\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
EU-ismeretek
EU-ismeretek : I rsz

I rsz

  2004.04.23. 15:35


I. S z e m i n r i u m - Bevezets

Az Eurpai integrci rvid trtnete



Az "eurpai gondolat" mindaddig csak a filozfusok s ltnokok szmra ltezett, amg politikai koncepciknt formt nem lttt s az Eurpai Kzssg tagllamainak hossz tv cljv nem vlt. Az "Eurpai Egyeslt llamok" gondolata egy humanista-pacifista lom rsze volt, amelyet az eurpai kontinensen a szzad els felben oly sok puszttst okoz konfliktusok meghistottak.

A II. vilghbor totalitarizmus elleni harcra szervezd ellenllsi mozgalmai s az ltaluk letre hvott eszmk voltak azok, amelyek vgl a kontinens jjszervezst, a nemzetek kztti ellensgeskedseken val tllpst sztnztk. Altiero Spinelli olasz fderalista s Jean Monnet, - aki annak a Schuman-tervnek adott sztnzst, amely 1951-ben az Eurpai Szn- s Aclkzssg megteremtshez vezetett -, kt fontos irnyvonalat kpviseltek, a fderalistt s a funkcionalistt.

Mindkett az eurpai integrci megvalstst tzte ki clul. A fderalista megkzelts lnyege, hogy a helyi, regionlis, nemzeti s eurpai hatsgoknak egytt kell mkdnik s ki kell egymst egsztenik. A funkcionalista megkzelts azonban a szuverenitsnak a nemzetitl a kzssgi szintre val fokozatos tadst tmogatja.

Mra a kt irnyvonal egy meggyzdss vlt, amely szerint a nemzeti s a regionlis hatsgok mellett szksg van fggetlen, demokratikus, eurpai intzmnyekre azokon a terleteken, ahol a kzs fellpsek hatkonyabbak, mint az egyes llamok nllan tett lpsei: az egysges piac, a monetris politika, a gazdasgi s trsadalmi kohzi, foglalkoztatspolitika, krnyezetvdelem, kl­ s biztonsgpolitika, a szabadsg s biztonsg terletnek megteremtse.

Napjainkban az Eurpai Uni azon erfesztsek sszessgt jelkpezi, melyeket a kzs Eurpa ltrehozsnak tmogati mr 1950 ta folyamatosan tesznek. Az Uni olyan, szmos szektort fellel magas fok integrcis kpzdmny, amely a tizent tagllam gazdasgi, szocilis s politikai terletein, valamint az llampolgri jogok s a klkapcsolatok vonatkozsban fejti ki tevkenysgt.

Az Eurpai Szn- s Aclkzssget (ESZAK) ltrehoz Prizsi Szerzdst (1951), az Eurpai Gazdasgi Kzssget (EGK) s az Eurpai Atomenergia Kzssget (Euratom) ltrehoz Rmai Szerzdst (1957) ksbb az Egysges Eurpai Okmnnyal (1986), az Eurpai Unirl szl Maastrichti Szerzdssel (1992) s vgl az Amszterdami Szerzdssel (1997) mdostottk.

Ezek a szerzdsek kpezik az Uni alkotmnyos alapjt, amelyek szorosabb ktelket jelentenek a tagllamok kztt, mint brmilyen, szuvern orszgok kztti hagyomnyos szerzdses viszony. Az Eurpai Uni llampolgrai szmra kzvetlenl alkalmazand jogszablyokat hoz, tovbb meghatrozott jogokat biztost.

A Kzssg tevkenysge a kezdetekben a hat alapt tag (Belgium, Franciaorszg, Nmetorszg, Olaszorszg, Luxemburg s Hollandia) kzs szn- s aclpiacnak megteremtsre korltozdott. Akkor, a hbor utni idszakban a Kzssg elsdlegesen a bke garancijaknt jelent meg, mivel sikerlt a II. vilghbor gyzteseit s legyztteit olyan intzmnyes keretbe sszehozni, ahol egyenl felekknt tudtak egyttmkdni.

1957-ben, hrom vvel azutn, hogy a Francia Nemzetgyls visszautastotta az Eurpai Vdelmi Kzssg gondolatt, a Hatok egy gazdasgi kzssg ltrehozsrl dntttek, melynek kzponti gondolata a munkavllalk, ruk s szolgltatsok szabad mozgsnak megteremtse volt. A ksztermkek vmjt ennek megfelelen 1968. jlius 1-jn eltrltk, s a kzs politikk, nevezetesen a mezgazdasgi politika s a kereskedelempolitika az vtized vgre kialakultak.

