\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
Vzminsgvgelem
Vzminsgvgelem : Vzminsg-szablyozs, vzminsgvdelem

Vzminsg-szablyozs, vzminsgvdelem

  2004.02.25. 12:18


A vzminsg szablyozs - vzminsg vdelem

A vzminsg szablyozs clja a trsadalmilag szksges vzigny megkvnt minsgi szintjnek biztostsa.

A vzzel szemben a klnbz tevkenysgek eltr minsgi ignyeket tmasztanak. Cl lehet az iv, ipari, mezgazdasgi vzignyek megfelel minsg vzzel trtn kielgtse, ugyanakkor nem hagyhatk figyelmen kvl a vzi koszisztmk ignyei sem.

A vzminsg szablyozs clkitzse teht az, hogy bizonyos hatrokon bell valamely trsadalmi, gazdasgi s kolgiai elvrsnak megfelelen a vzminsgi paramterekben is mrhet llandsgot biztostson.

A clkitzs megvalstsa, a megfogalmazott vzminsgi clok meghatrozsa mszaki, gazdasgi s jogi szablyozsokat tesz szksgess.

A cl vgrehajtsa csak akkor lehetsges, ha

  • ismerjk s egyrtelmen megfogalmazzuk a clt
  • a szablyzrendszer rendelkezik a megvalstshoz szksges eszkzkkel

A beavatkozsokkal az adott vzrendszer vzminsgi paramtereit az elrt korltok kztt lehet tartani. A vzminsg szablyozsnak rsze a vzminsg vdelem. Ez lnyegben egy passzv tevkenysget, vdekezst jell, s szorosan vve csak a vzminsgi komponensekre terjed ki.

A vzminsg vdelemben extenzv illetve intenzv mdszereket alkalmazunk.

Az extenzv vzminsg vdelem valamely vzszennyez, vzminsg ront beavatkozs hatst igyekszik utlag megszntetni, vagy legalbb mrskelni, annak rdekben, hogy az adott vzrendszerben a vzminsggel kapcsolatos letfeltteleket biztostsa, illetve a vizet ms hasznlatok cljra elfogadhatv tegye. Ilyen beavatkozs pl. a szennyvztisztt telep ltestse, vagy a nagy szervesanyag terhels miatti oxignhiny ptlsa levegztetssel.

Az intenzv vzminsg vdelem lnyege az u.n. tiszta technolgia kialakts. Ennl a mdszernl a vzminsg-vdelmi funkcik a f technolgiai folyamat szerves rszt kpezik. Itt a cl a kros szennyez-forrs megszntetse, vagy semlegestse, s ezltal a szennyez anyag vzi kzegbe jutsval, a vzminsgi kr ltrejttnek megelzse.

A kett kztti lnyeges klnbsg, hogy mg az extenzv mdszernl a beavatkozs kvlrl trtnik a krok cskkentse, a krnyezeti egyensly fenntartsa rdekben, addig az intenzv vdelemnl a rendszer egyre inkbb nmaga alaktja ki az egyenslyt.

 

A vzminsg-szablyozs kialakulsa

Magyarorszgon a vzvdelem szablyozsa nagy mltra tekint vissza, amely az akkori kvetelmnyeknek megfelelen csak a rendkvl durva beavatkozsoktl, illetve azok kvetkezmnyeitl volt hivatott vdeni a krnyezetet. Erre utal az 1840. vi X. trvny, amely rgztette, hogy a "Folyk, csatornk medreibe fldet, trgyt hordani, vagy kendert ztatni: 100 forint bntets vagy 10 nap restom mellett tiltatik".

A viszonylag lass ipari fejlds a II. vilghborig csak a gyrtsfolyamatokhoz szksges vz mennyisgt ignyelte, vzminsgi ignyek illetve problmk a krnyezetbe kerl szennyez anyagok kis mennyisge miatt gyakorlatilag nem jelentkeztek.

Az 1950-es vekben az erteljesen nvekv vzszennyezs hatsra a II. vilghbort kveten az els vzminsgvdelmi elrsokat is tartalmaz jogszably a 2/1952. MT. szm rendelet volt, amely kimondta, hogy a befogadba csak kell tisztts utn lehet a szennyvizeket bevezetni. A 2038/12/1954. MT. szm hatrozat arrl rendelkezett, hogy npgazdasgi vagy kzegszsggyi szempontbl kros szennyvizet kibocst zemet szennyvztisztt berendezs nlkl tervezni, ltesteni, zemeltetni nem szabad; a meglv zemeknl pedig szennyvztisztt berendezst kell ltesteni 1971. december 31-ig, amint arrl a 2004/1961. MT. szm hatrozat rendelkezett.

