\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
EU-ismeretek
EU-ismeretek : III rsz

III rsz

  2004.04.23. 15:39


III. S z e m i n r i u m - Az Eurpai Uni bellrl

Az Eurpai Parlament

Feladatai

Az Eurpai Parlament az Eurpai Uni tagorszgainak 374 milli lakost kpviseli. Ez az Eurpai Uni egyetlen olyan intzmnye, amelyet a polgrok kzvetlenl vlasztanak meg. Az Eurpai Bizottsg s az Eurpai Uni Tancsa mellett alapveten hozzjrul az eurpai trvnykezs kialaktshoz s az Eurpai Uni vezetshez. Segt megtallni a megoldst szmos trsadalmi problma esetben. Kezdemnyezseivel jelents politikai hatst gyakorol.

Mint minden parlament, az Eurpai Parlament is hrom alapvet jogkrrel rendelkezik.

Trvnyhoz hatalom

Az Eurpai Parlament elfogadja a kzssgi trvnyeket. Ezt a jogot az Eurpai Uni Tancsval megosztva gyakorolja. rvnytelen az a kzssgi trvny, amelynek meghozatalban nem krtk ki a Parlament vlemnyt. Az adott trvnyjavaslat termszettl fggen a Parlament trvnyhozi jogt ngy klnbz mdon gyakorolhatja:

  • egyszer konzultci: konzultcis vlemnyt mond, pldul a mezgazdasgi rak rgztsrl;
  • egyttmkds: ha a Parlament els olvasat utni vlemnyt a Tancs llspontja nem vette figyelembe, akkor a Parlament a trvnyjavaslatot msodik olvasatra utasthatja. Ebben az esetben a Tancs csak egyhang szavazattal vetheti fel a Parlament llspontjt. Az Amszterdami Szerzds letbe lpstl ezt az eljrst csak ritkn alkalmazzk.
  • egyttes dnts: ha a Tancs llspontjnak kialaktsban nem vette figyelembe a Parlament llspontjt, ez utbbi megakadlyozhatja a trvnyjavaslat elfogadst. Az Amszterdami Szerzds ezt az eljrst mintegy negyven terletre terjesztette ki s ktszeri olvasatra korltozta.
  • Jvhagys: harmadik orszggal ktend csatlakozsi megllapods alkalmval s j tagorszgok csatlakozsakor tiszteletben kell tartani a Parlament vlemnyt.

Kltsgvetsi jogkr

Az Eurpai Parlament bizonyos hatrok kztt mdosthatja a .nem ktelez . kiadsok elosztst s sszegt. Ilyenek az intzmnyek mkdsre sznt kiadsok s az Eurpai Uni pnzgyi mveleteinek kltsgei, pldul az Eurpai Regionlis Fejlesztsi Alap (ERDF) s az Eurpai Szocilis Alap (ESF) kutatsa, iparpolitikai clokra adott hitelei. A Parlament javasolhatja a ktelez kiadsok mdostst is (amelyeket az Alapszerzdsek hatroznak meg, pl. a kzs agrrpolitikval kapcsolatban), ez esetben azonban az Eurpai Uni Tancs a vgs sz. A Parlament hagyja jv az Eurpai Uni vgleges kltsgvetst (ltalban minden v decemberben), de el is vetheti az egszet (ez mr ktszer elfordult).

Az eurpai intzmnyek politikai ellenrzse

A Parlament:

  • hatrozati szavazssal vgzd vitt rendezhet;
  • rsos vagy szbeli krdst intzhet a Bizottsghoz, a Tancshoz, a klgyminiszterek tancshoz;
  • hivatalba iktatja ez Eurpai Bizottsgot s a Bizottsg elnkt;
  • bizalmatlansgi indtvny megszavazsa utn menesztheti az Eurpai Bizottsg elnkt (a szavazatok ktharmados tbbsgvel);
  • krheti a Bizottsgot, hogy terjesszen javaslatot a Tancs el (kezdemnyezsi jog);
  • tagjai negyednek a krsre idszaki vizsglbizottsgot hozhat ltre, amely kivizsglja a kzssgi jog esetleges megsrtst vagy helytelen alkalmazsnak eseteit. Ilyen idszaki bizottsg vizsglta meg az Uni kergemarhakrral kapcsolatos intzkedsnek ksst;
  • fellebbezhet az Eurpai Kzssgek Brsghoz;
  • a tagorszgok polgraitl petcit vethet t az ket kzvetlenl rint eurpai unis gyekben;
  • 5 vre megvlasztja az ombudsmant, aki a tagorszgok polgrainak az Eurpai Uni intzmnyei s szervei elleni panaszait vizsglja meg.