A Hatok sikere arra sztnzte Dnit, rorszgot s az Egyeslt Kirlysgot, hogy csatlakozsi krelmeiket benyjtsk. Nehz trgyalsokat kveten, melyek sorn Franciaorszg - De Gaulle tbornok elnksge alatt - ktszer lt vtjogval (1961-ben majd 1967-ben), a hrom orszg 1972-ben felvtelt nyert az Eurpai Kzssgbe. A tagllamok szmt hatrl kilencre nvel els bvts 1973-ban egytt jrt a Kzssg feladatainak elmlytsvel, amely j kzs politikk - szocilis, regionlis s krnyezetvdelem - bevezetst foglalta magban. A gazdasgi sszefogs s a monetris uni szksgessge az 1970-es vek elejn vlt nyilvnvalv, amikor az Amerikai Egyeslt llamok felfggesztette a dollr aranyra val tvlthatsgt. Ez a vilgmret monetris instabilits kezdett jelezte, melyet 1973-ban s 1979-ben kt olajvlsg is slyosbtott. Az 1979-ben ltrehozott Eurpai Monetris Rendszer stabilizlta az rfolyamokat s btortotta a tagllamokat egy szigor gazdasgpolitika kidolgozsra, gy tve lehetv a tagllamok egyttmkdsnek fenntartst s egy nyitott gazdasgi trsg ltal megkvetelt fegyelem betartst.

A Kzssg dli irny bvtse Grgorszg 1981-es, Spanyolorszg s Portuglia 1986-os felvtelvel valsult meg. A bvts mg inkbb szksgess tette, hogy a Tizenkettek kztt tapasztalhat gazdasgi fejlettsgbeli klnbsgek cskkentsre strukturlis programokat hozzanak ltre. A Kzssg ettl kezdve tlt be nemzetkzileg is fontos szerepet; j egyezmnyeket r al a dli Mediterrn orszgokkal, valamint az afrikai, karib-tengeri s csendes-ceni orszgokkal, melyeket a ngy (1975-ben, 1979-ben, 1984­ben s 1989-ben alrt) egymst kvet Lom-i Egyezmny kt a Kzssghez.

A vilgkereskedelem fejldsnek j szakaszba lpett, amikor 1994. prilis 15-n a GATT minden tagja megllapodst rt al Marrakesh-ben. Az Eurpai Uni egy tmbknt trgyalva igyekezett a trgyalsok menett megszabni s sajt rdekeit rvnyesteni.

Az Uni, mint a legnagyobb kereskedelmi hatalom, ma mr olyan eszkzk kialaktsn dolgozik, amelyek markns megjelenst biztostanak szmra a nemzetkzi porondon. Ilyen clkitzs a kzs kl- s biztonsgi politika megvalstsa is.

Az 1980-as vek elejn eluralkodott az "euro-pesszimizmus", amely a vilgmret gazdasgi vlsg s az unis tagllamok kztt, a pnzgyi terhek megosztsa krli bels viaskods kvetkeztben alakult ki. 1985-tl kezdden azonban a Kzssg "jjlesztsnek" lehetsge egyre remnykeltbbnek tnt. A Jacques Delors vezette Bizottsg ltal 1985-ben elksztett Fehr Knyv alapjn a Kzssg az egysges piac kialaktsnak befejezst 1993. janur 1-jre tzte ki.

Ennek a nagyra tr clnak a megvalstst segtette el a kapcsold jogszablyi rendelkezsek ltrehozsval az 1986 februrjban alrt s 1987. jlius 1-jn hatlyba lpett Egysges Eurpai Okmny.

A berlini fal leomlsa, a nmet egyests 1990. oktber 3-n, a kzp- s kelet-eurpai orszgok szovjet ellenrzs alli felszabadulsa s demokratizldsa, valamint Szovjetuni felbomlsa 1991 decemberben, lnyegesen talaktottk Eurpa politikai szerkezett. A tagllamok kapcsolataik elmlytsrl dntttek s egy j szerzdst trgyaltak meg, melynek f vonalairl az Eurpai Tancs 1991. december 9-n s 10-n megtartott maastrichti lsn llapodtak meg.

Az Eurpai Unirl szl Szerzds (Maastrichti Szerzds), amely 1993. november 1-jn lpett letbe, egy nagyra tr programot szabott a tagllamok szmra: monetris uni 1999-re, j kzs politikk, eurpai llampolgrsg, kzs kl- s biztonsgpolitika, valamint a bels biztonsg megteremtse. A Maastrichti Szerzds fellvizsglati zradka rtelmben a tagllamok 1997. oktber 2-n alrtk az Amszterdami Szerzdst, amely talaktotta s megerstette az Uni politikit s jogkreit, elssorban a brsgi egyttmkds, a szemlyek szabad mozgsa, a klpolitika s a kzegszsggy tern. Az Eurpai Parlament, az Uni kzvetlen demokratikus szszlja, j hatskrt kapott gy erstve meg trvnyhozi szerept.

1995. janur 1-jn hrom jabb orszg csatlakozott az Eurpai Unihoz. Ausztria, Finnorszg s Svdorszg egyni vonsaikkal gazdagtottk az Unit, s j lehetsgeket teremtettek Kzp- s szak-Eurpa szvben. A Tizentk Unija most kt jelents kihvssal nz szembe:

sikeres bvts 10 kzp- s kelet­eurpai orszg, valamint Ciprus felvtelvel, amelyekkel az 1997. december 13-n, Luxemburgban tartott Eurpai Tancs lsen hozott dnts rtelmben 1998 tavaszn kezdtk meg a csatlakozsi trgyalsokat;

az 1998. mjus 2-n ltrehozott eurra tmaszkodva, a monetris uni dinamikjt kihasznlva el kell segteni a tagllamok gazdasgi kapcsolatainak szorosabbra fzst s a munkahelyteremtst sztnz fenntarthat nvekeds biztostst.


