EU ismeretek

1999. január 1-én lépett életbe az EMU (a gazdasági és pénzügyi unió 3. szakasza)

• ennek legfontosabb eleme, hogy bevezették a közös európai valutát az EURO-t

De hogyan jutottunk el idáig? Honnan indult, hova fejlődött Európa pénzügyi integrációja?

1957. március 25. – Európai Gazdasági Közösség EGK

• római szerződés célja – egy közös piac létrehozása

1969 – a hágai Európai Tanács ülésén született az első európai gazdasági és pénzügyi Unióról való megállapodás. Jean Ray

1970 – Verner terv megszületése, mely meghatározza az európai gazdasági és pénzügyi unió létrehozásának tervét és menetét. E terv szerint a gazdasági unió megvalósítható a következő feltételek mellett:

• ha a tagállamok vállalják, hogy valutájuk konvertibilitásságát megtartják
• pénznemeik árfolyamának ingadozását az 1940-ben meghatározott maximum érték alatt tartják
• majd az ingadozást 0-ra csökkentik.

Ez az ambiciózus Verner – terv gyorsan megbukott, részben:

1970 – gazdasági válság miatt bekövetkezett – világgazdasági átrendeződés miatt, mely végül is a maximum árfolyamérték ingadozási rendszerének eltörlését eredményezte, melyen a Verner – terv alapult.

1972 - az Európa Tanács párizsi ülésén a kormányfők megegyeztek az úgynevezett valutakígyózásban. Ez azt jelenti, hogy a tagországok valutaárfolyamai továbbra is egy szűk sávban mozognak egymáshoz képest, ellentétben más valutákkal elsősorban az USD-val ami szabadon ingadozhatott.

Ez azt eredményezte, hogy azok az európai valuták, melyek országai vállalták ezt a gazdaságpolitikai fegyelmet, kígyóként keringtek, tekergőztek a dollár körül.

1970-es évek végére megérett a helyzet, hogy a tagállamok újra nekirugaszkodjanak a pénzügyi uniónak. A két 1978-as Európai Tanács ülésén az európai közösség tagállamai megállapodtak:

• európai monetáris rendszer IMS
• európai valutaegység ECU létrehozásában.

1978 – az Európai Tanács – az európai közösség további integrációja érdekében megállapodott az IMS , az európai monetáris rendszer létrehozásáról.

Három fő eleme:

• ECU
• sajátos árfolyamrendszer ERM
• különböző hitel mechanizmusok

Az ECU az európai monetáris rendszer valutája, meghatározása: egy olyan közös mesterséges valuta, amelynek értéke az őt alkotó valuták értékétől függ.

Értékmeghatározás:

kosár - 10 paradicsom

• 2 uborka
• 3 saláta x egységár, mennyiség = totál összeg
• 1 karalábé

zöldségek = nemzeti valuta

darabszám = a mennyiséget amit a közösbe tesznek

1978-ban az Európai Tanács – az európai közösség további integrációja érdekében megállapodott az IMS, az európai monetáris rendszer létrehozásáról.

Három fő eleme:

• ECU
• sajátos árfolyamrendszer
• különböző hitelmechanizmusok

Az árfolyamrendszer ERM alapját az európai monetáris rendszer által meghatározott központi árfolyamok képezték, melyeket csak akkor lehetett megváltoztatni, ha az Európai Bizottság és az IRM-ben résztvevő összes tagállam jegybankja elfogadta.

A rendszerben résztvevő valuták a meghatározott árfolyamtól + / - 15% - ban térhettek el.

Ha az egyik valuta a megengedett árfolyam alá csökkent, vagy felé emelkedett akkor a rendszerben résztvevő többi banknak el kellett kezdeni felvásárolni, vagy eladni az adott valutát, hogy azt stabilizálják.

Ezek a beavatkozások időnként magas beruházásokkal járhattak a tagországok jegybankjai számára és időnként egyes nemzeti bankoknak nehezére esett eleget tenni kötelezettségüknek.

A probléma megoldása a különböző hitelmechanizmusok, tehát alapok létrehozása volt, melyek hiteleket tudtak adni a bajba jutott jegybankoknak.

Ez a speciális hitelrendszer volt tehát az IMS 3. eleme.

Az IMS-t sikeresnek titulálták a szakemberek, a közösségi tagállamok gazdaságai összefonódtak. Az IMS-nek köszönhetően az európai közösség tagállamain belül az árak és a termelési költségek is közelítettek egymáshoz.

