható.

(9) A határértékektől való eltérés akkor tekinthető elhanyagolható mértékűnek, ha nem haladja meg a mérés megengedett hibahatárát és a határérték-túllépés az emberi egészségre nem jelent veszélyt.

7. § (1) Az üzemeltető kérelmére az OTH egy alkalommal, korlátozott időtartamra - legfeljebb 3 évre - engedélyt adhat arra, hogy a vízellátó rendszer olyan vizet szolgáltasson, amelynek minősége az 1. számú melléklet B) részében előírt vagy e rendelet hatálybalépését követően megállapított határértékeknek nem felel meg, feltéve, hogy az ivóvíz fogyasztása nem jelent veszélyt az emberi egészségre, és az ivóvízellátás az érintett területen más ésszerű módon nem biztosítható. Ebben az esetben az OTH az érintett vízminőségi jellemzőre ideiglenes határértéket állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemhez a következő iratokat és adatokat kell benyújtani:

a) kérelem indoklása;

b) az érintett vízminőségi jellemző(k), korábbi mérési adat(ok) és betartható érték(ek) a kérdéses időszakban;

c) az érintett földrajzi terület;

d) az érintett népesség;

e) a szolgáltatott víz napi átlagos mennyisége;

f) az esetlegesen érintett élelmiszer-termelés;

g) a vízminőség ellenőrzés módja és gyakorisága;

h) intézkedési terv a szükséges vízminőség-javító megoldásokra és a végrehajtás határideje;

i) milyen időtartamra kérik az engedélyt;

j) az OKK-OKI szakvéleménye.

(3) Nem kell engedélyt kérni, ha az ÁNTSZ megyei intézetének megítélése szerint a vízminőségi jellemzők értékeitől való eltérés elhanyagolható, és a 6. § (1) bekezdése alapján megtett intézkedések alkalmasak 30 napon belül a megfelelő vízminőség biztosítására. Ebben az esetben az ÁNTSZ megyei intézete - az OKK-OKI szakvéleménye alapján - az érintett vízminőségi jellemzőre ideiglenes határértéket állapít meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazhatók, ha az adott vízellátó rendszerben az előző 12 hónap folyamán bármely vízminőségi jellemző értéke 30 napnál hosszabb ideig nem felelt meg az 1. számú melléklet A) vagy B) részében szereplő vagy a jelen rendelet hatálybalépése után megállapított határértékeknek.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az üzemeltető köteles az érintett terület lakosságát és a települési önkormányzatot azonnal és megfelelő módon tájékoztatni, továbbá szükség esetén tanácsadással segíteni azokat a lakosságcsoportokat, amelyek számára az ivóvíz fogyasztása kockázatot jelenthet.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a lakosság és a települési önkormányzat tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha azt az ÁNTSZ megyei intézete ezt előírja.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben foglalt előírások nem alkalmazhatók palackban vagy tartályban forgalomba kerülő ivóvíz esetében.

8. § (1) Az ivóvíz kezelése, tárolása, elosztása során gondoskodni kell arról, hogy ne juthasson a vízbe olyan szennyező anyag, amely a víz minőségét rontja, illetve a jelen rendeletben meghatározott egészségvédelmi követelmények teljesülését korlátozhatja.

(2) Az ivóvíz előállítása során használt hagyományos technológiák, valamint az ivóvízzel érintkezésbe kerülő hagyományos szerkezeti anyagok listáját és az ezekre vonatkozó előírásokat az 5. számú melléklet 2. része tartalmazza.

(3) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiák alkalmazását - az 5. számú melléklet 2. részében felsorolt hagyományos anyagok és technológiák kivételével - közegészségügyi szempontból az OTH engedélyezi. A kérelem tartalmi követelményeit az 5. számú melléklet 1. része tartalmazza.

(4) A (3) bekezdés szerint kiadott engedélyekről az OTH nyilvántartást vezet.

