Az országgyűlés és a településfejlesztés kapcsolata

Meghatározza:

• az általános kereteket, fogalmakat, résztvevőket, más fejlesztésekkel való kapcsolatot,
• a településfejlesztésre vonatkozó szabályozást,
• a pénzügyi források körét és mértékét,
• külön támogatott településfejlesztési célokat,
• a normatív támogatások rendszerét,
• kapcsolódó adó, vám-és illetékkedvezményeket.

Az állam részéről a végrehajtásért felelős a kormány.

• központi források részletes szabályozása,
• sajátos helyzetű települések különleges kezelése,
• információs rendszer működtetése,
• szakmai szabályozás kialakítása.

A települési önkormányzat feladata településfejlesztés területén

• összehangolja a fejlesztés helyi szereplőinek tevékenységét,
• megalkossa és jóváhagyja a településfejlesztési koncepcióját,
• elősegítse a gazdasági és a nem gazdasági társaságok, szervezetek érdemi részvételét a fejlesztés tervezésében és megvalósításában,
• meghatározza a helyi kedvezményeket és irányelveket,
• szervezze a fejlesztési célú közhasznú foglalkoztatást.

A gazdálkodó szervezetek kapcsolata a településfejlesztéssel

• gazdasági tevékenységükkel és anyagi eszközök önkéntes rendelkezésre bocsátásával, véleményalkotással és javaslataikkal részt vesznek a tervezésben és végrehajtásban,
• a törvényekben szabályozott körben és módon adatokat szolgáltatnak a fejlesztési és gazdálkodási tevékenységükről a település önkormányzata számára.

Nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek és a településfejlesztés

• szervezik a helyi társadalmat a fejlesztési tervezésben és végrehajtásban való részvételre,
• kifejezik a helyi társadalom egyes csoportjainak véleményét,
• elősegítik a fejlesztési koncepciók, programok és tervek konszenzusos kialakítását,
• társadalmi, lakossági ellenőrzést gyakorolnak a fejlesztések felett,
• befolyásolják a helyi közösségfejlesztést.

 A települési önkormányzat feladatai, hatásköre

• településfejlesztés,
• településrendezés,
• épített és természeti környezet védelme,
• lakásgazdálkodás,
• vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés,
• csatornázás,
• köztemető fenntartása,
• helyi közutak és közterületek fenntartása,
• helyi tömegközlekedés,
• köztisztaság és településtisztaság biztosítása,
• közművelődési, tudományos és művészeti tevékenységek támogatása.

• gondoskodás az egészséges ivóvízellátásról,
• óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés biztosítása,
• egészségügyi és szociális alapellátás biztosítása,
• közvilágítás,
• helyi közutak és köztemető fenntartása,
• nemzeti és etnikai kisebbségek jogának biztosítása.

 Gazdasági forrásokISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-accension) program fő célja a csatlakozásra váró országok felkészítése a Strukturális Alapok támogatásának fogadására, valamint az infrastruktúra és környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. Az ISPA létrehozatalának jogi alapja az EK szerződés 235. cikkelye, formailag pedig a Kohéziós Alap analógiájára kerül kidolgozásra. A támogatásból 2002-2006 között a 10 tagjelölt közép-és kelet-európai társult állam részesül.

SAPARD elsősorban a magánszektornak, a helyi kezdeményezéseknek nyújt beruházási támogatást. A projektek akárcsak az ISPA-nál 25%-os állami költségvetési kofinanszírozást igényel. Évente a hazánknak juttatott támogatás összege 38 millió EURO- jelent vidék és agrárfejlesztési célokra.

A támogatás területei

• mezőgazdasági vállalkozások beruházásai,
• termelői közösségek létrehozása, megalakítása,
• növény-és állategészségügyi ellenőrzés és minőségjavítás,
• alternatív jövedelemszerzési lehetőségek,
• falumegújítás-falufejlesztés, vidéki műemlékek védelme,
• vidéki infrastruktúra fejlesztése,
• vízgazdálkodás,
• erdészeti fejlesztés.

 Zöldfelület-védelem

• Hagyományos védelem: parkőrök alkalmazása, tilalmi táblák, kerítések és védőkorlátok kihelyezése.
• Megelőző védelem: igények helyes felmérése, jól kialakított közlekedési úthálózat. A kivitelezés jobb minőségével is lehet védekezni, mint a jó minőségű növényanyag ültetésével, kopásálló berendezési tárgyak alkalmazásával. A károk megelőzésben és a település tulajdonának védelmében segíti a közösségi szemlélet, a nevelési módszerek kialakítását.
• Hatósági védelem: bíróságok, szabálysértési eljárások.

 Az önkormányzatok zöldfelület-gazdálkodási tevékenysége:

1. korlátlan közhasznú zöldfelületekről való gondoskodás.
2. a zöldfelület-gazdálkodásnak a környezetvédelem részévé kell válnia.
3. együtt kell működniük a település tervezésében és az üzemeltetésben résztvevő szakembereknek.
4. a települési zöldfelületeknek egységes rendszert kell alkotniuk.
5. a zöldfelület-fenntartás komplex, rendszerelvű foglalkozást követel meg.
6. Fel kell mérni a zöldfelületek méreteit, hogy azzal gazdálkodni tudjanak.
7. Biztosítani kell a meglévő zöldfelületek védelmét.
8. Legyen a polgármesteri hivataloknál a zöldfelületekkel foglalkozó osztály vagy hivatal.
9. Legyen egyenrangú az építéssel a zöldfelület-gazdálkodás.

 Zöldfelületek szerepe a települések életében

1. Ökológiai: módosítja a napsugárzást, a párolgást, a hőmérsékletet, a légmozgást, tompítja a zajt, a rezgést, tisztítja a levegőt.
2. Funkcionális: biztosítja a regenerálódást, elősegíti a nevelést, a gyógyulást, a pihenést, a sportolás és kikapcsolódás lehetőségét.
3. Településszerkezeti: biztosítja az elválasztást, lehatárolást, összekapcsolást.Esztétikai: a település vizuális képének kialakítása.

 A zöldfelületek használat szempontjából lehetnek

• korlátlan közhasználatú zöldfelületek (parkok, sétányok fasorok, játszóterek);
• korlátozott közhasználatú zöldfelületek (temetők, fürdők, botanikus kertek);
• közhasználat elől elzárt zöldfelületek (intézmények, családi házak kertjei).

 A zöldfelület-gazdálkodás szakterületei

• tervezés,
• építés,
• fenntartás

A zöldfelületet alkotó elemek és azzal kapcsolatos feladatok

1. Gyep vagy pázsit

• fűnyírás, kaszálás, fűgyűjtés
• tápanyag-utánpótlás, locsolás
• gyomirtás, gereblyézés

1. Fák, cserjék

• talajporhanyítás, öntözés
• növényvédelem, metszés
• tápanyag-utánpótlás

1. Virág felületek

• talajlazítás
• tápanyag-utánpótlás (trágyázás)
• földtakarás, öntözés

 Zöldfelületeken végzett egyéb feladatok

• szemétszedés, takarítás
• síkosság mentesítés
• utcaseprés
• lépcsők, járdák karbantartása
• parkok és játszóterek berendezéseinek javítása, karbantartása

• virágládák (planténer), és szemétgyűjtő edények karbantartása