Tápanyag-ellátás szervezése, ökonómiája
2004.03.17. 19:39
Tápanyaggazdálkodás:
Szervezése, ökonómiája
· A növénytermesztés jövedelmezőségéhez szükséges a növény igényeinek megfelelő tápanyagpótlás
· A tápellátás anyaga lehet
o Műtrágya (kemikáliák) à felhasználása növekszik
o Szerves trágya à az állatállomány csökkent, a trágya csökkent
· A műtrágya-felhasználás 260 kg/ha volt, mely mennyiségben nem sok, de a felhasználás módja rossz volt.
· Kijuttatása csak tervszerűen gazdaságos
· Mennyiségének meghatározása:
o A tábla genetikai feltérképezése
o Mintavétel, vizsgálat, adatok a táblatörzskönyvbe vezetése
o Adott táblán milyen kultúrától mekkora terméshozamot várunk
o A fajlagos igény ismeretében számolható a hatóanyag-szükséglet
o Korrigálás (elővetemény, szármaradvány, szerves trágya, stb)
o Számolható a műtrágya-szükséglet
o A hatóanyag-tartalom, és a hatóanyag-szükséglet ismeretében számoljuk ki a műtrágya mennyiségét.
· Kijuttatás: meg kell tervezni, hogy mikor mennyit kell kiadni. A kijuttatást meghatározza, hogy miként lehet tárolni, előkészíteni, szállítani, kijuttatni a trágyát.
Ökológiai optimum: az a tápanyag-mennyiség, mely használata esetén a többlet termelési érték meghaladja a többlet termelési költség értékét
Műtrágyák csoportosítása:
· Hatóanyag-tartalom szerint
o Mono-műtrágyák
o Összetett komplex műtrágyák à általában gazdaságosabb
· Halmazállapot szerint
o Folyadék
o Szilárd (kiszerelése lehet porított, vagy granulátum)
· Kiszerelés szerint
o Ömlesztett
o Zsákos
A szilárd műtrágyák előkészítése és kijuttatása:
· Vásárlás: a kijuttatáshoz minél közelebbi időpontban vásároljuk meg, hogy a tárolási költségek a legalacsonyabbak legyenek. Fontos a műtrágya költsége
· Szállítás: a raktárba kell szállítani a trágyát. Ha a N-műtrágyát sokáig tározzuk, higroszkópossága miatt összeáll, később őrölni kell majd.
· Előkészítés: őrlés, keverés, homogenizálás, bekeverés (persze csak ha szükséges)
· Szórás:
o Kis távolságra a szórógép viszi ki a területre
o Nagyobb távolság (15km vagy fölötte) esetén szállítójármű viszi ki a táblához a műtrágyát, a műtrágyaszóró a vezérgép
Kijuttatás:
· Szárazföldi:
o Mechanikus: kis teljesítmény, de nagy pontosság jellemzi. Nem jellemző
o Repítőtárcsás: gyenge szóráskép, nagy teljesítmény. Gyakran használt
o Pneumatikus: nagyon egyenletesen dolgozik, drága
· Légi:
o A kis táblaméret miatt nem jellemző
o Nagy teljesítmény
o Kis adag kijuttatása is (30-50kg/ha), pl. fejtrágya
o Gyors
o Drága
o Speciális szakembert igényel
o Akadályozzák a műtárgyak és a szabálytalan táblaméretek
o A szórás ideje alku kérdése
Állandó szempont, hogy hóra nem adunk ki műtrágyát, mert azt a hóolvadás foltokba mossa össze.
Folyékony műtrágya jellemzése:
· Alkalmazása visszaszorult, szinte megszűnt
· Előnyei:
o Teljesen gépesített
o Alacsony veszteség, zárt rendszer
o Egyenletes kijuttatás
o Környezetkímélő
o Hatékony, mert könnyen felvehető a növény számára
o Más műveletekkel összevonható (ekkor teljesítménye 15%-al gyengébb)
· Hátrányai:
o Szigorú előírások
o Speciális technológiát kíván
o Csak kis területen gazdaságos
Műtrágyázás költségei:
Év |
Többlet |
1975 |
100 kg |
1980 |
136 kg |
1985 |
163 kg |
1990 |
204 kg |
2000 |
232 kg |
· 1 t őszi búza 60kg/ha NPK komplexet igényel
· Kérdés, hogy ezt a többlet trágyát mennyi termés fedezi
Műtrágyák anyagköltségei:
· Egyszerű 130-135 Ft/kg NPK
· Összetett 110-112 Ft/kg NPK
· Folyékony 112-115 Ft/kg NPK
A műtrágyázás teljes költsége 130-150 Ft/kg NPK
A teljes költség 85-95%-a az anyagköltség, a többi a szállítás, előkészítés, kijuttatás költsége
Vásárláskor körültekintően kell eljárni, minden árat Ft/hatóanyag kg egységre kell számolni
Szerves trágyázás szervezése, ökonómiája
Szerves trágya fajtái:
· Istállótrágya (hatóanyagtartalma 0,5/0,25/0,6 % N/P/K)
· Zöldtrágya
· Hígtrágya à nagy környezeti terhelés
· Komposzt
· Szár-, és gyökérmaradványok
Szervestrágya felhasználása
Év |
Felhaszn. |
1931-1940 |
22,4 M tonna |
1966-1970 |
22,2 M tonna |
1976-1980 |
14,3 M tonna |
1986-1990 |
13,2 M tonna |
1998 |
4,9 M tonna |
A keletkező istállórtágya mennyisége
· Szarvasmarha 10-12 t/év/szállat
· Sertés 4-6 t/év/szállat
· Juh 4-8 tév/szállat
A szerves trágya költségmegoszlása:
· 55-65 % anyagköltség
· 5-7 % kezelés
· 35-40 % rakodás, kijuttatás
A szerves trágya költségei:
· 115-120 Ft/kg saját előállítás esetén
· 180-190 Ft/kg vásárlás esetén
A keletkező hígtrágya mennyisége
· 1 tehén 30-60m3 /év
· A hígtrágya mennyisége számolható a Wolf-képlet alapján.
Wolf-képlet:
Trágyahozam={(alomszalma sz.a.tart+takarmány sz.a.tart/2)× 3(vagy 4)}*0,7
Általános tudnivalók:
Istállótrágya:
· 3-4 hónapos előkészítés
· Tárolás az istálló közelében, vagy a tábla szélén, kazalban.
o 0,5 t/m3 a friss trágya térfogattömege
o 0,7-0,9 t/m3 az érett trágya térfogattömege
· Művelete:
o Egymenetes – rövid távra
o Kétmenetes – osztott rendszer. Billenős kocsi és szórógép. A rakaodógép a vezérgép
o Hagyományos – munkások terítik a kupacokat
· Fontos a mielőbbi beszántás
· A hatás 3-4 évig érvényesül
· A kazal kialakításakor fontos, hogy a trágyalé el legyen vezetve
Használt eszközök:
· UNHZ, KCR (rakodók)
· T-088 (szórógép)
A hígtrágyáról:
· Csak nagy sertéstelepeken jöhet szóba
· Erősen környezetkárosító
· Felhasználása
o Nyárfasorok közé
o Fázis-szétválasztással
§ Mint szerves trágya
§ Öntözés (speciális gép kell hozzá, tarlóra lehet juttatni)
o Szippantás (DETK gépek)
|