Jelents erfesztsek nlkl a kihvsokkal lehetetlen megbirkzni. Hogyan is mkdhetne egy tbb, mint 25 tagbl ll Uni megerstett dntshoz mechanizmus nlkl, s anlkl, hogy eredmnyesen s igazsgosan finanszroznk a szolidarits s a kzs fellpsek politikit? ltalnosabban megfogalmazva, mikzben a bvts fokozni fogja az Unin belli rdekek s elkpzelsek heterogn jellegt, hogyan lehet az eurpaiak ltal kitztt fbb clkitzsek s az elrskhz szksges eszkzk esetben a tagllamok konszenzust fenntartani? A Jacques Santer vezette Eurpai Bizottsg 1997 jliusban terjesztette el az Agenda 2000 c. dokumentum csomagot, amely alapjn a kormnyok a strukturlis politikk s a kzs agrrpolitika tfog fellvizsglatba kezdtek.

Ettl kezdve az Uninak nincs ms vlasztsa, tovbb kell haladnia az ton egy olyan hatkony s demokratikus szervezet kialaktsa fel, mely kpes a dntshozatalra s a cselekvsre, de megrzi az t alkot llamok identitst. Az Uni felhgul vagy megbnul, ha nem kpes megersteni s sszersteni dntshozatalt. Egy szletben lv "nagyobb Eurpa" csak akkor alakul szervezett hatalomm, ha gy pl fel, hogy egysgesen tud megszlalni s cselekedni.

A majdnem flvszzados eurpai integrci lnyeges nyomot hagyott a kontinens trtnelmben, lakosai mentalitsban s megvltoztatta a hatalmi egyenslyt.

Ma mr minden kormny, politikai hovatartozstl fggetlenl felismeri, hogy az abszolt nemzeti szuverenits idszaka vget rt. Az ESZAK Szerzdst idzve, Eurpa rgi nemzetei csak akkor rszeslhetnek tovbbra is a gazdasgi s trsadalmi fejldsbl s rizhetik meg befolysukat a vilgban, ha sszefognak s ezentl egy "kzsen megosztott sors" rdekben munklkodnak.

A kzssgi mdszer, amely a nemzeti s kzssgi rdekek egyenslyba hozst, a nemzeti hagyomnyok sokasgnak tisztelett s egy sajtos, eurpai unis identits kialaktst jelenti, ma is ugyangy rvnyes, mint valaha. Ezt a mdszert az llamok kztti kapcsolatokat oly nagyon jellemz mlyen gykerez ellensgeskeds, a felsbbrendsgi rzs s a hborskodsra val hajlam legyzsre teremtettk, s gy elrtk, hogy Eurpa demokratikus nemzetei egysgesen a szabadsg mellett kteleztk el magukat a hideghbor idejn. A kelet-nyugati szembenlls felszmolsa, a kontinens politikai s gazdasgi jraegyestse az eurpai szellem gyzelmt jelenti, melyre az eurpaiaknak a jvben nagyobb szksgk lesz, mint valaha.

Az eurpai integrci kronolgija 1946-1989



[1990- ]

1946. szeptember 19.

Zrichi beszdben Winston Churchill felveti az Eurpai Egyeslt llamok ltrehozst

1948. mjus 8-10.

Az eurpai egysg koordincis bizottsga megszervezi a Hgai Kongresszust. Hatrozataiban a Kongresszus egy egyeslt demokratikus Eurpa s az Eurpa Tancs ltrehozsra hv fel.

1949. mjus 5.

Londonban ltrejn az Eurpa Tancs, strasbourgi szkhellyel.

1950. mjus 9.

Robert Schuman francia klgyminiszter az Eurpai Szn- s Aclkzssg (ESZAK) megalaptsra tesz javaslatot.

1950. oktber 24.

Ren Pleven francia miniszterelnk egy integrlt eurpai hadsereg ltrehozsra irnyul tervet terjeszt el.

1951. prilis 18.

Belgium, a Nmetorszg Szvetsgi Kztrsasg, Franciaorszg, Olasorszg, Luxemburg s Hollandia ("a Hatok") alrjk az Eurpai Szn- s Aclkzssget megalapt szerzdst (Prizsi Szerzds).

1952. mjus 27.

A Hatok alrjk az Eurpai Vdelmi Kzssget (EDC) ltrehoz szerzdst. A francia nemzetgyls azonban 1954-ben megtagadja ratifiklst.

1952. augusztus 10.

Jean Monnet elnkletvel megkezdi munkjt az ESZAK vgrehajt intzmnye, a Fhatsg.

1952. szeptember 10.

A Hatok klgyminiszterei felkrik az ESZAK Kzgylst az Eurpai Politikai Kzssget (EPC) ltrehoz Szerzds tervezetnek elksztsre, amelyet 1953. mrcius 10-n terjesztenek be.

1953. februr 10.