Az 1/1961. szm Kormnyrendelet ltrehozta a szennyvzbrsg jogintzmnyt, szennyvzbrsg s szennyvz bevezetsi dj fizetsre ktelezett valamennyi a vizeket krosan szennyez jogi szemlyt. A kros szennyezs tnyt a kibocstott szennyvzben s a befogadban vizsgltk, ami termszetesen a kisvzfolysok menti zemeket krosan rintette, mg a nagyvzfolysokban gyakorlatilag a kros szennyezst nem lehetett kimutatni. A rendelet nem tartalmazott hatrrtkeket, gy a fizetend sszeget a bevezetett szennyvz utn szabtk ki.

Az 1966. vi IV. trvny s vgrehajtsi utasts, valamint az ezekre alapozott 5/1966. szm Kormnyrendelet jra szablyozta a szennyvzbrsgot. A szennyvzbevezetsi dj eltrlse mellett 25 szennyez, illetve mrgez anyagra llaptott meg hatrrtket, azonban ezek tlnyom rsze vltozatlanul a befogadra vonatkozott. jknt jelent meg az egyedi hatrrtk fogalma, amely azonban itt csak enyhbb lehetett, mint a mellkletben rgztett rtk.

A 28/1967. szm Kormnyrendelet bevezette a progresszv brsgot, amelyet a 40/1969. szm Kormnyrendelet s az 1/1969. OVH. szm rendelkezs bvtett. Ez tette lehetv a progresszv brsgrsz tszrs rtkt is, s szablyozta a progresszv brsgrsz mellzsnek s elengedsnek feltteleit is. Ennek sztnz hatsa az volt, hogy a felttelek csak akkor teljesltek, ha az zem vzjogi engedllyel a szennyvztisztt ptst megkezdte, s azt folyamatosan vgezte. Gazdasgi ellehetetlenls esetn md volt a progresszv rsz elengedsre is. A rendelet szmos j, elremutat elemet is tartalmazott, mr 31 szennyez, illetve mrgez anyagra a kibocstott szennyvzre vonatkoz hatrrtket llaptotta meg, gy a tbbletszennyezs lehetsgt gyakorlatilag kizrta s a brsgtteleket a szennyvzzel kibocstott szennyezanyagok mennyisge utn llaptotta meg. Msik j elem, hogy a befogad vzhozamtl (hgts), a bevezets mdjtl (pl. sodorvonalba vezets) s egyb vzgazdlkodsi krlmnyektl fgg szorztnyezk jobban lehetv tettk a szennyezs slyossgnak objektvebb elbrlst is. Az egyedi hatrrtk engedlyezst meghatrozott felttelekhez kttte, noha ez a hatrrtk elrsnek teljesthetetlensgtl s nem terleti vzgazdlkodsi rdekektl fggtt.

A 2/1970. OVH. szm rendelkezs a csatornabrsgrl az lvizeket kzvetett mdon szennyez, kzcsatornba kt zemek szennyezanyag kibocstsnak cskkentst clozta. A rendelet felptse hasonl volt a kiads idpontjban hatlyos szennyvzbrsg rendelettel, ami az eltr adottsgok miatt nem volt nagyon szerencss.

Az intzkedsek hatsra mrskldtt ugyan a vzszennyezs nvekedsnek teme, de a kvnt eredmnyt nem sikerlt elrni. Az 1970-es vek kzepre a helyenknt kedveztlenn vlt vzminsgi helyzet az egyes trsgekben mr-mr korltozta a vzellts s a gazdasg rentbilis fejlesztst. Ez a jelensg tbbek kztt a Saj, Zagyva, Tarna, Sd, Ndor csatorna, Pcsi-vz trsgben okozott gondot.

Ennek hatsra jelents mrtkben nvekedtek a vzminsgvdelmi rfordtsok s azok fokozottabb ellenrzse, teljestse s hatkonysga. Az OVH Elnki Kollgiuma hrom tem vzminsgvdelmi szablyozsi programot fogadott el, amelynek keretben kiadsra kerlt a 28/1978. MT. szm rendelet s vgrehajtsrl szl 2/1978. OVH. szm rendelkezs. Ennek alapelve az volt, hogy a brsgok legyenek arnyosak a szennyezs trsadalmi-gazdasgi veszlyeztetsnek mrtkvel, ezltal hatkonyan s differenciltan sztnzzenek a legslyosabb szennyezsek mielbbi megszntetsre.