Az 1999. mjus 1-jn letbe lpett Amszterdami Szerzds megessti az Eurpai Parlament hatalmt:

  • a kzs dntsi folyamatot jval tbb esetben fogjk alkalmazni, s jelentsen egyszersdik;
  • a kpviselk szmt 700-ban maximalizljk, belertve a jvbeli bvtst is;
  • a Parlament kidolgozza az egysges vlasztsi eljrs tervt a tagorszgokban az eurpai kpviselk megvlasztsakor.

Mkds s felpts

Az Eurpai Parlament havi egy hetes plenris lst tart Strasbourgban. A havi lsek kztti idszakban kt htig lland szakbizottsgok dolgoznak, melyek munkja megoszlik a kpviselk kztt, majd egy htig politikai csoportok lseznek Brsszelben.

Vlasztsok

Az els kzvetlen ltalnos vlasztsokat 1979 jniusban tartottk. Semmilyen rendelkezs nem szl mg kzs vlasztsi eljrsrl az Eurpai Uni tagorszgai szmra. Egyedl a kpviselk megbzatsa (5 v), tagorszgonknti szma s a vlasztsok ideje biztos (a legutbbit 1999. jnius 13-n tartottk).

Az Eurpai Uni minden polgra szavazhat s indulhat az eurpai parlamenti vlasztsokon abban az orszgban, amelyben lakik, mg akkor is, ha nem llampolgra az adott orszgnak.

A Parlament sszettele

Az Eurpai Parlamentnek jelenleg 626 kpvisel5je van, akiket kzvetlenl a sajt orszgaik polgrai vlasztanak meg ltalnos vlaszts keretben. A nagy orszgok tbb kpviseli hellyel rendelkeznek, mint a kisebbek: Nmetorszg 99, Anglia, Olaszorszg s Franciaorszg 87, Spanyolorszg 64, Hollandia 31, Belgium, Grgorszg s Portuglia 25, Svdorszg 22, Ausztria 21, Dnia, Finnorszg 16, rorszg 15, Luxemburg pedig 6 kpviseli helyet mondhat magnak.

A Parlament politikai csoportok szerint szervezdik. A kpviselk nem nemzeti delegcikba tmrlnek, hanem azoknak a nemzeti prtoknak a politikai belltottsga szerint csoportosulnak, amelybe tartoznak.

Bels felpts

A kt s fl vre vlasztott elnkbl s 14 alelnkbl ll Parlamenti Iroda irnytja az intzmnyt. A Parlament elnke jelenleg Nicole Fontaine, az Eurpai Npprt (PPE) francia kpviselje. Az elnkk konferencija (a Parlament elnke s a politikai csoportok elnkei) hatrozza meg az lsszakok napirendjt.

lland bizottsgok ksztik el a plenris lsszakokat. A bizottsgok szakterletei: jog s polgrjog; munkagy s szocilis gyek; regionlis politika; szllts s turizmus; krnyezetvdelem; kzegszsggy s fogyasztvdelem; kultra, fiatalok, oktats s mdia; fejleszts s egyttmkds; politikai szabadsgjogok s belgyek stb.

Az 1999. prilis 12-ei plenris lsen hozott dnts nyomn a bizottsgok szma 20-rl 17-re cskkent.

A Parlament ltrehozhat vizsglbizottsgokat s idszaki bizottsgokat, amelyek specilis problmkkal foglalkoznak.

A Parlament szkhelye Strasbourg, ahol az vi 12 lsszakot tartjk. A kiegszt lsszakoknak Brsszel ad otthont. A ftitkrsg Luxemburgban rendezkedett be. A Parlamentet minden tagorszgban parlamenti irodk kpviselik.

Eurpai Tancs

Az llam- s kormnyfk tallkozja

Az 1974-ben megalakult s 1986-ban az Egysges Eurpai Okmnyban intzmnyes keretet kapott Eurpai Tancson (vagy Eurpai Cscson) az Eurpai Uni tagllamainak llam-s kormnyfi vente legalbb ktszer lseznek.

Az Eurpai Tancs nem azonos az Eurpai Uni Tancsval, melyen a tagllamok miniszterei lseznek, s amely az Eurpai Parlamenttel egytt elfogadja a trvnyek szvegeit.

Nem azonos az Eurpa Tanccsal sem, amely az Eurpai Unin kvli nemzetkzi szervezet, oktatssal, kultrval s az emberi jogok vdelmvel foglalkozik.

Az eurpai integrci politikai hajtereje

Az llam- s kormnyfk egyttesen hatrozzk meg az eurpai integrci fontossgi sorrendjt s temezst.

Irnymutats s sztnzs

Az Eurpai Tancs fszerepet jtszik a politikai, gazdasgi, szocilis s klpolitikai irnymutats s sztnzs tern.

sszefogs s rdekegyeztets

Vlsghelyzetben lp kzbe, megoldst dolgoz ki a tagllamok kztti nzetklnbsg esetn. Brskodik az Eurpai Uni intzmnyei kztt.