Ltrejn a szn, vasrc s cskavas kzs piaca.

1953. mjus 1.

Ltrejn az acl kzs piaca.

1954. augusztus 30.

A francia nemzetgyls elutastja az EDC-t s gy az EPC-t ltrehoz szerzdst.

1955. jnius 1. s 2.

A Hatok Messinban lsez klgyminiszterei megllapodnak az integrci tovbbfejlesztsrl. Ltrejn a kormnykzi bizottsg Paul-Henri Spaak elnkletvel.

1957. mrcius 25.

A Hatok Rmban alrjk az Eurpai Gazdasgi Kzssget (EGK) s az Euratomot ltrehoz Szerzdseket (Rmai Szerzdsek).

1958. janur 1.

Hatlyba lp a Rmai Szerzds. Az EGK Bizottsg els elnke Walter Hallstein, az Euratom Bizottsg els elnke Louis Armand.

1959. janur 1.

EGK-n bell a vmok 10%-os cskkentse.

1959. jlius 21.

Az Eurpai Gazdasgi Egyttmkdsi Szervezet (OEEC) ht tagllama, Ausztria, Dnia, Norvgia, Portuglia, Svdorszg, Svjc s az Egyeslt Kirlysg megllapodnak az EFTA (Eurpai Szabadkereskedelmi Trsuls) ltrehozsrl. A szerzds 1960. mjus 3-n lp hatlyba.

1961. janur 1.

Az EGK llamok nemzeti vmjainak els rszleges sszehangolsa. Cl az egysges kls vmtarifa.

1961. februr 10.

Az llam, illetve kormnyfk megllapodnak a szorosabb politikai egyttmkdsrl. Christian Fouchet vezetsvel bizottsg jn ltre ennek kidolgozsra.

1961. jlius 9.

EGK-Grgorszg trsulsi szerzds alrsa.

1961. jlius 31.

rorszg felvtelt kri az EGK-ba.

1961. augusztus 9.

Az Egyeslt Kirlysg felvtelt kri az EGK-ba.

1961. augusztus 10.

Dnia felvtelt kri az EGK-ba.

1962. november 8.

Megkezddnek a csatlakozsi trgyalsok az Egyeslt Kirlysggal.

1962. janur 14.

A Tancs elfogadja a mezgazdasgi kzs piac els ngy rendelett, az els pnzgyi rendeletet s a versenyt szablyoz rendeletet.

1962. prilis 17.

A politikai unirl szl trgyalsok megszakadnak, mivel nincs egyetrts a Fouchet-bizottsg javaslatairl.

1962. prilis 30.

Norvgia felvtelt kri az EGK-ba.

1963. janur 14.

De Gaulle francia elnk megvtzza a brit tagsgot.

1963. janur 22.

Franciaorszg s a Nmetorszg Szvetsgi Kztrsasg Prizsban alrja a bartsgi s egyttmkdsi szerzdst (Elyse Szerzds).

1963. janur 29.

Az Egyeslt Kirlysggal megszakadnak a csatlakozsi trgyalsok.

1963. jlius 20.

Yaoundban alrjk az EGK s 17 afrikai llam, valamint Madagaszkr kztt a trsulsi egyezmnyt (Yaoundi Egyezmny).

1963. szeptember 12.

Alrjk az EGK-Trkorszg trsulsi szerzdst.

1965. prilis 8.

Alrjk a hrom Eurpai Kzssg (ESZAK, EGK, Euratam) vgrehajt szerveit egyest szerzdst.

1967. mjus 10.

Az Egyeslt Kirlysg msodszor is benyjtja EGK csatlakozsi krelmt. rorszg szintn.

1967. mjus 11.

Dnia msodszor is benyjtja csatlakozsi krelmt.

1967. jlius 1.

Az 1965. prilis 8-n alrt Egyeslsi Szerzds hatlyba lp. Jean Rey az els elnke mindhrom Kzssg (ESZAK, EGK, Euratom) els Bizottsgnak.

1967. jlius 24.

Norvgia msodszor is benyjtja csatlakozsi krelmt.

1967. jlius 28.

Svdorszg benyjtja csatlakozsi krelmt.

1968. jlius 1.

Ltrejn a vmuni s a kzs kls vmtarifa.

1968. jlius 29.

A Kzssgen bell garantljk a dolgozk szabad mozgst a kzs munkaerpiac kialaktsa rdekben.

1968. december 18.

A Bizottsg beterjeszti a Tancsnak a Kzssg mezgazdasgnak reformjrl szl "Mansholt-tervet".

1969. mrcius 4.

Az EK trsulsi szerzdst r al Tunzival s Marokkval.

1969. jlius 29.

Alrjk a msodik Yaoundi Egyezmnyt. 1971. janur 1-n lp hatlyba.

1969. december 1. s 2.

llam- illetve kormnyfk tallkoznak Hgban, hogy megvitassk az egysges piac kiteljestst, az integrci fokozst s az EK bvtst. Megllapodnak, hogy a gazdasgi s monetris unit (EMU) 1980-ra temezik, felgyorstjk az integrcit s a politikai egyttmkdst. Arrl is dntenek, hogy trgyalsokat kezdenek Dnival, rorszggal, Norvgival s az Egyeslt Kirlysggal.

