Költségvetési szerv olyan jogi személy, amelynek működéséhez szükséges vagyont közvetlenül bíztosítja az állam. Pl. katonaság, bíróság, minisztériumok.

Szövetkezés szabadsága: önsegélyezés szabadságának elve alapján létrejött személyegyesülés.

Jogi személyiségű gazdasági társaságok: üzletszerű közös gazdasági tevékenységet végeznek profit szerzés érdekében, Kft, Rt, Kv.

A Kft. Társasági szerződéssel, az Rt alapítói okirattal létesül. A létesítő okiratoknak tartalmaznia kell a cégnevét, a céghelyét, a társaság tagjait, alapítói vagyont, tevékenység körét. Akkor szünik meg, ha a tevékenység időtartama lejár, vagyha átalakul, ha a cégbíróság elrendeli a törlését, vagy felszámolási eljárását indítanak ellene.

Kht., olyan tevékenységet folytat, amely közcélokat szolgál. Nem vagyon szerzési céllal jön létre, de amennyiben a tevékenysége során nyeresége származik, kizárólag közhasznú tevékenységet finanszírozhat belőle. Alapitói lehetnek, magánszemély, önkormányzat, és jogi személy. Alapítási szabálya azonos a Kft-vel kivéve, hogy nyilvános felhívás útján toborozza tagjait, és felügyelőbizottság létrehozása és könyvizsgáló alkalmazása kötelező.

Egyesület: 89. évi II. tv. határozza meg, egyesülési jogról szól, önkéntes alapon létrejövő jogi személy, min. 10 fő kell hozzá. Alapszabállyal jön létre, megyei bíróság jegyzi be, a tagságot nyilván kell tartani. Akkor szűnik meg, ha felosztlatja önmagát, bíróság kimondja a megszűnését vagy tagjainak száma 10 alá csökken.

Köztestület: /MTA, szakmai gazdasági kamarák,/ nyilvántartott tagsággal rendelkezik, létrehozatalát törvény mondja ki, saját önkormányzatuk van, elnökség, felügyelőbizottság. Törvény rendelkezik az általuk ellátott feladatokról, nyilvános közfeladatok és az egyesületre érvényes szabályok irányadók működésükre.

Alapítvány: non profit szervezet, polgári törvénykönyv rendelkezik róluk, nincs tagság csak kezelője, kuratóriuma van, amely a vagyont az alapítói okiratban meghatározott célokra használja. Tartós és közérdekű célra jöhetnek létre, magánszemélyek, jogi személyek alapíthatják és végrendeletek útján is létrejöhet. Megszűnése: bíróság által, vagy lehetetlenné vált a cél teljesülése és a harmadik, ha már a cél teljesült.

Közalapítvány: Országgyülés, kormány és önkormányzat hozhatja létre, közérdeket szolgál. Közbiztonság, környezetvédelem, kultúra stb. ezekhez feltétel nélkül csatlakozhat bárki. Képviselői testület ellenőrzi a működését, az országgy. és a kormány által létrehozottakat az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Tulajdonjog.

Az alkotmányt módosította 89.évi XXXI.tv., amely ismerte el tulajdonjog szabadságát, köztulajdonra és magántulajdonra oszlik. Tárgya: minden birtokba vehető dolog, ha a törvényt kivételt nem tesz, akkor pénzre és értékpapírra is vonatkozik.

Tulajdonjog: lényegében jogi hatalom egy dolgon, kizárólag szabadon rendelkezik a dologgal, mindent megtehet vele, amit a törvény nem tilt.

Tulajdonost megillető jogok:

1. rendelkezési jogok, amikor a tul. a dolgát polgári jogviszony által létesíti vagy szünteti meg, korlátozható, ez az elidegenítési terhelési tilalom
2. amikor valaki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartja, a birtoklást önmagában birtokvédelem illeti meg, a tulajdonost illeti meg ez a védelem, de a birtoklás joga nem mindig esik egybe a tulajdon joggal.
3. a tulajdonos a dolgot használhatja, joga van a dolog szaparulatára, termékre, mindenre vonatkozik, ami a dologból származik.

Köztulajdon.

Az államé, polgári törvénykönyv határozza meg.pl földmélyének kincsei, viziút, közút, vasút, folyok, tavak, felszínalatti vizek, frekvenciahálózat.

Használati és értékjogok.

Szolgalom: önállósult jogviszony, amelyek alapján a jogosult egy dolognak hasznát veheti, ami nem az ővé olyan módon, hogy a használat mindenkivel szemben megilleti.

Telki és személyes szolgalom: a telki, adott telek mindenkori birtokosát a másik telekre vonatkozó használati jog illeti meg. Tulajdonosváltással nem szünik meg, az egyik telek az uralkodó telek a másik a szolgálati telek, amire használati jog megilleti. Hatósági, bírósági határozattal megszünnek.

Személyes szolgalom, tárgya lehet ingatlan, ingó és jog. Pl.haszonélvezeti jog, más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti; a haszonélvezet korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

Kötelem.

Polgári jogviszonyban a jogosulttal szemben meghatározott kötelezettel és tőle meghatározott szolgáltatást követelhet.

Szerződés kétfél egybehangzó akaratnyilatkozata , amely jogi hatás kiváltására alkalmas.

A szerződésben lévő alanyok egyenlőek, általános jogi képességgel renelkeznek, egymással mellérendeltségi viszonyban állnak.

Szerződés alakja: formálatlanság jellemzi; írásban, szóban ill. ráutaló magatartással lehet megkötni.