Jelenleg a vz vdelmvel kapcsolatos tevkenysgek kereteit az "1995. LIII. trvny a krnyezet vdelmnek ltalnos szablyairl" foglalja alkotmnyos keretek kz.

A trvny "A vz vdelme" cm fejezete, illetve a 18. kimondja, hogy "A vz vdelme kiterjed a felszni s felszn alatti vizekre", azok kszleteire, minsgre s mennyisgre, a felszni vizek medrre, partjra s a vztart kpzdmnyeire".

A tovbbiakban a II. 9. (3) bekezds kimondja, hogy "A krnyezet ignybevtele - gy klnsen a vzviszonyokba trtn beavatkozsok - esetn gondoskodni kell arrl, hogy

a.) a vz, mint tjalkot tnyez (elem) fennmaradjon,

b.) a vzi s vzkzeli lvilg fennmaradshoz szksges felttelek, valamint

c.) a vizek hasznosthatsgt biztost mennyisgi s minsgi kvetelmnyek

ne romoljanak.

A 21. kimondja, hogy "A vizek ignybevtele, terhelse a vizekbe hasznlt- s szennyvizek bevezetse - megfelel kezelst kveten - csak olyan mdon trtnhet, amely a termszetes folyamatokat s a vizek mennyisgi, minsgi megjulst nem veszlyezteti.

Ugyanennek a paragrafusnak (2) bekezdse tbbek kztt kimondja "… a hasznlt vznek a vizekbe trtn visszavezetst, valamint a vizek tvezetst gy kell vgezni, hogy a vzad s befogad kzeg kszleteit, minsgt s lvilgt kedveztlenl ne vltoztassa meg, ntisztulst ne veszlyeztesse.

Ugyancsak trvnyi keretet biztost a vz vdelmhez az "1995. vi LVII. trvny a vzgazdlkodsrl". A trvny 14 (1) bekezds tbbek kztt kimondja "A vizek hasznostsi lehetsgeinek megrzsre a … a vzszennyezsek megakadlyozsval, … a vzhasznlatot akadlyoz vzminsgi krok megelzsvel, cskkentsvel illetve elhrtsval .. kell trekedni".

Ugyancsak foglalkozik a vzvdelemmel a trvny 18. (1) bekezdse "Ha a vizek elre nem lthat esemnyek (gy pl. baleset, termszeti katasztrfa, bncselekmny, radioaktv szennyezs), vagy ismeretlen ok miatt rendkvli mrtkben elszennyezdnek, vagy elszennyezdhetnek, s ennek kvetkeztben a vzellts, a gygyszati, az dlsi s sportcl, valamint az egyb hasznosts a lakossg egszsgt, lett, a gazdasgot s a krnyezetet slyosan s kzvetlenl veszlyezteti, a keletkez krok megelzse, elhrtsa illetve mrsklse minden rintett ktelezettsge".

A 19. (1) bekezds szerint "A vzminsgi krelhrts mveleti irnytsa, vgrehajtsa a vzgyi igazgatsi szervezetek terleti szervnek feladata", tovbb a (2) bekezds szerint "Aki a vzminsg romlst s az ezzel sszefgg kzvetlen veszlyt illetve veszlyhelyzetet elidzte, a vzminsgi kr elhrtsban s a veszlyeztetett llapot megszntetsben kteles kzremkdni".

A szennyez fizet elv tkrzdik a (4) bekezdsben "A vzminsgi krelhrtssal a vdekezs elltsval, az egyb krnyezeti krok elhrtsval illetve a szksges vzelltssal kapcsolatos kltsgek a krokozt terhelik", ugyanakkor (5) a bekezds szerint: "Ha a krokoz ismeretlen, a krelhrts kltsgt az elszennyezdtt vz vagy vzltestmny tulajdonosa viseli".