(5) Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter az új engedélyeket, valamint a nyilvántartásból való törlést évente, az engedélyezett anyagok, berendezések teljes listáját pedig ötévente tájékoztatóban, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

(6) A hagyományos technológiák és anyagok jegyzéke visszavonásig, illetőleg az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában megjelenő módosításig érvényes. Az egyéb engedélyek - ha az engedély ettől eltérő határidőt nem tartalmaz - a kiadás időpontjától számított öt évig érvényesek, és kérelemre újabb öt évre meghosszabbíthatók. Az érvényességi idő meghosszabbításárára vonatkozó kérelem hiányában az OTH törli az adott ivóvíz-kezelési technológiát, anyagot vagy terméket a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból.

9. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak. Kérelemre a víz minőségéről az üzemeltető, a víz egészségre gyakorolt hatásáról pedig az ÁNTSZ városi vagy megyei intézete ad felvilágosítást. A műszaki-gazdasági célra történő adatkigyűjtés és értékelés a külön jogszabályban meghatározottak szerint térítésköteles.

(2) Az ÁNTSZ megyei intézete - az 5. §-ban előírt vizsgálatok és adatgyűjtés alapján - a megye ivóvíz-minőségi helyzetére vonatkozó adatokat negyedévenként összesíti és megküldi az OTH-nak és az illetékes megyei statisztikai igazgatóságnak, kérelemre a környezetvédelmi felügyelőségnek és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak, valamint a vízügyi felügyeletnek is, továbbá évente írásos jelentést készít a megye ivóvíz-minőségi helyzetéről, amelyről tájékoztatja a vízszolgáltatókat, a környezetvédelmi felügyelőséget, a vízügyi felügyeleteket és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokat.

(3) Az OTH a kapott adatok alapján évente értékeli az ivóvízminőség országos helyzetét, és az erről szóló összefoglalót évente közleményben közzéteszi.

10. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(9) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) Az 1. számú melléklet B) és C) részében csillaggal (*) megjelölt vízminőségi jellemzők határértékei az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

(3) A 6. számú melléklet A) részében felsorolt településeken az arzén, bór, fluorid és nitrit 1. számú melléklet B) részében meghatározott határértékeinek betartását legkésőbb 2006. december 25-ig kell biztosítani.

(4) A 6. számú melléklet B) részében felsorolt településeken az arzén és ammónium 1. számú melléklet B) és C) részében meghatározott határértékeinek betartását legkésőbb 2009. december 25-ig kell biztosítani.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az arzén 1. számú melléklet B) részében megjelölt határértékére, amennyiben a vizet élelmiszer előállítására használják fel.

(7) A (2)-(4) és (6) bekezdések szerinti vízminőségi jellemzők hatálybalépéséig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértékeket kell alkalmazni.

(8) Az 1. számú melléklet B) részében két csillaggal (**) megjelölt, valamint ugyanezen melléklet E) részében szereplő vízminőségi jellemzők meghatározására irányuló vizsgálatokra és az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírások az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba.

(9) Az 1. számú melléklet C) részében meghatározott radioaktivitásra vonatkozó határértékek hatálybalépésének feltételeit és időpontját külön jogszabály határozza meg.

(10) A jelen rendeletben előírt vízminőség ellenőrző vizsgálatot 2005. január 1. napját követően kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által e tevékenységre akkreditált laboratórium végezhet. 2005. január 1. napjáig az OTH által külön jogszabály alapján feljogosított laboratóriumok vizsgálati eredményei is elfogadhatók.

(11) Az ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező anyagoknak, termékeknek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt technológiáknak a jelen rendelet hatálybalépésének időpontját megelőző öt évnél régebben kiadott engedélyek 2001. december 31-én vesztik hatályukat.

(12) A 8. § előírásait az e rendelet hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(13) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) a ivóvízellátásban felhasznált anyagok és technológiák egészségügyi engedélyezéséről szóló 3/1971. (VII. 17.) EüM rendelet;

b) a víziközművek üzemeltetésének követelményeiről szóló 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet 2. számú melléklete;

c) az ivóvíz vizsgálatáról és szennyeződéstől való megóvásáról szóló 163/1955. (Eü. K. 17.) EüM utasítás;

d) a közműves ivóvízellátás egészségügyi ellenőrzéséről szóló 35/1960. (Eü. K. 20.) EüM utasítás, és

e) a nemzeti szabványok kötelező alkalmazásáról szóló 58/1999. (XI. 26.) EüM rendelet mellékletében található következő szabványok:

MSZ 450-1:1989 Ivóvízminősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján,

MSZ 450-2:1991 Ivóvízminősítés mikroszkopikus biológiai vizsgálat alapján,

MSZ 450-3:1991 Ivóvízminősítés mikrobiológiai vizsgálat alapján

hatályukat vesztik.

