EU ismeretek

1999. janu�r 1-�n l�pett �letbe az EMU (a gazdas�gi �s p�nz�gyi uni� 3. szakasza)

• ennek legfontosabb eleme, hogy bevezett�k a k�z�s eur�pai valut�t az EURO-t

De hogyan jutottunk el id�ig? Honnan indult, hova fejl�d�tt Eur�pa p�nz�gyi integr�ci�ja?

1957. m�rcius 25. – Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g EGK

• r�mai szerz�d�s c�lja – egy k�z�s piac l�trehoz�sa

1969 – a h�gai Eur�pai Tan�cs �l�s�n sz�letett az els� eur�pai gazdas�gi �s p�nz�gyi Uni�r�l val� meg�llapod�s. Jean Ray

1970 – Verner terv megsz�let�se, mely meghat�rozza az eur�pai gazdas�gi �s p�nz�gyi uni� l�trehoz�s�nak terv�t �s menet�t. E terv szerint a gazdas�gi uni� megval�s�that� a k�vetkez� felt�telek mellett:

• ha a tag�llamok v�llalj�k, hogy valut�juk konvertibilit�ss�g�t megtartj�k
• p�nznemeik �rfolyam�nak ingadoz�s�t az 1940-ben meghat�rozott maximum �rt�k alatt tartj�k
• majd az ingadoz�st 0-ra cs�kkentik.

Ez az ambici�zus Verner – terv gyorsan megbukott, r�szben:

1970 – gazdas�gi v�ls�g miatt bek�vetkezett – vil�ggazdas�gi �trendez�d�s miatt, mely v�g�l is a maximum �rfolyam�rt�k ingadoz�si rendszer�nek elt�rl�s�t eredm�nyezte, melyen a Verner – terv alapult.

1972 - az Eur�pa Tan�cs p�rizsi �l�s�n a korm�nyf�k megegyeztek az �gynevezett valutak�gy�z�sban. Ez azt jelenti, hogy a tagorsz�gok valuta�rfolyamai tov�bbra is egy sz�k s�vban mozognak egym�shoz k�pest, ellent�tben m�s valut�kkal els�sorban az USD-val ami szabadon ingadozhatott.

Ez azt eredm�nyezte, hogy azok az eur�pai valut�k, melyek orsz�gai v�llalt�k ezt a gazdas�gpolitikai fegyelmet, k�gy�k�nt keringtek, tekerg�ztek a doll�r k�r�l.

1970-es �vek v�g�re meg�rett a helyzet, hogy a tag�llamok �jra nekirugaszkodjanak a p�nz�gyi uni�nak. A k�t 1978-as Eur�pai Tan�cs �l�s�n az eur�pai k�z�ss�g tag�llamai meg�llapodtak:

• eur�pai monet�ris rendszer IMS
• eur�pai valutaegys�g ECU l�trehoz�s�ban.

1978 – az Eur�pai Tan�cs – az eur�pai k�z�ss�g tov�bbi integr�ci�ja �rdek�ben meg�llapodott az IMS , az eur�pai monet�ris rendszer l�trehoz�s�r�l.

H�rom f� eleme:

• ECU
• saj�tos �rfolyamrendszer ERM
• k�l�nb�z� hitel mechanizmusok

Az ECU az eur�pai monet�ris rendszer valut�ja, meghat�roz�sa: egy olyan k�z�s mesters�ges valuta, amelynek �rt�ke az �t alkot� valut�k �rt�k�t�l f�gg.

�rt�kmeghat�roz�s:

kos�r - 10 paradicsom

• 2 uborka
• 3 sal�ta x egys�g�r, mennyis�g = tot�l �sszeg
• 1 karal�b�

z�lds�gek = nemzeti valuta

darabsz�m = a mennyis�get amit a k�z�sbe tesznek

1978-ban az Eur�pai Tan�cs – az eur�pai k�z�ss�g tov�bbi integr�ci�ja �rdek�ben meg�llapodott az IMS, az eur�pai monet�ris rendszer l�trehoz�s�r�l.

H�rom f� eleme:

• ECU
• saj�tos �rfolyamrendszer
• k�l�nb�z� hitelmechanizmusok

Az �rfolyamrendszer ERM alapj�t az eur�pai monet�ris rendszer �ltal meghat�rozott k�zponti �rfolyamok k�pezt�k, melyeket csak akkor lehetett megv�ltoztatni, ha az Eur�pai Bizotts�g �s az IRM-ben r�sztvev� �sszes tag�llam jegybankja elfogadta.

A rendszerben r�sztvev� valut�k a meghat�rozott �rfolyamt�l + / - 15% - ban t�rhettek el.