Politikai dnts

Az eurpai integrcival kapcsolatos minden lnyeges dntst a Tancs hoz. Dnt a szerzdsek s intzmnyek reformjrl, az eurpai kltsgvets finanszrozsrl, az Eurpai Uni bvtsrl, Eurpa nemzetkzi tren elfoglalt llspontjrl, az egysges valutra val ttrsrl stb.

A dntsek tbbflk lehetnek:

  • Az irnyelvek s irnymutatsok a legfontosabb okiratok. Az Eurpai Uni Tancsa s az Eurpai Bizottsg szmra az irnyelvek jelzik az Eurpai Tancs ltal meghatrozott fontossgi sorrendet az Eurpai Uni s kzssgi politikinak irnytsban.
  • A nyilatkozatok nneplyesen fejezik ki tbb llamf llsfoglalst egy konkrt krdssel, ltalban nemzetkzi problmval kapcsolatban.

Az Eurpai Tancs dntseinek jelents politikai slya van, mivel a tagorszgok akaratt fejezik ki, jogi rtkk azonban nincsen. Ezeknek a dntseknek gy lehet rvnyt szerezni, ha elbb tesnek a szoksos kzssgi jogi procedrn: az Eurpai Bizottsg javaslatot tesz, az Eurpai Parlament az Eurpai Uni Tancsval egytt szavaz.

Az Eurpai Tancs a kormnykzi politikbl add krdsekkel is foglalkozik: a kzs kl- s biztonsgpolitika tern szmos diplomciai nyilatkozatot fogadott el, melyek kzl nhnynak jelents hutsa volt (a kzel-keleti bkefolyamattal kapcsolatban, vagy pldul a volt Jugoszlvia terletn kialakult konfliktus megszntetsben); a bel- s igazsggyek tern jvhagyta az EUROPOL megllapodst s az Eurpai Uni tagllamai kztti kiadatsi eljrst.

Tevkenysgi krk s mkds

Kapcsolat az Eurpai Parlamenttel
Minden cscstallkoz az Eurpai Parlament elnknek nyilatkozatval kezddik. Az Eurpai Tancs elnke beszmol a parlamenti kpviselknek hat hnapos elnki tevkenysgrl s vitt kezdemnyez a kpviselkkel.

Kapcsolat az Eurpai Bizottsggal

Az Eurpai Tancs lsein rszt vesz az Eurpai Bizottsg elnke. A cscstallkozk vgn az Eurpai Tancs sszegzst kszt az Eurpai Bizottsg szmra.

Kapcsolat az Eurpai Uni Tancsval

Az Eurpai Uni (minisztereinek) Tancsa kszti el az Eurpai Tancs lseit, trvnytervezeteket fogad el, amelyek az llamfk irnymutatsait konkrt cselekvsekknt fogalmazzk meg.

Az Eurpai Tancs nem egy meghatrozott tancskozhellyel rendelkez lland szervezet. vente ktszer, jniusban s decemberben lsezik annak az orszgnak a meghvsra s terletn, amelyik a 6 hnapos soros elnksgt befejezii. Az ls ltalban kt napos. Szksg esetn rendkvli lst lehet tartani.

Az Eurpai Tancs lsein rszt vesz az Eurpai Uni tagllamainak minden llam- s kormnyfje, valamint az Eurpai Bizottsg elnke.

Az llam- s kormnyfk munkjt a klgyminiszterek segtik, valamint az Eurpai Bizottsg egy tagja, leggyakrabban a klgyekrt felels fbiztos. A gazdasgi s pnzgyminiszterek az egysges valutval kapcsolatos tseken vesznek rszt.

Az Eurpai Tancs ftitkra, a Bizottsg ftitkra s nhny tisztvisel szintn jelen van.

A dntsek a tagllamok kztti konszenzus alapjn szletnek, amely jval a cscstallkoz eltt megkezdett trgyalsok eredmnyeknt jn ltre.

Az elnksg minden ls vgn kzzteszi az "Eurpai Cscs konklzii" cm kiadvnyt. Minden elnksgi idszak elejn az elnkl orszg kzzteszi sajt prioritsait.

Az Eurpai Tancs elnki tisztsge krbejr a tagorszgok kztt.

Eurpai Bizottsg


Az Eurpai Bizottsg az Eurpai Uni Tancsa s az Eurpai Parlament dntseit kszti el s hajtja vgre, az Eurpai Tancs ltal rgztett f irnyvonalak mentn.

