\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
EU-ismeretek
EU-ismeretek : V rsz

V rsz

  2004.04.23. 15:44


V. S z e m i n r i u m - Munkavllals az Eurpai Uniban

Szemlyek szabad mozgsa

1987-ben az Egysges Eurpai Okmnnyal a tagllamok megalkottk a bels piac alapjait, amelyen bell - tbbek kztt- a szemlyek szabad mozgsa alapelv megvalsulst tztk ki clul. 1993 janurjra a bels piac ltre is jtt. Ettl az idponttl kezdve az EU tagllamainak llampolgrai, majd 1994-tl, illetve Liechtenstein polgrai szmra 1995-tl az Eurpai Gazdasgi Trsg (a tovbbiakban EGT; jelenleg Norvgia, Izland s Liechtenstein) orszgainak llampolgrai is jogosultak arra, hogy az EU terletn szabadon utazzanak, mindennem hatrtlpsi formalits betartsnak ktelezettsge nlkl.Ahogyan az EU-polgr fogalmval s jogaival foglalkoz, az Amszterdami Szerzdssel mdostott Rmai Szerzds kimondja: "Ezennel megalaptjuk az unis polgrsgot.

Az Uni polgrnak minslnek a tagllamok llampolgrai... Minden unis polgrnak joga van szabadon mozogni s letelepedni a tagllamok terletn, a Szerzds rendelkezseinek s azok vgrehajtsi szablyainak a figyelembevtelvel." A "szemlyek szabad ramlsa" azonban ennl sokkal tbbet jelent, s idben sokkal korbbra tehet konkrt eredmnyei is vannak. Elszr ezrt rtelmezni kell a "szemlvek szabad mozgsa" fogalmat, mgpedig kt f tartalma szerint. Meg kell hatroznunk, hogy kik a "szemly" fogalomba tartozk, tovbb mit jelent a gyakorlatban, hogy nekik joguk van "szabadon mozogni".

A munkavllalk szabad mozgsnak szksgessge

Kt f okot emlthetnk: az egyik az sszgazdasgi szempont, a msik pedig a lehet legteljesebb egyni jlt elrse1. Az EU nem ms, mint egy jabb integrcis ksrlet Eurpban a fejlettsgi szintjkben s kultrjukban klnbz eurpai llamok kzs rtkrend alapjn trtn sszefogsra, mgpedig kzs szervek s szablyok irnytsa alatt. Kezdetben egy politikai integrci ltrehozsa volt a cl, az. alapt atyk . a politika ltal vezrelt integrciban gondolkodtak.

Konszenzus azonban csak akkor vlt elrhetv, amikor a tagllamok beletrdtek abba, hogy a gazdasgi integrcin keresztl fogjk megvalstani az eurpai egysget. (Minden egyb szakpolitikai aspektus - szocilis hl biztostsa, kzs klpolitikai fellps, bel- s igazsggyi egyttmkds stb. . csak ezutn jhetett.) A munkavllalk szabad mozgsra vonatkoz szablyok eredeti jelentst is eme gazdasgi integrcis ksrlet rszeknt kell rtelmezni, amelynek szemszgbl a szemlyek munkaert, mozg gazdasgi faktort testestenek meg, teht a globlis eurpai munkaerpiacon uralkod keresleti s knlati viszonyok ltal vndorlsra motivlhatak.

A klnbz gazdasgilag aktv csoportoknak - munkavllalk s vllalkozk - az Eurpai Kzssg ltal biztostott jogosultsgok teht gazdasgi clkitzsekhez kapcsoldnak. Ez pedig nem volt ms, mint az a vzi, hogy Eurpa llamainak gazdasgi erejt egy egysges piac ltrehozsval kell nvelni, ahol szabadon ramolhatnak a nemzetgazdasgok mkdtetshez elengedhetetlen faktorok: az ruk, a szolgltatsok, a tke s termszetesen a munkaer.

Azrt van teht szksg egyrszt a munkaer szabad ramlsra, hogy egy egysges nemzetkzi munkaerpiacon a munkaer-knlat s -kereslet a lehetsgekhez kpest legoptimlisabban tallkozzon.