A vzgazdlkodsi trvny 18. -a ltal adott felhatalmazs alapjn kerlt megfogalmazsra a 132/1997. szm Kormnyrendelet "A vzminsgi krelhrtssal sszefgg feladatokrl". A rendelet az eddigiekben lertakon tl foglakozik a vzminsg vdelem terleti (Vzgyi Igazgatsg, Krnyezetvdelmi Felgyelsg), illetve orszgos (KTM, most KM, Orszgos Vzgyi Figazgatsg) irnytsval. Szintn a rendelet a krelhrtssal kapcsolatos feladatokkal, amelyek a kvetkezk

  • felkszls
  • a rendkvli szennyezs feldertse, ismertetse
  • a krelhrts mveleti vgrehajtsa, valamint
  • megszntetst kvet intzkedsek

A krelhrts feladatait a rendelet szerint kszltsgi fokozatban kell elltni a kvetkezk szerint:

  1. fok kszltsg: a rendkvli szennyezs feldertse s minstse
  2. fok kszltsg: a mveleti vgrehajtst megelz intzkedsek megttele
  3. fok kszltsg: a krelhrts mveleti vgrehajtsa.

 

A vzminsg-szablyozs

A vzminsg szablyozs rsze mind a vzgazdlkodsnak, mind a krnyezetgazdlkodsnak. Ez azt jelenti, hogy a vzminsg szablyozs az sszekt kapocs szerept tlti be a vzgazdlkods s a krnyezetgazdlkods kztt.

A vzgazdlkods a trsadalom vzignynek mennyisgi kvetelmnyt hivatott biztostani, teht hogy a vz a felhasznls helyn, megfelel idben s a szksges mennyisgben lljon rendelkezsre.

A vzignyeknek azonban van egy minsgi oldala is, ami azt jelenti, hogy a vz a felhasznls helyn a szksges idben nemcsak a szksges mennyisgben, hanem a fogyaszt ltal megkvnt minsgben lljon rendelkezsre.

Ez utbbi e mennyisgnl lnyegesen bonyolultabb feladat megoldst jelenti, ugyanis a vzminsget jellemz paramterek kzl a felhasznls cljtl fggen ms-ms paramter, eltr hatrrtkekkel kerl eltrbe.

Ennek megfelelen a vzminsg szablyozs/vdelem feladata a trsadalmilag elismert vzszksgletek megkvnt minsgi szintjnek mszaki, gazdasgi s jogi eszkzkkel oly mdon val kielgtse, hogy az az emberi tevkenysgekkel s a termszeti tnyezkkel mindehhez sszhangban lljon.

A fejlett iparral, mezgazdasggal s kommunlis httrrel rendelkez orszgokban a folyamatos szennyezssel terhelik a termszetes vizeket, ezrt ezek minsge nem felel meg a termszetes vizektl elvrhat minsgnek. Ha ez a terhels egy bizonyos szint (terhelhetsg) alatt van, akkor ezek ntisztul kpessge lehetv teszi ennek a kedveztlen llapotnak a megszntetst. Ezrt lnyeges az adott vzfolys terhelhetsgnek ismerete.

A vzminsg szablyozs egy dinamikus vltozst jelent, amely akkor hatkony, ha a befogad vzkszlet, illetve a terhels mennyisgi s minsgi paramtereit folyamatosan ismerjk.

A kvetkezkben tekintsk t a vzminsg szablyozs mszaki, jogi s gazdasgi eszkzeit.

 

A vzminsg-szablyozs mszaki eszkzei

A vzminsg szablyozs keretben alkalmazhat mszaki beavatkozsok kereteit a vzszennyezs megelzsnek s cskkentsnek lehetsges mdszerei hatrozzk meg.

A trsadalom termel s fogyasztsi tevkenysgbl szrmaz s a befogad vizeket terhel szennyez anyagok mennyisgnek illetve kros hatsnak cskkentsre a kvetkez mdszerek kerlhetnek alkalmazsra (47. bra).

47. bra A vzszennyezs mrsklsnek mdszere s vzminsg szablyozsi

beavatkozsok kapcsolata

(Benedek-Literthy 1979. nyomn)

  1. Tisztts: a szennyvz vagy egyb hulladk-anyag szennyez anyagainak kivonsa, talaktsa, ezek szennyezst nem okoz krnyezeti elhelyezse
  2. jrafelhasznls s visszanyers: a hasznlt, illetve szennyvizek jrahasznostsa, illetve a hasznosthat anyagok visszanyerse
  3. Technolgiai-vltoztats: a technolgia oly mdon trtn vltoztatsa, hogy a szennyezanyag-kibocsts megsznjn, vagy legalbb mrskldjn
  4. Termkmdosts: olyan helyettest termkek bevezetse, anyagtulajdonsg mdostsa, melynek eredmnyeknt szennyez hatsuk cskkenthet vagy kezelhet legyen
  5. Megszntets: valamely, a vizeket szennyez anyag gyrtsnak, forgalmazsnak megszntetse, s a szennyez anyagok vzbejutsnak megakadlyozsa.
  6. Sztszrs: a szenny- vagy hasznlt vizek nagy terletn diszperz mdon trtn sztszrsa talajba helyezse, vagy nagy vztmegben val elosztsa
  7. Ksleltets: a szenny- vagy hasznlt vz kibocsts idszakos lelltsa, trozsa, s ezeknek a befogad szempontjbl kedvezbb idszakban trtn bejuttatsa
  8. tvezets: a szennyvizeknek ms szelvnybe, vagy ms nagyobb vzhozam vzfolysba val tvezetse
  9. Hgts: az oldott szennyvz trfogat nvelse, a kros hatsok cskkentse s az ntisztul kpessg fenntartsa cljbl
  10. Krnyezeti tisztts: a befogad lvz mint krnyezeti elem tiszttsa a bevezetett szennyez anyagok eltvoltsa, kros hatsuk cskkentse.