Feladatai

A Bizottsg feladatai az Eurpai Uni hatskrnek terletei szerint vltoznak: kzssgi politikk (ruk, szemlyek, szolgltatsok, tke szabad ramlsa, mezgazdasg, munkagy, pnzgyi s gazdasgpolitika, szocilis politika), kzs kl- s biztonsgpolitika (CFSP), valamint rendrsgi s bri egyttmkds bntetgyekben. A Bizottsg feladata az Eurpai Uni jogkrnek bvlsvel aranyosan n. Az Amszterdami Szerzds pldul kzssgi jogkrbe vonta a munkagyet, a vzum-, a menedkjogi s a bevndorls-politikt.

A szerzdsek re

A Bizottsg gyel az unis szerzdsek rendelkezseinek alkalmazsra. Ha a Bizottsg gy vli, hogy egy tagorszg nem tett eleget szerzdsekben foglalt ktelezettsgeinek, megindokolt felszltst adhat ki, s ha az adott orszg nem tesz eleget a felszltsnak, akkor a Bizottsg az Eurpai Brsghoz fordulhat.

A Bizottsg felgyeli a piaci versenyszablyok betartst s az llami seglyek odatlst. A szablysrt vllalatokra pnzbntetst is kiszabhat, melyek az els fok brsgnl fellebbezhetnek.

Kezdemnyezsi jog

A kzssgi politikk keretben a Bizottsg rszt vesz az Eurpai Tancs s a Parlament hatrozatainak kialaktsban, a szerzdsekben meghatrozott klnbz eljrsoknak megfelelen. A Bizottsg trvnyjavaslatot terjeszt a Tancs s a Parlament el.

Bntetgyekben, a rendrsgi s brsgi egyttmkdssel kapcsolatos rendelkezsek tern a Bizottsg megosztja kezdemnyez jogt a tagorszgokkal.

A kzs kl- s biztonsgpolitika (CFSP) tern a Tancs krheti a Bizottsgtl, hogy terjesszen el megoldsi javaslatokat.

Ajnls s vlemnyalkots

A kzssgi politikk, valamint a kzs kl- s biztonsgpolitika krdseiben a Bizottsg ajnlst kszthet s vlemnyt alkothat.

A politikk vgrehajtsa

A kzssgi politikk megvalstsnak tern a Bizottsg a Tancs ltal rruhzott jogkre szerint betartatja a kzssgi szablyokat.

A kzs kl- s biztonsgpolitika keretben a Bizottsg rszt vesz a dntshozatalban.

Nemzetkzi trgyalsok

Az Eurpai Unin kvli orszgokkal trtn kereskedelmi trgyalsok esetn a Tancs engedlyezi a Bizottsgnak, hogy megkezdje a szksges trgyalsokat. A Bizottsg ezt a Tancs irnyelvei szerint vgzi. Ami a tbbi megllapodst - nevezetesen a csatlakozsi megllapodsokat - illeti, a trgyal szerep gyakorlatilag a Bizottsg.

Kltsgvets ksztse

A Bizottsg az engedlyezett hitelkereten bell s az optimlis gazdlkods alapelvnek megfelelen sajt felelssgre kltsgvetst kszt.

Mkds s felpts

A Bizottsg 20 tagbl ll, akiket eurpai biztosoknak neveznek. A biztosokat ltalnos szakmai kpessgk alapjn vlasztjk ki. Kinevezsk 5 vre szl. A tagorszgok kzs megegyezssel jellik ki a Bizottsg elnkt, amit az Eurpai Parlamentnek kell jvhagynia. Ezutn a kijellt elnkkel egyetrtsben kijellik a Bizottsg tbbi tagjt. Vgl az Eurpai Parlament bizalmat szavaz a Bizottsg tagjainak. A testlet tagjai tevkenysgk sorn teljesen fggetlenek, s az Eurpai Uni ltalnos rdekben jrnak el. A Bizottsg az elnk politikai irnymutatsnak megfelelen vgzi feladatait.

A Bizottsgnak tagorszgonknt legalbb egy, legfeljebb kt tagja lehet. A tervek szerint az Eurpai Uni kvetkez bvtsekor minden tagorszg egysgesen egy ft delegl majd a Bizottsgba, feltve, hogy ekkorra a Tancsban mdosul a szavazatok slyozsa.

A korbbi Bizottsg egyttes lemondsa utn a Berlinben lsez llam- s kormnyfk az olasz Romano Prodit krtk fel az j Bizottsg kialaktsra az Amszterdami Szerzds ltal meghatrozott j eljrs szerint. Ezt a jellst az Eurpai Parlament 1999. szeptember 15-n jvhagyta. A Bizottsg mandtuma 2005. janur 22- n jr le.

A Bizottsg dolgozi ltszmt tekintve (15 000 f) az Uni legnagyobb intzmnye: a szemlyzet 20 szzalka a fordt- s tolmcsszolglatnl dolgozik, 80 szzalkuk pedig a Figazgatsgokon vagy a helyi szolglatoknl.