2. Van azonban a munkaer szabad ramlsa biztostsnak egy msik oldala is, ez pedig az egyni jlthez kapcsoldik. Eurpa jlti llamaiban egyre inkbb eltrbe kerl az a felfogs, hogy a munka nem csupn az anyagi forrsok biztostst szolglja, hanem az nkifejezs s nmegvalsts formjt is jelenti. A szabad munkaer-ramls kvetkeztben gyakorolhat szabad munkahely-vltoztats egyik sztnz ereje ezrt a munkban is a megjuls, az j feladatok keresse. Az rem msik oldala is fontos azonban, mgpedig a gazdasgi krlmnyek ltal kiknyszertett n. gazdasgi migrci. ltalnosan elmondhat, hogy egyre szlesebb kr ismeretekre van szksg a munkakrk tbbsgnek elltshoz.

Sokan azonban nem tudnak megfelelni a fokozatosan nvekv elvrsoknak, nem elg rugalmasak a folyamatos alkalmazkodshoz, a tovbbkpzsekhez. Szmukra a .szabad mozgs . lnyege pp az a lehetsg, hogy meglv kpzettsgkkel egyms utn klnbz llsokat keressenek az EU klnbz tagllamaiban. A munkaer szabad ramlsa megteremtsnek msik fontos indoka teht az llampolgrokhoz ktdik, az egyni jlt egyik fontos biztostka, a munkaer szabad ramlsnak emberi oldala.

A munkaer szabad ramlsa teht nem csak ssz-nemzetgazdasgi szempontbl kiemelked, hanem az egynek jlti rdekeit is szolglja azltal, hogy lehetsget biztost szmukra a kpzettsgknek s ignyeiknek megfelel legjobb munkahely megtallsra egy, az llampolgrsguk szerinti orszgtl eltr, sokkal nagyobb munkaerpiacon.

A tapasztalatok azt mutattk, hogy a munkaer szabad ramlsa egyetlen eurpai munkaerpiacon sem eredmnyezett zavart, a ki- s beraml munkavllalk szma s kpzettsge kiegyenltdtt. Ennek legfbb oka az volt, hogy az letkrlmnyek s a brek minden jabb llam csatlakozsa utn sokat kzeledtek egymshoz a Kzssg tagllamaiban. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanolyan lett az letsznvonal, de a kevsb j helyzetben lv tagllamokban is annyit javult a helyzet, hogy cskkent a kivndorlsra sztnz legfbb indok, a klfldi pnzszerzs szerepe.

Gyakran misztifikljk a munkavllals szabadsgval megindul tmeges ki- s bevndorlsokat. Ezek a flelmek nem relisak, hiszen pl.1984-ben a migrns munkavllalk szma - belertve a hatrvezeteket is - ugyanakkora volt, mint 1958-ban. Ez azt jelentette, hogy a 80-as vek elejn 2 milli, csaldtagokkal egytt 5 milli ember vndorolt csak az EU-ban. A munkaer szabad ramlsa egybknt most sem kimagasl az EU-ban, a bels mozgs az EU 380 millis sszlakossgnak 0,5-1%-a csupn (ez egy 200 milli fs munkaerpiacon 3-4 milli EU-tagllami llampolgrt jelent).

Nyilvntartottan sszesen tbb mint 7 milli klfldi dolgozik a klnbz EU-tagllamokban, de ezeknek csak 40%-a (teht 3-4 milli ember) EU-tagllambeli. Elmondhat teht, hogy noha fontos a munkaer szabad ramlsa, s az Eurpai Kzssg (a tovbbiakban EK) tbb lpsben is megprblta elmozdtani a munkaer mobilitst, azonban nem sikerlt igazn nagy munkaermozgst induklnia.

Azt vrjuk, hogy a kzp-eurpai orszgok csatlakozsval sem ugranak meg ezek a szmok, s ha lesz is nmi vltozs, az hossz tvon kiegyenltdik - miknt ez volt a tapasztalat az j tagllamok eddigi csatlakozsakor is.

 

Ms tagllamban trtn munkavllals felttelei

A vlasz erre a krdsre nagyon egyszer. Az EU- s az EGT-orszgokban minden ms tagllambeli polgr a clorszg llampolgraival egyenl felttelek mellett vllalhat munkt, illetve alapthat vllalkozst, teht nem kell munkavllalsi engedlyt ignyelnie. A kedvezmny tovbb vonatkozik a kzssgi munkavllal, illetve vllalkoz tagllambeli polgr egyes csaldtagjaira is, mgpedig fggetlenl attl, hogy milyen llampolgrok (pl. egy nmet llampolgr afrikai hzastrsa ugyangy munkavllalsi engedly nlkl vllalhat munkt Franciaorszgban, mint a nmet fl maga, de Nmetorszgban tovbbra is a rendes idegenrendszeti s munkavllalsi elrsok vonatkoznnak r, teht szksge lehet munkavllalsi engedlyre).

