\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
EU-ismeretek
EU-ismeretek : II rsz

II rsz

  2004.04.23. 15:38


II. S z e m i n r i u m - Az Eurpai Uni kvlrl

Az Eurpai Unit ltrehoz szerzdsek


Az Amszterdami Szerzds

Az Amszterdami Szerzdst, amely mdostja az Eurpai Unirl szl szerzdst, az Eurpai Kzssgeket ltrehoz szerzdseket s bizonyos kapcsold okmnyokat, az llam- s kormnyfk 1997. jnius 16-17-i, amszterdami lse hagyta jv, s a tagllamok meghatalmazott kpviseli 1997. oktber 2-n rtk al, szintn Amszterdamban. (A szerzds 1999. mjus 1-n lpett letbe.)

Elzmnyek

Az Amszterdami Szerzds az 1996. jnius 21-22-n, Firenzben tartott cscsrtekezlettel megnyitott s az 1997 jniusban, Amszterdamban befejezett kormnykzi konferencia eredmnyeit foglalja magban. Mind a konferencia sszehvsnak, mind az jabb szerzds ltrehozsnak az oka az volt, hogy a Maastrichti Szerzds nem tudott minden tovbbfejlesztsre elirnyzott krdsben eljutni a valamennyi tagllam rszrl kvnatosnak tartott megoldshoz. Ezrt mr e szerzds "N" cikke elirnyozta egy kormnykzi konferencia sszehvst 1996-ra, az "A" s "B" cikkekben megjellt unis feladatok s clok megvalstst jobban elsegt, a Maastrichti Szerzdst az integrci mlytsnek irnyban tovbbfejleszt intzkedsek kidolgozsra.

A kormnykzi konferencin egyik slyponti feladatknt a Maastrichti Szerzds ltal bevezetett politikk s egyttmkdsi formk fellvizsglatval foglalkoztak. Ezen bell a konferencia kiemelt figyelmet fordtott:
- az Uni klpolitikai mozgsternek szlestsre s kpessgnek erstsre,
- a bels biztonsg erstsre a bel- s igazsggy tern teend jabb intzkedsekkel,
- a demokratikus legitimci nvelsre,
- a transzparencia, a polgrkzelisg tovbbfejlesztsre,
- a rugalmas integrcis lpsek lehetsgnek megteremtsre, a kzssgi "acquis" szerepnek egyidej fenntartsa mellett.

A keleti kibvls lehetsgeinek mind kedvezbb megtlse emellett eltrbe lltotta az Uni intzmnyeinek mkdkpessgvel kapcsolatos krdseket; az intzmnyek tovbbfejlesztsnek mdjait, eszkzeit, hiszen nyilvnval, hogy egy nagyobb ltszm Eurpai Uni csak az intzmnyrendszer megjtsval maradhat mkdkpes.

A kormnykzi konferencit komoly elkszletek elztk meg. Az Uni legfontosabb szervei: a Bizottsg, a Tancs s az Eurpai Parlament is kln-kln stratgiai jelleg anyagokat ksztettek a tagllamok kpviselibl ll, szk kr n. reflection group ("gondolkod csoport") rszre. E csoport a munkjt - az Eurpai Tancs madridi rtekezletnek megbzsa alapjn - 1995. jnius 2-n Messinban kezdte meg, s a kormnykzi konferencit megnyit firenzei cscstallkoz anyagainak az elterjesztsvel fejezte be.
A kormnykzi konferencia kzel egyves idtartama alatt kt rendkvli cscsot is tartottak, s mind az r, mind a holland elnksg igen intenzv tevkenysget fejtett ki a konferencia kezdetben lassan kibontakoz munkjnak eredmnyess ttelrt.

A szerzds tartalma

Az 1997. oktber 2-n alrt szerzds hrom rszbl (15 cikkbl), valamint jegyzknyvekbl s nyilatkozatokbl ll.
Az els rsz tartalmazza az alapszerzdsek kiegsztseit s mdostsait, t cikkben s tbb mint szz bekezdsben.

A msodik rsz az Eurpai Kzssgeket ltrehoz szerzdsek szvegnek egyszerstsrl s egysges rendbe val foglalsrl rendelkezik hat cikkben, az emltett szerzdsek tbb mint szz cikkt s szmos jegyzknyvt, valamint mellkleteit rinten. A harmadik rsz a zr rendelkezseket tartalmazza, valamint rendelkezik az Eurpai Unirl szl szerzds cikkeinek tszmozsrl s egysges szerkezetbe foglalsrl.

Mindezek eredmnyekppen az Amszterdami Szerzds hatlybalpst kveten mind az Eurpai Gazdasgi Kzssg ltrehozsrl, mind az Eurpai Unirl szl szerzdsek megjulnak, nemcsak tartalmilag, hanem szerkezetileg s a cikkek szmozst illeten is.
Az Amszterdami Szerzdshez 13 jegyzknyv tartozik. Kztk olyanok, amelyek pl. rendelkeznek a "schengeni acquis"-nak (Schengeni Egyezmny) az Eurpai Uni kereteibe val integrlsrl, az eurpai intzmnyekrl, figyelemmel az EU kibvlsre, a menedkjogrl, a szubszidiarits s az arnyossg elveinek alkalmazsrl. A szerzdshez kapcsoldik tovbb 51 olyan nyilatkozat, amelyet a konferencia elfogadott, s 11 olyan nyilatkozat, amelyet tudomsul vett.

Az Amszterdami Szerzds az albbi tmakrkben fejlesztette tovbb az Eurpai Kzssg elsdleges jogt:

a) az alapvet jogok tern, valamint a szabadsg, a biztonsg s a jog rvnyeslsnek elsegtsre a tagllamok alkotta trsgben (az egysges bels piac, a gazdasgi s monetris uni politikai dimenzikban val tovbbfejlesztseknt),

b) a polgr s az Uni kapcsolata, a polgrkzelisg erstse tern,

c) a kzs kl- s biztonsgpolitika tern az Uni cselekvkpessgnek nvelse rdekben,

d) az Uni intzmnyei s eljrsai tern,

e) megteremti a kereteket szorosabb integrcis lpsek bevezetsre a tagllamok egy-egy csoportjnak ebben val rdekeltsge esetn. (Ez az n. flexibilitsi, azaz rugalmassgi elv alkalmazsa.)

Rszletesebben:

a) Az Amszterdami Szerzds jlag megersti azokat az alapelveket, amelyeken az Eurpai Uni nyugszik (szabadsg, demokrcia, emberi jogok s jogllamisg). Ezek betartst a tagsg elfelttelv teszi (1. cikk 15. pont), tovbb felhatalmazst ad arra, hogy ha ezeket az elveket egy tagllam komolyan s tartsan megsrti, a Tancs minstett tbbsggel, az Eurpai Parlament meghallgatst kveten hatrozzon az rintett tagllam szavazati jognak s egyb jogainak a felfggesztsrl, az rintett tagllam ktelezettsgeinek a vltozatlanul hagysa mellett.

Ami "a szabadsg, biztonsg s jog trsgnek" a fokozatos kiptst illeti, itt rszben a Schengeni Egyezmny tartalmnak az EU-szerzdsbe val beptsrl, rszben a Maastrichti Szerzds 3. pillrt rint rendelkezseknek az 1. pillrhez val tcsoportostsrl van sz. Ezek a rendelkezsek olyan terleteken hoznak ltre kzssgi politikt, mint a vzumpolitika, a menekltgy s menedkjog, az EU kls hatrainak ellenrzse, a bevndorls, egyttmkds a polgri jogi krdsekben. Ezeken a terleteken a szerzds hatlybalpst kvet els t vben a Tancs - a Bizottsg javaslatra s az Eurpai Parlament meghallgatsval - egyhangan dnt. Az t v elteltt kveten viszont egyhanglag hatrozatot hozhat arrl, hogy a kzs dntshozatali (kodeczis) eljrsra tr t.
Nagy-Britannia s rorszg derogcival rendelkezik (azaz kvl marad) a fenti rendelkezseket illeten, de brmikor dnthet gy, hogy csatlakozik valamely hatrozathoz. E kt tagllam nem tagja a Schengeni Egyezmnynek. Dnia esetben eltr a helyzet: 1996-ban alrta a Schengeni Egyezmnyhez val csatlakozsrl szl jegyzknyvet, s csak azoknak az intzkedseknek a tekintetben lvez derogcit, amelyeket az Amszterdami Szerzds cikkei alapjn hoznak.

A harmadik pillr, a bel- s igazsggyi egyttmkds fennmarad rszeit "A rendrsgrl s a bngyekben val igazsggyi egyttmkdsrl szl rendelkezsek" cm fejezet tartalmazza (1. cikk 11. pont). Ezek clja: harc a terrorizmus, a kbtszer-kereskedelem, a csals s ms bncselekmnyek ellen, ill. ezek megelzse, a rendrsg, a vmszervek s az igazsggyi szervek, valamint az Europol rvn.

b) Az Uni polgrait rint vltoztatsok s jtsok kzl a kt legjelentsebb az, hogy az Amszterdami Szerzds szvege tartalmaz egy j, nll foglalkoztatsi fejezetet (2. cikk 19. pontja szerint), msrszrl elfogadja s a szerzds szvegben rgzti az Eurpai Szocilis Chartban s a Munksok Alapvet Szocilis Jogainak Kzssgi Chartjban lefektetett clokat, elirnyozza a megvalstsukat szolgl intzkedseket (2. cikk 22. pont). Az 1998 prilisban megalakult brit munksprti kormny ugyanis bejelentette kszsgt a szocilpolitikai egyttmkdsben val rszvtelre.

