Az �nt�z�s jelent�s�ge:

·        N�veli a term�sbiztons�got

·        N�veli a term�s-mennyis�get

·        Fontos technol�giai elem, egyre nagyobb sz�ks�g van r�

·        Egyes kult�r�k nem termeszthet�ek (Csemege kukorica, sz�nt�f�ldi z�lds�gek)

·        Az �nt�z�tt ter�let cs�kkent!

Az �nt�z�s c�lja:

·        A hi�nyz� csapad�k p�tl�sa

·        Hozam n�vel�se

·        Term�singadoz�s cs�kkent�se

·        M�sodlagos c�lok

o       Fagyv�delmi

o       Piros�t�

o       Hat�sn�vel� (m�tr�gy�k, n�v�nyv�d�-szerek eset�n)

M�rlegelni kell, hogy mekkora term�sn�veked�s �rhet� el, mekkora �nt�z�si k�lts�g mellett.

Az �nt�z�s gazdas�goss�ga:

·        Ter�let-felszabad�t� hat�s: adott mennyis�g el��ll�t�s�hoz kisebb ter�letre van sz�ks�g

·        Hozamkiegyenl�t� hat�s: egyenletes szinten tudunk termelni, megfelel� id�ben, adott mennyis�gben à j� t�rgyal�si alap

·        Egy�b r�ford�t�sok hat�konys�g�t n�vel� hat�s: pl. tr�gy�z�s, vagy egyes kemik�li�k ut�n sz�ks�ges a csapad�k

�gazatai:

·        N�v�nytermeszt�s: mint seg�d-�zem�gi k�lts�g jelenik meg

·        Kert�szet: mint seg�d-�zem�gi k�lts�g jelenik meg

Az �nt�z�s folyamata:

·        Beruh�z�s tervez�se – g�pek, csatorn�k

·        Beruh�z�s kivitelez�se

·        A szolg�ltat�s ig�nybev�tele

�nt�z�si m�dok:

·        Es�szer� �nt�z�s: a ter�let 80-90%-�n jellemz�

·        Fel�leti �nt�z�s: 5%-ban jellemz� (rizs)

·        Egy�b m�dok

o       Csepegtet�

o       Felsz�n alatti

o       Mikrojet: intenz�v gy�m�lcs�sben, sz�l�ben jellemz�.

�         El�nye: nedves�ti a talajt, jav�tja a kl�m�t

�         H�tr�nya: t�m�r�ti a talajt, a gy�k�r nem hatol m�lyre à a n�v�ny kid�lhet

�nt�z�s szervez�se:

·        Csak nagyobb �zemben jellemz� (500 ha feletti �zemek), mint �n�ll� �gazat

·        V�zig�ny meghat�roz�sa – sz�m�t�ssal lehets�ges, de a kis ter�letek miatt manaps�g m�r nem jellemz�

o       Q_netto = 0,8*(E₀ - Cs)

o       Q_t�nyl = Q_netto / �                           (ahol � a hat�sfok)

A v�zig�ny v�ltoz�sa

Alapfogalmak:

·        �nt�z�si fordul�nap: az az id�szak, mely eltelt�vel az adott ter�letet ism�t �nt�zz�k

·        Nett� �nt�z�si id�: a nap 24 �r�j�b�l levonva a karbantart�s �s jav�t�s k�lts�g�t kapjuk meg. Ez a t�nylegesen �t�z�ssel t�lt�tt id�.

·        Csapad�kintenzit�s: id�egys�g alatt kijuttatott v�zmennys�g (pl. l/perc)

o       Pl. sz�nt�f�ldi n�v�nyek eset�n

�         �nt�z�si fordul�                18 nap

�         Nett� �nt�z�si id�              16-18 �ra/munkanap

�         Csapad�kintenzit�s            1-15 mm/�ra

·        Alacsony   5 alatt

·        K�zepes   12 alatt

·        Magas       12 felett

�nt�z�s k�lts�gei:

·        K�zvetlen r�ford�t�sok / �zemeltet�si k�lts�gek

o       Beruh�z�si k�lts�gek

o       Berendez�sek miatt kies� ter�let

o       �nt�z�si szolg�ltat�s, �l�munka, energia anyagig�nye

o       Seg�d-�zem�gi r�ford�t�sok

·        K�lts�gnemenk�nt:

o       Amortiz�ci�s k�lts�gek

o       Fenntart�s, jav�t�s, karbantart�s

o       V�zadagol�s k�lts�gei (munkab�r, v�zd�j, energia)

o       �nt�z�s el�k�sz�t�s k�lts�ei

o       Egy�b k�lts�gek

A fenti k�lts�geket vonatkoztathatjuk

·        Ter�letre (ha)

·        �zem�r�ra (�ra)

·        �nt�z�v�z ter�let-egys�gnyi mennyis�ge szerint (mm, m²)

A k�lts�geket befoly�solja:

·        Az �nt�z�v�z mennyis�ge

·        A berendez�sek kihaszn�lts�ga

·        Beruh�z�si k�lts�g nagys�g�t�l

·        Energia �s munkab�r-k�lts�gekt�l

·        V�zd�jt�l

K�lts�gek �sszet�tele:

·        55-70% �lland� k�lts�g

·        30% v�ltoz� k�lts�g (alacsony)

Az �nt�z�s k�lts�gei az elm�lt �vekben