\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
EU-ismeretek
EU-ismeretek : IV rsz

IV rsz

  2004.04.23. 15:43


IV. S z e m i n r i u m - Az Eurpai jog

Az EU jogkre, a szubszidiarits elve

Az Eurpai Uni a tagorszgok ltal rruhzott jogkrnek megfelelen jr el. Az 1999. mjus 1. ta hatlyban lv Amszterdami Szerzds nagyon pontosan lerja ezt a jogkrt. Az Eurpai Uninak nrendelkezsi joga van a mezgazdasg, kereskedelem s a szllts terletn. Ezen a hrom terleten a kzssgi intzmnyek hozzk a kzs, eurpai szint dntst, melyben a tagorszgok kpviselik szavazatval vesznek rszt a mezgazdasg a legrgebbi s a legnagyobb kltsgvets kzssgi politika (az Uni kltsgvetsnek kzel 44 szzalka) az egysges bels piacon a dolgozk, az ruk, a szolgltatsok s a tke szabadon mozognak. Kiegsztskppen az Eurpai Uni bevezeti az egysges valutt az utazs megknnytse rdekben az Uni tmogatja a transzeurpai autplya- s vastptst, mint pldul a TGV Prizs-Brsszel-Amszterdam-London vonalnak megptst.

Az Eurpai Uni megszervezi a tagorszgok kztti egyttmkdst

Az oktats, a szakkpzs, az egszsggy, a kutats, a kultra, a trsadalombiztosts s a vidkfejleszts tern minden tagorszg megrzi teljes autonmijt s nemzeti jellegt. Az Eurpai Uni ezeken a terleteken akkor avatkozik be, amikor a kzs fellps vitathatatlanul hatkonyabb, mint egy-kt orszg elszigetelt akcija. Ezt nevezik a szubszidiarits elvnek.

Pldul:

szocilis tren az Uni minimlis garancikat kvetel a nyugdjak sszegre, a szlsi szabadsgra s a munkahely biztonsgra vonatkozan, hogy megvja polgrait a .szocilis dmping"-tl, ami arra ksztetn a vllalatokat, hogy kevsb szigor szocilis kvetelmnyeket tmaszt terletre telepljenek t;

kutats tern a tagorszgok j termkek kifejlesztst clz laboratriumi programjait finanszrozza;

oktats tern arra biztatja a 15 tagorszg iskolit s az egyetemeit, hogy olyan oktatsi programot dolgozzanak ki, amely lehetv teszi, hogy a fiatalok tanulmnyaik egy rszt egy msik eurpai orszgban vgezzk;

kulturlis tren trtnelmi jelentsg memlkek helyrelltst finanszrozza, sztnzi az eurpai audiovizulis malkotsok terjesztst;

A krnyezetvdelem tern a krnyezetszennyezs elleni normk betartsra s biztonsgi rendszereik megerstsre knyszerti az autgyrakat s a vegyi zemeket.

Klpolitika, vdelmi politika s belpolitika tern az uni jogkre szkebb.

Ezeken az rzkeny terleteken a tagorszgok megriztk teljes szuverenitsukat. Az egyttmkds kormnykzi keretek kztt zajlik.


A jv Az Eurpai Uni 15 tagorszgnak jvhagysa utn az 1997. oktber 2-n alrt Amszterdami Szerzds 1999. mjus 1-jn lpett letbe. Ez az j szerzds tovbb tgtja az Eurpai Uni hatskrt, nevezetesen a munkagy s a bevndorls tern. A dntsi folyamattal kapcsolatban bevezetett mdostsait nhny tagorszg elgtelennek tartja. Ezrt ezek az orszgok azt krtk, hogy az Eurpai Uni tovbbi bvtse eltt reformljk meg a kzssgi intzmnyeket.

A szubszidiarits elve


Az Amszterdami Szerzds kln hatrozatban ersti meg a szubszidiarits elvt. A kizrlagos kzssgi hatskrkn kvl (mezgazdasg, szllts, kereskedelem), az Eurpai Uni csak akkor cselekszik, amikor a kzssgi szint eljrs hatkonyabb, mint a nemzeti, regionlis vagy helyi szint cselekvs. A szubszidiarits olyan jogi alapelv, amelyre az Eurpai Kzssgek Brsga hivatkozhat. Ebbl az alapelvbl az kvetkezik, hogy az Eurpai Uni hatskre bizonyos esetekben kitgthat, bizonyos esetekben korltozott.

 

Kzssgi clok s kzssgi politikk


A Rmai szerzds 2. cikkelye alapelvknt rgzti: "A kzssg feladata a kzs piac s a gazdasgi s pnzgyi uni ltrehozsval... kzs politikk s tevkenysgek vgrehajtsval elmozdtani... a gazdasgi tevkenysgek magas szint konvergencijt.... a gazdasgi s trsadalmi kohzit a tagorszgok kztt."