1969. december 19-22.

A Tancs megllapodik a mezgazdasg pnzgyi konstrukcijrl, az EK szmra sajt forrsok biztostsrl s az Eurpa Parlament kltsgvetsi hatskrnek megerstsrl.

1970. janur 1.

A klkereskedelem-politika felelssge a tagllamokrl tszll az EK-ra.

1970. prilis 21.

A Tancs gy dnt, hogy 1975-tl az EK sajt forrsokat kap.

1970. jnius 30.

Luxemburgban megkezddik a Dnival, rorszggal, Norvgival s az Egyeslt Kirlysggal folytatott trgyalsok msodik fordulja.

1970.jlius 2.

Franco M. Malfatti az Eurpai Bizottsg elnke.

1970. oktber 8.

A luxemburgi miniszterelnkrl elnevezett, a gazdasgi s monetris uni szakaszos elrsrl szl Werner-tervet benyjtjk a Tancsnak s a Bizottsgnak.

1970. oktber 27.

A Luxemburgban tallkoz klgyminiszterek benyjtjk az eurpai politikai egyttmkdsrl (EPC) szl Davignon-jelentst az llam- s kormnyfknek.

1970. december 5.

EK-Mlta trsulsi szerzds alrsa.

1971. jlius 1.

A Kzssg 91 fejld orszggal folytatott kereskedelmben "ltalnos preferenciarendszerrl" llapodik meg.

1972. janur 22.

Alrjk a Dnia, rorszg, Norvgia s az Egyeslt Kirlysg csatlakozsi szerzdseit az EGK-hoz.

1972. mrcius 21.

Bevezetik a "valutakgyt": a tagllamok kormnyai s a Tancs megllapodnak, hagy a tagllamok valutinak rfolyama 2,25%-nl nagyobb mrtkben nem lebeghet.

1972. mrcius 22.

Sicco Mansholt az Eurpai Bizottsg elnke.

1972. mjus 10.

rorszg npszavazssal gy dnt: csatlakozik az EK-hoz.

1972. jlius 13.

Az Alshz jvhagyja Nagy-Britannia csatlakozst.

1972. jlius 22.

Szabadkereskedelmi megllapodsokat rnak al az EFTA azon llamaival, akik nem krtk felvtelket az EK-ba (Ausztria, Izland, Portuglia, Svdorszg s Svjc).

1972. szeptember 25.

Norvgia npszavazssal elutastja az EK tagsgot.

1972. oktber 2.

Dnia npszavazssal gy dnt, csatlakozik az EK-hoz.

1972. oktber 19. s 20.

A kibvtett Kzssg llam-, illetve kormnyfi megllapodnak az EK Eurpai Univ alaktsrl s elfogadjk az EMU j temtervt.

1972. december 19.

EK-Ciprus trsulsi szerzds alrsa.

1973. janur 1.

Az EK formlisan is kilenctagra bvl. Kizrlagos felelssget kap a kzs kereskedelempolitika alaktsra.

1973. mrcius 11. s 12.

rorszg, Olaszorszg s az Egyeslt Kirlysg kilp a valutakgybl. A pnzgyminiszterek fix rfolyam mellett a dollrral szembeni kzs lebegtets mellett dntenek.

1973. mjus 14.

Norvgia szabadkereskedelmi megllapodst kt az EK-val.

1973. jlius 23.

A klgyminiszterek benyjtjk a msodik jelentst az EPC-rl (koppenhgai jelents).

1973. jlius 26-27.

Miniszteri konferencit tartanak Brsszelben az EK s 46 afrikai, karibi s csendes-ceni orszg (ACP orszgok) rszvtelvel a kapcsolatok alaktsrl.

1973. oktber 5.

Finnorszg szabadkereskedelmi megllapodst kt az EK-val.

1974. janur 21.

A foglalkoztatsi s szocilis gyek miniszterei elfogadjk a Kzssg szocilis cselekvsi programjt, amellyel az EK hrom terleten vllal aktv szerepet: foglalkoztatsi krdsek; let- s munkakrlmnyek harmonizcija; s az ipar mindkt oldalnak rszvtele az EK szocil- s gazdasgpolitikai dntseiben.

1974. december 9. s 10.

Prizsban az llam-, illetve kormnyfk megllapodnak, hogy Eurpai Tancs formjban rendszeresen fognak tallkozni.

1975. februr 28.

Az EK s 46 ACP llam alrja a pnzgyi s technikai segtsget s kereskedelmi engedmnyeket nyjt els Lomi Megllapodst.

1975. mrcius 10-11.

Dublinban az llam- illetve kormnyfk elszr tallkoznak Eurpai Tancsknt.

1975. mrcius 18.

A Miniszterek Tancsa megllapodik az Eurpai Terletfejlesztsi Alap ltrehozsrl.

1975. mjus 11.

Az EK s Izrael egyttmkdsi megllapodst kt.

1975. jnius 5.

Az Egyeslt Kirlysg npszavazssal az EK-ban marads mellett dnt.

