Az olajszennyez�s �s hat�sa

A felsz�ni vizek k�z�l a v�zfoly�sokat szennyez� anyagok egy saj�tos csoportj�t k�pezik azok az anyagok, amelyek k�zvetett hat�s�ak, ugyanis ezek a v�zbe ker�lve a v�zi �let t�nyez�i k�z�l a fizikai elemeket blokkolj�k vagy z�rj�k ki.

�gy t�bbek k�z�tt fizikai �ton g�tolj�k a l�gz�st, elz�rj�k a vizeket a f�nyt�l, az alacsonyabb rend� szervezeteken bevonatokat k�peznek.

Ezen anyagok k�z�l a legismertebb �s el�fordul�si ar�ny�t tekintve a rendk�v�li szennyez�sek, szennyez�fajt�i k�z�l a leggyakrabban el�fordul� (37,4%) szennyez� anyag az olaj, �s sz�rmaz�kai, gy�jt� n�ven sz�nhidrog�nek.

A v�zbe ker�l� olaj, ha nem �tk�zik akad�lyba, gyorsan sz�tter�l, �s v�kony filmszer� r�teget alkot, majd az 1 mm vastag olajfedetts�g alakul ki. Tiszta v�zben ez a fedetts�g terjed �s fokozatosan 0,2 mm-n�l alacsonyabb h�rty�v� alakul. A szennyezett v�z azonban akad�lyozhatja az olajh�rtya sz�tter�l�s�t, �s akkor a v�glegesen kialakul� r�tegvastags�g

1 mm k�r�l marad.

A szemmel is �rz�kelhet� vizekbe ker�l� olaj legkisebb r�tegvastags�ga ~ 4•10^-5 mm, ami 1 km² fel�letre vet�tve alig 40 l olaj.

Az olajszennyez�s eset�ben kialakul� �sz� olajr�teg n�h�ny jellemz�j�t a 29. t�bl�zat tartalmazza.

29. t�bl�zat A k�olajszennyez�skor kialakul� �sz� olajr�teg n�h�ny jellemz�je

Az olajszennyez�s sor�n megkezd�dnek azok a fizikai, k�miai, biol�giai folyamat sorozatok, amelyek meghat�rozz�k a v�zi �l�l�nyekre gyakorolt k�ros hat�s m�rt�k�t. Az �talakul�si folyamatot mutatja be 20. �bra.

20. �bra Az �l�vizekbe ker�lt olajszennyez�s �talakul�s�nak folyamata (Fekete et al. 1991.)

A k�olajsz�rmaz�kok v�zoldhat�s�ga �ltal�ban rossz, amit a 30. t�bl�zat mutat be.

30. t�bl�zat N�h�ny k�olajsz�rmaz�k oldhat�s�ga v�zben

A vertik�lis v�zmozg�sok hat�s�ra az olaj egy r�sze a lebeg� anyagokon adszerb�l�dik, majd a vizes f�zissal emulzi�t k�pez.

A keletkez� emulzi�k - “a v�z az olajban” �s “az olaj a v�zben” – tulajdons�gaikban l�nyegesen elt�rnek egym�st�l.

A “v�z az olajban” emulzi�, mint az olajos f�zis r�sze a v�z felsz�n�n �szik, az “olaj a v�zben” emulzi� pedig a vizes f�zisba ker�l� olajat tartalmazza. A k�t emulzi� term�szetesen egym�sba �talakulhat, mennyis�g�k illetve ar�nyuk a fizikai, k�miai, mikrobiol�giai folyamatokt�l f�gg.

A vizek olajszennyez�s�nek minden form�ja k�ros.

A felsz�nen �sz� olajr�teg akad�lyozza a vizek term�szetes oxig�nforgalm�t �s �gy a l�gz�sre �s a fotoszint�zisre egyar�nt k�ros hat�st fejt ki.

Az olaj m�r kis mennyis�gben lez�rja a v�z felsz�n�t, �s ez�ltal g�tolja mind a term�szetes oxig�n felv�tel�t a l�gk�rb�l, mind pedig k�pz�d� g�znem� anyagcsere term�k t�voz�s�t a l�gk�rbe.

Ezek a term�kek a v�zben maradnak, �s a reverzibilis biok�miai folyamatokat k�ros ir�nyba tolj�k el.

A v�zbe beker�lt olaj a mikroszervezetekre tapadnak, ezzel r�szben k�miai, r�szben fizikai �ton ezek pusztul�s�t okozza.

Az el�szervezetekre kifejtett k�ros hat�s a v�zben m�r n�h�ny tized,- sz�zad mg•l^-1 koncentr�ci�j�ban is bek�vetkezhet.

Az �sv�nyolaj szennyez�s fokozottabb m�rt�kben vesz�lyezteti a v�zi k�rnyezet �llatvil�g�t, mint a mikroszervezeteket. �gy a halak eset�ben a szennyez�s r�rak�dhat a kopolty�ra, �s ezzel g�tolja az oxig�nfelv�telt, b�r�kre tapadva pedig b�relv�ltoz�st okozhat.

A k�olajsz�rmaz�kok �ltal szennyezett vizek k�ros hat�sait mutatja be a 21. �bra.

21. �bra Az olajszennyez�s k�ros hat�sa a halakra (Fekete et. al. 1991.)