A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A területfejlesztési koncepció elkészítésének részletes tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet, a területfejlesztési program részletes tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az országos, kiemelt térségi, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelő részletezettséggel történik.

2. § A területrendezési terv részletes tartalmi követelményeit, valamint a térségi területfelhasználási kategóriákat és térségi övezeteket a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. § (1) Kiemelt térség területrendezési tervét az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 5. § (2) és (3) bekezdése, valamint 12. § (2) és (3) bekezdése figyelembevételével kell elkészíteni.

(2) Több megyére (régióra) készülő területrendezési tervet a megye területrendezési terve tartalmi követelményének megfelelően kell elkészíteni.

(3) A régió, a kiemelt térség, a megye vagy a megye egy térségének szerkezeti terve a terv léptékének megfelelő pontossággal tartalmazza az országos területrendezési tervben meghatározott országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat és az országos jelentőségű építmények helyét.

(4) A régió, a megye vagy megye egy térsége területrendezési terve tartalmazza a kiemelt térség területrendezési terve tartalmi elemeit.

4. § A területrendezési tervek kidolgozása során:

a) a meglévő és tervezett tartalmi elemeket együtt kell jelölni;

b) a térségi övezeteket térkép-terepazonos vonalakkal vagy jogi határvonalakkal kell lehatárolni;

c) szimbólummal kell jelölni az építmények által igénybe vett területeket (építményt és annak építési telkét), amelyek nem határolhatók le a terv léptékének megfelelően;

d) a műszaki infrastruktúra-hálózatokat az alaptérképnek megfelelő pontossággal kell ábrázolni;

e) a térségi övezetek és térségi területfelhasználási egységek pontos területi lehatárolását és a műszaki infrastruktúra-hálózatok tényleges terület igénybevételének meghatározását a településrendezési tervek tartalmazzák;

f) a legkisebb (ábrázolható) területegység az ország területrendezési terve esetében 1000 ha, a kiemelt térség és megye tervében 50 ha nagyságú terület.

5. § A területfejlesztési koncepció, program és a területrendezési terv időtávlatai:

a) rövid táv: 2 évig,

b) középtáv: 3-6 év,

c) hosszú táv: 7-15 év,

d) nagy távlat: 15 éven túl.

6. § A területfejlesztési koncepciókat és a területrendezési terveket a Területi Információs Rendszerbe történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével kell kidolgozni. Ennek érdekében:

a) a területfejlesztési koncepciók területi egységhez köthető javaslatait települési KSH-azonosítókkal nyilvántartható módon kell dokumentálni;

b) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészeit az 1:50 000-es alaptérképi tartalmat hordozó digitális topográfiai alaptérképen (DTA) kell kidolgozni;

c) a területrendezési terveket térinformatikai rendszerben kell kidolgozni.

7. § A területfejlesztési koncepció, illetve területrendezési terv készítésére, kidolgozására kötelezett dönt - egyeztetést követően - arról, hogy az előkészítő fázis munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául.

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet 6. §-ának c) pontja 2000. január 1-jén lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 9007/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM közleményt visszavonom.

I. Előkészítő fázis: a területi egység fejlesztésére ható tényezők rendszerezése, azok értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata.

1. A területi egység külső környezete, e körben: a területi egységre ható külső tényezők áttekintése, a nemzetközi és nemzeti szintű fejlődési irányok, illetve az egyes területfejlesztési szereplők elvárásainak és jövőbeli fejlődési trendjeinek számbavétele

a) a regionális fejlődés nemzetközi (európai, transznacionális, multiregionális) meghatározottságai, azok lehetséges hatása a területi egységre;

b) az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintő meghatározottságai;

c) a térséget érintő, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése;

d) a területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai;

e) a területfejlesztés szereplőinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásai és igényei a területi egység fejlesztéséről;

f) a fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények.

2. A területi adottságok: a területi egységen belüli tényezők, jelenleg és jövőben rendelkezésre álló források, illetve azok fejlesztési irányainak, eszközeinek és intézményeinek áttekintése.

2.1. A belső erőforrások elemzése:

a) humán erőforrások (demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, intézményhálózat);

b) gazdasági bázis (főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai, a gazdasági belső és külső kapcsolatai, a termelési és tevékenységi infrastruktúra állapota, a telepítési tényezők értékelése, a területi innovációs potenciál, a területi egység gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők);

c) környezet adottságai (természeti adottságok, a környezet és a természet minősége, annak alakítását befolyásoló fontosabb tényezők);

d) infrastruktúra (vonalas rendszerek, létesítmények), a települések intézményi felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, lakásviszonyok);

e) településhálózat (településfunkciók értékelése, településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai - nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk -, települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei);

f) társadalmi környezet (társadalmi szerkezet, kulturális adottságok, értékek, területi identitás).