Termszetesen a ms EU- vagy EGT-orszgok polgrai tekintetben eltrlt munkavllalsi engedly bizonytja a legdntbben, hogy egysges munkaerpiacrl van sz. A klfldiekre ktelez munkavllalsi engedly kiadsnak eljrsa ugyanis lehetv teszi az llamoknak, hogy kzponti ellenrzs alatt tartsk a nemzeti munkaerpiacot, teht megvizsgljk a sajt llambeli munkanlkliek helyzett, a jelzett szakma irnti keresletet stb., s csak akkor adjk ki az engedlyt, ha nincs sajt llampolgruk a munkra, illetve a munkaerpiacon nem fog zavart kelteni a klfldiek megjelense.

rtelemszeren megsznik azonban az llamok kzponti ellenrzsnek lehetsge a ms EU-tagllamok s az EGT- orszgok vonatkozsban akkor, ha a polgroknak nincs szksgk munkavllalsi engedlyre. Msrszt viszont csak gy biztosthat, hogy az EU- s EGT-llamok munkavllali valban a szmukra legkedvezbb llst vlasszk.

rtelemszeren a liberlis megkzelts egytt rtelmezend egy msik megkzeltssel, mgpedig a harmadik orszgokbl rkez munkavllalkkal szemben fenntartott megszort intzkedsekkel. Megmarad ugyanis, s egyre szigorbb vlik a tagllamok szablyozsa a munkavllalsi engedly rendszernek fenntartsra a nem EU- vagy EGT-orszgok llampolgraival szemben.

Trtnik ez azrt, hogy a magas munkanlklisggel kzd EU-ban a lehet legmagasabb bels foglalkoztatst rjk el, s valban csak akkor adjanak ki munkavllalsi engedlyt harmadik llambeli polgrnak, ha egyetlen EU-vagy EGT-polgr sem tudja vagy hajland elltni az adott munkt.

A kzssgi munkavllalknak s vllalkozknak mindenesetre tartzkodsi engedlyt kell ignyelnik abban az esetben, ha 3 hnapnl hosszabb ideig tartzkodnak egy msik tagllam terletn. A kzssgi munkavllalknak ehhez a munkaszerzdsket kell bemutatniuk, a vllalkozknak pedig igazolniuk kell, hogy a folytatni kvnt tevkenysgre vonatkozan nincsenek nemzeti korltozsok, teht k az adott tevkenysget ellthatjk.

Nagyon fontos azonban hangslyozni, hogy a tartzkodsi engedlyt mind a kzssgi munkavllalk, mind a vllalkozk automatikusan megkapjk - a korltozsokrl szl rszben emltett kzrendi, kzbiztonsgi s kzegszsggyi tilalmak kivtelvel. A tartzkodsi engedly 5 vre szl, s a tagllami hatsgok automatikusan meghosszabbtjk

Automatizmusrl van teht sz, amelynek rtelmben a szabad mozgs alapveten az egyn dntstl fgg. Termszetesen vannak bizonyos beptett biztostkok, amelyek vdik a tagllamok rdekeit is, de az llami kzhatalmi beleszls a mozgsokba sokkal korltozottabb, mint a Maastrichti Szerzdst megelz rendszerben.

Magyarorszgnak is ennek megfelelen kell majd kialaktania a munkavllalsi engedly kiadsi rendszert. Egyrszt el kell trlnie a munkavllalsi engedly szksgessgt az EU- s EGT-tagllamok llampolgraival s meghatrozott csaldtagjaikkal szemben, msrszt szigortott vizsglatot kell elvgeznie a magyar munkaerpiacrl, ha harmadik llambeli munkavllalk jelentkeznek munkra.