1975. jnius 12.

Grgorszg kri felvtelt az EK-ba.

1975. szeptember 16.

Az EK s Kna kztt hivatalos kapcsolatfelvtelre kerl sor.

1975. december 1. s 2.

A rmai Eurpai Tancs megllapodik az eurpai tlevl bevezetsrl s az szak-dl prbeszdben val rszvtelrl.

1976. februr 16.

A Klcsns Gazdasgi Segtsg Tancsa (KGST) tagjai s az EK kztti megllapodsra tesz javaslatot.

1976. jlius 27.

Megkezddnek a csatlakozsi trgyalsok Grgorszggal.

1976. december 20.

Roy Jenkins az Eurpai Bizottsg elnke.

1977. mrcius 28.

Portuglia kri felvtelt az EK-ba.

1977. jlius 1.

Kilenc EK-tag kztt teljesen megsznnek a vmok.

1977. jlius 28.

Spanyolorszg kri felvtelt az EK-ba.

1978. jlius 6. s 7.

A brmai Eurpai Tancs jvhagyja az Eurpai Monetris Rendszer (EMS) s az eurpai valutaegysg (ecu) ltrehozsra irnyul tervet.

1978. szeptember 5.

Az EK tagllamok trgyalst kezdenek a kzs halszati politikrl.

1978. oktber 17.

Megkezddnek a csatlakozsi trgyalsok Portuglival.

1979. februr 5.

Megkezddnek a csatlakozsi trgyalsok Spanyolorszggal.

1979. mrcius 13.

Az EMS 1979. janur 1-jig visszamenleges hatllyal letbe lp.

1979. mjus 28.

Grgorszg csatlakozshoz kapcsold jogszablyokat rnak al Athnben.

1979. jnius 7. s 10.

Az Eurpai Parlament els kzvetlen, ltalnos vlasztsa 9 tagorszgban.

1979. jlius 17. s 20.

A kzvetlenl vlasztott Parlament els lse Strasbourgban. Els elnkv Simone Veilt vlasztjk.

1979. oktber 31.

Az EK s 58 ACP llam Lomban alrja a msodik Lomi Megllapodst.

1980. mrcius 7. s 8.

A Kzssg egyttmkdsi megllapodst kt az ASEAN llamokkal.

1980. prilis 2.

A Kzssg egyttmkdsi megllapodst kt Jugoszlvival.

1980. jnius 12. s 13.

A velencei Eurpai Tancs nyilatkozatot ad ki a kzel-keleti konfliktusrl.

1980. jlius 28.

Az EK egyttmkdsi megllapodst kt Romnival.

1980. oktber 6.

A Bizottsg vlsg sjtotta gazatnak nyilvntja az aclipart s a Tancs jvhagyst kri a termelsi kvtk bevezetshez.

1981. janur 1.

Grgorszg a 10. tagllamm vlik.

1981. janur 6. s 20.

A nmet s az olasz klgyminiszter az EPC megerstst javasolja (Colombo-Genscher kezdemnyezs).

1981. janur 6.

Gaston Thorn az Eurpai Bizottsg elnke.

1981. oktber 13.

A londoni Eurpai Tancs-lsen a klgyminiszterek jvhagyjk az EPC eljrsainak javtsrl szl londoni jelentst.

1982. janur 4.

A klgyminiszterek a lengyelorszgi helyzetrl szl klnleges rtekezleten eltlik a hadillapot bevezetst.

1982. februr 19.

Pieter Dankertet vlasztjk a Parlament msodik elnkv az eurpai vlasztsok bevezetse ta.

1982. februr 23.

Grnland npszavazssal az EK-bl val kilps mellett dnt.

1982. jnius 30.

A Parlament, a Tancs s a Bizottsg kzs nyilatkozata a kltsgvetsi eljrsokat javt intzkedsekrl.

1983. janur 25.

Hatvi trgyals utn a tagllamok megllapodnak a kzs halszati politikrl.

1983. jnius 17-19.

Az Eurpai Tancsls Stuttgartban alrja az Eurpai Unirl szl nneplyes Nyilatkozatot.

1984. februr 14.

A Parlament jvhagyja az Alitero Spinelli vezette Intzmnyi gyek Bizottsga ltal kidolgozott Eurpai Unis Szerzds tervezett.

1984. jnius 14-17.

Az Eurpa Parlament msodik kzvetlen vlasztsa.

1984. jnius 25. s 26.

A fontainebleau-i Eurpai Tancsls fontos terleteken lp elre: megllapodik az intzmnyi gyekre vonatkozan a Dooge bizottsg, a "polgrok Eurpjrl" pedig az Adonnino bizottsg fellltsrl.

1984. jlius 21.

Pierre Pflimlint vlasztjk a Parlament harmadik elnkv, az eurpai vlasztsok bevezetse ta.

1984. szeptember 26.

Kna s az EK szignlja a kereskedelmi s gazdasgi egyttmkdsi megllapodst.

1984. december 8.

Az EK s 65 ACP llam alrja a harmadik Lomi Megllapodst.

1985. janur 7.

Jacques Delors az EK Bizottsg elnke.