A Bizottsgnak a tagorszgokban kpviseletei, az EU-n kvli orszgokban pedig delegcii vannak.

Az eurpai bizottsg ellenrzse

Politikai ellenrzs
Az Eurpai parlament - azon kvl, hogy bizalmat szavaz a Bizottsgnak - bizalmatlansgi indtvnnyal is lhet, 2/3-os szavazati tbbsggel s az sszes tagja szavazatnak tbbsgvel. Ha a bizalmatlansgi indtvnyt elfogadjk, a Bizottsgnak egyttesen le kell mondania. A "Blcsek tancsnak" nevezett fggetlen szakrti csoport jelentse utn a Bizottsg - trtnetben elszr - 1999. mrcius 10-n kollektvan lemondott.

Pnzgyi ellenrzs

Egyrszt a Szmvevszk megvizsglja a Kzssg sszes kiadsi s bevteli szmljt s nyilatkozatban biztostja az Eurpai Parlamentet s a Tancsot a szmlk megbzhatsgrl.

Msrszt az Eurpai Parlament - a Tancs ajnlsa alapjn - elfogadja a Bizottsg ltal ksztett kltsgvetst. E clbl megvizsglja a szmlkat s a pnzgyi mrleget, a Szmvevszk ves jelentst s a biztost nyilatkozatot.

Az Eurpai Kzssgek Brsga s az Elsfok Brsg

Feladatai

Az Eurpai Kzssgek Brsgt az 1952-es Prizsi Szerzds hozta ltre. Ez a luxemburgi szkhely jogi intzmny gyel a kzssgi jog betartsra, amely kzvetlenl alkalmazhat a tagorszgokban s elsbbsget lvez a nemzeti joggal szemben.

A nemzeti brsghoz hasonlan ehhez az intzmnyhez is rsban kell fordulni. Vagy gy, hogy a panaszos felek kzvetlenl fellebbeznek a Brsghoz, vagy egy nemzeti brsg trgyals eltt fordul hozz. A beadvnyok tpusai:

  • mulasztsi panasz olyan tagllam ellen, amely nem tartotta tiszteletben a kzssgi jogot, nem hajtott vgre egy tletet, megadott hatridre nem ltetett t egy kzssgi irnyelvet a sajt jogrendszerbe, vagy nem megfelelen ltette t;
  • semmt krelem egy kzssgi intzmny trvnytelen eljrsval szemben;
  • mulasztsi panasz a kzssgi intzmnyek ttlensge ellen (az Eurpai Bizottsg javaslatnak hinya, a Miniszteri Tancs dntsnek hinya);
  • jogorvoslati krelem kzssgi intzmnyek vagy alkalmazottak ltal okozott kr esetn;
  • semmt krelem az Elsfok Brsg hatrozatai ellen;
  • nemzeti brsg trgyals eltt krdst intz az Eurpai Brsghoz a kzssgi jog rtelmezse vagy egy kzssgi eljrs rvnyessge gyben. Ez az eljrs lehetv teszi az Uni polgrai szmra, hogy pontos rtelmezst kapjanak a rjuk vonatkoz szablyokrl.

Az Eurpai Brsg jogkre az Amszterdami Szerzds 1999. mjus 1-jei hatlyba lpsvel kitgult: az Eurpai Brsg illetkes azokon az j terleteken, melyeket a tagorszgok az Uni hatskrbe utaltak, nevezetesen a szemlyek szabad ramlsa s biztonsga tern (menedkjog, bevndorls, hatrtlps...)

Mkds s sszettel

Az Eurpai Brsg - melynek tagjait a tagorszgok kzs megegyezssel nevezik ki - 15 brbl (tagorszgonknt egy) s 9 fgyszbl ll. Megbzatsuk 6 vre szl s megjthat.

A brk maguk kzl vlasztott elnknek megbzatsa 3 vre szl s megjthat. Az elnk irnytja a Brsg munkjt, vezeti a trgyalsokat s a tancskozsokat.

A Brsgot feladatainak elltsban a fgyszek segtik azzal, hogy teljesen prtatlan s fggetlen nyilvnos vlemnyt mondanak a Brsg el terjesztett gyekben.

Az Eurpai Brsg munkjt 1989 ta az Elsfok Brsg segti, melynek 15 tagjt a tagorszgok nevezik ki hat vre, ami megjthat.

Az Elsfok Brsg jogkrbe tartoznak a termszetes vagy jogi szemlyek ltal benyjtott semmt krelmek, mulasztsi panaszok vagy jogorvoslati krelmek, az Eurpai Bizottsg ellen benyjtott vllalati panaszok, valamint az Eurpai Uni s tisztviseli, dolgozi kztti jogvitk. A trgyals eltti gyeken kvl minden gyet t lehet irnytani ehhez a brsghoz.