Az egysges piac megvalsulsa ngy alapvet jog korltozsmentes, szabad gyakorlst hozta magval. Ezek:
az ruk szabad mozgsa
a szemlyek szabad mozgsa s a letelepeds szabadsga
a szolgltatsok szabad mozgsa
a tkemozgs s a fizetsi forgalom szabadsga

A bels piac megteremtst clozzk a kzssgi politikk is:
a kzs agrrpolitika (KAP, angolul CAP)
a kzs kzlekedspolitika
a kzs kereskedelempolitika
a versenyre vonatkoz kzs szablyok
a szocilis politika, az oktatsra, a szakkpzsre s az ifjsgra
az adzsra
a fogyasztvdelemre
a krnyezetvdelemre
az eurpai szabvnyokra s a termkmegfelelsre
a kutatsra s fejlesztsre vonatkoz kzs szablyok

Kzssgi jog a clkitzsek megvalstsnak szolglatban


Az Eurpai Kzssg clkitzseinek megvalstst autonm jog-rendszer szolglja, amelynek sajtos jogalkotsi folyamata, jogforrsai s hierarchija van.

A jogalkotsi folyamatban az egyes krdsekben dntshozatalra jogosult intzmnyeket a Szerzdsek kln rgztik. A Tancs, a Bizottsg s az Eurpai Parlament jogostvnyai eltrek. A Bizottsg nem jogalkot, felelssge a jogszablyok kezdemnyezse s azok vgrehajtsa. A tulajdonkppeni jogalkot a Tancs, amely a Bizottsg javaslatait elfogadja vagy elutastja. A Parlament szerepe korbban a szerzds ltal elrt esetekben a konzultci volt, az Egysges Eurpai Okmny s a Maastrichti Szerzds letbelpst kveten jogostvnyai azonban kibvltek: hozzjrul s egytt dnt mindazokban az esetekben, amikor vtjoga van. Ily mdon a nemzeti rdekek fruma (a Tancs) mellett szerepet kapnak a dntshozatali folyamatban a kzssgi (a nemzetek feletti) rdekek megjelenti (a Bizottsg s az Eurpai Parlament).

A jogforrsok hierarchijban a legmeghatrozbbak rtelemszeren az alapt szerzdsek, az egyes csatlakozsi jegyzknyvek (s azok mdostsai), valamint a tagllamok kztti nemzetkzi egyezmnyek. Ezek alkotjk az n. elsdleges joganyagot. A msodlagos joganyagot a Kzssg alkotta szablyok kpezik: a rendeletek, az irnyelvek, a hatrozatok, mellettk az ajnlsok s a vlemnyek. Ezeken bell is felllthat a fontossgi sorrend:

- a rendeletek - elfogadsuk utn - ktelez erejv vlnak vala-mennyi tagorszgban (legersebb jogforrs), anlkl, hogy azokat az egyes tagorszgoknak kln t kellene ltetnik a nemzeti jogrendbe. letbelptetskhz az egyes tagllamok bels jogi aktusa nem szksges, kzvetlenl alkalmazand jogszablyok
- az irnyelvek azokat a kzs clkitzseket rgztik ltalnos jelleggel, amelyeket az egyes tagorszgoknak kln t kell ltetnik nem-zeti jogrendjkbe. letbelptetskhz nemzeti jogi aktusok szks-gesek. Az irnyelvek a jogharmonizci legfontosabb eszkzei
- hatrozatok llamigazgats jelleg intzkedsek, nem ltalnos hatlyak, csak meghatrozott cmzettekhez szlnak, s csak azokra nzve brnak ktelez ervel.

A ktelez erej jogforrsok kz sorolandk a Kzssg harmadik orszgokkal kttt nemzetkzi egyezmnyei, a kzssgi jog ltalnos elvei, valamint a bri jogalkalmazs teremtette jogrtelmezsek.

A kzssgi vvmnyok (acquis communautaire) a vzolt kzssgi jogforrsoknl szlesebb krben lelik fel a Kzssg ltal kibocstott rengeteg szablyzatot s intzkedst. A ktelez erej jogforrsok mel-lett rszt kpezik a klnfle vlemnyek, ajnlsok s clkitzsek, amelyek ktelez ervel nem rendelkeznek ugyan, de figyelembevtelk ajnlatos, s mellettk a Bizottsg biztosainak krlevelei (letters of the Commissioner), a klnfle kzlemnyek (Communication), a k-zssgi programok (actions plans) stb.