Az elzekben ismertetett mdszereken alapul mszaki beavatkozsok a kvetkezk:

  • szennyvztisztts
  • jrafelhasznls
  • technolgiai vztisztts
  • szennyvz trozs
  • regionlis csatornzs
  • kisvzhozam szablyozs
  • befogadk tiszttsa

A szennyvztiszttssal csak rviden foglalkozunk, tekintettel arra, hogy ezt egy kln jegyzet trgyalja. A kvetkezkben kzvetlen a kommunlis szennyvizek kezelsrl adunk rvid ttekintst.

A tisztts clja a szennyvizek olyan mrtk kezelse, melynek eredmnyeknt a tiszttott szennyvz, minsge alapjn a befogad lvzbe krosods nlkl, rtalommentesen bevezethet.

A tiszttsi technolgiban a szennyezanyag tartalom cskkentsre klnbz mechanikai, biolgiai, kmiai s fizikai - kmiai mdszereket alkalmazunk.

A folyamat hrom f rszre bonthat:

  • elsfok (elsrend) vagy mechanikai tisztts
  • msodfok (msodrend) vagy biolgiai tisztts
  • harmadfok (harmadrend) kmiai illetve fizikai - kmiai tisztts

A tisztts folyamatbrjt mutatja be a 48. bra.

48. bra A kommunlis szennyvztisztts folyamatbrja

 

A szennyvztiszttsi technolgik lnyegt a 34. tblzat foglalja ssze.

34. tblzat A szennyvztiszttsi technolgia ttekintse

Tech

nol

giai tagoz

ds

Elsdleges mechanikai tisztts

Msodlagos (biolgiai) tisztts

Harmadlagos (fizikai-kmiai) tisztts

 

Tech

nol

giai cl

Durva szennye

zsek eltvol

tsa

lepthet s finom lebeganyag eltvolts

Szervesanyag-eltvolts, nitrifikci

Finom lebeg

anyag eltvol

ts

Kolloid s foszfor

Eltvol

ts

Nitrognkivons

Oldott (rezisztens) szerves anyag-, baktrium-, vruseltvolts

Stalants

Alkal

mazott eljrsok

Szrs, durva s finom rcson, szitn

Homok

fogs

lepts s centrifugls

Olaj s zsrle

flzs

Derts

Csepegtettestes rendszer

Eleven iszapos rendszer

Diszperz rendszer

Anaerob rothaszt

Homok

szrs Mikro

szrs

Derts s kicsaps

Denitrifikci

Ioncsere

Aktv sznad

szorpci

Kmiai oxidci

Fordtott ozmzis

Elektro

dialzis

Dezstil

lci

Jellemz mve

letek

Szrs

lepts gravitcis vagy ms ertrben (illetve srsgcskkentssel)

Kevers, lepts

Kevers, ramls darabos halmazon, abszorpci, adszorpci, lepts, kalorikus mvelet, szivattyzs

Szrs

Kevers, lepts

ramls darabos halmazon, adszorpci

Abszorpci Kevers

Membrn folyamatok

Desztil

lci

Tisz

tit beren

dezs

Gpi s kzi tisztts rcsok (esetleg vszitk, dibsz

rk)

Garvit

cis s levegz

tetett homok

fogk

Elle

pt

Hidro

ciklon

OlajfogZsrfog

Vegy

szerbekeverk Flokultorok

Csepegtettest + utle

pt

Levegz

tet medence + utle

pt recirkulcival

Fakulta

tv stabilizcis t

Fttt rothaszt

Homok

szr Mikro

szr

Vegy

szerbekever+lept+

vegyszerregene

rl

Anaerob csepegtettest

Ioncse

rl oszlopok

Porszn

adagols vagy granullt sznosz

lop

Klrgz

adagol zoni

zl berende

zs

Stalant berendezs, skoncentrtum elhelyezssel

Stabilizcis (levegztetett, aerob, fakultatv (anaerob tavak)

Az jrafelhasznls a kibocstand vz egy rsznek az elz hasznlattal azonos vagy ms cl felhasznlsa, a vzkszletek mennyisgi s minsgi tehermentestse rdekben.