Az Eurpai Brsg s az Elsfok Brsg tarthat plenris lst (nagyon fontos gyben minden br rszt vesz) vagy tancslst.

A panasztl az tletig

A panaszt rsban nyjtjk be a trvnyszki irodn:

  • a tagllamok s az Eurpai Bizottsg (mulasztsi panasz);
  • a tagllamok s a kzssgi intzmnyek (Eurpai Bizottsg, Miniszterek Tancsa, Eurpai Parlament, Eurpai Szmvevszk, Eurpai Kzponti Bank), valamint termszetes s jogi szemlyek (semmt krelem, mulasztsi panasz s fellebbezs);
  • a nemzeti brsgok (trgyals eltti krds).

A panaszt egy fgysz s egy eladbr tanulmnyozza. Az gysz eladja vgkvetkeztetst, majd a brk az eladbr hatrozattervezete alapjn trgyalnak. Minden br javasolhat mdostsokat. Nyilvnos trgyalson hirdetik ki a vgleges tletet, majd az Eurpai Uni Brsga s az Elsfok Brsg kiadvnyban teszik kzz.

Az eurpai joggyakorlat szmokban

1954 ta 9000 gyet trtak a Brsg el, amely kzel 5000 tletet hozott az Eurpai Uni illetkessgnek minden terletn: mezgazdasg, llami seglyek, intzmnyi jog, vllalatok joga, krnyezetvdelem, fogyasztk, adgy, ruk s szemlyek szabad mozgsa, halszat, kereskedelempolitika, regionlis politika, szocilis politika, jogharmonizci, klkapcsolatok, kzlekeds stb.

1998-ban a kzssgi joggyakorlat 773 dntssel gyarapodott. Az Elsfok Brsghoz 288, az Eurpai Brsghoz 485 j gyben fordultak.

Szmos gy a kzs piacok szablyozsval s az llampolgrok Eurpai Unin belli szabad mozgsval kapcsolatos (trsadalombiztosts, munkagy, tartzkodsi felttelek).

Az Eurpai Kzssgek Szmvevszke

Feladatai


Az Eurpai Szmvevszket a Brsszeli Szerzds hozta ltre 1975. jlius 22-n. 1977 oktberben kezdte meg mkdst, s a Maastrichti Szerzds letbe lpsvel, 1993. november 1-jn eurpai intzmnyi rangra emelkedett. Ez a fggetlen intzmny ellenrzi az Eurpai Uni s intzmnyei (Eurpai Bizottsg, Eurpai Parlament, Eurpai Uni Tancsa), szervei (gynksgek, alaptvnyok, intzetek, megfigyelk) s az eurpai seglyekbl rszeslk pnzgyeit.

A Szmvevszk az Eurpai Uninak olyan kls ellenrz szerve, amely klnbzik az intzmnyeken belli pnzgyi felelsktl.

A Szmvevszk megvizsglja a bevteli s kiadsi szmlk trvnyessgt s szablyossgt, megbizonyosodik a pnzgyek megfelel intzsrl, s ezltal lehetv teszi, hogy az Eurpai Parlament felmentvnyt adjon a Bizottsgnak a kltsgvets elksztsre.

A Szmvevszk jelentsei nyomst gyakorolhatnak az intzmnyekre s az adminisztratv szervekre a pnzgyi alapok megfelel kezelse rdekben.

Az eurpai programok irnytsval s vgrehajtsval megbzott szemlyzet elsdlegesen felel a szablytalansgok megelzsrt, kidertsrt s felkutatsrt. Ha a Szmvevszk hinyt, szablytalansgot s potencilis csalst szlel, azt az illetkes hatsgnak vagy szervnek tudomsra hozza, amelyek azutn ennek megfelelen jrnak el. Tovbb jelzi a srlkeny rendszerek s eljrsok elgtelensgeit, melyek egy adott problma okozi voltak.

Tevkenysgi krk


Az Eurpai Szmvevszk ellenrzi az Uni pnzgyeit s jelzi azokat a terleteket, amelyeken az gyvezets javtsa rdekben knyes intzkedseket kell hozni.

A szerzds elrja, hogy az Eurpai Szmvevszk segtse az Eurpai Parlamentnek s az Eurpai Uni Tancsnak a kltsgvets elksztst ellenrz munkjt. Ez a segtsgnyjts elssorban a kltsgvets elfogadsi eljrsbl ll. A Szmvevszk elnke minden v novemberben felolvassa jelentst az Eurpai Parlamentnek, ami alapvet fontossg a Bizottsg felmentvnynek engedlyezsvel kapcsolatos parlamenti dntsben.