1985. mrcius 29. s 30.

A brsszeli Eurpai Tancs-ls megllapodik az integrlt mediterrn programrl, ami eltvoltja a fennmarad akadlyokat a spanyol s a portugl csatlakozs ell.

1985. jnius 12.

Alrjk Spanyolorszg s Portuglia csatlakozsi okmnyait.

1985. jnius 14.

A Bizottsg beterjeszti az egysges piac kiteljestsrl szl Fehr Knyvet.

1985. jnius 28. s 29.

A milni Eurpai Tancs-ls tbbsgi dntst hoz a Rmai Szerzdst mdost kormnykzi konferencia sszehvsrl, az EGK Szerzds 236. cikke szerint.

1985. december 2. s 3.

A luxemburgi Eurpai Tancs-ls megllapodik az intzmnyi reformrl, a Kzssg felelssgeinek kiterjesztsrl s a klpolitikai egyttmkds jogi kereteirl. A szerzdsmdostsokat az Egysges Eurpai Okmnyban sszegzik.

1986. janur 1.

Spanyolorszg s Portuglia belp a Kzssgbe, 12-re emelve tagjainak szmt.

1986. februr 17. s 28.

A 12 tagllam kormnyai alrjk az Egysges Eurpai Okmnyt.

1987. janur 1.

Ltrejn Brsszelben az EPC titkrsg.

1987. janur 20.

Az eurpai vlasztsok bevezetse ta Sir Henry Plumbot vlasztjk a Parlament negyedik elnkv.

1987. prilis 14.

Trkorszg kri felvtelt az EK-ba.

1987. jlius 1.

Az Egysges Eurpai Okmny hatlybalpse.

1988. februr 11. s 12.

A brsszeli Eurpai Tancs-ls megllapodik a pnzgyi rendszert s a kzs mezgazdasgi politikt megreforml, valamint az EK Strukturlis Alapjt megktszerez "Delors I" csomagrl.

1988. mrcius 29.

A Bizottsg beterjeszti a Cecchini-jelentst ("Mibe kerl, ha nincs Eurpa?"),amely szmszersti az egysges piac elnyeit.

1988. szeptember 26.

Magyarorszg s az EK alrja a kereskedelmi s gazdasgi egyttmkdsi megllapodst.

1989. jnius 15-18.

Az Eurpa Parlament harmadik kzvetlen vlasztsa.

1989. jnius 26. s 27.

A madridi Eurpai Tancs-ls megllapodik a Delors bizottsgi elnk felgyelete alatt a kzponti bankok vezeti ltal kidolgozott, az EMU hrom szakaszos ltrehozsrl szl "Delors-terv"-nek megfelelen a kormnykzi konferencia sszehvsrl.

1989. jnius 29.

Spanyolorszg belp az EMS-be.

1989. jlius 17.

Ausztria kri felvtelt az EK-ba.

1989. jlius 26.

Az eurpai vlasztsok bevezetse ta tdik parlamenti elnkk Enrico Barn Crespt vlasztjk.

1989. szeptember 19.

Lengyelorszg s az EK alrja a kereskedelmi is gazdasgi egyttmkdsi megllapodst.

1989. december 15.

Az EK s 68 ACP llam alrja a negyedik Lomi Megllapodst.

1989. december 19.

Az EK s EFTA orszgai kztt trgyalsok kezddnek az egyttmkds megerstsrl s az Eurpai Gazdasgi Trsg (EEA) megalaktsrl.


 

Az Eurpai Uni jelkpei



Az Eurpai Uni is rendelkezik az nll llamisg jelkpeivel. Van zszlja, himnusza s van hivatalos

Eurpai zszl - A 12 aranycsillagos kk szn lobog haznkban is jl ismert. A kk alapszn a nemzetkzi egyttmkdst jelkpezi (az ENSZ zszlja is kk,az ENSZ bkefenntart katoni a "kksisakosok"). A kralakban elhelyezett csillagok az eurpai egyeslsi cl teljessgre utalnak.

Eurpai himnusz - Ludwig van Beethoven IX. szimfnijnak krusttelt, az rmdt vlasztottk az Eurpai Uni hivatalos himnusznak.

Eur, az egysges valuta - 1999. janur 1-jn az eur lett az egysges eurpai valuta. Az eur bankjegyek s rmk 2002. janur 1-jtl kerlnek forgalomba. Az eur logt a grg epszilon (ez a kultra az eurpai civilizci kzs blcsje) s az Eurpa sz els betje nyomn alkottk meg. A kt prhuzamos vonal az eur stabilitst jelkpezi.

Eurpai nnepnap - Az Eurpai Uni hivatalos nnepe mjus 9-e, az .n. "Schuman Nap". Ezen a napon hirdette ki a francia klgyminiszter a mai Eurpai Uni elfutrnak tekinthet Eurpai Szn- s Aclkzssg megalaktsnak, s a nmet-francia egyttmkds megkezdsnek tervt.

 

Mi a Phare?