Ha az egyik valuta a megengedett �rfolyam al� cs�kkent, vagy fel� emelkedett akkor a rendszerben r�sztvev� t�bbi banknak el kellett kezdeni felv�s�rolni, vagy eladni az adott valut�t, hogy azt stabiliz�lj�k.

Ezek a beavatkoz�sok id�nk�nt magas beruh�z�sokkal j�rhattak a tagorsz�gok jegybankjai sz�m�ra �s id�nk�nt egyes nemzeti bankoknak nehez�re esett eleget tenni k�telezetts�g�knek.

A probl�ma megold�sa a k�l�nb�z� hitelmechanizmusok, teh�t alapok l�trehoz�sa volt, melyek hiteleket tudtak adni a bajba jutott jegybankoknak.

Ez a speci�lis hitelrendszer volt teh�t az IMS 3. eleme.

Az IMS-t sikeresnek titul�lt�k a szakemberek, a k�z�ss�gi tag�llamok gazdas�gai �sszefon�dtak. Az IMS-nek k�sz�nhet�en az eur�pai k�z�ss�g tag�llamain bel�l az �rak �s a termel�si k�lts�gek is k�zel�tettek egym�shoz.

De az IMS okozta:

• a gazdas�gi n�veked�s lelassul�s�t
• a magas munkan�lk�lis�get

A gazdas�gi �s monet�ris uni� k�vetkez� fontos l�p�se:

Jaques Delors megv�laszt�sa az Eur�pai Bizotts�g eln�k�v� 1985-ben

1986. m�jus 17. Az � vezet�se alatt �rj�k al� az egys�ges eur�pai okm�nyt, melyben az al��r� tag�llamok elhat�rozz�k:

• az egys�ges bels� piac l�trehoz�s�t
• sz�nd�kkifejez�s egy monet�ris uni� kialak�t�s�hoz.

K�vetkez� l�p�s egy gazdas�gi �s monet�ris uni� l�trehoz�sa, melyben:

• a k�z�ss�gen bel�l m�g l�tez� v�mok �s m�s kereskedelmi korl�toz�sok elt�rl�se
• t�ke�raml�s felszabad�t�sa
• �s azon k�z�ss�gi jogszab�lyok meghozatal�val melyek egys�ges szab�lyoz�st �rnak el� a tagok �s p�nzint�zeteik m�k�d�se

Ezt a tervet Jaques Delors 1989-ben a r�la elnevezett Delors-tervben dolgozta ki. L�nyeg�ben a Verner-terv egy moderniz�lt v�ltozata volt, ugyanazokat a c�lokat t�zte ki, miszerint:

• a nemzeti valut�t konvertibiliss� kell tenni, ingadoz�sukat cs�kkenteni kell
• az �rfolyamot teljesen r�gz�teni kell
• a nemzetk�zi t�ke�raml�sokat is fel kell szabad�tani

A Delors-terv legfontosabb eleme, hogy a tag�llamokt�l egy gazdas�gpolitikai fegyelmet k�nyszer�tsen ki, mely automatikusan eredm�nyezte a gazdas�gi �s p�nz�gyi k�zeled�s�ket is. A gazdas�gi �s p�nz�gyi uni� t�bbi r�sze sz�mszer� el��r�s volt.

Technikailag a Delors-terv az EMU l�trehoz�s�t 3 l�p�sben dolgozta ki:

1. t�keforgalmi korl�toz�sok megsz�ntet�se (1990 – 1994. megval�s�tott�k a tag�llamok)
2. az eur�pai monet�ris int�zet, EMI l�trehoz�sa 1994.janu�r 1.: seg�ti, szervezi, ellen�rzi a gazdas�gi uni�ban r�sztvev� tagorsz�gok jegybankjainak egy�ttm�k�d�s�t �s a tag�llamok p�nz�gyi politik�j�nak koordin�l�s�t. Fel�gyeli az eur�pai monet�ris uni� m�k�d�s�t tov�bb� az EMI k�sz�ti el� az egyeztetett p�nz�gyi politika tov�bbi fejl�d�s�nek terv�t az EMU-ban meghat�rozott kereteken bel�l.
3. 1999. janu�r 1. – Euro: Eur�pai K�zponti Bank ISB, felv�ltotta az eur�pai monet�ris int�zetet tev�kenys�geinek ell�t�s�ban, ett�l f�ggetlen�l legf�bb tev�kenys�ge a stabilit�s fenntart�sa.