2.2. A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése (a térségre vonatkozó, kistérségi - domináns - települések fejlesztési koncepcióinak értékelése, a közös elemek meghatározása).

2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere:

a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, területi, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások);

b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés);

c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok).

3. A fejlesztés lehetséges irányai: az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők összefoglalása, majd azok értékelésével, illetve a külső meghatározottságok figyelembevételével több lehetséges fejlődési irány meghatározása, hatásuk vizsgálata.

3.1. A területi egység fejlesztését befolyásoló tényezők összefoglaló értékelése, azok rendszerezése (az egyes tényezőcsoportok gyengeségeinek és erősségeinek meghatározása, a fejlődés lehetőségei és veszélyei).

3.2. A területi egység fejlesztésének lehetséges irányainak bemutatása (azok tervezett beavatkozásainak együttes környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak értékelése, a fejlesztés forgatókönyveinek kidolgozása).

II. Javaslattevő fázis: területfejlesztési koncepció készítése, az elfogadható, legkedvezőbb fejlesztési irány részletes kidolgozása, az ahhoz szükséges feltételek tételes meghatározása, a fejlesztési program számára a legfontosabb irányelvek kijelölése.

a) A területfejlesztés fő célja, irányai.

b) A területfejlesztés célcsoportjai, azokhoz kapcsolódó részcélok rendszere (célpiramis).

c) A részcélok egymás közötti kapcsolata, a megvalósításuk tervezett időbeli ütemezése (hosszú, közép-, rövid táv).

d) A fejlesztési célok értelmezése a különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei).

e) A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere.

f) A fejlesztési hatások regisztrálása (igények a területi monitoring rendszerrel szemben).

g) A területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása.

a) közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása;

b) a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása;

c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása;

d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása;

e) a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere;

f) a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése;

g) a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoringrendszer meghatározása.

1. Alprogramok és részprogramok szerinti csoportosításban:

a) az egyes feladatok elérendő céljainak részletes meghatározása;

b) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve;

c) a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők;

d) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve (elkülönített alapok, központi célelőirányzatok, egyéb központi források, térségi decentralizált, helyi önkormányzati, lakossági, vállalkozói, nemzetközi, hitel- stb. források szerinti bontásban);

e) a végrehajtás módja és feltételrendszere;

f) a végrehajtás ellenőrzési rendszere;

g) az eredményesség vizsgálata és értékelése;

h) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása.

2. A programhoz szükség szerint csatolandók a végrehajtás során készített dokumentumok (műszaki és üzleti tervek, szerződéses kötelezettségvállalások stb.).

A) Definíciók

a) Térségi szerkezeti terv

A térségi infrastruktúra, a térségi területfelhasználás és a településrendszer térbeli rendjét és összefüggéseit ábrázoló terv. A térségi szerkezeti tervben az alapvető rendeltetés szerint jellemző területhasználat szempontjából térségi területfelhasználási egységek különböztethetők meg.

b) Térségi területfelhasználási egység

A térségi szerkezeti tervben kijelölt olyan területegység, amely a jellemző területhasználat, illetve rendeltetés szempontjából más területegységtől megkülönböztethető. (A területhasználat, illetve rendeltetés akkor tekinthető jellemzőnek, ha annak aránya a területfelhasználási egységen belül minimum 75%-os.)

A térségi területfelhasználási egységek

- egymással nem lehetnek átfedésben;

- területére előírások és irányelvek állapíthatók meg.

A térségi területfelhasználási egységeket az alapvető rendeltetés szerint jellemző térségi területfelhasználási kategóriákba kell sorolni.

c) Térségi területfelhasználási kategória

A térségi területfelhasználási egységnek a jellemző területhasználatot, illetve rendeltetést kifejező megnevezése.

d) Térségi övezet

Olyan kijelölt területegység, amely valamilyen térségi vagy ágazati szempontból, illetve érdekből egységes szabályozást igényel.