A foglalkoztatsi fejezet elirnyozza egy foglalkoztatsi bizottsg ltrehozst, amelynek az a feladata, hogy a tagllamok kztti informcicsere s egyttmkds, valamint sszehasonlt elemzsek s "ksrleti projektumok" tjn elsegtse a foglalkoztats magas szintjnek elrst. Br ezek a lpsek mg nem jrnak harmonizcis ktelezettsgekkel vagy ptllagos kltsgvetsi kiadsokkal, ezen a terleten is megtrtntek a kezdeti integrcis lpsek. Jl mutatja e krdsnek az Unin belli politikai jelentsgt, hogy az Eurpai Tancs mr 1997 novemberben (vagyis a szerzds hatlyba lpte eltt) egy rendkvli, csak a foglalkoztatsnak szentelt rtekezletn rszletes akciprogramot fogadott el e feladatok megoldsra.

A szocilpolitika terletn a f clok: az let- s munkafelttelek javtsa (trsadalombiztosts s szocilis vdelem, a dolgozk egszsgnek s biztonsgnak vdelme a munkahelyi krnyezetben), valamint a foglalkoztatottsg nvelst elsegt klnfle felttelek ltrehozsa-javtsa (klns tekintettel a munkaerpiacrl kirekesztett szemlyek integrlsra, a nk s frfiak eslyegyenlsgnek biztostsra a munkaerpiacon, harmadik orszgok llampolgrainak foglalkoztatsra). A Kzssg akcija ktfle: egyrszt szablyoz, msrszt elmozdtja a tagllamok egyttmkdst, koordinlja tevkenysgket. A szablyozs irnyelvek megllaptsval, minimlis felttelek elrsval trtnik - trgykrtl fggen tbbsgi dntshozatallal vagy egyhangsggal.

A polgrkzelisget javt vltoztatsok krbe sorolhat az a rendelkezs is, hogy az eurpai llampolgrokat kzvetlenl rint egyes politikkat illeten (krnyezetvdelem, egszsggyi politika, fogyasztvdelmi-fogyaszti politika, csals elleni kzdelem) a hatrozatokat a jvben minstett tbbsgi szavazssal s az EP-vel kzs dntshozatali eljrssal hozzk (2. cikk 26-34. pont).

Ebbe a tmakrbe sorolhatk a transzparencia javtsra s a szubszidiarits alkalmazsnak elsegtsre tett lpsek is. Az elbbit szolglja az a rendelkezs, amely viszonylag szles krben hozzfrhetv teszi a kzssgi dokumentumokat (2. cikk 45. pont). A szubszidiaritsrl pedig kln - csak e krdssel foglalkoz - jegyzknyvet csatoltak az Amszterdami Szerzdshez.

c) Az Amszterdami Szerzds (1. cikk 10. pont) kimondja, hogy az Uninak kzs kl- s biztonsgpolitikt kell kialaktania s megvalstania, a kl- s biztonsgpolitika valamennyi terlett rinten, a szerzdsben rgztett clokkal.

A clok megvalstshoz meg kell hatrozni a kzs kl- s biztonsgpolitika elveit s ltalnos irnyelveit, dnteni kell a kzs stratgikrl (ez j elem), kzs akcikat kell jvhagyni, kzs llsfoglalsokat kell elfogadni, s meg kell ersteni a tagllamok kztti rendszeres egyttmkdst a politika vgrehajtsban. A kzs kl- s biztonsgpolitika elveinek, ltalnos irnyelveinek s kzs stratgiinak meghatrozsa az Eurpai Tancs szintjn, egyhangsggal trtnik. A tagllamok kormnykzi alapon foly egyttmkdse teht lnyegben nem vltozott meg, mindazonltal tbb olyan mdostst fogadtak el, amelyek ttekinthetbb s hatkonyabb tehetik a msodik pillr mkdst.

Br a msodik pillrt illeten tovbbra is uralkod marad az egyhangsgon alapul dntshozatal, a konstruktv tartzkods intzmnynek bevezetse lehetv teszi ennek megkerlst. A kzs akcikat, kzs pozcikat s az azok vgrehajtsra szolgl lpseket minstett tbbsggel lehet meghozni, ami jelents elrelpsnek tnik. Ezt azonban ellenslyozza az, hogy brmelyik llam lnyeges nemzeti politikai megfontolsokra hivatkozva megakadlyozhatja ezt, s ekkor az gyet az Eurpai Tancs el kell terjeszteni, ahol a dntshozatal egyhangsggal trtnik.

A kzs kl- s biztonsgpolitikt a jvben a kzssgi kltsgvetsbl finanszrozzk. (A finanszrozand ttelek: vlasztsi megfigyelk, EU-klnmegbzottak, konfliktusmegelzs, bke- s biztonsgteremt intzkedsek, pnzgyi tmogats leszerelsi intzkedsekhez, hozzjruls nemzetkzi konferencikhoz stb.) Az ezt szablyoz intzmnykzi egyezmnyt elfogadtk.

Megvltozik az EU kls kpviselete. Az eddigi n. trojka helybe (az elz, a mkd s a soron kvetkez elnksg klgyminisztere) a jvben a mkd elnksg klgyminisztere, a Bizottsg kpviselje s a Tancs ftitkra, mint a kzs kl- s biztonsgpolitika f kpviselje (High Representative) lp, s ezzel egyrtelmbb vlik az EU klpolitikjnak arculata s folyamatossga. E kpviselk munkjt egy stratgiai tervez s figyelemfelhv (early warning) egysg fogja tmogatni. Az egysg a tagllamok, a Bizottsg, a Ftitkrsg s a Nyugat-eurpai Uni (WEU) szakrtibl ll majd, s a Tancs ftitkrnak alrendelve dolgozik.

Ersdik az EU s a WEU kztti kapcsolat, de az utbbit nem integrljk az Eurpai Uniba. Az EU ignybe veheti majd a WEU operatv kapacitsait, a szerzdsben jonnan rgztett n. petersbergi feladatok megoldsra (humanitrius feladatok, mentegysgek, bkefenntart feladatok, mint vlsgmegold harci bevetsek, belertve a bketeremt intzkedseket).
Ezzel ltrejtt egy tfog cselekvsi eszkzrendszer, amelynek segtsgvel az EU a korbbinl hatrozottabb szerepet vllalhat a nemzetkzi rendszerben.

d) Az intzmnyrendszer tovbbfejlesztse tern csupn kisebb lpsek trtntek, de a legjelentsebb problmkat nem sikerlt megoldani. A vltozsok kzl kiemelend, hogy megerstettk a Bizottsg elnknek a szerept (rszt vesz a biztosok kivlasztsban, hatskrt kap az Uni politikai irnyvonalnak kidolgozsban, s nvekszik mozgstere a Bizottsgon bell a feladatok sztosztsban). Ersdik a demokratikus legitimcija azltal, hogy noha erre a posztra a Tancs tesz szemlyi javaslatot, jvhagysa az Eurpai Parlamenten keresztl trtnik (3. cikk 1. s 2. pont).

A bizottsgi tagok szmt 20 fben korltoztk. Az els bvtsi kr sorn a nagy tagllamok lemondanak a kt bizottsgi helyk egyikrl, de csak akkor, ha elzleg sikerl megllapodni a szavazatok slyozsnak jraszablyozsban. Legalbb egy vvel azeltt, hogy az EU tagjainak szma meghaladja a 20-at, ssze kell hvni a tagllamok kormnykpviselinek a konferencijt, hogy ttekintsk a szerzdseknek az intzmnyek sszettelrl s mkdsrl szl rendelkezseit (Jegyzknyv az intzmnyekrl, kitekintssel az Eurpai Uni bvtsre). A jegyzknyvben rgztett megolds nem kielgt s vitatott voltra utal, hogy a trgyalsok legutols "pillanataiban" ltrejtt errl a krdsrl egy - a fentiekkel nem teljesen sszhangban lv - kln belga-francia-olasz nyilatkozat, amelyet vgl a szerzds szvegnek szerkeszti a konferencia ltal csupn tudomsul vett s nem elfogadott nyilatkozatok keretben csatoltak a szerzds szveghez.

Ez a nyilatkozat megllaptja, hogy a kormnykzi konferencia alapjn az Amszterdami Szerzds nem teljesti azokat a kvetelmnyeket, amelyeket az Eurpai Tancs madridi rtekezlete az intzmnyek mkdsnek lnyegi tovbbfejlesztse szempontjbl szksgesnek minstett, s ennek a megoldst az emltett orszgok elengedhetetlen felttelnek tartjk az els csatlakozsi trgyalsok lezrshoz. Ezek az orszgok fontosnak tartjk a minstett tbbsgi szavazson alapul dntshozatal lnyeges kiterjesztst is.

