Jog el�ad�s I.

A jognak szoros kapcsolata van a t�rsadalommal. A t�rsadalmi norm�k vagy f�ler�s�dnek, ekkor jogszab�lyokk� v�lhatnak vagy elhalnak. �llam n�lk�l nincsen jog.

�llam: meghat�rozott ter�leten, meghat�rozott n�pess�ggel illetve legitim f�hatalommal rendelkezik. A legitim�ci� azt jelenti,

hogy olyan korm�nya van, melyet a mindenkori jogszab�lyok szerint v�lasztottak meg.

Jogforr�s: lehet bels� �s k�ls�

                     Bels�: innen sz�rmazik a jog       jogalkot� szerv

                     K�ls�: maga az �rz�kelhet� megnyilv�nul�si forma, melyben a jog megjelenik        jogszab�ly

Jogforr�si hierarchia: a bels� �s a k�ls� jogforr�sb�l ered �s az �llami strukt�r�ra �p�l.

            Jogforr�si hierarchia

Alkotm�nyb�r�s�g

(teljesen f�ggetlen b�r�i szerv, 11 tagb�l �ll)

                                                 Orsz�ggy�l�s          ( feladata: t�rv�nyalkot�s ) 

Egyik sem alkothat a fels�bb                  Korm�ny            ( feladata: rendeleteket alkot )

szinttel ellent�tes rendeleteket !

                                                                     Miniszt�riumok       ( rendeleteket alkot )

                                                                    �nkorm�nyzatok      ( feladata: rendeleteket alkot )

T�rv�ny rendeletre p�lda:         2000 �vi. LIII tv

Korm�nyrendeletre pl.:            23/2002 ( III.11 )         a z�r�jelben a Magyar K�zl�nyben val� megjelen�s id�pontja tal�lhat�

Miniszteri rendeletre pl.:           1/2004 ( III.11 ) PM    ez esetben P�nz�gyminiszteri rendeletr�l van sz�

�nkorm�nyzati rendeletre pl.:   2/2004  ( II.2 )   KT     K�pvisel�test�leti rendelet

Az Alkotm�ny megv�ltoztat�s�hoz 2/3-os parlamenti t�bbs�g kell.

A rendszerv�lt�s el�tt a Magyar N�pk�zt�rsas�g Eln�ki Tan�csa t�rv�nyerej� rendeleteket alkotott ( TVR ).

Ez az�rt �rdekes, mert t�rv�nyt csak az Orsz�ggy�l�snek van joga alkotni. Mivel abban az id�ben a Parlament csak ritk�n �lt �ssze,

ez�rt sz�ks�g volt t�rv�nyerej� rendeletekre.

Korm�ny: gazdas�gir�ny�t� tev�kenys�ge mellett, �llamigazgat�si szerepet is ell�t. V�grehajt� hatalom. A jogalkot�s szintj�n �ltal�nos

hat�sk�rrel rendelkez� szerv, amelynek d�nt�sei �rtelemszer�en nem lehetnek ellent�tesek a t�rv�nyekkel.

Miniszter: a k�l�nb�z� miniszt�riumok �l�n �ll� szem�ly.

Miniszt�rium: Jogalkot�, bizonyos szakter�letekre vonatkoz� �llamigazgat�si f�hat�s�g illetve jogalkot� �s v�grehajt�.

�nkorm�nyzati rendeletek: specialit�suk, hogy meghat�rozott ter�letre vonatkoznak ( f�ldrajzilag ), �s a k�pvisel� test�let alkotja.

Hat�sk�r fogalma: meghat�rozza, hogy az �llami szervek k�z�l, mely szervnek van jogosults�ga elj�rni az adott �gy kapcs�n.

Ezt minden esetben jogszab�ly �rja el�

Illet�kess�g: megmutatja, hogy az azonos hat�sk�rrel rendelkez� �llami szervek k�z�l, melyik az, amelyik elj�rhat.

�ltal�nos illet�kess�gi szab�ly, hogy a lak�helyhez legk�zelebbi szervhez kell fordulni ( az ingatlan fekv�se szerinti

legk�zelebbi �llami szervhez )

Speci�lis jogforr�sok:

I.) Nemzetk�zi egyezm�nyek

Specialit�sa az�rt adott, mert olyan jogalkot� is r�szt vesz a jogalkot�si folyamatban, akinek az adott orsz�gban nincs is erre jogos�tv�nya.

�llamok k�z�tt l�trej�tt szerz�d�sek nem �llap�tanak meg jogot �s k�telezetts�get, csak akkor, ha az beker�l a Magyar jogszab�lyba,

vagyis a Parlament ratifik�lja. Innent�l kezdve minden magyar �llampolg�rra vonatkozik.

II.) Legf�bb B�r�s�g ir�nyelvei �s elvi d�nt�sei

Jogosult arra, hogy ir�nyelveket bocs�sson ki �s azokat hivatali lapj�ban ( B�r�s�gi Hat�rozatok ) megjelentesse.

Ezek az ir�nyelvek eseti d�nt�sek, melyek a jogalkalmaz�st seg�tik, teh�t nem igazi jogforr�sok, mert �j jogot nem adnak,

csak seg�tenek egy adott jogter�let �rtelmez�s�ben. Jogh�zag eset�n szint�n a Legfels�bb B�r�s�g jog�rtelmez�se ir�nyad�.

Jogh�zag: mikor a jog nem tartalmaz v�laszt egy adott k�rd�sben. A Legf�bb B�r�s�g jog�rtelmez�se azut�n beker�l a jogrendbe.

