Jog előadás II.

Kormány: az Országgyűlés által hozott törvényeket köteles végrehajtani. Csak a törvények keretében végezheti a munkáját. A kormánynak mindig bírnia kell az Országgyűlés bizalmát.

Miniszterelnök: a Köztársasági Elnök javaslatára az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg. Lemondásával, halálával az egész kormány megbízatása megszűnik. Négy évre választják. Konstruktív bizalmatlansági indítvány nyújtható be vele szemben, de ebben az esetben meg kell nevezni a leendő Miniszterelnök személyét. (ezért konstruktív)

A Miniszterelnök szerepe:

- a kormány vezetése

- a kormány üléseinek vezetése

Munkájának szervezete a Miniszterelnöki Hivatal, melynek kiadványa a Magyar Közlöny.

A Miniszterelnököt az a személy helyettesítheti, akit ő ezzel megbíz. (régen automatikusan a belügyminiszter helyettesítette)

Miniszterek: a Miniszterelnök javaslatára a Köztársasági Elnök nevezi ki őket. A miniszterek esküt tesznek a Parlamentben, és hivatalosan onnantól szól a megbízatásuk.

Egyéb elfoglaltságuk miatt adott esetben a politikai államtitkárok helyettesítik őket.

Politikai Államtitkár feladata:

- helyettesíti a minisztert

- a parlamenti pártokkal és az érdekképviseletekkel kapcsolattartás

Megbízatása 4 évre szól.   

Közigazgatási államtitkárok: a minisztériumokban dolgoznak, a szakmát képviselik, így biztosítják a szakmai állandóságot. Határozatlan időre nevezik ki őket.

Helyettes Államtitkár: feladata annak biztosítása, hogy a jogszabályok a szakmai követelmények szellemében szülessenek. Egy speciális feladatért felelős. A Közigazgatási Államtitkár utasítására látja el feladatát.

Önkormányzati rendszer

Az 1990. évi LX-as törvény rendelkezik az önkormányzatokról.

Autonóm önállósággal rendelkező szervezetek, mindent megtehetnek, amit jogszabály nem tilt vagy korlátoz.

Működésükhöz pénzügyi fedezetet az állam biztosítja.

Feladataik például: az óvodai nevelés, ált. iskolai oktatás, nevelés, alapfokú egészségügyi ellátás, közbiztonság, közterületek, köztemetők, közutak, közművelődés, lakásállomány biztosítása, hulladék elhelyezés, csapadékvíz elvezetése, szennyvízhálózat kiépítése, helyi közlekedés megszervezése stb…

Az önkormányzat szervezete

Vezető testülete a Képviselő Testület, mely gyakorolja az önkormányzatiságot. Legalább évi 6 ülést kell tartaniuk, melyek nyilvánosak (kivéve, ha személyi vagy kényes üzleti kérdésben tárgyalnak).

Az üléseket a polgármester vezeti. A polgármestert közvetlenül választják meg. Minden évben kötelező közmeghallgatást tartania olyan ügyekben, melyek a lakósságot érinti.

A képviselő testület választja meg a jegyzőt, akinek megbízatása határozatlan időre szól.

A jegyző feladata az üléseken a törvényességet felügyelni. Jegyző csak az lehet, aki jogi egyetemet vagy államigazgatási főiskolát végzett, ezen felül letette a kötelező közigazgatási szakvizsgát.

Az önkormányzati törvény a települések három típusát különbözteti meg:

- község: 3000 fő. A Köztársasági Elnök gyakorolja az alapítás jogát akkor, ha legalább 300 választópolgár kéri és az alapítás feltételei adottak.

 - városok: nagyobb települések, bizonyos intézmények fenntartása a feladatuk

- megye: több várost fog össze, közszolgáltatásokat végez.

Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság biztosítja az alkotmányos jogokat. Független bírói szervezet, mely őrködik az alkotmányosság felett. Tevékenységük elősegíti a normatív jogszabályok érvényesülését. Nem lát el igazságszolgáltatási tevékenységet.

11 tagból áll.

Alkotmánybíró lehet az a jogi végzettségű személy, aki a 45. életévét betöltötte, legalább 20 éves szakmai gyakorlata van, kiemelkedő tudással rendelkezik a jog területén, büntetlen előéletű.

Az alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja 9 évre, ami egyszer még 9 évvel meghosszabbítható. A tagok megbízatása a 70. életév betöltésével megszűnik, függetlenül attól, hogy hány év marad még a megbízatásból.

Az igazságszolgáltatás

Az a tevékenység, melyet a bíróságok ellátnak. Jogvitát eldöntő, jogsérelmet helyreállító bizalmi tevékenység, melyet a hatalmi célok kielégítése során lát el.