Az Eurpai Parlament tagjainak a szmt 700-ban maximltk (3. cikk 3. pont).
Az EP jogai a korbbiakban emltett kt terleten kvl (az Eurpai Bizottsg elnknek jvhagysa, valamint annak megllaptsa, hogy valamely tagllam tartsan megsrtette az alapvet jogokat) elssorban azzal szlesedtek, hogy a kzs dntshozatali eljrs alkalmazst 23 terletre nveltk. Ebbl 16 terlet esetben a tancsi dntshozatali eljrs is vltozott: tkerltek a minstett tbbsgi szavazssal trtn dntshozatali eljrs krbe. Az n. egyttmkdsi eljrs al tartoz terletek a kzs dntshozatal (kodeczi) krbe kerltek.

A tbbi kzssgi intzmny, mint az Eurpai Brsg, a Gazdasgi s Szocilis Bizottsg s a Rgik Bizottsga hatskrt is bizonyos tekintetben bvtettk.

e) A szerzds kln fejezett kpezi - s a korbbiakhoz kpest j integrcis elemet jelent - "A szorosabb egyttmkdsrl szl rendelkezsek" cm, ms nven "flexibilitsi" fejezet, amely azt kvnja elsegteni, hogy egy-egy krdsben, egy-egy terleten az integrci elrehaladsban rdekelt orszgok lpseit az integrcira alkalmatlan (vagy abban az idszakban alkalmatlan), azt nem kvn tagllamok ne blokkolhassk. Ezrt ltrehoztak egy ltalnos klauzult, amely meghatrozza a szkebb egyttmkds alapvet feltteleit, s kt kln zradkot, amelyek az els s a harmadik pillr tekintetben ptllagos elfeltteleket rgztenek ilyen szkebb egyttmkds ltrehozshoz. A msodik pillr, azaz a kzs kl- s biztonsgpolitika tern nem hoztak ltre kln zradkot.

A WEU keretben a konstruktv tartzkods s az intenzvebb egyttmkds lehetsgein keresztl szintn megvannak a rugalmassgi lehetsgek.
Egyb terleteken tbbsgi hatrozattal hoznak dntst a szorosabb egyttmkds megkezdsrl. Minden tagllam rendelkezik azonban egyfajta vtjoggal, ha nemzeti rdekei ellenttesek a tervezett intzkedssel.

Forrs: Hargita rpdn: Az Amszterdami Szerzds. In: Eurpa Kislexikon, BKE Vezetkpz Intzet, Budapest, 1999.

A Maastrichti Szerzds s az 1996-97. vi kormnykzi konferencia

Az Eurpai Unirl szl szerzdst kt kormnykzi konferencia ksztette el: az egyik a gazdasgi s monetris uni (GMU) ltrehozsval foglalkozott, a msik a politika uni kialaktsnak mikntjt jrta krl. Az elbbit az n. Delors-jelents alapjn, a msodikat Kohl s Mitterrand 1990 prilisban tett kzs kezdemnyezsre hvtk ssze. Mindkt konferencirl az Eurpai Tancs 1990. jniusi dublini rtekezletn dntttek, s 1990. december 14-15-n nyitottk meg ket Rmban. A kormnykzi konferencik egy-egy vet tartottak, egymssal prhuzamosan folytak, azzal a cllal, hogy a 12 tagllambl ll Kzssg fokozatosan univ, azaz a tagllamok tfogan integrlt s cselekvkpes szvetsgv vljon.

A szerzdst 1992. februr 7-n rtk al, s 1993. november 1-jn lpett hatlyba. Az alrst kvet tagllami ratifikci tbb orszgban referendumot ignyelt. Az r referendum nagy, a francia kisebb tbbsggel fogadta el. A dn referendumon a szerzds elszr megbukott, majd msodszor - kzbens kompromisszumos megoldsok keresse alapjn s az ennek szentelt edinburgh-i cscstallkoz eredmnyeinek figyelembevtelvel - nyert elfogadst. Nmetorszgban alkotmnymdosts volt szksges a szerzds elfogadshoz.

Elzmnyek

Az Eurpai Uni mint cl tbbszr szerepelt kzssgi llam- s kormnyfi megnyilatkozsokban, dokumentumokban. 1971 elejn hozz is kezdtek - a Werner-terv alapjn - a gazdasgi s monetris uni ltrehozshoz. A terv - a Bretton Woods-i pnzgyi rendszer sszeomlsa, az 1973-74. vi olajvlsg, valamint a nmet s francia rdekek s felfogsok kztti koncepcionlis ellenttek miatt - megbukott. A gondolat ismt megjelent az Eurpai Unirl szl 1983. jnius 19-i "nneplyes nyilatkozatban", az Eurpai Parlamentnek az Eurpai Uni ltrehozsrl szl, 1984. februr 14-i szerzdstervezetben, majd az egysges bels piac ltrehozsnak befejezst az Eurpai Kzssg el feladatknt llt, 1987. jlius 1-jn hatlybalpett Egysges Eurpai Okmnyban.

Az Eurpai Tancs az 1988. vi hannoveri lsn bizottsgot hozott ltre a gazdasgi s monetris uni lehetsges menetrendjnek megvizsglsra. Az Eurpai Tancs 1989 jniusban Madridban a jelentst stratgiaknt fogadta el. A krds megvitatsra 1990 decemberben Rmban sszehvott kormnykzi konferencia, amelynek tevkenysgre nagymrtkben hatottak az Eurpban ekzben vgbemen nemzetkzi politikai esemnyek (nmet jraegyests, a Kzp- s Kelet-Eurpban trtn alapvet fordulatok, ezeknek az orszgoknak a nvekv rdekldse az EK-beli tagsg irnt, az EK ebbl ered azon flelmei, hogy ez az integrci mlylsnek rovsra trtnik), eltrbe helyezte az integrci mlytst, a gazdasgi s monetris uni irnyban trtn egyidej elrelpssel val sszektst. Az ezen az alapon elindtott trgyalssorozat vezetett el - kompromisszumos megoldsknt - az Eurpai Unirl szl szerzds 1991. decemberi alrshoz, ill. - tovbbi kompromisszumok elfogadsval - a szerzds 1993. november 1-jei hatlybalpshez.

A szerzds tartalma

A szerzds hrom pillrre lltotta az Eurpai Unit, az albbiak szerint:

a) A korbbi EGK-t ltrehoz szerzdsre, amely kibvlt a gazdasgi s monetris uni ltrehozsval, tovbbi kzssgi politikkkal vagy mr meglvk megerstsvel (szocilpolitika, szakkpzs, ifjsgi politika, kultra, egszsggy, fogyasztvdelem, transz-eurpai hlzatok, iparpolitika, gazdasgi s szocilis kohzi, kutats s technolgiafejleszts, krnyezetvdelem ), ill. ezekben val integrcis lpsekkel, valamint egy j integrcis elemmel, az n. unis llampolgrsg intzmnyvel. (Mdostsra kerlt az Eurpai Kzssget alkot msik kt kzssg, a Szn- s Aclkzssg, valamint az Atomenergia Kzssg alapt szerzdse is, de e mdostsok alapveten a szerzdsek intzmnyi, dntshozatali elveinek az egysgestsre irnyulnak.)

b) Az EU kzs kl- s biztonsgpolitikjra, amely a szerzdsben megjellt clokat szolgl kzssgi akcikra irnyul.

c) A bel- s igazsggy terletn folytatand egyttmkdsre, egy sor konkrtan megjellt, kzs rdek gyben s tmakrben (tbbek kztt: a menekltgyi s bevndorlsi politikban, a kbtszerek s a terrorizmus elleni harcban val rendrsgi egyttmkdsben).

A szerzdst szvegszeren ttekintve - a szveg szerinti sorrendben - a kvetkez rdekldsre szmot tart elemek emelendk ki:

A preambulum megjelli a clokat, melyek:
- az eurpai integrci j fokra emelse,
- az integrcis szervek munkjban a hatkonysg s a demokrcia erstse, azzal a cllal, hogy a rjuk bzott feladatokat egysges szervezeti keretben jobban meg tudjk oldani,
- a nemzetgazdasgok erstse s konvergencijnak elrse, az egysges stabil valutt is magban foglal gazdasgi s monetris uni ltrehozsa,
- a bels piac megvalstsa, valamint a kohzi s a krnyezetvdelem erstsnek keretben a tagllamok gazdasgi s szocilis elrehaladsnak elsegtse (s olyan politikk kvetse, amelyek biztostjk, hogy a gazdasgi integrci sorn elrt eredmnyekkel prhuzamosan egyb terleteken is elrehalads kvetkezzk be),
- az unis llampolgrsg ltrehozsa,
- kzs kl- s biztonsgpolitika ltrehozsa (ehhez hosszabb tvon kzs vdelmi politika tartozik, amely ksbb kzs vdelemhez is vezethet),
- az llampolgrok szabad mozgsa, biztonsguk egyidej garantlsval.

