Jog előadás I.

A jognak szoros kapcsolata van a társadalommal. A társadalmi normák vagy fölerősödnek, ekkor jogszabályokká válhatnak vagy elhalnak. Állam nélkül nincsen jog.

Állam: meghatározott területen, meghatározott népességgel illetve legitim főhatalommal rendelkezik. A legitimáció azt jelenti,

hogy olyan kormánya van, melyet a mindenkori jogszabályok szerint választottak meg.

Jogforrás: lehet belső és külső

                     Belső: innen származik a jog       jogalkotó szerv

                     Külső: maga az érzékelhető megnyilvánulási forma, melyben a jog megjelenik        jogszabály

Jogforrási hierarchia: a belső és a külső jogforrásból ered és az állami struktúrára épül.

            Jogforrási hierarchia

Alkotmánybíróság

(teljesen független bírói szerv, 11 tagból áll)

                                                 Országgyűlés          ( feladata: törvényalkotás ) 

Egyik sem alkothat a felsőbb                  Kormány            ( feladata: rendeleteket alkot )

szinttel ellentétes rendeleteket !

                                                                     Minisztériumok       ( rendeleteket alkot )

                                                                    Önkormányzatok      ( feladata: rendeleteket alkot )

Törvény rendeletre példa:         2000 évi. LIII tv

Kormányrendeletre pl.:            23/2002 ( III.11 )         a zárójelben a Magyar Közlönyben való megjelenés időpontja található

Miniszteri rendeletre pl.:           1/2004 ( III.11 ) PM    ez esetben Pénzügyminiszteri rendeletről van szó

Önkormányzati rendeletre pl.:   2/2004  ( II.2 )   KT     Képviselőtestületi rendelet

Az Alkotmány megváltoztatásához 2/3-os parlamenti többség kell.

A rendszerváltás előtt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeleteket alkotott ( TVR ).

Ez azért érdekes, mert törvényt csak az Országgyűlésnek van joga alkotni. Mivel abban az időben a Parlament csak ritkán ült össze,

ezért szükség volt törvényerejű rendeletekre.

Kormány: gazdaságirányító tevékenysége mellett, államigazgatási szerepet is ellát. Végrehajtó hatalom. A jogalkotás szintjén általános

hatáskörrel rendelkező szerv, amelynek döntései értelemszerűen nem lehetnek ellentétesek a törvényekkel.

Miniszter: a különböző minisztériumok élén álló személy.

Minisztérium: Jogalkotó, bizonyos szakterületekre vonatkozó államigazgatási főhatóság illetve jogalkotó és végrehajtó.

Önkormányzati rendeletek: specialitásuk, hogy meghatározott területre vonatkoznak ( földrajzilag ), és a képviselő testület alkotja.

Hatáskör fogalma: meghatározza, hogy az állami szervek közül, mely szervnek van jogosultsága eljárni az adott ügy kapcsán.

Ezt minden esetben jogszabály írja elő

Illetékesség: megmutatja, hogy az azonos hatáskörrel rendelkező állami szervek közül, melyik az, amelyik eljárhat.

Általános illetékességi szabály, hogy a lakóhelyhez legközelebbi szervhez kell fordulni ( az ingatlan fekvése szerinti

legközelebbi állami szervhez )

Speciális jogforrások:

I.) Nemzetközi egyezmények

Specialitása azért adott, mert olyan jogalkotó is részt vesz a jogalkotási folyamatban, akinek az adott országban nincs is erre jogosítványa.

Államok között létrejött szerződések nem állapítanak meg jogot és kötelezettséget, csak akkor, ha az bekerül a Magyar jogszabályba,

vagyis a Parlament ratifikálja. Innentől kezdve minden magyar állampolgárra vonatkozik.

II.) Legfőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései

Jogosult arra, hogy irányelveket bocsásson ki és azokat hivatali lapjában ( Bírósági Határozatok ) megjelentesse.

Ezek az irányelvek eseti döntések, melyek a jogalkalmazást segítik, tehát nem igazi jogforrások, mert új jogot nem adnak,

csak segítenek egy adott jogterület értelmezésében. Joghézag esetén szintén a Legfelsőbb Bíróság jogértelmezése irányadó.