Az egyes jogforrsok alkalmazsnl kialakultak azok a jtkszablyok, amelyek az egysges piac mkdsnek trvnyszersgeit alapveten meghatrozzk. Ezek kzl els helyen emltend a kzssgi jog elsbbsge a nemzeti joggal szemben mg akkor is, ha a kett t-kzne. Erre vonatkozan ugyan az elsdleges joganyag (az alapt szerzdsek) kifejezetten nem rendelkezik, de az Eurpai Brsg - az emltett hrom mellett a negyedik legfontosabb intzmny - gyakorla-ta e vonatkozsban meghatroz jelentsg. A szupremcia (prima- tus) elve visszamenleg is rvnyesl: a kzssgi jog mind a korbbi, mind a ksbb keletkezett nemzeti jogszabllyal szemben elsdlegesen alkalmazand. A szupremcia elve nemcsak a tagllamok bels jog-val szemben, hanem a tagllamok kztti nemzetkzi szerzdsekkel szemben is rvnyesl.

A kzssgi jog termszetbl fakad annak kzvetlen hatlya is (direct effect). Ez azt jelenti, hogy a nemzeti brsgok eltt is kzvetlenl hivatkozni lehet a kzssgi jogra, s nem hozhat olyan nemzeti tltet jogi intzkeds, amely a kzssgi szablyozst korltozn. A kzvetlen hatly jogforrsokat (alapszerzds elrsai, rendeletek) azok egyrtelmsge s precizitsa okn a nemzeti brsgok kzvetlenl is alkalmazni tudjk minden olyan gyben, amikor egy termszetes vagy jogi szemlyisg vllalkozs ezeken alapul jogosultsgt kvnja rvnyesteni.

Kiemelend a szubszidiarits elvnek rvnyeslse is. Ez azt jelenti, hogy mindazokon a terleteken, amelyek nem esnek a Kzssg kiz-rlagos hatskrbe, a Kzssg csak akkor s ott hoz intzkedseket, ahol azok a kzssgi clok megvalsulst jobban segtik, mint a tagllamok intzkedsei.

Utalni kell az n. negatv jogalkotsra is, amelynek keretben az egyes tagllamok hatlyon kvlre helyezni knyszerlnek azon nemzeti jog-szablyaikat, amelyek tkznek a kzssgi joggal. Ez a deregulcis folyamat volt az elzmnye annak, hogy az egyes szabadsgjogok kor-ltozsok nlkl rvnyeslhessenek.

A deregulci mellett termszetesen az n. pozitv szablyoknak, az egysges szablyoknak a megalkotsa hasonlan nagy jelentsg. A re-regulci, a jogharmonizci az Egysges Eurpai Okmny ered-mnyeknt gyorsult fel: az okmny mellklete mintegy hromszz irnyelv - tbbsgi szavazssal megvalsul - elfogadst rta el 1992-es hatridvel. Az uniformizl jelleg, rszletes szablyozs he-lyett megelgedett az n. minimum harmonizcival: az ltalnos elvek rgztsvel, a minimlisan szksges egysges szablyozssal, s a rszletek kimunklst a tagllamokra bzta (lehetetlenn tve ezzel, hogy a tagllamok egyes krdsekben a kzssginl szigorbb nem-zeti szablyokat tartsanak fenn, illetve vezessenek be).

A kzssgi jog szksg esetn segti a jogot alkalmaz brsgot s a jogvdelmet is biztostja a jogot alkalmaz brsggal szemben. A jog-anyag elsdleges alkalmazi az egyes nemzeti brsgok, gy fennll-hat a veszlye annak, hogy azok elr jogalkalmazsi gyakorlatot va-lstanak meg. Ennek elkerlse rdekben a jogalkalmaz nemzeti b-rsgok n. elzetes hatrozat keretben krhetik az Eurpai Brsg rtelmez llsfoglalst. Ez egyttal irnymutat a nemzeti brsgok rszre a kzssgi jogrtelmezst illeten. (Jelenleg egy ilyen eljrs ltalban 17 hnapig tart.) Az elzetes hatrozathozatali eljrsok igen gyakoriak, az Eurpai Brsg dntseinek mintegy felt ilyen elzetes hatrozatok alkotjk.

rtelmez llsfoglalst valamennyi tagllam valamennyi brsga krhet. Ilyen eljrs indtsra ktelezett minden olyan brsg, amely egy konkrt krdsben a nemzeti jog alapjn nem tud llst foglalni. Az rtelmez llsfoglals ktelez s visszamenleges hatly.

A kzssgi jog lehetsget nyjt semmissgi eljrs megindtsra s minden rintett szmra. Ezzel egy srelmesnek tlt kzssgi dnts jogszersgt lehet fellbrltatni (annak nyilvnossgra hozataltl szmtva kt hnapon bell).

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.