Szerződést biztosító mellék kötelezettségek:

Biztosítékok 1. Foglaló (pénz v. más értéket képviselő dolog)

• szerződés megkötésekor lehet átadni
• ha a felek nem teljesítik a szerződésben írottakat, akkor: a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél a kapott foglalót elveszti, az adott foglalót kétszeresen fizeti vissza

2. Kötbér

• előre kikötött pénzösszeg, ha a szerződés nem teljeül, akkor kerül sor a teljesítés kifizetésére

Óvadék: takarékpénz, értékpapír, amelyet a kötelezett ad át előre a jogosult számára azzal a

céllal, hogy a szerződés nem teljesítése esetén jogosult ebből az összegből elégítse ki

kárát.

Kezesség: a szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. Kezes, ha a kötelezett nem teljesít maga fog a jogosultnak teljesíteni.

Kétféle van:

1. egyszerű: kezeshelytállása másodlagos, azaz az eredeti jogosultnak előbb a

kötelezettől kell követelni a tartozást, majd ezután lehet a kezestől.

2. készfizető, a kötelezettel egy sorban áll a kezes, kezestől is és a kötelezettől is

követelheti a jogosult a tartozást.

Zálogjog: a jogosult pénzben meghatározott követelései biztosítására szolgáló zálogjogból a többi követelést megelőző sorrendben elégítheti ki igényét. /pénzt és bankhitelt biztosító/

Jótállás, garancia: hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent. A kötelezett a kellék szavatossági igényekért meghaladó többlet felelősséget vállal.

Banki garancia: bank kötelezettséget vállal meghatározott feltételek megléte esetén kedvezményezetteknek megállapított összeghatárig teljesíteni fog.

Érvénytelenség: ha a jogi szabályozás nem engedi azt meg, hogy a szerződéshez fűződő joghatások beálljanak.

Két formája van:

1. semmisség: a szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, ezt a hatóságok ezt elismerik pl.

• tilos jogügylet: jogszabály megkerülésével ill. jó erkölcsbe ütköznek
• uzsorás szerződések: szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között aránytalanul nagy értékkülönbségek vannak, felek helyzetének kihaszn álásval kötik
• lehetetlen szolgáltatásra irányuló jogügylet (fizikai, nem létező tárgyat akarnak eladni)
• cselekvőképtelennel kötött szerződés

1. megtámadhatóság: feltételes érvényesség a semmisséggel szemben, az arra jogosult támadhatja meg egyéven belül.

• Tévedés: lényeges kérdésben történt, a tévedést a másik fél okozta, amelyet fel kellett volna ismerni.
• Megtévesztés: szerződőfelet valamely lényeges tény tekintetében tévedésben tartották vagy ejtették
• Jogellenes fenyegetés, amikor lelki kényszerről van szó

Érvénytelenség jogi következménye: helyre kell állítani az eredeti állapotot, pl. tárgyat vissza kell adni vagy pénzben kell megtéríténi a tárgy értékét, amire a szerződés vonatkozik.

Szerződés fajták:

Adásvételi szerződés, amikor a dolog tulajdonosa arra vállal kötelezettséget, hogy vételár ellenében valamely forgalomképes dolgot a tulajdonos átruház a vevőre. A forgalomképes dolog az a dolog, amely harmadik személy számára elidegeníthető. Korlátozottan forgalomképes: meghatározott állami feladat ellátására használhat ebben az esetben a tulajdonos.

Folgalomképtelen ingatlanok, nem idegeníthető el, nem adhatók el, mert köztulajdon részét képezi.

Visszavásárlási jog: eladó fenntartja magának azt a jogot, hogy egy oldalú jognyilatkozattal meghatározott időn belül (5 év) a dolgot visszavásárolja.

Speciális adásvétel a csere: mindkét fél dolog, szolgáltatást teljesít a másik irányába.

Ajándékozás: szerződés alapján egyik fél a saját vagyona rovására vagyoni előny juttatására köteles, ingatlan esetén irásbafoglalás kötelező. Fogalmi eleme az ingyenesség, érte semmiféle ellenszolgáltatás nem járhat.

Mezőgazdasági haszonbérleti szerződés: meghatározott mezőgazdasági földterület időleges használatára és hasznainak szedésére irányuló szerződés haszonbér fejében. Tárgya a földterület maga. A haszonbérlő lehet jogi és magán személy.

Termőföld az ingatlan nyilvántartása (szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, halastó, nádas, erdő) művelési ágban szerepel.

Bérelhető földterület nagysága,

• 300 ha vagy 6000 aranykorona magánszemély esetében
• 2500 ha vagy 50.000 aranykorona szövetkezet vagy gazdasági társ. Esetén

A haszonbérlő kötezettségi joga: a mezőgazdasági földterületet köteles a rendeltetésének megfelelően használni. Nem adhatja tovább bérbe, irásbeli szerződés alapján 10 évre kapja ezt a jogot, köteles díjat fizetni időszakonként. Abban az évben, amikor természeti csapás miatt a termés kétharmada nem termett meg, kérheti a haszonbérleti díj egy részének elengedését, ha pedig semmi sem termett, akkor a díj teljes elengedését.

Megszünése: a határidő lejártakor vagy felmondással, ha határozatlan időre kötik, azonnali hatállyal, ha a haszonbérlő a figyelmeztetés ellenére sem műveli a földet a rendeltetésnem megfelelően, vagy olyan művelést folytat, amely súlyosan veszélyezteti a föld termőképességét