5 felt�tel – konvergencia krit�riumok

Ez az �t felt�tel az infl�ci�val, az �rstabilit�ssal, az �llamh�ztart�s hi�ny�val, a hossz�t�v� kamatl�bakkal �s a valutaingadoz�ssal foglalkozik. Mind nagyon fontos, hogy az eur�pai monet�ris rendszer m�k�d�k�pes legyen.

1. �rstabilit�s: az infl�ci�s r�t�k min�l jobban k�vess�k a tagorsz�gokat. Ahhoz, hogy tagok legy�nk az infl�ci�nk nem haladhatja meg t�bb, mint 1,5 % - kal azon h�rom tagorsz�g infl�ci�j�nak sz�mtani �tlag�t, ahol az infl�ci� a legalacsonyabb
2. Hossz�t�v� kamatl�bak: konverg�lni kell, itt a felt�tel az, hogy az orsz�gban a hossz�t�v� 10 �ves kamatl�bak nem haladhatj�k meg t�bb, mint 2 % - kal azon h�rom orsz�g kamatl�b�nak sz�mtani �tlag�t, ahol a kamatl�bak a legalacsonyabbak. A hossz�t�v� kamatl�bak az infl�ci�s v�rakoz�sokat t�kr�zik.
3. �llamh�ztart�s hi�nya: nem haladhatja meg a GDP, azaz a nemzeti �sszterm�k 3%- �t ahol a k�lts�gvet�si hi�ny nagyobb, mint 3% infl�ci�s nyom�s jelentkezik �s n� az infl�ci�.
4. �llamad�ss�g: nem haladhatja meg a nemzeti �sszterm�k 60% -�t, vagy ha meghaladja, akkor tart�san cs�kkennie kell. Csak ad�n�vel�ssel lehet megoldani, kamatok emelked�se. Az egy�b kamatkiad�sokat lefaragj�k. Ahol nagy a k�lts�gvet�si hi�ny – nagyobb lesz a finansz�roz�si ig�ny. A piacokr�l t�bbet kell f�lvenni, ezzel f�lnyomja a kamatl�bat az eg�sz eur�pai uni�n bel�l. Megb�nteti a t�bbi tag�llamot, infl�ci�t gerjeszt a monet�ris uni�n bel�l.
5. Valutaingadoz�s: 2 �vvel az EMU tags�g el�tt az adott orsz�g valut�j�nak �rfolyama nem ingadozhatott a t�bbi valut�hoz k�pest → az orsz�g �rfolyamait r�gz�teni kell.

Ezen elveket fenn is kell tartani! Mivel probl�m�kat okozott ezen felt�telek fenntart�sa az EU l�trehozott egy stabilit�si �s n�veked�si egyezm�nyt. Ez hivatott biztos�tani azt, hogy a k�lts�gvet�si hi�ny fenntarthat� lesz az EMU-ba val� �letbel�p�s ut�n is. Kimondja, hogy norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt a k�lts�gvet�snek egyens�lyban kell lenni �s ett�l csak akkor t�rhet el, ha egy recesszi� van a vil�ggazdas�gban vagy valamilyen k�ls� kisz�m�thatatlan, v�ratlan sokk �ri a gazdas�got. Amely orsz�g ezt nem tartja be p�nz�gyi szankci�kkal lesz terhelve. Egy orsz�g elt�rhet ett�l a referencia k�lts�gvet�st�l, illetve �llamh�ztart�si hi�nyt�l, ha a GDP-je 2% - kal cs�kken.

Szankci�k: Ha meg�llap�tj�k, hogy egy orsz�g t�lzott deficittel rendelkezik �gynevezett t�lzott deficites elj�r�s, akkor el�sz�r figyelmeztetik az orsz�got, hogy tegyen l�p�seket a helyzet megv�ltoztat�s�ra. 10 h�nap v�rakoz�si id� ut�n, ha nincs v�ltoz�s, akkor bek�rik a p�nz�gyi bet�tet, amit az Eur�pai K�zponti Bankban kell elhelyezni �s nem j�r ut�na kamat. Ha k�t �v ut�n sem tett kiigaz�t� l�p�st akkor ez a p�nz b�ntet�ss� v�lik. P�nzb�ntet�s, amely azt jelenti, hogy ezt a p�nzt elvonj�k az orsz�gt�l �s sz�tosztj�k a t�bbi tagorsz�g k�z�tt.

Mi�rt sz�letett meg az EMU �s mi�rt van sz�ks�g a k�z�s valut�ra?