Az Eurpai Szmvevsz6k tovbb nyilatkozatban biztostja az Eurpai Uni Tancst s az Eurpai Parlamentet a szmlk megbzhatsga fell, valamint a mgttk lv pnzgyi mveletek trvnyessgrl s szablyossgrl. A garancianyilatkozat az elfogadsi eljrs fontos eleme, mivel ltalnosan biztostja az eurpai adfizetket arrl, hogy pnzket megfelel mdon hasznltk fel.

A Szmvevszknek joga van ahhoz, hogy egyes krdsekben kln jelentsben tegye kzz szrevteleit.

Ezen kvl ms intzmnyek sajt krdseikben kikrhetik az Eurpai Szmvevszk vlemnyt.

Ktelez kikrni az Eurpai Szmvevszk vlemnyt pnzgyi jelleg trvnyi rendelkezsek elfogadsa eltt, klns tekintettel a pnzgyi szablyokra s sajt pnzgyi forrsok felhasznlsra.

Az Eurpai Szmvevszk ves vagy rendkvli jelentsben szerepl szrevteleire a Bizottsg vagy ms rintett intzmny ad vlaszt, melyben eljrst indokolja. A Szmvevszk vgleges szrevtelnek kialaktsa eltt figyelembe veszi ezeket a vlaszokat.

Mkds


Az Eurpai Uni Szmvevszke tagorszgonknt egy, sszesen 15 tagbl ll. Az 1993. december 10-11-ei brsszeli Eurpai Tancs-ls megerstette ezt az elvet s gy hatrozott, hogy a Szmvevszk tagjainak szma jabb orszgok eurpai unis csatlakozsnak megfelelen nni fog.

A tagokat 6 ves (megjthat) idszakra nevezi ki az Eurpai Uni Tancsa, miutn egyhang dntst hozott s konzultlt az Eurpai Parlamenttel.

Olyan szemlyeket vlasztanak ki, akik hazjukban is kls ellenrz intzmny dolgozi, volt dolgozi, vagy akik erre a feladatra megfelel kpestssel rendelkeznek. Hrom elvrsnak kell megfelelnik: hozzrts, fggetlensg minden kormnytl vagy szervezettl, teljes munkaids tevkenysg. Megbzatsuk ideje alatt az Eurpai Szmvevszk tagjai nem folytathatnak ms, fizetett vagy ingyenes szakmai tevkenysget.

Az Eurpai Szmvevszk elnke (1999. janur 18. ta Jan O. Karlsson) - akit kollgi vlasztanak meg hrom ves (megjthat) idtartamra - gyel a Szmvevszk szolglatainak megfelel mkdsre s tevkenysgnek zavartalansgra, kpviseli a Szmvevszket ms eurpai intzmnyek s a nemzeti szmvevszkek fel.

nrendelkez szervezds lvn az Eurpai Szmvevszknek sajt bels szablyzata van. Az ellenrzsi feladatok elltsa rdekben knyvvizsgl csoportok alakultak, melyek tagjai felosztottk egyms kztt a szakterleteket, s akiknek elsdleges feladata a Szmvevszk tancskozsainak elksztse.

A kollegilis jelleg megrzse megkveteli, hogy a Szmvevszk dntsn arrl, mi legyen a folytatsa az ellenrzsekbl szrmaz szrevteleknek, s fogadja el az ves jelentseket, a klnleges jelentseket vagy a vlemnyeket.

Az sszes alkalmazott (lland s idszakos) szma az sszes szakmai kategrit figyelembe vve krlbell 500 f. Az Eurpai Szmvevszk szkhelye Luxemburgban van.

Az Eurpai Kzssgek Szmvevszke

Feladatai


Az Eurpai Szmvevszket a Brsszeli Szerzds hozta ltre 1975. jlius 22-n. 1977 oktberben kezdte meg mkdst, s a Maastrichti Szerzds letbe lpsvel, 1993. november 1-jn eurpai intzmnyi rangra emelkedett. Ez a fggetlen intzmny ellenrzi az Eurpai Uni s intzmnyei (Eurpai Bizottsg, Eurpai Parlament, Eurpai Uni Tancsa), szervei (gynksgek, alaptvnyok, intzetek, megfigyelk) s az eurpai seglyekbl rszeslk pnzgyeit.

A Szmvevszk az Eurpai Uninak olyan kls ellenrz szerve, amely klnbzik az intzmnyeken belli pnzgyi felelsktl.

A Szmvevszk megvizsglja a bevteli s kiadsi szmlk trvnyessgt s szablyossgt, megbizonyosodik a pnzgyek megfelel intzsrl, s ezltal lehetv teszi, hogy az Eurpai Parlament felmentvnyt adjon a Bizottsgnak a kltsgvets elksztsre.

A Szmvevszk jelentsei nyomst gyakorolhatnak az intzmnyekre s az adminisztratv szervekre a pnzgyi alapok megfelel kezelse rdekben.