A Phare Program olyan pnzgyi eszkz, amelyet az talakulban lv kzp-eurpai orszgok szmra dolgoztak ki. A program 1989-ben jtt ltre, Lengyelorszgban s Magyarorszgon indult, azonban gyorsan bvlt mind a rsztvev orszgokat, mind a kltsgvetst illeten. 1996. vgn a program keretben lekttt vissza nem trtend segly teljes sszeg 6,6369 millird ECU-t tett ki.

A Phare figyelemre mlt rugalmassgot mutatott a partner orszgok szksgleteire val reaglsban. Jllehet a kzp-eurpai orszgok kzs rksge a fl vszzados politikai s gazdasgi kzpontosts, az talakuls kiindul pontja orszgonknt eltrseket mutatott, amit klnbz jelleg s temezs reformignyek jellemeztek. A szksgletekhez igazod s a politikai dntst ignyl Phare alkalmazkodott az egyes orszgokra jellemz reformok vltoz temhez s slypontjaihoz, igazodott azok vltoz gazdasgi s szocilis ignyeihez az talakuls folyamatban.

Kezdetben az intzmnyi reform kritikai segtst s tmogatst hangslyozta, ksbb, az talakuls elrehaladtval azonban a piacgazdasg megteremtsnek jogi s szablyozi intzkedseit helyezte eltrbe, illetve a fejlds s a befektetsek elmozdtst szorgalmazta. Egyetlen ms, akr multilaterlis, akr ktoldal, hivatal sem reaglt olyan hatkonyan, mint a Phare a rendkvl szles skln mozg, segly formjban biztostott technikai segtsgnek ksznheten.

Az 1994. decemberi esseni Eurpai Tancs ls fordulpontot jelentett a Phare szmra, hiszen megerstette a kzp-eurpai llamok tagsgnak perspektvjt s elfogadta a csatlakozs elksztsnek stratgijt, s ehhez a Phare-t hatrozta meg legfontosabb pnzgyi eszkzknt. Ebben az rtelemben Essen megnvelte a Phare befektetsi spektrumt azltal, hogy a 1993. jniusban a Koppenhgai Tancs ltal ltrehozott fontosabb infrastruktra projektek trsfinanszrozsnak maximlis mrtkt 15 %-rl 25 %-ra emelte. Ezen tlmenen Essen tbb ves keretet biztostott a Phare szmra, amely a tbb vet tfog, a kzp-eurpai orszgokkal megllapodott indikatv programokhoz vezetett, amelyek meghatrozzk a Phare tmogats prioritsait az 1999-ig szl indikatv kltsgvetsi csomagtervekkel.

1997. mrciusban a Bizottsg j irnyvonalakat dolgozott ki a Phare Program szmra, amely tovbb ptette az esseni csatlakozs eltti stratgit azltal, hogy a Phare-t elsdlegesen a csatlakozst tmogat seglyre sszpontostja, nevezetesen az intzmnyek ltrehozsra s a "vvmnyokba" trtn befektetsre.

Magyarorszg s az Eurpai Uni kapcsolatainak kronolgija (1988-2000.)


1988. augusztus 8.

Diplomciai kapcsolatok felvtele az Eurpai Kzssgek s Magyarorszg kztt.

1988. szeptember 26.

Brsszelben alrjk az EGK s Magyarorszg kztti, a kereskedelemrl, valamint a gazdasgi s kereskedelmi egyttmkdsrl szl megllapodst.

1990. jnius 8.

Brsszelben alrjk az Eurpai Kzssgek Bizottsga budapesti kpviseletnek megnyitsrl, a diplomciai kivltsgok s mentessgek klcsns megadsrl szl megllapodst.

1991. december l6.

Brsszelben alrjk az EK s tagllamai s Magyarorszg, illetve Lengyelorszg s Csehszlovkia kztti Eurpa-Megllapodst trsuls ltestsrl.

1992. mrcius 1.

Hatlyba lp az Ideiglenes Megllapods, mely az Eurpa-Megllapods kereskedelmet rint rszeit helyezi hatlyba 1992. december 31-ig.

1992. jnius 22-23.

Brsszelben megtartja elso lst az Ideiglenes Megllapods hatlya alatt a kereskedelmi krdsekkel foglalkoz EK-Magyar Vegyes Bizottsg.

1991. szeptember 16.

Az Eurpai Parlament ratifiklja az EK-magyar s az EK-lengyel Eurpa-Megllapodst (trsulsi szerzdst), s azok parlamenti ratifiklst ajnlja az EK tagorszgainak.

1992. szeptember 24.

Megalakul a Magyar Orszggyls Eurpai Kzssgi gyek Bizottsga.

1992. oktber 28.

Londonban sor kerl az EK Elnksge, az EK Bizottsga s a Visegrdi Orszgok els cscstallkozjra, melyen magyar rszrl Antall Jzsef miniszterelnk vesz rszt.

1993. jnius 21-22.

Az Eurpai Tancs koppenhgai lsn gy hatroz, hogy azok a kzp- s kelet-eurpai trsult orszgok, melyek ezt kvnjk, az Eurpai Uni tagjai lehetnek. A trsult orszgoknak az Eurpa Megllapodsok bilaterlis struktrival prhuzamosan megero

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.