I. cm: Kzs rendelkezsek

A kzs rendelkezsek kiterjednek a jvend Uni stratgijra, egysges intzmnyi kereteire, a kzssgi tevkenysg, a dntshozatal koherencijra, az Eurpai Tancsnak mint politikai irnyt szervnek a helyre s feladataira. A cl a dntshozatal demokratikus elemeinek erstse. E rendelkezsek kifejezetten hangslyozzk a tagllamok nemzeti identitsnak tiszteletben tartst, az EU-nak az emberi jogok s alapszabadsgok irnti elktelezettsgt, a szubszidiarits elvnek a kzssgi dntshozatalban trtn alkalmazst.

II. cm: Rendelkezsek az EGK-t ltrehoz szerzds mdostsrl


E rsz behatan foglalkozik a gazdasgi s monetris uni msodik s harmadik szakasznak jellemzivel s feltteleivel. Ez a tmakr az unis egyezmny taln legkidolgozottabb s a - jegyzknyveket s nyilatkozatokat is figyelembe vve - legterjedelmesebb rsze. Ennek legfbb elemei:
A GMU msodik szakasza 1994. janur 1-jn lpett hatlyba.

Ltrejtt az Eurpai Monetris Intzet, amelynek feladata volt, hogy javaslatot dolgozzon ki az Eurpai Kzponti Bankok Rendszernek a GMU harmadik szakaszban val mkdsre, s terjessze ezt el hatrozathozatalra az Eurpai Kzponti Bank fellltsakor. (A szerzds rgzti, hogy az Eurpai Kzponti Bank politikailag - kormnyoktl s trsadalmi szervezetektl - fggetlen, hattag igazgatsgt nyolc vre vlasztjk.) A szerzds elirnyozta, hogy a nemzeti kzponti bankok 1997. janur 1-jig a kormnyoktl fggetlenn vlnak. A valutk rfolyamt visszafordthatatlanul az ECU-kosr szerint hatrozzk meg.

A GMU harmadik szakaszra val ttrs feltteleit a szerzds 109/j. cikke jelli meg, s 5. s 6. jegyzknyve konkretizlja, pontos konvergenciakritriumokat hatrozva meg:
- A kltsgvetsi hiny nem haladhatja meg a GDP 3%-t, az llamadssg pedig a GDP 60%-t.
- rstabilitsnak kell rvnyeslnie olyan mdon, hogy a vizsglatot megelz vben az adott orszg inflcis rtja legfeljebb 1,5 szzalkponttal haladhatja meg annak - vagy annak a legfeljebb hrom - orszgnak az inflcis rtjt, amely vagy amelyek az rstabilits tekintetben a legjobbak (fogyaszti rindexek alapjn mrve az inflcit).
- Az adott orszgban az rfolyam-ingadozs az Eurpai Monetris Rendszer (EMS) ltal elrt svok kztt maradjon a vizsglatot megelz legalbb kt vben, bilaterlis rfolyamt pedig nem rtkelhetik le az emltett idszakban.
- A hossz lejrat hitelek tlagos kamatlba nem haladhatja meg 2 szzalkpontnl tbbel a vizsglatot megelz egy vben annak - vagy annak a legfeljebb hrom - tagllamnak a mutatjt, amelyek az rstabilitsban a legjobb eredmnyt rtk el.

A szerzds rszletesen elrta a felkszls teendit a Kzssg intzmnyei s a tagllamok rszre egyarnt. A Tancsnak ellenriznie kell a kritriumok teljestst. A felkszlshez az orszgok konvergenciaterveket terjesztenek a Tancs el. A szerzds lehetsget ad a szankcionlsra, ha a tagorszgok nem teljestik az elfogadott elirnyzatot a kltsgvetsi hiny cskkentsre. A szerzds elirnyozta, hogy ha 1997 vgig nem dntenek a harmadik szakaszra val ttrs idpontjrl, akkor ez 1999. janur 1-jn megkezddik, s az Eurpai Tancsnak megfelel sszettel tancsnak kell 1998. jlius 1- jig dntenie arrl, hogy mely tagllamok vesznek ebben rszt. A kimarad tagllamokra kivteles szablyozs rvnyesl. Legalbb ktvente, de egy derogcival (kivteles szablyozssal) rendelkez tagllam krsre a Tancs ennl gyakrabban is fellvizsglja a kritriumok teljeslst, s - pozitv dnts esetn - a tagllam csatlakozik a GMU harmadik szakaszhoz, tvve az addigi acquis communautaire-t.

Az Eurpai Gazdasgi Kzssg, amelynek elnevezst az Eurpai Unirl szl szerzds Eurpai Kzssgre mdostotta, megrzi a korbbi kzssgi politikit, st ezek ki is bvlnek (kulturlis politikval, az egszsgggyel, a fogyasztvdelemmel, a transz-eurpai hlzatok ltrehozsval s fejlesztsvel s az iparpolitikval). A Kzssg tevkenysge bvl az ltalnos s szakmai kpzs, az ifjsgpolitika, a kutats s a technolgiai fejleszts tern val bels egyttmkdssel.

A szerzds szlestette a gazdasgi s szocilis sszetarts feladatait. Egy j, n. Kohzis Alapot hozott ltre, amely a krnyezetvdelem, valamint a kzlekedsi infrastruktra fejlesztshez, a transz-eurpai hlzatok projektumainak ltrehozshoz jrul hozz. Az alapbl val rszesedst kt felttelhez kttte:
- az adott orszg mutatja kevesebb legyen, mint a kzssgi tlagos egy fre jut GNP 90%-a (vsrler- paritson szmtva),
- rendelkezzk a gazdasgi konvergencia teljestst eredmnyez programmal, a szerzds 104.c cikknek megfelelen.
(A Kohzis Alapbl az 1999 vgig tart pnzgyi idszakban Spanyolorszg, Portuglia, rorszg s Grgorszg rszesedik.)

A Kzssg szerveit s dntshozatali eljrst illeten a szerzds - az 1987-ben hatlybalpett Egysges Eurpai Okmnyhoz kpest - tovbbi elrelpseket tesz a demokratizls irnyban, br a vltozsok sszessgkben nem elgtettk ki a vrakozsokat. A korbbiakban is meglv szervek, azaz az Eurpai Parlament, az EK Tancsa, az EK Bizottsga, az Eurpai Brsg kiegszlnek - a Kzssg tdik szerveknt - az Eurpai Szmvevszkkel. Emellett a kzssgi dntshozatali eljrs demokratizlsa cljbl j intzmny alakul, a Rgik Bizottsga, amely regionlis s helyi kollektvk kpviselibl ll. (Jogi sttuszt tekintve ez a szerv az Eurpai Bizottsg ugyanolyan tancsad segdszervezete, mint a korbbiakban ltrejtt Gazdasgi s Szocilis Bizottsg. Konzultcis joga azokban az esetekben van, ha azt a szerzds a meghatrozott rendelkezsekben kimondja.)

Az Eurpai Tancs az Eurpai Uni llam- s kormnyfinek, valamint a Bizottsg elnknek az 1960-as vek vge ta rendszeresen lsez cscsrtekezlete, s noha alapvet fontossg aktulis s stratgiai krdseket rinten politikailag s gyakorlatilag az Uni legfbb dntshoz szervnek minsthet, jogi rtelemben tovbbra sincs besorolva a dntshozatali struktrba. A szerzds kzs rendelkezseinek D cikkben az Eurpai Uni fejldshez szksges impulzusokat ad s e fejlds ltalnos politikai clkitzseit meghatroz szervknt jelenik meg, amely minden lsrl jelentst tesz az Eurpai Parlamentnek, valamint vente rsos jelentst ad az Uni elrehaladsrl. Jogilag gy vltozatlanul a Tancs a legfbb dntshoz szerv.

Az Eurpai Parlament (EP) szerepe a Kzssg dntshozatali folyamatban a Maastrichti Szerzdssel ersdtt, mindemellett a vlemnyek tbbsge szerint tovbbra is fennmaradt az n. demokrciadeficit, azaz az EP szerepnek nem kielgt volta. Az EP-nek a szerzds sokfle feladatot sznt:

a) A Rmai Szerzdsben az EP szerepe a dntshozatalban az n. konzultcis mechanizmuson keresztl rvnyeslt. (A Parlament vlemnyt a Tancs meghallgatja, de a dntsben nem kteles figyelembe venni.) Eredetileg egy kivtel volt: a Kzssgek zrszmadsnak jvhagysa, amely teljessggel a Parlament hatskrbe tartozott.

b) Az Egysges Eurpai Okmny bevezette az n. koopercis eljrst (a Parlament meghatrozott idtartamon bell javasolhat mdostst - a vgs fzisban, az esetek tbbsgben, a Tancs minstett tbbsggel dnt). Az Egysges Okmny - j eljrsknt - meghatrozott esetekben a Tancs dntsnek elfeltteleknt elrta az EP egyetrtst.

c) Az Eurpai Unirl szl szerzds tovbb bvtette - a fentiek megtartsa mellett - a dntshozatali eljrsi formkat. Bevezette az Eurpai Parlament s a Tancs kzs dntshozatali eljrst (pl. a dolgozk szabad ramlsa, a letelepedsi jog s a szolgltatsok legfontosabb krdsei, a nem gazdasgi termszet j politikk krben), valamint az n. informcis dntshozatali mechanizmust (meghatrozott esetekben a tancsi dnts eltt a Parlamentet tjkoztatni kell).