De az IMS okozta:

• a gazdasági növekedés lelassulását
• a magas munkanélküliséget

A gazdasági és monetáris unió következő fontos lépése:

Jaques Delors megválasztása az Európai Bizottság elnökévé 1985-ben

1986. május 17. Az ő vezetése alatt írják alá az egységes európai okmányt, melyben az aláíró tagállamok elhatározzák:

• az egységes belső piac létrehozását
• szándékkifejezés egy monetáris unió kialakításához.

Következő lépés egy gazdasági és monetáris unió létrehozása, melyben:

• a közösségen belül még létező vámok és más kereskedelmi korlátozások eltörlése
• tőkeáramlás felszabadítása
• és azon közösségi jogszabályok meghozatalával melyek egységes szabályozást írnak elő a tagok és pénzintézeteik működése

Ezt a tervet Jaques Delors 1989-ben a róla elnevezett Delors-tervben dolgozta ki. Lényegében a Verner-terv egy modernizált változata volt, ugyanazokat a célokat tűzte ki, miszerint:

• a nemzeti valutát konvertibilissé kell tenni, ingadozásukat csökkenteni kell
• az árfolyamot teljesen rögzíteni kell
• a nemzetközi tőkeáramlásokat is fel kell szabadítani

A Delors-terv legfontosabb eleme, hogy a tagállamoktól egy gazdaságpolitikai fegyelmet kényszerítsen ki, mely automatikusan eredményezte a gazdasági és pénzügyi közeledésüket is. A gazdasági és pénzügyi unió többi része számszerű előírás volt.

Technikailag a Delors-terv az EMU létrehozását 3 lépésben dolgozta ki:

1. tőkeforgalmi korlátozások megszüntetése (1990 – 1994. megvalósították a tagállamok)
2. az európai monetáris intézet, EMI létrehozása 1994.január 1.: segíti, szervezi, ellenőrzi a gazdasági unióban résztvevő tagországok jegybankjainak együttműködését és a tagállamok pénzügyi politikájának koordinálását. Felügyeli az európai monetáris unió működését továbbá az EMI készíti elő az egyeztetett pénzügyi politika további fejlődésének tervét az EMU-ban meghatározott kereteken belül.
3. 1999. január 1. – Euro: Európai Központi Bank ISB, felváltotta az európai monetáris intézetet tevékenységeinek ellátásában, ettől függetlenül legfőbb tevékenysége a stabilitás fenntartása.

5 feltétel – konvergencia kritériumok

Ez az öt feltétel az inflációval, az árstabilitással, az államháztartás hiányával, a hosszútávú kamatlábakkal és a valutaingadozással foglalkozik. Mind nagyon fontos, hogy az európai monetáris rendszer működőképes legyen.

1. Árstabilitás: az inflációs ráták minél jobban kövessék a tagországokat. Ahhoz, hogy tagok legyünk az inflációnk nem haladhatja meg több, mint 1,5 % - kal azon három tagország inflációjának számtani átlagát, ahol az infláció a legalacsonyabb
2. Hosszútávú kamatlábak: konvergálni kell, itt a feltétel az, hogy az országban a hosszútávú 10 éves kamatlábak nem haladhatják meg több, mint 2 % - kal azon három ország kamatlábának számtani átlagát, ahol a kamatlábak a legalacsonyabbak. A hosszútávú kamatlábak az inflációs várakozásokat tükrözik.
3. Államháztartás hiánya: nem haladhatja meg a GDP, azaz a nemzeti össztermék 3%- át ahol a költségvetési hiány nagyobb, mint 3% inflációs nyomás jelentkezik és nő az infláció.
4. Államadósság: nem haladhatja meg a nemzeti össztermék 60% -át, vagy ha meghaladja, akkor tartósan csökkennie kell. Csak adónöveléssel lehet megoldani, kamatok emelkedése. Az egyéb kamatkiadásokat lefaragják. Ahol nagy a költségvetési hiány – nagyobb lesz a finanszírozási igény. A piacokról többet kell fölvenni, ezzel fölnyomja a kamatlábat az egész európai unión belül. Megbünteti a többi tagállamot, inflációt gerjeszt a monetáris unión belül.
5. Valutaingadozás: 2 évvel az EMU tagság előtt az adott ország valutájának árfolyama nem ingadozhatott a többi valutához képest → az ország árfolyamait rögzíteni kell.