Joghézag: mikor a jog nem tartalmaz választ egy adott kérdésben. A Legfőbb Bíróság jogértelmezése azután bekerül a jogrendbe.

A Magyar Bíróság független. A három hatalmi ág egyike ( Törvényhozó- Országgyűlés, Végrehajtó- Kormány, Bírói- Bíróság )

III.) Szokásjog

A társadalom tagjai között kialakult, sűrűn ismétlődő magatartásformák meggyökeresedése. Ez Angliában jellemző.

                                                                       ALKOTMÁNY

1949-es Sztálini alkotmány van érvényben ma is.

1989-ben a Köztársaság kihirdetése után megalkották a 89/1-es Az alkotmány módosításáról szóló törvényt.

Kartális Alkotmány: írott, ünnepélyes formában kiadott alkotmány pl. a magyar. ( Angliában nincsen kartális alkotmánya )

Szabadságjogok:

I. generációs jogok: alapjogok pl: élethez, szabadsághoz stb.

II. generációs jogok: szólás-, sajtószabadság, gyülekezési szabadság stb.

III. generációs jogok: a Szociális Chartában megjelenő jogok ( Magyarország még nem tagja ) pl: művelődéshez, ingyenes oktatáshoz való jog stb.

ORSZÁGGYŰLÉS

Népképviseleti szerv. Az állam felépítésével, intézményrendszerével foglalkozik.

1867 – 1945-ig kétkamarás (alsóház és főrendiház)

1945-ben vált egykamarássá.

Fő feladata a törvényhozás.

Szerkezete: 386 képviselő- egyéni körzetekből, listáról kerülnek be (szavazással)

                    Elnök, 3 alelnök, jegyzők, tisztségviselők

Az országgyűlés elnökének feladata az ülések előkészítése, vezetése és rendfenntartás. Esetenként ezt csinálják az alelnökök is, akiknek ugyanaz a jogkörük van mint az elnöknek.

Bizottságok: általában szakmai bizottságokról van szó. Feladatuk a törvényelőkészítés, illetve tehetnek javaslatot módosításokra, de javasolhatják a tervezet visszautasítását is. Ilyen bizottság pl: alkotmányügyi, pénzügyi, külügyi stb…

A bizottságok lehetnek állandók, esetik, és vizsgálók. Eseti pl: olajbizottság, mentelmi bizottság stb…

Frakciók: a pártok országgyűlési egysége. A XX. századi jog szülöttei.   

Tanácskozási rend: nyilvános, akkor határozatképes, ha a képviselők 50%-a jelen van és nyílt szavazással dönt. (A szólásjog például mint szokásjog intézményesült, mely a képviselők alkotmányos jogává vált.)

A szólások lehetnek: -    5 perces napirenden kívüli felszólalás

                                        Országos jelentőségű témákban a frakcióvezetőket illeti meg.

-         ügyrendi felszólalás, mely 3 perc lehet

A tárgyalt napirenddel kapcsolatban, ügyrendi kérdésben bármely képviselőt megilleti.

                                  -     2 perces hozzászólás

                                        Vita közben korábbi felszólalással kapcsolatban viszont válasz lehetőség.

Köztársasági Elnök: 5 évre választják meg, egyszer újra lehet választani. Kevés hatásköre van, önállóan nem dönt. Ő képviseli az adott országot. Vannak olyan esetek, mikor a Kormány politikai felelőséget vállal a Köztársasági Elnök döntéseiért. Ez a Miniszteri Ellenjegyzés. Pl. állampolgársági döntéseknél.

Kormányalakításban van szerepe, illetve az ő javaslatára az Országgyűlés választja meg a Miniszterelnököt. Választások után ő hívja össze az Országgyűlést. Amennyiben 12 hónapon belül a Parlament négyszer megvonja a bizalmat a kormánytól, akkor fel is oszlathatja az Országgyűlést.

A választások időpontját is ő írja ki.

Vétó joga is van, továbbá ő a fegyveres erők főparancsnoka, de utasításokat nem adhat.

Ki lehet Köztársasági Elnök?

35 évet betöltő, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, magyar állampolgár.

Személyét titkos szavazással az Országgyűlés választja meg.

Törvények kihirdetése: Magyar Közlönyben 15 napon belül.