Az jrahasznosts sorn az egyik vzhasznl ltal kibocstott hasznlt vz, vagy klnbz fokozatokkal tiszttott szennyvz, ltalban kisebb minsgi igny vzhasznl ltal trtn hasznostsra kerl sor. Ez mind a vzminsg szablyozs, mind a vzkszlet gazdlkods szempontjbl elnys megolds, ugyanis cskkenti a hasznlt, illetve a szennyvz bevezetsek szmt, illetve a befogad szennyvzterhelst.

A vzkszlet gazdlkods elny a vzkivteli helyek szmnak s vzkivtel mennyisgnek cskkentsben nyilvnul meg.

Ezt a mdszert elssorban az ipari vzelltsban illetve a mezgazdasgi vzhasznostsban alkalmazzk. Az elbbire Pcs vrosban alkalmazott megolds emlthet pldaknt, melynek sorn a szennyvztisztt telep biolgiailag tiszttott szennyvznek egy rszt ipari vezetk hlzaton vittk a kt felhasznl zemhez.

A tiszttott vrosi szennyvz mezgazdasgi jrahasznostsra Kecskemten kerlt sor egy termelszvetkezet terletn, ahol a mechanikai tiszttst majd trozst kveten a szennyvz nvnyi tpanyagtartalmnak hasznostsval, illetve a tiszttott szennyvz talajba helyezsvel tehermentestik a befogadt.

A technolgiai vltoztats a termelsi eljrs, az ehhez kapcsold vzgazdlkods, tovbb a termkfelhasznls mdjnak mdostsra irnyul tevkenysg, melynek clja a szennyezanyag kibocsts cskkentse, vagy megszntetse.

Ez a mdszer a krnyezetvdelem keretben a krnyezetszennyezs megelzsnek egyik legfontosabb feladata.

Lnyegben e mdszerhez kapacsold beavatkozs a termkmdosts oly mdon trtn vgrehajtsa, hogy a vizekre kevsb kros termkszerkezetet alaktanak ki. Ilyen termkmdosts a foszformentes detergensek gyrtsra val ttrs, s ugyancsak termkmdostsnak tekinthet az egszsgre kros klrozott sznhidrogn alapanyag nvnyvdszerek (DDT, HCH, aldrin, dieldrin, stb.) hasznlatnak s gyrtsnak betiltsa.

A szennyvizek trozsa a vzkibocsts tervszer visszatartsa, majd szablyozott leeresztse a befogad minsgi llapota illetve hidrolgiai viszonyai szempontjbl kedvezbb idszakban.

Ez a beavatkozs az esetek tbbsgben a tiszttatlan, vagy jelents kltsggel tisztthat szennyvizeket a befogad kisvzi idszakban visszatartja, majd a nagy vzhozam idszakban megfelel hgtsi felttelek mellett vezetik be a befogadba.

A hazai viszonyok kztt erre a megoldsra j plda a cukorgyri trozknak e clra trtn alkalmazsa.

Ez a mdszer csak ideiglenesen elfogadhat beavatkozsnak tekinthet.

A regionlis csatornzs nagyobb terletre kiterjed, tbb telepls szennyvizt sszegyjt szennyvzcsatorna rendszer, amellyel megszntethetk az egyedi szennyvzbevezetsek s fejlett technolgij kzponti szennyvztiszttval vdhet a befogad minsgi llapota.

A mdszer a vzminsg szablyozs egyik korszer s hatkony, ugyanakkor meglehetsen kltsges megoldsa.

Alkalmazsra dlterleteken s ivvz cljra hasznostott felszni vizek minsgszablyozs cljbl kerlhet sor. A megoldsnl a nagyszm egyedi szennyvzbevezetst felszmoljk, s a befogad tehermentestsre kzponti szennyvztisztt telepet alaktanak ki, melyeken harmadlagos tiszttsra is sor kerlhet az eutrofizlds megakadlyozsa cljbl.

