Az öntözés jelentősége:

·        Növeli a termésbiztonságot

·        Növeli a termés-mennyiséget

·        Fontos technológiai elem, egyre nagyobb szükség van rá

·        Egyes kultúrák nem termeszthetőek (Csemege kukorica, szántóföldi zöldségek)

·        Az öntözött terület csökkent!

Az öntözés célja:

·        A hiányzó csapadék pótlása

·        Hozam növelése

·        Termésingadozás csökkentése

·        Másodlagos célok

o       Fagyvédelmi

o       Pirosító

o       Hatásnövelő (műtrágyák, növényvédő-szerek esetén)

Mérlegelni kell, hogy mekkora termésnövekedés érhető el, mekkora öntözési költség mellett.

Az öntözés gazdaságossága:

·        Terület-felszabadító hatás: adott mennyiség előállításához kisebb területre van szükség

·        Hozamkiegyenlítő hatás: egyenletes szinten tudunk termelni, megfelelő időben, adott mennyiségben à jó tárgyalási alap

·        Egyéb ráfordítások hatékonyságát növelő hatás: pl. trágyázás, vagy egyes kemikáliák után szükséges a csapadék

Ágazatai:

·        Növénytermesztés: mint segéd-üzemági költség jelenik meg

·        Kertészet: mint segéd-üzemági költség jelenik meg

Az öntözés folyamata:

·        Beruházás tervezése – gépek, csatornák

·        Beruházás kivitelezése

·        A szolgáltatás igénybevétele

Öntözési módok:

·        Esőszerű öntözés: a terület 80-90%-án jellemző

·        Felületi öntözés: 5%-ban jellemző (rizs)

·        Egyéb módok

o       Csepegtető

o       Felszín alatti

o       Mikrojet: intenzív gyümölcsösben, szőlőben jellemző.

§         Előnye: nedvesíti a talajt, javítja a klímát

§         Hátránya: tömöríti a talajt, a gyökér nem hatol mélyre à a növény kidőlhet

Öntözés szervezése:

·        Csak nagyobb üzemben jellemző (500 ha feletti üzemek), mint önálló ágazat

·        Vízigény meghatározása – számítással lehetséges, de a kis területek miatt manapság már nem jellemző

o       Q_netto = 0,8*(E₀ - Cs)

o       Q_tényl = Q_netto / ×                           (ahol × a hatásfok)

A vízigény változása

Alapfogalmak:

·        Öntözési fordulónap: az az időszak, mely elteltével az adott területet ismét öntözzük

·        Nettó öntözési idő: a nap 24 órájából levonva a karbantartás és javítás költségét kapjuk meg. Ez a ténylegesen ötözéssel töltött idő.

·        Csapadékintenzitás: időegység alatt kijuttatott vízmennység (pl. l/perc)

o       Pl. szántóföldi növények esetén

§         Öntözési forduló                18 nap

§         Nettó öntözési idő              16-18 óra/munkanap

§         Csapadékintenzitás            1-15 mm/óra

·        Alacsony   5 alatt

·        Közepes   12 alatt

·        Magas       12 felett

Öntözés költségei:

·        Közvetlen ráfordítások / Üzemeltetési költségek

o       Beruházási költségek

o       Berendezések miatt kieső terület

o       Öntözési szolgáltatás, élőmunka, energia anyagigénye

o       Segéd-üzemági ráfordítások

·        Költségnemenként:

o       Amortizációs költségek

o       Fenntartás, javítás, karbantartás

o       Vízadagolás költségei (munkabér, vízdíj, energia)

o       Öntözés előkészítés költséei

o       Egyéb költségek

A fenti költségeket vonatkoztathatjuk

·        Területre (ha)

·        Üzemórára (óra)

·        Öntözővíz terület-egységnyi mennyisége szerint (mm, m²)

A költségeket befolyásolja:

·        Az öntözővíz mennyisége

·        A berendezések kihasználtsága

·        Beruházási költség nagyságától

·        Energia és munkabér-költségektől

·        Vízdíjtól

Költségek összetétele:

·        55-70% állandó költség

·        30% változó költség (alacsony)

Az öntözés költségei az elmúlt években