Az els� t�rekv�s a gazdas�g hat�konys�g�nak n�vel�se volt az�ltal, hogy az �ru t�ke �s munkaer�-piaci korl�toz�sokat le�p�tik. Ez meg is t�rt�nt 1958 �s ’92 k�z�tt. Egyszer viszont amikor az �ruk �s a t�ke szabadon tud mozogni egy orsz�gban, vagy egy ter�leten akkor m�r �rdeke, hogy ennek a k�z�ss�gnek k�z�s valut�ja legyen mert minden nagyfok� t�kemozg�s befoly�solja az �rfolyamot, �s az �rfolyamok elkezdenek fluktu�lni, ami viszont a hat�konys�got cs�kkentheti.

Ez egy term�szetes l�p�s volt az EU �p�t�s�ben, hogy kialak�ts�k a monet�ris uni�t, mert egy valut�hoz m�r egy k�z�s monet�ris politika is j�rul. Teh�t sz�ks�g volt, hogy megalak�ts�k a monet�ris uni�t egy k�zponti bankkal.

A konvergenci�s felt�teleken k�v�l vagy ehhez kapcsol�dva sz�ks�ges a jegybank f�ggetlens�ge.

A jegybank rendelkezik azzal a monop�liummal, hogy p�nzt tud kibocs�tani, ez�ltal infl�ci�t tud gerjeszteni vagy az �rstabilit�st tudja biztos�tani. A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az orsz�gokban alacsonyabb az infl�ci�, melyekben a jegybank nagyobb f�ggetlens�get �lvez, mert el�fordul az, hogy azokban az orsz�gokban, ahol t�rv�nyileg (de facto) nincs a f�ggetlens�g biztos�tva ott a korm�nyok n�ha nyom�st gyakorolnak a jegybankra, hogy finansz�rozza a k�lts�gvet�s kiad�s�t vagy egy�b publikus int�zm�nyek kiad�s�t, vesztes�geit, s akkor ez bizony infl�ci�hoz vezet.

1. szem�lyi: a jegybank vezet�i hosszabb id�szakra vannak kinevezve, mint a politikai ciklus (EKB eset�ben ez 8 �v) �s nem meg�j�that�
2. int�zm�nyi: k�v�l�ll� int�zm�ny (sem a korm�ny, sem a parlament) nem utas�thatja a jegybankot
3. p�nz�gyi: a jegybank p�nz�gyi helyzete ne f�ggj�n a korm�nyt�l �s nincs megengedve, hogy az EKB finansz�rozhassa az �llamot

Az Eur�pai K�zponti Bank rendszer�ben a tag�llamok jegybankjai az EKB fi�kjaiv� v�lnak. Ez nagy m�rt�kben megv�ltoztatta a jelenlegi �s j�v�beni EMU tag�llamok jegybankjainak helyzet�t, feladatk�r�t �s hat�sk�r�t.

Hat�sk�r: cs�kkenteni fogja az MNB felel�ss�g�t, mivel nem lesz �n�ll� monet�ris politik�ja, nem fogja tudni �n�ll�an meghat�rozni a magyarorsz�gi kamatl�bakat, mert ezek k�z�ss�gi szinten lesznek meghat�rozva az EKB �ltal. M�sr�szr�l viszont n� az MNB felel�ss�ge, hiszen csak Magyarorsz�g gazdas�g�t kell elemeznie �s a magyar gazdas�gra hat� d�nt�seket kell hoznia.

Az MNB eln�ke tagja lesz az EKB korm�nyz� tan�cs�nak, amely a legf�bb d�nt�st hoz� test�let. Ott nem arr�l kell d�nteni, hogy Magyarorsz�gon milyen gazdas�gpolitika legyen, hanem az eg�sz k�z�ss�g gazdas�gpolitik�j�r�l kell v�lem�nyt mondani. Ennek a k�z�ss�gnek a gazdas�g�t kell elemezni, azt kell j�l meg�rteni ahhoz, hogy a d�nt�sben, mint egyenrang� szerepl� r�szt vehessen.

Csatlakoz�sunkkor m�g nem ker�l automatikusan bevezet�sre az EURO.

Ez k�t l�p�sben fog megt�rt�nni:

1. csatlakozunk az Eur�pai Uni�hoz
2. csatlakozunk az EMU-hoz

Csatlakoz�sunk ut�n csak p�r �v eltelt�vel tudja Magyarorsz�g a konvergencia felt�teleket biztos�tani. A k�lts�gvet�si hi�ny krit�rium�t 2-3 �v alatt lehet teljes�teni:

1998 – kb. 4,3 % - a GDP-nek

2000 – kb. 4 % - a GDP-nek

2004 – kb. 3 % - ra kell cs�kkenten�nk.