Ilyen megoldst alkalmaztak a Velencei t trsgben, amelynl a tavat krlfog gyjtcsatornval, illetve kzponti szennyvztisztt mvel kivltottk a nagy szm egyedi bevezetst.

A kisvzhozam szablyozs a befogad vzminsg szempontjbl kritikus, kisvzhozamnak meghatrozott mrtk nvelse, az ntisztt kpessg fenntartsa, fokozsa, illetve a szennyezsek hgts hatsra bekvetkez cskkentse rdekben.

A vzfolysok kisvzhozama mind minsgi, mind mennyisg szempontjbl kritikus a vzhasznlk szempontjbl.

A megolds trozk ltestsvel, vagy ms vzgyjtbl val tvezetssel oldhat meg.

Tekintettel arra, hogy ez a megolds nem a szennyezanyag befogadba val bejutst akadlyozza meg, hanem a bejutott szennyezanyag rtalmassgt mrskli hgtvz hozzadsval, ez a beavatkozs passzv jellegnek tekinthet.

A befogadk tiszttsa olyan beavatkozs, melynek sorn az adott vzfolys teljes vzhozamt tisztts-technolgiai vagy egyb mdszerekkel kezelik, a vzminsg javtsa cljbl. Ritkn alkalmazott eljrs.

Alkalmazsa akkor indokolt, ha a szennyezdst okoz szennyvz tiszttsa valamilyen okbl nem lehetsges. A mdszer kt problma megoldst clozza. Az egyik a lebeg anyagok leptssel, illetve hordalkfogssal trtn cskkentst jelenti.

A msik mdszer az oxignhztarts egyenslynak szervesanyag szennyezs hatsra bekvetkez felborulsakor kerl alkalmazsra. Az oxignhztarts egyenslynak felbomlsa az ntisztul kpessg cskkenst, vagy megsznst okozza. A vz oldott oxigntartalmnak nvelse cljbl a 49. brn bemutatott levegztet berendezsek alkalmazsra kerl sor.

a.)

b.) c.)

49. bra A felszni vizek tiszttsra alkalmazott levegztet berendezsek

a.) sz levegztet berendezs, b.) vz alatti levegztet berendezs, c.) vz alatti levegztet mechanikai meghajtssal, 1.) levegztet kerk, 2.) hajtm, 3.) f sztest, 4.) tmasztbja, 5.) rgzt ktl, 6.) nyersvz , 7.) fvkk, 8.) tartly, 9.) srtett leveg bevezetse, 10.) levegvel dstott vz, 11.)forglapt

A vzminsg vdelmvel kapcsolatos feladatok Magyarorszgon

Vzminsg-vdelem

Az vezred vgig megfogalmazott feladatok kzl legsrgsebbnek az EU hatrrtkek tvtele tnik, mert a hazai elrsok sok terletn ellenttesek ezekkel, egyes kvnalmak szigorbbak, msok enyhbbek.

Az 1990-es szennyvz- s csatornabrsgot kiszab hatrozatok elemzse alapjn megllapthat, hogy az ipar bocstotta a felszni vizekbe a kmiailag oxidlhat szerves szennyezsek 47, a zsrok-olajok 14 s az ammnia-ammniumion terhelsek kereken 10%-t ennek 36, 46, illetve 20%-t a kzcsatornahlzaton keresztl. Az ipari termels visszaessvel ezen arnyok minden bizonnyal vltoztak az ipar javra. Csak egyrtelm elvrsok megfogalmazsa utn vrhat, hogy a folyamat ne billenjen vissza. gy - a KM-mel kzsen - kell megfogalmazni ezt a fontos mszaki szablyozst.

A teleplsek sorban messze kiemelkedik a fvros terhelse. A kmiailag oxidlhat szerves szennyezs 37, a zsrok-olajok 50 s az ammnia-ammniumion terhels 22%-a innen szrmazott. t tovbbi nagyvros - Miskolc, Gyr, Debrecen, Szeged s Pcs - a terhelsek elbbi sorrendjben 13,16 s 11%-al rszesedett. A nagyvrosok szennyvztiszttsa teht indokoltan kap elssget s ez a kzeljv vzminsgi javulsnak is alapfelttele.