A Magyar B�r�s�g f�ggetlen. A h�rom hatalmi �g egyike ( T�rv�nyhoz�- Orsz�ggy�l�s, V�grehajt�- Korm�ny, B�r�i- B�r�s�g )

III.) Szok�sjog

A t�rsadalom tagjai k�z�tt kialakult, s�r�n ism�tl�d� magatart�sform�k meggy�keresed�se. Ez Angli�ban jellemz�.

                                                                       ALKOTM�NY

1949-es Szt�lini alkotm�ny van �rv�nyben ma is.

1989-ben a K�zt�rsas�g kihirdet�se ut�n megalkott�k a 89/1-es Az alkotm�ny m�dos�t�s�r�l sz�l� t�rv�nyt.

Kart�lis Alkotm�ny: �rott, �nnep�lyes form�ban kiadott alkotm�ny pl. a magyar. ( Angli�ban nincsen kart�lis alkotm�nya )

Szabads�gjogok:

I. gener�ci�s jogok: alapjogok pl: �lethez, szabads�ghoz stb.

II. gener�ci�s jogok: sz�l�s-, sajt�szabads�g, gy�lekez�si szabads�g stb.

III. gener�ci�s jogok: a Szoci�lis Chart�ban megjelen� jogok ( Magyarorsz�g m�g nem tagja ) pl: m�vel�d�shez, ingyenes oktat�shoz val� jog stb.

ORSZ�GGY�L�S

N�pk�pviseleti szerv. Az �llam fel�p�t�s�vel, int�zm�nyrendszer�vel foglalkozik.

1867 – 1945-ig k�tkamar�s (als�h�z �s f�rendih�z)

1945-ben v�lt egykamar�ss�.

F� feladata a t�rv�nyhoz�s.

Szerkezete: 386 k�pvisel�- egy�ni k�rzetekb�l, list�r�l ker�lnek be (szavaz�ssal)

                    Eln�k, 3 aleln�k, jegyz�k, tiszts�gvisel�k

Az orsz�ggy�l�s eln�k�nek feladata az �l�sek el�k�sz�t�se, vezet�se �s rendfenntart�s. Esetenk�nt ezt csin�lj�k az aleln�k�k is, akiknek ugyanaz a jogk�r�k van mint az eln�knek.

Bizotts�gok: �ltal�ban szakmai bizotts�gokr�l van sz�. Feladatuk a t�rv�nyel�k�sz�t�s, illetve tehetnek javaslatot m�dos�t�sokra, de javasolhatj�k a tervezet visszautas�t�s�t is. Ilyen bizotts�g pl: alkotm�ny�gyi, p�nz�gyi, k�l�gyi stb…

A bizotts�gok lehetnek �lland�k, esetik, �s vizsg�l�k. Eseti pl: olajbizotts�g, mentelmi bizotts�g stb…

Frakci�k: a p�rtok orsz�ggy�l�si egys�ge. A XX. sz�zadi jog sz�l�ttei.   

Tan�cskoz�si rend: nyilv�nos, akkor hat�rozatk�pes, ha a k�pvisel�k 50%-a jelen van �s ny�lt szavaz�ssal d�nt. (A sz�l�sjog p�ld�ul mint szok�sjog int�zm�nyes�lt, mely a k�pvisel�k alkotm�nyos jog�v� v�lt.)

A sz�l�sok lehetnek: -    5 perces napirenden k�v�li felsz�lal�s

                                        Orsz�gos jelent�s�g� t�m�kban a frakci�vezet�ket illeti meg.

-         �gyrendi felsz�lal�s, mely 3 perc lehet

A t�rgyalt napirenddel kapcsolatban, �gyrendi k�rd�sben b�rmely k�pvisel�t megilleti.

                                  -     2 perces hozz�sz�l�s

                                        Vita k�zben kor�bbi felsz�lal�ssal kapcsolatban viszont v�lasz lehet�s�g.

K�zt�rsas�gi Eln�k: 5 �vre v�lasztj�k meg, egyszer �jra lehet v�lasztani. Kev�s hat�sk�re van, �n�ll�an nem d�nt. � k�pviseli az adott orsz�got. Vannak olyan esetek, mikor a Korm�ny politikai felel�s�get v�llal a K�zt�rsas�gi Eln�k d�nt�sei�rt. Ez a Miniszteri Ellenjegyz�s. Pl. �llampolg�rs�gi d�nt�sekn�l.

Korm�nyalak�t�sban van szerepe, illetve az � javaslat�ra az Orsz�ggy�l�s v�lasztja meg a Minisztereln�k�t. V�laszt�sok ut�n � h�vja �ssze az Orsz�ggy�l�st. Amennyiben 12 h�napon bel�l a Parlament n�gyszer megvonja a bizalmat a korm�nyt�l, akkor fel is oszlathatja az Orsz�ggy�l�st.

A v�laszt�sok id�pontj�t is � �rja ki.

V�t� joga is van, tov�bb� � a fegyveres er�k f�parancsnoka, de utas�t�sokat nem adhat.

Ki lehet K�zt�rsas�gi Eln�k?

35 �vet bet�lt�, b�ntetlen el��let�, v�laszt�joggal rendelkez�, magyar �llampolg�r.

Szem�ly�t titkos szavaz�ssal az Orsz�ggy�l�s v�lasztja meg.

T�rv�nyek kihirdet�se: Magyar K�zl�nyben 15 napon bel�l.