Ezen elveket fenn is kell tartani! Mivel problémákat okozott ezen feltételek fenntartása az EU létrehozott egy stabilitási és növekedési egyezményt. Ez hivatott biztosítani azt, hogy a költségvetési hiány fenntartható lesz az EMU-ba való életbelépés után is. Kimondja, hogy normális körülmények között a költségvetésnek egyensúlyban kell lenni és ettől csak akkor térhet el, ha egy recesszió van a világgazdaságban vagy valamilyen külső kiszámíthatatlan, váratlan sokk éri a gazdaságot. Amely ország ezt nem tartja be pénzügyi szankciókkal lesz terhelve. Egy ország eltérhet ettől a referencia költségvetéstől, illetve államháztartási hiánytól, ha a GDP-je 2% - kal csökken.

Szankciók: Ha megállapítják, hogy egy ország túlzott deficittel rendelkezik úgynevezett túlzott deficites eljárás, akkor először figyelmeztetik az országot, hogy tegyen lépéseket a helyzet megváltoztatására. 10 hónap várakozási idő után, ha nincs változás, akkor bekérik a pénzügyi betétet, amit az Európai Központi Bankban kell elhelyezni és nem jár utána kamat. Ha két év után sem tett kiigazító lépést akkor ez a pénz büntetéssé válik. Pénzbüntetés, amely azt jelenti, hogy ezt a pénzt elvonják az országtól és szétosztják a többi tagország között.

Miért született meg az EMU és miért van szükség a közös valutára?

Az első törekvés a gazdaság hatékonyságának növelése volt azáltal, hogy az áru tőke és munkaerő-piaci korlátozásokat leépítik. Ez meg is történt 1958 és ’92 között. Egyszer viszont amikor az áruk és a tőke szabadon tud mozogni egy országban, vagy egy területen akkor már érdeke, hogy ennek a közösségnek közös valutája legyen mert minden nagyfokú tőkemozgás befolyásolja az árfolyamot, és az árfolyamok elkezdenek fluktuálni, ami viszont a hatékonyságot csökkentheti.

Ez egy természetes lépés volt az EU építésében, hogy kialakítsák a monetáris uniót, mert egy valutához már egy közös monetáris politika is járul. Tehát szükség volt, hogy megalakítsák a monetáris uniót egy központi bankkal.

A konvergenciós feltételeken kívül vagy ehhez kapcsolódva szükséges a jegybank függetlensége.

A jegybank rendelkezik azzal a monopóliummal, hogy pénzt tud kibocsátani, ezáltal inflációt tud gerjeszteni vagy az árstabilitást tudja biztosítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az országokban alacsonyabb az infláció, melyekben a jegybank nagyobb függetlenséget élvez, mert előfordul az, hogy azokban az országokban, ahol törvényileg (de facto) nincs a függetlenség biztosítva ott a kormányok néha nyomást gyakorolnak a jegybankra, hogy finanszírozza a költségvetés kiadását vagy egyéb publikus intézmények kiadását, veszteségeit, s akkor ez bizony inflációhoz vezet.

1. személyi: a jegybank vezetői hosszabb időszakra vannak kinevezve, mint a politikai ciklus (EKB esetében ez 8 év) és nem megújítható
2. intézményi: kívülálló intézmény (sem a kormány, sem a parlament) nem utasíthatja a jegybankot
3. pénzügyi: a jegybank pénzügyi helyzete ne függjön a kormánytól és nincs megengedve, hogy az EKB finanszírozhassa az államot

Az Európai Központi Bank rendszerében a tagállamok jegybankjai az EKB fiókjaivá válnak. Ez nagy mértékben megváltoztatta a jelenlegi és jövőbeni EMU tagállamok jegybankjainak helyzetét, feladatkörét és hatáskörét.

Hatáskör: csökkenteni fogja az MNB felelősségét, mivel nem lesz önálló monetáris politikája, nem fogja tudni önállóan meghatározni a magyarországi kamatlábakat, mert ezek közösségi szinten lesznek meghatározva az EKB által. Másrészről viszont nő az MNB felelőssége, hiszen csak Magyarország gazdaságát kell elemeznie és a magyar gazdaságra ható döntéseket kell hoznia.