A szennyezsek kvetkeztben fontos vzfolysokat az eurtofizci veszlyezteti. Ennek megelzse rdekben szksges teendk:

  • megoldani a szennyvizek hatkony foszformentestst a dl-pesti szennyvztisztt telepnl, a nyregyhzi szennyvztisztt telepnl, a kisvrdai szennyvztisztt telepnl, a miskolci s debreceni szennyvztisztt telepeknl
  • a kisvzfolysok minsgnek vdelme rdekben fokozni a szennyvztisztts hatkonysgt Kaposvron, Salgtarjnban, Gyngysn, Hatvanban, Sopronban s Bkscsabn
  • bvteni a veszprmi szennyvztiszttt, s itt elssorban hatkony nitrogn eltvoltsra lenne szksg (Srvz-malomcsatorna)
  • a Duna-Tisza kzn hatkony szennyvztiszttkat ltesteni (Kecskemten, Ceglden, Nagykrsn, Kiskunflegyhzn, stb.), hogy a kisvzfolysok vzminsge javuljon.

A felszn alatti vzkszletek mtrgya hasznlatbl ered elszennyezdseknek intenzitsa - 1979 utn a mtrgya hasznlat stagnlsa, majd az utbbi 2-3 v utni visszaesse miatt - mrskldtt. Ezzel szemben srlkeny fldtani krnyezet vzbzisok vzgyjtin ezres nagysgrendben vannak pontszer szennyezforrsok (hulladktrolk, olajtrolk, ipari s katonai ltestmnyek, csatornzatlan teleplsek, stb.). A szennyezds a talajvzkszleten keresztl jut a mlyebben lv rtegvizekbe. A szennyezforrsok a karsztvizek esetben klnsen veszlyesek, ahol a vztart kzetnek nincs szennyezs megkt kpessge. Ezrt a felszn alatti vizek minsgnek vdelmvel kapcsolatosan az Ivvzbzis-vdelmi Cselekvsei Program kvetkezetes vgrehajtsa, a csatornzs intenzv fejlesztse a feladat, valamint ki kell fejleszteni a mtrgya hasznostsnak krnyezetvdelemmel s fldmvelsggyel sszehangolt mdszereit.

A vzminsgi krelhrts eseteinek az utbbi vekben bekvetkezett cskkensbl nem szabad azt a kvetkeztetst levonni, hogy a rendkvli szennyezsek szma kizrlag a megelz intzkedsek hatkonysgnak nvekedse miatt cskkent. Ennek a jelensgnek egyb okai is vannak, pl.:

  • a slyosan szennyez nagy llami zemek egy rsznek lelltsa
  • az talakult gazdasgi s szervezeti viszonyokhoz alkalmazkod szablyozs hinya (teht a regisztrci elmaradsa)
  • a hatskri vitk kvetkeztben kialakult bizonytalansgok (csak a fljegyzett eseteket cskkentik).

Joggal remlhet azonban, hogy a gazdasg strukturlis talakulst ismt fejlds fogja kvetni, a szablyozs s a hatskrk konszolidldnak. Ez egyrszt j veszlyforrsok megjelenst, msrszt a vzvdelmi fegyelem megszilrdulst hozza magval, teht a kzeljvben jra szmolni lehet a regisztrlt szennyezsek szmnak s az esetek slyossgnak tmeneti nvekedsvel.

A cl a vzminsgi krelhrts hatkonysgnak nvelse, aminek rdekben a kvetkez intzkedsek szksgesek:

  • A vzgyi s krnyezetvdelmi hatsgi s szakhatsgi tevkenysg szerves rszv kell tenni a rendkvli szennyezsek megelzst szolgl ltestsi, zemeltetsei s vdekezsi felttelek kimunklst, elrst s ellenrzst.
  • Kategorikusan el kell hatrolni az llami - ezen bell a vzgyi, krnyezetvdelmi s polgri vdelmi-, az nkormnyzati s vllalti (tulajdonosi) feladatokat, ugyanakkor ltre kell hozni az egyttmkds mechanizmust.
  • rvnyesteni kell azt az alapelvet, hogy a vdekezs kltsgeit minden esetben a szennyezk viseljk. Klfldi eredet szennyezsek kltsgmegtrtsnek feltteleit a hatrvzi egyezmnyekben kell rendezni.
  • Az llami s nkormnyzati feladatkrbe tartoz vdekezsi tevkenysg tmeneti, vgleges s gyors finanszrozsa rdekben megfelel nagysgrend, rugalmas intervencis keretet kell ltrehozni.
  • Fejleszteni s ptolni kell a vdekezs eszkz- s mszaki ltszmbeli feltteleit. Ezen bell biztostani kell az zemi s terleti tervek korszerstst, a vdelmi helyek s ltestmnyek megptst, az eszkzllomny j clgpekkel trtn kiegsztst.

 

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!