Egy EK-llsfoglals elrja, hogy a harmadik llambeli llampolgrokkal szemben mg azokat is elnyben kell rszesteni, akik ugyan szintn harmadik llambeli polgrok, de mr jogszeren letelepedtek az adott llamban. Ez azt jelentheti, hogy egy ideiglenes tartzkodsi engedllyel mr itt-tartzkod elnyt lvezne egy olyan harmadik llambeli polgrral szemben, aki mg sosem dolgozott Magyarorszgon.

Egy msik EK-llsfoglals azonban lehetv teszi, hogy ezekhez a szablyokhoz kpest kivteleket fogalmazzon meg egy tagllam, ha azt trtnelmi indokok tmasztjk al. Itt klnsen azokra az orszgokra vagy harmadik llampolgrokra vonatkozan van lehetsg kedvez szablyok megfogalmazsra, amelyek ersen ktdnek Magyarorszghoz vagy a magyar munkaerpiachoz.

Mindezeket az elrsokat rvnyesteni kell majd a magyar munkavllalsi engedly kiadsi rendszerben is, szem eltt tartva egyrszt, hogy jelenlegi klfldi munkavllalink 60%-a Magyarorszggal szomszdos llambl rkezik, msrszt hogy az EU fokozatos kibvtse hogyan rintheti a krnyez orszgokat.

 

Ms tagllamban szerzett szakkpests

Nem sokkal ezeltt a tagllamok szmra mg nem volt ktelez, hogy ms tagllamban szerzett diplomt s szakkpestst is elismerjenek. Termszetesen ez a tny nmagban nagy korltot szabott a munkaer szabad mozgsnak, mert gy a munkavllalknak a clllam szablyai szerint jra kpestst kellett szereznik. Az id gyakran a munkavgzs helyett a kpests megszerzsvel telt, s egy jabb tagllam esetn a procedra jra kezddtt. Az EK termszetesen vltoztatni akart ezen a helyzeten, s ennek rdekben tbb irnyelvet is elfogadott. Ezek az irnyelvek azrt nagyon jelentsek, mert alapelvek elrsval lehetv teszik az adott tagllamban megszerzett kpests s gyakorlati id globlis EU-szint alkalmazhatsgt. Az irnyelvek meghatrozzk, hogy minden ms EU- s EGT-llamban a sajt llami kpestssel s gyakorlattal egyenrtknek kell elfogadni az irnyelvekben foglaltaknak megfelel kpestst. Az irnyelvek pedig gy prblnak meg ltalnosan alkalmazhat kvetelmnyeket fellltani, hogy szakmai minimum kvetelmnyek s kpzsi trgyak megltt rjk el az egyenrtksg kimondshoz.

Az egyenrtksg kimondsa tekintetben a szablyozs kt csoportra bonthat. Az els csoportba tartoznak az gazati irnyelvek, amelyek szakmk szerint biztostjk a diplomk elismerst. Ez a szablyozsi technika rvnyesl az orvosok, fogorvosok, polnk, ptszek, llatorvosok, gygyszerszek, szlsznk, de a vendgltipar, az ptipar, az erdszet stb. vonatkozsban is. A msik csoportba tartoz szablyok a horizontlis megkzelts jegyben ltalnos elvek szerint a koordinci eszkzt alkalmaztk (olyan szakmkra, amelyekre gazati szablyt nem fogadtak el).

Az egyik szably pldul elrja, hogy a legalbb hromves kpzsben megszerzett felsoktatsi kpestst el kell ismerni - amennyiben az nem gazati szabllyal rintett szakmra vonatkozik - akkor is, ha az oktatsi tartalom nmileg klnbzik, de a lnyegi kvetelmnyeket az oktatsi intzmny teljesti. Azrt a rendszer teret enged kiegyenlt mechanizmusoknak is, hiszen lehetsget ad a tagllamoknak, hogy - indokolt esetben alkalmassgi tesztnek vessk al a jelltet, illetve bizonyos gyakorlati id letltst kvnjanak meg tudsa bizonytkul. Hasonl koordinl s kiegyenlt szablyok lteznek a szakkpzs, kzpiskolai kpzs s az egy vnl rvidebb felsfok kpzst ad tanfolyamok tekintetben is. sszessgben elmondhat, hogy sokat javult a helyzet a kiindulsi llapothoz kpest, hiszen a szablyok mr nagyon sok szakmt lefednek. Mindenkppen hangslyozand azonban, hogy a diplomk s szakkpestsek elismertetse ms tagllamokban azrt mg mindig nem automatikus.