A harmadik orszgokkal vagy nemzetkzi szervezetekkel ltrehozand nemzetkzi szerzdsek ktsnek rendje oly mdon szablyozott, hogy az Eurpai Kzssggel szerzdsek:
- a kzs kereskedelempolitikt rinten a Tancs minstett tbbsg dntsvel (113. s 228. cikkek szerint),
- a trsuls ltrehozsra a Tancs egyhang hatrozatval, a Parlament tagjainak abszolt tbbsggel hozott egyetrt vlemnye alapjn (238. cikk szerint) kthetk,
- ltalnos felhatalmazs alapjn (a 235. cikk szerint, azaz "ha a Kzssg tevkenysge szksges annak rdekben, hogy a Kzs Piac keretben egyik clja megvalsuljon, s erre a hatskr a jelen szerzdsben nincs meg" szvegezssel definilt esetben) trtn nemzetkzi ktelezettsgvllalsrl a Parlamenttel val konzultci utn a Tancs rendelkezik; a szerzdsktshez egyhang dnts szksges.

A Kzssget rint nemzetkzi szerzdsek megktsrl teht minden esetben a Tancs dnt. A Parlament egyetrtsre, jvhagysra olyan megllapodsok megktshez van szksg, amelyek kln intzmnyi keretet hoznak ltre, jelents pnzgyi hatssal jrnak a Kzssgre nzve, ill. olyan jogi dokumentum megvltoztatst ignylik, amely - az Eurpai Unirl szl szerzdssel bevezetett - n. kzs dntshozatali eljrssal jtt ltre.

III. cm: Rendelkezsek az Eurpai Szn- s Aclkzssget ltrehoz szerzds mdostsrl

IV. cm: Rendelkezsek az Eurpai Atomenergia Kzssget ltrehoz szerzds mdostsrl

V. cm: Rendelkezsek a kzs kl- s biztonsgpolitikrl

VI. cm: Rendelkezsek a bel- s igazsggyi egyttmkdsrl

VII. cm: Zr rendelkezsek

Az "N" cikk foglalkozik a mdostsi eljrs feltteleivel, valamint elirnyozta 1996-ra a szerzds meghatrozott cljaival sszefggsben kijellt "revzis" konferencia sszehvst. Az "O" cikk foglalkozik az j tagok felvtelnek szablyozsval.

Jegyzknyvek s nyilatkozatok

Az Eurpai Unirl szl szerzdshez 17 jegyzknyv, 33 nyilatkozat, valamint az Eurpai Tancs 1992. december 11-12-i lsn, Edinburgh-ban elfogadott rszletes elnki konklzik tartoznak.

A jegyzknyvek kzl egy-egy biztostja a lehetsget Dninak, valamint az Egyeslt Kirlysgnak, hogy a Tancsot notifikci tjn rtestsk arrl, hogy rszt kvnnak-e venni a GMU harmadik szakaszban. Tovbbi jegyzknyv rendelkezik az EU 11 tagllama kztt a szocilpolitika egyeztetsrl, az egyeztetett intzkedsek vgrehajtsban val egyttmkdsrl kttt megllapodsnak a kzssgi intzmnyrendszer ignybevtelvel val mkdtetsrl, s tudomsul veszi, hogy a megllapodsban s az ezzel kapcsolatos tevkenysgben az Egyeslt Kirlysg nem vesz rszt. Tbb jegyzknyv foglalkozik a GMU msodik s harmadik szakaszban mutatkoz feladatok, a harmadik szakaszra val ttrs feltteleinek rszletezsvel, egy-egy tagllam esetben felmerl specifikus szablyozst ignyl krdsekkel (pl. Dnia esetben a msodik ingatlan - gyakorlatilag dl - megszerzsre vonatkoz korltoz rendelkezsek fenntarthatsgval).

A nyilatkozatok krben klnsen fontosak az 1992. december 11-12-i edinburgh-i cscstallkozn Dnia s az Eurpai Unirl szl szerzds trgyban elfogadott elnki konklzik. Ezekben az Eurpai Tancs emlkeztet arra, hogy az Eurpai Unirl szl szerzds csak mind a 12 tagllam (a finn, svd s osztrk csatlakozs eltti Unirl van sz!) alkotmnyjogi elrsainak megfelelen vgrehajtott ratifikcit kveten lphet hatlyba, megersti a minl korbbi hatlybalps jelentsgt, a szerzds "R" cikke rtelmben, a meglv szveg jratrgyalsa nlkl.

A Dnia ltal a "Dnia Eurpban" cmmel a tagllamok el terjesztett dokumentum alapjn az Eurpai Tancs hatrozatot hozott, sszehangolva az ott kifejtett krdseket az Eurpai Unirl szl szerzdsben foglaltakkal. A Tancs leszgezte, hogy a meghozott hatrozat, ill. a ltrejtt megllapods kizrlag Dnira rvnyes, s nem alkalmazhat ms jelenlegi vagy jvbeli tagllamra.

A Dnit rint konklzik a kvetkezk:
a) Az unis llampolgrsgra vonatkozan: a szerzds II. cmben szerepl rendelkezsek az unis llampolgrsgrl kiegszt jogokat biztostanak, s az ott specifiklt kiegszt vdelmet nyjtjk. Semmi esetre sem lpnek teht a nemzeti llampolgrsgrl szl rendelkezsek helybe. Azt, hogy egy szemly rendelkezik-e egy tagllam llampolgrsgval, kizrlag az adott tagllam bels joga hatrozza meg.

b) A gazdasgi s monetris uni tekintetben: Dnia, lve a szerzdshez csatolt jegyzknyvben szmra biztostott dntsi lehetsggel, ezennel kijelenti, hogy nem kvn rszt venni a GMU harmadik szakaszban. E notifikci a hatrozat hatlybalpsvel egyidejleg rvnybe lp. Ebbl kvetkezen Dnia nem vesz rszt az egysges valutavezetben, nem kapcsoldik a gazdasgpolitika azon szablyaihoz, amelyek a GMU harmadik szakaszban lv orszgokra rvnyesek, s fennll hatskrt a monetris politikjban a bels rendelkezseinek megfelelen gyakorolja. Ugyanakkor a GMU msodik szakaszban teljes mrtkben rszt vesz, s az Eurpai Monetris Rendszer (EMS) keretben foly egyttmkdsnek is rsztvevje.

c) A vdelmi politikt illeten: az llam- s kormnyfk tudomsul vettk, hogy Dnia - a Nyugat- eurpai Uni felkrsre - ennl a szervezetnl megfigyeli sttuszt foglal el. Azt is tudomsul vettk, hogy az Eurpai Unirl szl szerzds semmikppen sem ktelezi Dnit arra, hogy belpjen a Nyugat-eurpai Uniba. Dnia ezrt nem vesz rszt az Uni azon hatrozatainak s intzkedseinek a kidolgozsban s vgrehajtsban, amelyeknek vdelempolitikai vonatkozsai vannak, de nem is akadlyozza meg a tagllamokat abban, hogy e terleten szorosabb egyttmkdst ptsenek ki.

d) Az igazsggyet s belgyet rint egyttmkdsben Dnia korltlanul rszt vesz.

e) A zr rendelkezsek szerint Dnia - sajt alkotmnyos kvetelmnyeivel sszhangban - brmely pillanatban kzlheti a tbbi tagllammal, hogy ezzel a hatrozattal vagy ennek egyes rszeivel nem kvn lni. Ebben az esetben Dnia valamennyi, az EU keretben hozott rendelkezst, amely addig hatlyba lpett, teljes mrtkben alkalmazni fogja.

Az Eurpai Tancsnak a szocilis, fogyaszti s krnyezetvdelmi politikrl, valamint a jvedelemelosztsrl szl nyilatkozata garantlja a magasabb igny normk alkalmazhatsgt, valamint azt, hogy mindenki kvetheti a sajt jvedelemelosztsi politikjt.

Az Eurpai Uni hrom pillre


Az Eurpai Uni ma szmos terleten l a tagorszgok ltal rruhzott hatalommal. Mindenekeltt a kzs piacon s az agrrpolitikban, de kompetencija kiterjed a kultrra, az oktatsra, a krnyezetvdelemre stb.

A Maastrichti Szerzds az Eurpai Unit hrom pillrre helyezte a klnbz dntsi folyamatok s a "kzssgg vls" klnbz fokai szerint. Ezrt beszlhettnk ersen integrlt politikrl, melynek esetben a dnts a kzssgi intzmnyek kezben van (ilyen pldul a kzs agrrpolitika), s kis mrtkben integrlt politikrl, melynek esetben a tagorszgok nem ruhztk t minden jogosultsgukat (kzegszsggy, transz-eurpai hlzatok stb.) s vgl beszlhetnk kormnykzi politikrl. Ilyen a kzs kl- s biztonsgpolitika valamint a bel- s igazsggyi egyttmkds, melyekben a tagorszgok megrzik szuverenitsukat.