Az MNB elnöke tagja lesz az EKB kormányzó tanácsának, amely a legfőbb döntést hozó testület. Ott nem arról kell dönteni, hogy Magyarországon milyen gazdaságpolitika legyen, hanem az egész közösség gazdaságpolitikájáról kell véleményt mondani. Ennek a közösségnek a gazdaságát kell elemezni, azt kell jól megérteni ahhoz, hogy a döntésben, mint egyenrangú szereplő részt vehessen.

Csatlakozásunkkor még nem kerül automatikusan bevezetésre az EURO.

Ez két lépésben fog megtörténni:

1. csatlakozunk az Európai Unióhoz
2. csatlakozunk az EMU-hoz

Csatlakozásunk után csak pár év elteltével tudja Magyarország a konvergencia feltételeket biztosítani. A költségvetési hiány kritériumát 2-3 év alatt lehet teljesíteni:

1998 – kb. 4,3 % - a GDP-nek

2000 – kb. 4 % - a GDP-nek

2004 – kb. 3 % - ra kell csökkentenünk.

Államháztartási adósság – a GDP 60 % - át nem haladhatja meg – talán ezt is teljesíteni tudjuk. Az inflációs ráta kritériumának (64-65 %) a teljesítése Magyarország számára a legnehezebb. 8-9 % fokozatosan csökkenteni kell.

Gazdasági unió – gazdasági politikák együtt vitelét, koordinációját jelenti.

Monetáris (valutáris) – közös pénz jelenik meg abban az államban, mely az EMU-hoz csatlakozik.

Gazdasági és monetáris unió

gazdasági monetáris

↓ ↓

koordinált gazdaságpolitika közös valuta az EMU tagországaiban

Pénzügyi szféra:

• fiskális politika
• árfolyam politika
• monetáris politika

Azért szeretik a monetáris szót használni, mert ez fejezi ki jobban, hogy pénzügyileg közös ez a 15 tagállam. 4 ország nem tagja a monetáris uniónak – EMU-nak:

• EK
• Görögország
• Svédország
• Dánia

A Mastrichti szerződésben kimaradási jogot kaptak. Görögország nem tudta teljesíteni a belépési feltételeket – a konvergencia szintjük nem volt megfelelő.

A gazdasági és monetáris unió utolsó leglátványosabb lépése 1999. január 1-én vette kezdetét: 11 tagállamban bevezetésre került az EURO, megszűnik az ECU 1:1 arányban átváltják euróra.

1998. májusában megállapították az ECU 1:1Eurora való átváltását 1999. január 1-től. Az is megállapításra került, hogy a monetáris unió 11 tag devizájának az egymással szembeni keresztárfolyama mennyi lesz január 1-től.

1998. december 31-én az akkori piaci árfolyamoknak megfelelően meghatározódik az összes tagdevizának, az EMU-s tagdevizának is a leendő közös valutának az Euronak az egymáshoz viszonyított átváltási kulcsa.

1999. január 1. Csak számlapénz formájában vezették be az új közös devizát, tehát a készpénz forgalomban még nem jelent meg. Készpénzforgalomban megmaradt az egyes országok nemzeti valutája.

Átmeneti időszak került megállapításra az Unió részéről, ami 1999. január 1 – 2001. 12. 31. tart. Ebben az időszakban az az elv érvényesül, hogy senkit sem kényszerítenek az euro használatára, ugyanakkor nem is tiltják az euro használatát.

A közös devizanem előnye, hogy az unión belül az árak összevethetők lesznek.

2002. – végső lépés – ettől kezdve a monetáris unión belül megszűnik a tagdevizák használatának lehetősége, csak és kizárólag az Euro lesz a fizető eszköz.

2002. január 1-től megjelenik a készpénzforgalomban az Euro bankjegy és érme, a nemzeti bankjegyek és érmék egy rövid időszakon belül kivonásra kerülnek.

Gyakorlati oldal

Magyarország csatlakozási szándékával készülni kell a monetáris unióba való belépéshez is a nominális feltételekkel. Gazdaságunkat fel kell készíteni arra, hogy belépjen az Euro-övezetbe. Két problémás terület lesz ami hosszútávon jelentős intézkedéseket, kiigazításokat igényel a magyar gazdaságpolitikát illetően.

1. infláció – a monetáris unióhoz való csatlakozáskor 2 % - nak kell lennie
2. hosszútávú kamatlábakra vonatkozik, amit általában a 10 éves lejáratú állampapírokhoz határoztak meg.

EMU csatlakozási kritériumok összetevői:

• árstabilitás
• infláció
• hosszútávú kamatláb
• államháztartási hiány
• valutaingadozás