Magyarorszg nagyon j ton halad a diplomk s szakkpestsek elismerse tjn. A magyar diplomk sok tekintetben megfelelnek az EU elrsainak, nhol mg jobb kpzst is fel tudunk mutatni. Mkdik a Magyar Ekvivalencia s Informcis Kzpont (MEIK), amely a szakkpestsek elismersnek feltteleirl nyjt informcit a kvetkez cmen:

 

Ksr csaldtagok jogosultsgai

Tbbszr emltettk mr az eddigiekben a csaldtagok szerept s jogosultsgait. Most azonban sszefoglalva, egysgesen s jl rtheten kvnjuk ismertetni, hogy valjban mire is jogosult az a csaldtag, aki a kzssgi munkavllal vagy dik csaldtagot elksri egy msik EU- vagy EGT-tagllamba. Elszr is le kell szgeznnk, hogy amennyiben a csaldtag EU- vagy EGT-llampolgr, akkor neki ugyanazok a jogosultsgai, mint azt az eddigiekben elmondtuk, teht csaldtagi sttuszra nem kell hivatkoznia. A csaldtagi sttusz akkor jelent specilis jogosultsgokat, ha a csaldtag harmadik llam polgra. Az albbiakban az ezekben az esetekben rvnyes szablyokat mutatjuk be.

A csaldtag fogalma nem egysgesen hasznlt fogalom az eurpai kzssgi jogban. Egyrszt nem ugyanazokat a szemlyeket fedi le a klnbz jogosultsgok munkavllals, vllalkozs - esetn, msrszt nem is ktdik a nemzeti jogban hasznlatos csaldtag fogalmhoz. Minden egyes esetre kln meg kell hatrozni, hogy kiket tekinthetnk csaldtagoknak, s a csaldtagok kzl kik mire jogosultak. A kzssgi munkavllal csaldtagjainak tekintendk egyrszt (i) hzastrsa, valamint a 21 v alatti vagy eltartott kzs gyermek, illetve (ii) a kzssgi munkavllal vagy hzastrsa felmeni, amennyiben eltartottnak minslnek. Ehhez kpest a vllalkoz csaldtagjainak minslnek egyrszt (i) hzastrsa, valamint a 21 v alatti kzs

gyermek, illetve (ii) a kzssgi vllalkoz s hzastrsa felmeni s lemeni, amennyiben eltartottnak minslnek. A klnbsg teht abban rejlik, hogy a hzastrs sajt eltartott gyermeke is csaldtagnak minsl a vllalkozk esetben, mg a kzssgi munkavllalk esetn nem. A dikok csaldtagjnak pedig a hzastrs s az eltartott kzs gyermek minsl.

A csaldtagok jogosultsgai kztt megegyezik, hogy minden csaldtag beutazst meg kell knnyteni az EU- tagllamokba, teht mg a vzumkteles orszgokbl jvk beengedst is tmogatni kell. Ezenkvl a csaldtagok tartzkodsrt folyamodhatnak a clllamban, rszkre tartzkodsi engedlyt kell kiadni. Jelents klnbsg mutatkozik azonban a csaldtagok ltal vgezhet gazdasgi tevkenysgek krben. A kzssgi munkavllal csaldtagjai kzl konkrtan a hzastrs s a 21 v alatti vagy a szlei ltal eltartott gyermek vllalhat munkt, de nll vllalkozsi tevkenysget nem folytathat. A felmenk pedig egyltaln nem vgezhetnek gazdasgi tevkenysget. A dikok esetben a hzastrs s az eltartott gyermekek is munkt vllalhatnak, de k ezen kvl nll vllalkozi tevkenysget is folytathatnak. A kzssgi munkavllalk, vllalkozk, dikok gyermekt a clorszgban ltalnos s szakmai, gyakorlati kpzsben kell rszesteni. Hasznos azonban a konkrt idegenrendszeti szablyok tekintetben nmi vizsglatot lefolytatni, mieltt valaki az orszg elhagysra sznja el magt, ugyanis az idegenrendszeti szablyok rszletes harmonizlsra mg nem kerlt sor. Ezekrl a szablyokrl a Belgyminisztrium ad felvilgostst.

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! LLAMVIZSGA !!!
 
Ttelek
 
Szakgolgozatok
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.