A fenti politikk mindegyikben klnbzek a dntsi mdok: a kzs kl- s biztonsgpolitika tern az Eurpai Parlamentnek konzultcis joga van, mg az unis kltsgvetst elvetheti; a bel- s igazsggyi krdsekben az Eurpai Uni Tancsnak egyhang szavazata szksges, mg az ruk szabad mozgsnak gyben elg a tbbsgi szavazat. Az Eurpai Uni minden esetben a szubszidiarits elvt tartja szem eltt: csak akkor avatkozik be, amikor a kzs fellps vitathatatlanul hatkonyabbnak bizonyul, mint egy vagy kl tagorszg egyni akcija.

Az els pillrt az Eurpai Kzssgek alkotjk (Eurpai Gazdasgi Kzssg, Eurpai Szn- s Aclkzssg, Euratom), ez 17 terletet lel fel, melyek a kzssgi intzmnyek hatskrbe tartoznak. A msodik pillrt a kzs kl- s biztonsgpolitikai akcik alkotjk. Ez alapveten kormnykzi egyttmkds, melyhez az Eurpai Bizottsg is hozzjrul, az Eurpai Parlamenttel pedig egyeztetni kell. A harmadik pillr a bel- s igazsggy, ami ugyancsak kormnykzi egyttmkds eredmnye.

Az els pillr: az eurpai kzssgek

Az els pillrhez tartozik minden, kzssgi intzmnynek s eljrsnak alrendelt politika: az Eurpai Bizottsg javaslatot tesz, az Eurpai Uni Tancsa s az Eurpai Parlament dntst hoz, jogvita esetn ez Eurpai Brsg illetkes.

A Kzssgnek 17 terleten van eljrsi joga: az ruk szabad ramlsa, mezgazdasg, a szemlyek, a szolgltatsuk s a tke szabad ramlsa. kzlekeds, piaci verseny, adgy s jogharmonizci, gazdasgi s pnzgyi politika, kzs kereskedelempolitika, szocilis politika, oktats, szakkpzs, fiatalok helyzete, kultra, kzegszsggy, fogyasztvdelem, transz-eurpai hlzatok, ipar, kohzi, technolgiai kutats s fejleszts, krnyezetvdelem s fejleszts tern. A nemzeti hatskr truhzsnak mrtke kzssgi hatskrre a kzssgg vls vagy integrci fokmrje, ami terletenknt vltoz.

Ersen integrlt politika:


Kzs agrrpolitika (CAP): a kzssgi kltsgvets kzel 44%-t teszi ki.

Kzs kereskedelempolitika: amikor az Eurpai Bizottsg a kereskedelmi vilgszervezettel (WTO) trgyal, akkor az Eurpai Uni Tancsnak megbzsbl az Eurpai Uni nevben trgyal.

Kzs kzlekedspolitika: technikai s szocilis harmonizci, piaci verseny, kzszolglat, stb.;

Pnzgyi politika: 1999. janur 1-tl az Eurpai Kzpont Bank (ECB) vezette egysges pnzgyi politika a nemzeti politikk helybe lpett. Pldul a rvid lejrat kamatlbakat ezentl az ECR hatrozza meg s nem a tagorszgok kzponti bankjai.

Kevsb integrlt politikk:


A gazdasgi s trsadalmi kohzis politika, amely cskkenti az Eurpai Uni kli7nbzb terletei kztti egyenltlensgeket, szleskr egyttmkds keretben zajlik a tagorszgok s az Eurpai Uni kztt. A clkitzseket kzssgi szinten rgztik.

Az oktats, a kultra, a szakkpzs, a kutats, az egszsggy, a trsadalombiztosts s a munkagy tern minden orszg megrzi autonmijt. Ezeken a terleteken az Eurpai Uni minimlis kvetelmnyeket tmaszt, a tagorszgok eldnthetik, hogy szigorbb normkat alkalmaznak-e. Az EU sztnzi a nemzetek kztti egyttmkdst, npszersti a fejlesztst s az eszmecsert.

Az oktats tern az Eurpai Uni arra biztatja az iskolkat s az egyetemeket, hogy olyan programokat hozzanak ltre, melyek a fiatalok szmra lehetv teszik, hogy tanulmnyaik egy rszt egy msik orszgban vgezzk. A nemzeti oktatsi programok tartalmba azonban nem szl bele.

Munkagy tern az Amszterdami Szerzds j fejezetet rt, melynek lnyege, hogy a tagorszgok -hatkonysguk nvelse rdekben - hangoljk ssze munkagyi politikikat. A nemzeti munkagyi tervezetet azonban minden tagorszg maga dolgozza ki.

Msodik pillr: a kzs kl- s biztonsgpolitika

1992-ben a Maastrichti Szerzds ltrehozza az Eurpai Uni msodik pillrt jelent kzs kl- s biztonsgpolitikt. Ennek clja a bke fenntartsa s a nemzetkzi biztonsg megerstse a tagorszgok kztti rendszeres kormnykzi egyttmkds bevezetsvel. Kzs fellpst foganatost (pl. humanitrius seglyszlltmny Bosznia-Hercegovinnak, Mostar vros kzigazgatsa, kzp-eurpai stabilitsi egyezmny). A dntseket az Eurpai Uni Tancsban lsez klgyminiszterek egyhangan hozzk, a kiegszt akcik gyben minstett tbbsggel dntenek.

Az Amszterdami Szerzds ezen fell kzs akcikat s stratgikat irnyoz el, melyek gyben a Tancs minstett tbbsggel dnt (vtjoga vagy tartzkodsi lehetsge van annak a tagorszgnak, amelyik gy vli, hogy alapvet rdekeit srti a dnts).

Harmadik pillr: bel- s igazsggyek

A Maastrichti Szerzds ltal ltrehozott s az Amszterdami Szerzds ltal mdostott harmadik pillr (bel- s igazsggyek) a kzs rdek terleteken kormnykzi egyttmkdst vezet be az Eurpai Uni tagorszgai kztt:

  • a szemlyek ellenrzse az Uni kls hatrain: bevndorls, menedkjog, vzumok, stb.;
  • kzdelem a nemzetkzi bnzs ellen: drogkereskedelem, terrorizmus;
  • brsgi egyttmkds polgri-, bntet- s vmgyekben.

A msodik pillrhez hasonlan ez is lnyegben kormnykzi egyttmkdsen alapul.

Az Amszterdami Szerzds bevezeti a megerstett egyttmkds fogalmt. A megerstett egyttmkds - a pillrek sajt eljrsaihoz alkalmazkodva - lehetv teszi, hogy azok az orszgok, amelyek kvnjk, elrehaladottabb intzkedseket hozzanak. A tagorszgok azonban fontos nemzeti rdekbl szembehelyezkedhetnek msokkal val egyttmkdssel.

Az 1999. oktber 15-n tartott rendkvli Tamperei Cscson az Eurpai Tancs felkrte a Bizottsgot egy munkaterv kidolgozsra, melyben felsorolja, mit kell teljestenik a tagorszgoknak az elkvetkezend vekben a bel- s igazsggyi egyttmkds tovbbfejlesztse rdekben.
Az Eurpai Uni klkapcsolati rendszere

Klkapcsolati rendszer

Az Eurpai Unirl szl szerzds (a Maastrichti Szerzds) ltrejtte ta csatlakozni csak az Eurpai Unihoz lehet, az Eurpai Kzssghez mr nem. A nemzetkzi kzjogi kapcsolatok alanya azonban vltozatlanul az Eurpai Kzssg, nem pedig az Eurpai Uni.

Az EK a Rmai Szerzds 210. cikke szerint jogi szemly, s ezen sem a Maastrichti, sem az Amszterdami Szerzds nem vltoztatott. Az EK nmagban vagy a tagllamokkal egyttesen - autonm mdon vagy klnfle tpus szerzdses kapcsolatok keretben - alaktja, szablyozza a Kzssg alapveten kereskedelmi s gazdasgi jelleg kapcsolatait az EU-n kvli orszgokkal s nemzetkzi szervezetekkel.

Az EU-rl szl szerzds els pillrbe tartoz msik kt kzssg: az ESZAK s az Euratom is tart fenn klkapcsolatokat, s kt nemzetkzi szerzdseket. E szervezetek klkapcsolatai azonban az EK-hoz viszonytva csekly jelentsgek.

Eredetileg, az EK ltrejttekor klpolitikai krdsekben a nemzeti szuverenitst srtetlenl kvntk fenntartani. A kzs piac clul kitzsvel viszont elengedhetetlenn vlt, hogy kzs politikkat dolgozzanak ki, amelyek kpviselete, ill. vgrehajtsa kzssgi hatskrt ignyelt.

A klkapcsolatok f pillrt a kzs kereskedelempolitika (common trade policy), a trsulsi politika (association policy) s a "fejlesztsi politika" (development policy), azaz a fejld orszgok tmogatsval foglalkoz EU-politika kpezi. Az utbbi kt politika eredetileg nem tartozott kizrlagosan kzssgi hatskrbe, de az elmlt vtizedekben olyan elrelpsek trtntek (pl. Lomi Konvencik, Eurpai Megllapodsok), hogy ma e politikk jelentsge egyre inkbb felzrkzik a kzs kereskedelempolitikhoz. A Kzssg ms terleteken (halszat, mszaki-tudomnyos egyttmkds stb.) is kthet megllapodsokat harmadik orszgokkal.