Az eurpai programok irnytsval s vgrehajtsval megbzott szemlyzet elsdlegesen felel a szablytalansgok megelzsrt, kidertsrt s felkutatsrt. Ha a Szmvevszk hinyt, szablytalansgot s potencilis csalst szlel, azt az illetkes hatsgnak vagy szervnek tudomsra hozza, amelyek azutn ennek megfelelen jrnak el. Tovbb jelzi a srlkeny rendszerek s eljrsok elgtelensgeit, melyek egy adott problma okozi voltak.

Tevkenysgi krk


Az Eurpai Szmvevszk ellenrzi az Uni pnzgyeit s jelzi azokat a terleteket, amelyeken az gyvezets javtsa rdekben knyes intzkedseket kell hozni.

A szerzds elrja, hogy az Eurpai Szmvevszk segtse az Eurpai Parlamentnek s az Eurpai Uni Tancsnak a kltsgvets elksztst ellenrz munkjt. Ez a segtsgnyjts elssorban a kltsgvets elfogadsi eljrsbl ll. A Szmvevszk elnke minden v novemberben felolvassa jelentst az Eurpai Parlamentnek, ami alapvet fontossg a Bizottsg felmentvnynek engedlyezsvel kapcsolatos parlamenti dntsben.

Az Eurpai Szmvevsz6k tovbb nyilatkozatban biztostja az Eurpai Uni Tancst s az Eurpai Parlamentet a szmlk megbzhatsga fell, valamint a mgttk lv pnzgyi mveletek trvnyessgrl s szablyossgrl. A garancianyilatkozat az elfogadsi eljrs fontos eleme, mivel ltalnosan biztostja az eurpai adfizetket arrl, hogy pnzket megfelel mdon hasznltk fel.

A Szmvevszknek joga van ahhoz, hogy egyes krdsekben kln jelentsben tegye kzz szrevteleit.

Ezen kvl ms intzmnyek sajt krdseikben kikrhetik az Eurpai Szmvevszk vlemnyt.

Ktelez kikrni az Eurpai Szmvevszk vlemnyt pnzgyi jelleg trvnyi rendelkezsek elfogadsa eltt, klns tekintettel a pnzgyi szablyokra s sajt pnzgyi forrsok felhasznlsra.

Az Eurpai Szmvevszk ves vagy rendkvli jelentsben szerepl szrevteleire a Bizottsg vagy ms rintett intzmny ad vlaszt, melyben eljrst indokolja. A Szmvevszk vgleges szrevtelnek kialaktsa eltt figyelembe veszi ezeket a vlaszokat.

Mkds


Az Eurpai Uni Szmvevszke tagorszgonknt egy, sszesen 15 tagbl ll. Az 1993. december 10-11-ei brsszeli Eurpai Tancs-ls megerstette ezt az elvet s gy hatrozott, hogy a Szmvevszk tagjainak szma jabb orszgok eurpai unis csatlakozsnak megfelelen nni fog.

A tagokat 6 ves (megjthat) idszakra nevezi ki az Eurpai Uni Tancsa, miutn egyhang dntst hozott s konzultlt az Eurpai Parlamenttel.

Olyan szemlyeket vlasztanak ki, akik hazjukban is kls ellenrz intzmny dolgozi, volt dolgozi, vagy akik erre a feladatra megfelel kpestssel rendelkeznek. Hrom elvrsnak kell megfelelnik: hozzrts, fggetlensg minden kormnytl vagy szervezettl, teljes munkaids tevkenysg. Megbzatsuk ideje alatt az Eurpai Szmvevszk tagjai nem folytathatnak ms, fizetett vagy ingyenes szakmai tevkenysget.

Az Eurpai Szmvevszk elnke (1999. janur 18. ta Jan O. Karlsson) - akit kollgi vlasztanak meg hrom ves (megjthat) idtartamra - gyel a Szmvevszk szolglatainak megfelel mkdsre s tevkenysgnek zavartalansgra, kpviseli a Szmvevszket ms eurpai intzmnyek s a nemzeti szmvevszkek fel.

nrendelkez szervezds lvn az Eurpai Szmvevszknek sajt bels szablyzata van. Az ellenrzsi feladatok elltsa rdekben knyvvizsgl csoportok alakultak, melyek tagjai felosztottk egyms kztt a szakterleteket, s akiknek elsdleges feladata a Szmvevszk tancskozsainak elksztse.

A kollegilis jelleg megrzse megkveteli, hogy a Szmvevszk dntsn arrl, mi legyen a folytatsa az ellenrzsekbl szrmaz szrevteleknek, s fogadja el az ves jelentseket, a klnleges jelentseket vagy a vlemnyeket.

Az sszes alkalmazott (lland s idszakos) szma az sszes szakmai kategrit figyelembe vve krlbell 500 f. Az Eurpai Szmvevszk szkhelye Luxemburgban van.

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!