A térségi övezetek

- nem fedik le szükségképpen a térség területét;

- egymással átfedésben lehetnek;

- területére - egy térségi övezeten belül egységes - területhasználati előírások (kötelezettségek, illetve korlátozások), valamint irányelvek állapíthatók meg.

e) Térségi területrendezési szabályzat

A térségi szerkezeti tervre és a térségi övezetekre vonatkozó előírások összessége.

f) Területrendezési intézkedési javaslat

A területrendezési tervből következő, illetve a terv érvényesülését elősegítő intézkedések, feladatok összessége.

g) Területrendezési tanulmányterv

Az elfogadott területrendezési tervben nem meghatározott, de a térségi területfelhasználást jelentősen befolyásoló területfejlesztési, illetve ágazati programok és térségi jelentőségű létesítmények és a területrendezési tervek összhangját (a területrendezési terv módosításának szükségességét) vizsgáló döntés-előkészítő tanulmány. A tanulmányterv tartalmi követelményét a vizsgált cél figyelembevételével a megbízó esetenként határozza meg. A tanulmányterv nem kerül elfogadásra.

B) Munkafázisok

A területrendezési terv készítési folyamata előkészítő és javaslattevő munkafázisra tagolódik, az előkészítő fázison belül munkarészek, a javaslattevő fázison belül elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek.

1. Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata.

2. Előzmények feltárása (a térséget érintő területi tervek, ágazati koncepciók és programok, valamint a feladat szempontjából jelentős településfejlesztési koncepciók és településrendezési tervek gyűjtése és értékelése).

3. Vizsgálati adatok gyűjtése és azok értékelése (az alábbi témakörök, illetve szakágak és a részletes tartalmi elemek figyelembevételével):

- természetföldrajzi (éghajlati, földtani, vízrajzi, domborzati stb.) adottságok,

- a táj jellemzői,

- települések főbb adatai, településrendszer,

- demográfiai alapadatok,

- környezeti elemek állapota, környezetvédelem,

- természet- és tájvédelem,

- épített környezet és ingatlan kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek),

- ipar, kereskedelem,

- mezőgazdaság,

- erdőgazdaság,

- vadászat, halászat,

- üdülés, idegenforgalom,

- vízgazdálkodás, árvíz- és belvízvédelem,

- vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz- és szennyvíziszap elhelyezés,

- felszíni és felszín alatti vízkészletek rendelkezésre állása,

- energiaellátás,

- közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés,

- postaszolgálat, távközlés és informatikai ellátottság,

- honvédelem, tűzvédelem, polgári védelem.

4. A térségi területfelhasználás vizsgálata a térségi területfelhasználási kategóriák figyelembevételével.

5. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása.

6. Területrendezési terv programjának meghatározása:

a) térségi szerkezeti terv első változata

- a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje,

- térségi területfelhasználás rendje,

- településrendszer;

b) térségi övezetek első változata.

7. A területrendezési terv program környezeti, társadalmi és gazdasági hatásának vizsgálata (a területrendezési terv által várhatóan érintett környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyok, konfliktushelyzetek elemzése).

Elfogadásra kerülő munkarészek:

1. Térségi szerkezeti terv tartalmazza

- a térségi területfelhasználás rendjét a térségi területfelhasználási kategóriák szerint,

- a településrendszer elemeit,

- a műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építmények térbeli rendjét és védőterületeit az alábbiak szerint:

A térségi szerkezeti tervet a fenti tartalommal egy tervlapon kell elkészíteni.

2. Térségi övezetek az alábbiak:

3. Térségi területrendezési szabályzat.

4. Területrendezési intézkedési javaslat.

Megalapozó munkarészek:

- A területrendezési tervet megalapozó szakági tervjavaslatok és azok műleírásai.

- Környezeti, társadalmi és gazdasági hatások vizsgálata (a területrendezési terv érvényesítése során várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások és társadalmi reakciók leírása).

- Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás.

- Az egyeztető eljárás eredménye (az egyes munkafázisok dokumentációjára érkezett észrevételek és tervezői válaszok, a dokumentációhoz utólag csatolva).

- Tervezői nyilatkozat arról, hogy a területrendezési terv megfelel az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvénynek.

A jogszabály szabályozási koncepciójának az elkészítése.

C) Dokumentálás

A területrendezési tervek dokumentálása során:

a) az egyes munkafázisok eredményét külön kell dokumentálni, a munkafázison belül az egyes munkarészek összevonhatók;

b) elkülöníthető módon kell dokumentálni az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülő munkarészeket;

c) a példányszám meghatározásánál figyelembe kell venni más jogszabályban meghatározott egyeztetési és tájékoztatási kötelezettséget;

d) a hagyományos mód mellett a mágneses adathordozón történő dokumentálást is alkalmazni kell;

e) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarésznek a hiteles példányait az alábbi jellemző méretarányban kell megjeleníteni:

- az ország területrendezési terve: M = 1:500 000,

- régió, kiemelt térség, megye vagy megye egy térségének területrendezési terve: M = 1:50 000-1:100 000.