�llamh�ztart�si ad�ss�g – a GDP 60 % - �t nem haladhatja meg – tal�n ezt is teljes�teni tudjuk. Az infl�ci�s r�ta krit�rium�nak (64-65 %) a teljes�t�se Magyarorsz�g sz�m�ra a legnehezebb. 8-9 % fokozatosan cs�kkenteni kell.

Gazdas�gi uni� – gazdas�gi politik�k egy�tt vitel�t, koordin�ci�j�t jelenti.

Monet�ris (valut�ris) – k�z�s p�nz jelenik meg abban az �llamban, mely az EMU-hoz csatlakozik.

Gazdas�gi �s monet�ris uni�

gazdas�gi monet�ris

↓ ↓

koordin�lt gazdas�gpolitika k�z�s valuta az EMU tagorsz�gaiban

P�nz�gyi szf�ra:

• fisk�lis politika
• �rfolyam politika
• monet�ris politika

Az�rt szeretik a monet�ris sz�t haszn�lni, mert ez fejezi ki jobban, hogy p�nz�gyileg k�z�s ez a 15 tag�llam. 4 orsz�g nem tagja a monet�ris uni�nak – EMU-nak:

• EK
• G�r�gorsz�g
• Sv�dorsz�g
• D�nia

A Mastrichti szerz�d�sben kimarad�si jogot kaptak. G�r�gorsz�g nem tudta teljes�teni a bel�p�si felt�teleket – a konvergencia szintj�k nem volt megfelel�.

A gazdas�gi �s monet�ris uni� utols� legl�tv�nyosabb l�p�se 1999. janu�r 1-�n vette kezdet�t: 11 tag�llamban bevezet�sre ker�lt az EURO, megsz�nik az ECU 1:1 ar�nyban �tv�ltj�k eur�ra.

1998. m�jus�ban meg�llap�tott�k az ECU 1:1Eurora val� �tv�lt�s�t 1999. janu�r 1-t�l. Az is meg�llap�t�sra ker�lt, hogy a monet�ris uni� 11 tag deviz�j�nak az egym�ssal szembeni kereszt�rfolyama mennyi lesz janu�r 1-t�l.

1998. december 31-�n az akkori piaci �rfolyamoknak megfelel�en meghat�roz�dik az �sszes tagdeviz�nak, az EMU-s tagdeviz�nak is a leend� k�z�s valut�nak az Euronak az egym�shoz viszony�tott �tv�lt�si kulcsa.

1999. janu�r 1. Csak sz�mlap�nz form�j�ban vezett�k be az �j k�z�s deviz�t, teh�t a k�szp�nz forgalomban m�g nem jelent meg. K�szp�nzforgalomban megmaradt az egyes orsz�gok nemzeti valut�ja.

�tmeneti id�szak ker�lt meg�llap�t�sra az Uni� r�sz�r�l, ami 1999. janu�r 1 – 2001. 12. 31. tart. Ebben az id�szakban az az elv �rv�nyes�l, hogy senkit sem k�nyszer�tenek az euro haszn�lat�ra, ugyanakkor nem is tiltj�k az euro haszn�lat�t.

A k�z�s devizanem el�nye, hogy az uni�n bel�l az �rak �sszevethet�k lesznek.

2002. – v�gs� l�p�s – ett�l kezdve a monet�ris uni�n bel�l megsz�nik a tagdeviz�k haszn�lat�nak lehet�s�ge, csak �s kiz�r�lag az Euro lesz a fizet� eszk�z.

2002. janu�r 1-t�l megjelenik a k�szp�nzforgalomban az Euro bankjegy �s �rme, a nemzeti bankjegyek �s �rm�k egy r�vid id�szakon bel�l kivon�sra ker�lnek.

Gyakorlati oldal

Magyarorsz�g csatlakoz�si sz�nd�k�val k�sz�lni kell a monet�ris uni�ba val� bel�p�shez is a nomin�lis felt�telekkel. Gazdas�gunkat fel kell k�sz�teni arra, hogy bel�pjen az Euro-�vezetbe. K�t probl�m�s ter�let lesz ami hossz�t�von jelent�s int�zked�seket, kiigaz�t�sokat ig�nyel a magyar gazdas�gpolitik�t illet�en.

1. infl�ci� – a monet�ris uni�hoz val� csatlakoz�skor 2 % - nak kell lennie
2. hossz�t�v� kamatl�bakra vonatkozik, amit �ltal�ban a 10 �ves lej�rat� �llampap�rokhoz hat�roztak meg.

EMU csatlakoz�si krit�riumok �sszetev�i:

• �rstabilit�s
• infl�ci�
• hossz�t�v� kamatl�b
• �llamh�ztart�si hi�ny
• valutaingadoz�s