Az egyes megllapodsokban szerepl krdsektl fggen a szerzd fl, ill. felek vagy az EK, vagy csak annak tagllamai, vagy a Kzssg s a tagllamok egyttesen. Ez utbbiak az n. vegyes hatskr szerzdsek, amelyek szma, szerepe nvekv, ami egyrszt sszefgg a kapcsolatrendszer egyre tfogbb jellegv vlsval, msrszt segt thidalni vagy elkerlni az esetleg felmerl kompetencia-vitkat. (A Magyarorszggal megkttt Eurpai Megllapods is n. vegyes hatskr szerzds.)

A szerzdsek vagy multilaterlisak (azaz tbb partnerrel vagy nemzetkzi szervezetekkel rtk al ket), vagy bilaterlisak (azaz egyes kvlll orszggal vagy azok csoportjval ktttk ket). A szerzdsekkel tfogott terletek mind trgyi-tartalmi rtelemben, mind fldrajzi megkzeltsben folyamatosan bvlnek, tovbbfejldnek, megjulnak, de egyik rtelemben sem alkotnak komplex rendszert.

Mire terjednek ki a klkapcsolatok?

Az EK klkapcsolatainak leglnyegesebb trgykrei a kvetkezk:

Kzs kereskedelempolitika. Ide tartozik a kzs vmpolitika, belertve a kzs vmtarift, a legnagyobb kedvezmnyes s preferencilis vmtteleket, a fejld orszgok tekintetben mkdtetett GSP (ltalnos vmkedvezmnyes) rendszert, az ltalnos s specilis export- s importrendszer, amelynek klnleges eleme a textil- s textilruhzati import rendszere, a piacvdelmi, dmpingellenes s szubvenciellenes szablyozs, exporthitel-biztosts, valamint a Kereskedelmi Vilgszervezettel (WTO-val) val megllapodsok, a nemzetkzi ruegyezmnyek, harmadik orszgokkal kttt megllapodsok.

A felsorolt eszkzk alkalmazhatk autonm mdon s szerzdses alapon. Az autonm mdon alkalmazott eszkzk kzl klnleges rdekldsre tartanak szmot a klnfle vdelmi jelleg intzkedsek. Ezek kztt is kln kategria a klpolitikailag motivlt kereskedelmi s egyb akcik kre, mint pl. az Irak, a Bosznia elleni kereskedelmi embarg, amelyekre a 228.a cikk alapjn, tbbsgi tancsi dntssel kerlhet sor.

rsulsi politika. A nemzetkzi jog nem ad egyrtelm defincit a trsulsi politika mibenltre. Az EK gyakorlatban, ill. a szerzdsek szvege szerint a trsuls egy klnsen privilegizlt forma az EK s a harmadik orszgok kztti, megllapodsokon alapul kls kapcsolatokban, amely klcsns jogok s ktelezettsgek, kzs akcik s eljrsok egyttes rgztsben jut kifejezsre.

A Rmai Szerzds alrsakor a trsuls fogalmt - francia kezdemnyezsre - az alapt tagokhoz tartoz tengerentli orszgokra s felsgterletekre alkalmaztk. A gyarmatok fggetlenn vlsa, ill. a ms kls orszgokkal kiptend specilis kapcsolatok irnti igny ksbb szksgess tette e fogalom tartalmnak kibvtst. gy ma a trsuls kategrijba tartoznak az egykori Yaounde-i Egyezmnyek bzisn az afrikai, karib-tengeri s csendes-ceni orszgokkal ltrejtt Lomi Konvencik, a Kzssgen kvli mediterrn orszgokkal ltrejtt korbbi megllapodsok s az ezek tovbbfejldseknt ltrejv n. Euro-Mediterrn Megllapodsok, a trk, a ciprusi, a mltai trsulsi megllapodsok, az Eurpai Gazdasgi Trsget ltrehoz megllapods, valamint a kzp- s kelet-eurpai orszgokkal megkttt Eurpai Megllapodsok.

E megllapodsok kifejezetten preferencilis jellegek, elsegtik a tagsgra val felkszlst (ha fennll a csatlakozs irnti igny), de nmagukban nem vezetnek el a tagsghoz. Korltlan idre szlnak vagy megjthatk, a klcsns ktelezettsgek s jogok tbbnyire nem teljesen kiegyenslyozottak, a szerzds vgrehajtsn kzs bilaterlis s paritsos szervezetek rkdnek, vita esetn a felek ad hoc dntbrsghoz fordulnak. A trsulsi szerzdsek s a szabadkereskedelmi megllapodsok megktse s jvhagysa eltr eljrs keretben trtnik, noha esetenknt a ktfajta szerzds tartalma kzel ll egymshoz.

Koopercis politika. Ez egyre szlesed hlt kpez, amely nemcsak egyes llamokra, hanem regionlis llamcsoportokra is kiterjed (mint pl. az ASEAN, az Andesi Paktum, Mercosur, a Ri-csoport, az bl Menti Koopercis Iroda, az Arab Gazdasgi Egysg Tancsa).

Az EK-nak a nem trsult fejld orszgok irnyban gyakorolt - klgazdasgi jelleg - segly-, ill. segtsgnyjtsi politikja. Az EK a fejld orszgokkal kttt kt- s tbboldal szerzdseiben - az autonm GSP-rendszern tlmenen - kereskedelmi preferencikat nyjt, tovbb tmogatst ad az utbbiak gazdasgfejleszt programjaihoz s projektumaihoz.

Az EU legtfogbb, dnten seglyelemeket tartalmaz n. fejlesztsi egyttmkdse a mintegy 70 afrikai, csendes-ceni s karib-tengeri (n. ACP-) llamokkal alrt Lomi Konvenci keretben valsul meg. A IV. Lomi Konvenci 2000-ig rvnyes (de mr folynak az elkszletek az V. konvenci megktsre). A konvenci egyik eszkze a pnzgyi tmogats, amelynek keretben az EU az Eurpai Beruhzsi Bank rvn kedvezmnyes klcsnket, az Eurpai Fejlesztsi Alap rvn pedig kockzati tkt s fknt seglyt nyjt a konvenciban rszt vev orszgoknak. A IV. konvenci idszakra a pnzgyi jegyzknyv a fenti clokra 15 Mrd ECU-t irnyzott el.

Az EK-nak a hatrain kvl is hat kzs szektorlis politiki (pl. agrrpolitika, halszati politika, llat-egszsggyi s nvnyvdelmi politika, versenypolitika, krnyezetvdelmi politika, kutatsi-fejlesztsi politika, egyes szlltsi szolgltatsok nyjtsa).

A legjabb fejlemnyek

Az EK nemzetkzi kapcsolatrendszerben a legfrissebb fejlemnyek, tendencik a kvetkezk:

Az EK klkapcsolatai az eurpai kontinens llamaival a leggazdagabbak, de a kapcsolatrendszer erteljesen fejldik, s kiterjed a tbbi fldrszre is.
Eurpban a klkapcsolati rendszer az 1960-as vek vgn, az 1970-es vek elejn ersdtt meg.

Ennek keretben az akkori EFTA-llamokkal szabadkereskedelmi megllapodsok, Grgorszggal (1961) s Trkorszggal (1963), valamint Ciprussal (1971) s Mltval (1973) trsulsi megllapodsok, nhny Fldkzi-tengeri orszggal (Algria, Marokk, Tunzia, Egyiptom, Jordnia, Szria, Libanon) 1978-ban kereskedelmi s egyttmkdsi, kztk pnzgyi segtsgnyjtsi krdseket is tfog, trsulsi tpus, de nem annak nevezett egyttmkdsi megllapodsok jttek ltre.

Izraellel 1975-ben - bizonyos kln kedvezmnyek mellett - egyenrangsgot tkrz szabadkereskedelmi megllapods jtt ltre. A politikai rendszervltst megelzen kerlt sor 1988-ban az EK s a KGST kztt egy - kapcsolatfelvtelt jelent - kzs nyilatkozat alrsra. Ezt kveten tbb KGST-orszggal bilaterlis kereskedelmi, valamint kereskedelmi s gazdasgi egyttmkdsi megllapodsokat ktttek, 1988-ban elsknt ppen Magyarorszggal.

Az Eurpban vgbemen politikai fordulat kihatott az EU klkapcsolati rendszerre is. A kzp- s kelet- eurpai orszgokkal j tpus trsulsi megllapodsok jttek ltre (a Rmai Szerzds 113. s 238. cikke alapjn, n. vegyes hatskr szerzdsekknt). Ezek az n. Eurpai Megllapodsok egyrszrl alkalmazkodtak az egysges piacon kialakul EK s a klpolitikai egyttmkdst, msrszrl a kzs kl- s biztonsgpolitikt kzssgi cljai kz felvev nyugat-eurpai integrci szlesed tematikjhoz, gazdagod cl- s eszkztrhoz.