A bíróság független szervezet, mégis a bírósági döntések az állam által kikényszeríthetők.

A jog lehet büntető (BTK) és polgári (PTK)

Büntető jog: preventív szankciórendszert próbál fölépíteni. Ítéletei lehetnek szabadságvesztés, bírság kiszabása, közhivataltól való eltiltás. A jogsérelem megállapításával és a preventív szankciók kiszabásával, ill. végrehajtásával az állam büntető hatalma valósul meg.

Polgári jog: a személyek közötti jogvita eldöntése, valamint a jogsérelem reparálásával valósul meg, a magánjogi életviszonyok rendjének helyreállításával.

A bíróságok hierarchiája

A bíróságok egymástól nem függetlenek, hanem hierarchikusak. Szigorúan utasításos rendszer. A Legfőbb ügyész utasítása, irányítása alatt áll.

1.) helyi bíróságok: általános hatáskörrel rendelkeznek, elsőfokú bíróságok. Jellemzően városokban működnek. A Fővárosban kerületi bíróságoknak hívjuk.

Elnökből, hivatásos bírákból és ülnökökből áll.

2.) megyei bíróságok: másodfokú bíróságok, de bizonyos esetekben eljárhatnak első fokon is. Ilyen lehet pl. állam ellen elkövetett bűncselekmények, vagyonmegosztási pereknél 10 millió Ft feletti értékben

3.) ítélő táblák: a Legfelsőbb Bíróság munkájának megkönnyítése a feladatuk

4.) Legfelsőbb Bíróság: ítélkező tevékenysége szerint elláthat jogalkotó és jogértelmező funkciót. Jogalkotó funkció a rendes és rendkívüli jogorvoslatok, jogértelmező funkciója keretében ellátja a bíróságokat elvi döntéseivel.

Űgyészség:

Négy feladatköre van.

1.) a nyomozás törvényessége feletti felügyelet. A nyomozás során felügyeli az állampolgár személyi szabadságjogainak védelmét.

2.) az ügyész részt vesz a bírósági eljárásban, ahol a vádat képviseli. Polgári eljárás során fellépési joga is van.

3.) a büntetés végrehajtás törvényesség feletti felügyelete. Akkor van jelentősége, amikor olyan intézkedésre kerül sor, hogy az elitélt szabadságjogait megvonják. 

4.) ügyészi törvényességi felügyelet. Ez általános törvényességi felügyelet, pl. szabálysértési, rendészeti, adóügyi stb.

Polgári jog

1959. évi IV. törvény szabályozza

Mi jellemző a polgári jogviszonyra? Minden esetben mellérendelt jogviszonyok.

                                                                  Jog

                                                 /       \ 

                                     Közjog                                     Magánjog

                    - mindig az állam és az állam-         - az emberek közötti viszonyokat szabályozza

                       polgár áll jogviszonyban                pl. adásvétel során (mellérendelt jogviszony)

                       (alárendelt jogviszony)                    Polgári jog

                       Büntető jog

A polgár jog az emberek életviszonyait szabályozza. Ugyanolyan jogok és kötelezettségek állnak fönn mindkét fél részéről

A jogviszony tárgya: a jogviszonyban lévő alanyokat megillető jogosultságok, és követelmények együttese alkotja.

Vannak speciális körülmények, melyek megváltoztatják a jogviszonyokat, ill. azok tőlük függenek. Ilyen spec. Körülmény az idő múlása és a vis maior (viszmajor).

Az idő múlásának jelentősége van és kihat a jogviszonyok érvényesítésére.

Két fajtája van: a határidő, melynek leteltével a jogalanynak már nincs lehetősége jogainak érvényesítésére ( jogorvoslati, fellebbezési határidők)

Másik fajtája az elévülés,, mikor már senki nem tudja érvényesíteni alanyi jogait. Ez ált. 3 év.

A vis maior: elháríthatatlan erő, amely előre láthatatlan és emberi beavatkozással is előreláthatatlan. Ilyenek a természeti csapások: árvíz, földrengés stb..

A jog ezeket mentesítő körülményként fogja föl.

Jogi személyek

Két fajtája van magánjogi személy és közjogi személy

A jog meghatározza a jogképességet és a cselekvőképességet.

A jogképesség születéstől halálig tart

A cselekvőképesség: saját magának, saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat a 18. életévét betöltött személy.

Vannak korlátozottan cselekvőképesek: 14 – 18 év közötti, ill. nagykorú személy, akit a bíróság cselekvőképesség korlátozó gondnokság alá helyez.

Cselekvőképtelenek: 14 év alatti kiskorú, ill. az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyez.

A közjogi személy közfunkciókat lát el és az állam, illetve az önkormányzat bízza meg.