(14) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelve rendelkezéseivel.

A) Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők

B) Kémiai vízminőségi jellemzők

*Hatálybalépése a 10. § (2) bekezdése szerint.

** Hatálybalépése a 10. § (8) bekezdése szerint.

1. A határérték a vízben várható maradék monomer koncentrációra vonatkozik, amely az adott, vízzel érintkező polimerből származó, maximális kioldódásból számolható. A vinil-kloridot a szolgáltatott vízben is mérni kell abban az esetben, ha 1,2-diklór-etilén (> 10 g/l) van a vízben.

2. Hatálybalépés a 10. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak szerint. A 6. számú melléklet A) és B) részében felsorolt településeken a határérték betartásának biztosításáig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértéket kell alkalmazni.

3. A 6. számú melléklet A) részében felsorolt településeken a határérték betartásának biztosításáig az 1. számú melléklet F) részében foglalt ideiglenes határértéket kell alkalmazni.

4. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne. Csak ott kell mérni, ahol a vizet ózonnal kezelik. Hatálybalépés a 10. § (6) bekezdése szerint.

5. A határérték a megfelelő mintavételi módszerrel a fogyasztói csapnál vett vízmintára vonatkozik és jellemző kell, hogy legyen a fogyasztó szervezetébe jutó heti átlagos mennyiségre. Ahol kivitelezhető, az 5. § (6) bekezdésével összhangban megállapított egységes mintavételi és vizsgálati módszereket kell alkalmazni. Az ÁNTSZ megyei intézete köteles figyelembe venni, hogy az előfordulási csúcsértékek okozhatnak káros egészségügyi hatást.

6. A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell:

[nitrát]/50+[nitrit]/31

A nitrit koncentrációja a hálózatba táplált vízben nem lehet nagyobb 0,10 mg/l-nél.

7. A 4. § (2) bekezdés szerinti vízbázisok esetében a jelen melléklet D) részében szereplő határértékek érvényesek.

8. A peszticidek a következőket jelentik:

- szerves rovarirtók (inszekticidek)

- szerves gyomirtók (herbicidek)

- szerves féregirtók (nematocidek)

- szerves atkairtók (akaricidek)

- szerves algairtók (algicidek)

- szerves rágcsálóirtók (rodenticidek)

- szerves csigairtók (szlimicidek)

- egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók), valamint metabolitjaik, bomlási és reakció termékeik.

Csak azokat a peszticideket kell rendszeresen vizsgálni, amelyek az adott vízellátó rendszerben jelen lehetnek. Ennek eldöntéséhez évente ad támpontot - hivatalos közlönyben - az OTH, de a helyi információk (környezetvédelmi felügyelőségek, ÁNTSZ intézetek, növényvédelmi állomások véleményének) figyelembevétele is szükséges.

9. A határérték az egyes peszticidekre külön-külön vonatkozik. Aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a határérték 0,030 g/l.

10. Az "összes peszticid" a kimutatott és mennyiségileg mért peszticidek koncentrációjának összegét jelenti.

- benz(b)fluorantén

- benz(k)fluorantén

- benz(ghi)perilén

- indeno(1,2,3-cd)pirén

A "meghatározott vegyületek": kloroform, bromoform, dibróm-klórmetán, bróm-diklórmetán.

13. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.

C) Indikátor vízminőségi jellemzők

Vízminőségi jellemző	Határérték	Egység	Megjegyzés
Alumínium	200	g/l
Ammónium	0,50	mg/l	1. megjegyzés
Klorid	250	mg/l	1. és 2. megjegyzés
Clostridium perfringens (spórákkal együtt)	0	szám/100 ml	3. megjegyzés
Szín	A fogyasztók számára elfogadható és nincs szokatlan változás