Szmos olyan elem is megjelent bennk, amelyek a mlyebb integrci irnyba mutatnak, ill. lehetsget adnak az ebben az irnyban val fejlesztsre. Az Eurpai Megllapodsok, noha aszimmetrikus jellegek (azaz az EK egyoldal kedvezmnyeket is ad), viszonylag kevesebb segtsget grnek a partnereknek, mint a nem tag mediterrn orszgokkal kttt korbbi szerzdsek. A PHARE program ezeket a megllapodsokat megelzen jtt ltre, s cljai kzvetetten sszefggtek az Eurpai Megllapodsokkal, de e program mkdst - az Eurpai Megllapodsok ltrejttt kveten is - kln nemzetkzi szerzdsek szablyoztk.

Az Eurpai Megllapodsok sorban az els krt a Magyarorszggal, Lengyelorszggal s Csehszlovkival 1991. december 16-n alrt szerzdsek kpeztk. Azta ltrejttek ezek a megllapodsok a klnvlt Cseh Kztrsasggal s Szlovkival, azonkvl Romnival, Bulgrival, a hrom balti llammal s Szlovnival. A trsult orszgok valamennyien kifejezsre juttattk a szerzds szvegben azt a szndkukat, hogy EU- tagok kvnnak lenni. A szerzdsek alaptpusa azonos. (Jellemzik megismerhetk a magyar-EK Trsulsi Megllapodst ismertet fejezetbl.) Oroszorszggal, Ukrajnval s tbb szovjet utdllammal n. partnersgi s egyttmkdsi megllapodsok jttek ltre. Ezek vegyes hatskr szerzdsek a Rmai Szerzds 113., 235. s rszben a 228. cikkeinek a bzisn.

E megllapodsok hrom f slyponti elemre plnek: a politikai dialgusra, a kereskedelmi kapcsolatokat szablyoz - de nem szabadkereskedelem megteremtsre irnyul - rendelkezsekre s a beruhzsok, valamint a gazdasgi tevkenysg fejlesztsre. A pnzgyi tmogatst a Kzssg a TACIS seglyprogram keretben biztostja. Ekzben Eurpa ms rszeit rinten is fejldtt az EK szerzdses klkapcsolati rendszere. Az EFTA-orszgokkal (Svjc kivtelvel) 1994. janur 1-jn hatlyba lpett az Eurpai Gazdasgi Trsget ltrehoz szerzds. 1995. janur 1-jvel - Finnorszg, Svdorszg s Ausztria tagg vlsval - a trsg fennmaradt, csak trendezdtt az EU-tagok s a kvlllk arnya. Figyelemre mlt, hogy az EGT-n kvl maradt Svjc, ill. az EU-n kvl maradt Norvgia egy sor szektorlis megllapodssal (mezgazdasg, halszat, ill. Svjc esetben kzti s lgi szlltsi szolgltatsok, munkaer szabad ramlsa, kutats- fejleszts, kzleti beszerzsek stb. terletn) kvnjk kedvezbb tenni a kapcsolataikat az EU-val.

Trkorszg a trsulsi szerzdsben foglalt rendelkezsekre hivatkozva vmuni ltrehozsra irnyul trgyalsokat kezdemnyezett az EU-val. Az eredmnyes trgyalsok alapjn ltrejtt megllapods 1996. janur 1-jn lpett hatlyba, s ezzel megkezddtt az EU s Trkorszg kztti vmuni ltrehozsa.

Az eurpai klkapcsolati rendszer fejlesztsben mutatkoz "keleti" s "dli" rdekek kztti egyensly fenntartsa cljbl igyekeztek ersteni a kapcsolatokat a mediterrn orszgokkal is, ill. korszerstettk a velk korbban kialaktott szerzdses rendszert. Errl, valamint az emltett orszgok rszre nyjthat pnzgyi segtsgnyjtsi eszkzkrl s alapokrl az Eurpai Tancs 1994. decemberi esseni lse dnttt.

Az EU mediterrn politikjt, az Euro-Mediterrn Partnersget az j feltteleknek megfelelen 1995-ben a Barcelonai Nyilatkozat hatrozta meg. Ez a politika kiterjed a trsg biztonsga megteremtsnek, ill. fenntartsnak elsegtsre, a kereskedelmi s gazdasgi kapcsolatok fejlesztsre, az rintett mediterrn orszgok, a rgi egsze fejldsnek a pnzgyi tmogatsra. 1995 s 1999 kztt ennek rtke 4,7 millird ECU.

Az j tpus kapcsolati rendszer fontos elemt kpezik az n. Euro-Mediterrn - a korbbiaknl korszerbb, de szintn trsulsi tpus - Megllapodsok, amelyek kzl eddig ilyen szerzds csak Tunzival, Marokkval s Izraellel jtt ltre. Tbb orszggal, mint Algrival, Egyiptommal, Szrival mg folynak a trgyalsok.

Az EK kapcsolatai Eurpn kvl is fejldnek, bvlnek. E krben - az emltett Lomi Konvencikon kvl - a korbbiakban alapveten a szektorlis jelleg megllapodsok voltak a fontosak, mint pl. a Nemzetkzi Textilegyezmnyhez kapcsold bilaterlis megllapodsok a textil- s textilruhzati termkek forgalmrl. Az utbbi idszakban azonban ersdtek s rendszeresebb vltak az Amerikai Egyeslt llamokkal val, a gazdasgi s kereskedelmi kapcsolatok fejlesztsre irnyul cscstallkozk.

E clok bilaterlis vagy globlis keretekben val elrsnek sztnzsre munkaprogramokat dolgoztak ki. 1995-ben fogadtk el pl. az n. j Transzatlanti Napirendet, amelynek tovbbbfejlesztseknt 1998 mjusban az EU-USA londoni cscstallkozn megllapods szletett a "Transzatlanti Gazdasgi Partnersg"-rl. Ez utbbi dokumentum megjelli azokat a terleteket, amelyeken a kt "nagyhatalomnak" egyttmkdst kell kialaktania. Ilyen az ruk s szolgltatsok kereskedelmben val akadlyok leptse, ezen bell a kzbeszerzsi szablyok, a szellemi tulajdonjog vdelme, a kis- s kzpvllalati szfra klcsns kapcsolatainak elsegtse. jszer elem, hogy trekvs mutatkozik a krnyezetvdelem fontossgnak nemzetkzi elismertetsben val egyttmkdsre, e tnyeznek az egyms kztti kapcsolatokban val rvnyre juttatsra.

Trgyalsokat folytatnak tovbb pl. az llat-egszsggyi bizonytvnyok klcsns elismersrl, ipari termkek megfelelsgtanstsi bizonytvnynak elfogadsrl, versenyszablyok egyeztetett alkalmazsrl, a mszaki-tudomnyos egyttmkds fejlesztsrl. Rendszeresek a magas szint, gazdasgi cl konzultatv kapcsolatok Kanadval, Japnnal, s egyre inkbb fejldnek Knval is. Az EU komolyan mrlegeli, hogy szabadkereskedelmi megllapodsokat kt a latin-amerikai Mercosur-egyttmkds orszgaival. Mexikval s Dl-Afrikval pedig mr folynak is a szabadkereskedelmi trgyalsok.

A klgazdasgi kapcsolatrendszer fejlesztsben az EU bilaterlis trekvsein kvl az utbbi idben egyre fontosabb szerepet tltenek be az n. GATT-fordulk (legutbb az uruguay-i fordul). Az itt kialaktott multilaterlis megllapodsokat t kell ltetni az EU bilaterlis szerzdseinek rendszerbe, ami rszben j szerzdsek megktst, rszben meglv szerzdsek kiigaztst ignyli.

A kibvlsek

A klkapcsolati rendszer fejldse szempontjbl kln kategrit kpeznek az EK bvlsei, amelyek eddig ngy temben mentek vgbe.1973-ban az Egyeslt Kirlysg, rorszg s Dnia, 1981-ben Grgorszg, 1986-ban Spanyolorszg s Portuglia, majd 1995. janur 1-jei hatllyal Finnorszg, Svdorszg s Ausztria felvtelre kerlt sor. A kvetkez bvtsi hullm a kzp- s kelet-eurpai orszgokat rinti majd.

Az Eurpai Tancs 1997. decemberi luxemburgi rtekezlete - tmaszkodva az Eurpai Bizottsg tmogat vlemnyre - dnttt arrl, hogy 1998 els felben ezekkel az orszgokkal, valamint Ciprussal megkezdi trgyalsait az n. csatlakozsi folyamatrl, st Magyarorszggal, Lengyelorszggal, Csehorszggal, Szlovnival s sztorszggal, valamint Ciprussal megkezdi egyidejleg a ktoldal csatlakozsi trgyalsokat is. Ciprus s Mlta a kzp- s kelet-eurpai trsult orszgokat megelzen adtk be a csatlakozsi krelmket, a trgyalsok velk val megkezdsrl elviekben mr az Eurpai Tancs 1994. decemberi rtekezlete dnttt. Ennek figyelembevtelvel szletett meg az 1997. decemberi dnts a Ciprussal val csatlakozsi trgyalsok tnyleges megkezdsrl. (Mlta idkzben a csatlakozsi krelmt visszavonta, majd 1999-ben feljtotta azt.)

Az EU klkapcsolati rendszere a fejld orszgokkal


 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!