\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Men
 
Login
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatottsg
Induls: 2004-01-06
 
Szmvitel s Finanszrozs
Szmvitel s Finanszrozs : Kidolgozott esszk

Kidolgozott esszk

  2004.05.21. 14:18

Megksve br, de trve, felteszek nhny kidolgozott ttelt (Frisstve!)

A szmviteli rtkels fbb szablyai (bekerlsei rtk, knyvszerinti rtk)

rtkels: az a tevkenysg, mely keretben az egyes vagyon-, s tkeelemek rkt kiszmtjuk. Azaz olyan munka, meny az eszkzk s forrsok mrlegrtknek meghatrozsra irnyul. Az rtkelsnek lomnyba vtelkor, mrlegbelltskor, s llomnybl val kivezetskor van jelentsge.

Az rtkels lnyege: mennyisg egysgr

  • Egysgr: adott pnzmennyisg, melyen egysgnyi termk vagy szolgltats ads-vtele megvalsul
  • nkltsg: egysgnyi termk vagy szolgltats ltrehozsa/vgzse rdekben felhasznlt l s holtmunka pnzbeni rtke
  • rtk: mennyisg egysgrral
  • sszes kltsg: a termk/szolgltats mennyisge nkltsg

Az rtkels dilemmi:

  • Milyen rtken szerepeltessk a vagyont a mrlegben
  • Milyen rtken szmoljuk el a felhasznlsokat

Megolds:

  • Az zleti v vgn a vllalkozs bekerlsi (mltbli) rtken rtkel

Az rtkels f szablyai:

  • 1992-1995 kztt
  • A mrlegben az eszkzket rtkvesztssel korriglt bekerlsi rtken kell szerepeltetni
  • A kt r kzi klnbsg az rtkveszts
  • Az aktulis piaci r plafonr, annl magasabb rtken szerepeltetni vagyontrgyat nem lehet
  • Felrtkelni tilos, lertkelni ktelez
  • 1995-2001 kztt
  • A lertkels ktelez, a felrtkels megengedett
  • Az rtkelsi r s a piaci r kzeledik egymshoz
  • A felrtkels neve rtkhelyesbts
  • 2001 tl
  • Az alapelv tovbbra is: A lertkels ktelez, a felrtkels megengedett
  • A korbban elszmolt rtkvesztst visszarssal kell mdostani.
  • A visszarsnak korltja van (csak az eredeti rtkig lehetsges), s szelektven ktelez

Bekerlsi rtk: az az rtk, melyen a vagyon-, s tkeelemeket a nyilvntartsokba vezetjk. Magyarul az az sszeg, amelyen az aktivlsuk (passzivlsuk) megtrtnik.

  • Formi:
  • Beszerzsi rtk
  • Ellltsi rtk

A bekerlsi rtket korrigljuk:

  • Terv szerinti s terven felli rtkcskkenssel
  • Klfldi kvetelseknl rfolyam-klnbzettel

Knyv szerinti rtk: a fenti korrekcis tnyezkkel mdostott bekerlsi rtk

A beszerzsi kltsg (r) s az ellltsi kltsg tartalma.

Bekerlsi rtk: mindazon ttelek egyttes sszege, melyek (az eszkz vsrlsa esetn) a raktrba kerlsig, illetve zembe helyezsig merltek fel, s melyek az eszkzhz kzdnek

Megllaptsakor a beszerzett eszkz vtelrbl indulunk ki.

  • Korrekcis tnyezk:
  • Szlltsi, rakodsi, alapozsi, szerelsi kltsgek, kzvetti kltsgek, vm-, s adterhek, illetkek, valamint ez elzetesen felszmtott, de le nem vonhat fa. A fentieken fell mg a hatsgi s igazgatsi djak, s esetleg a kapott engedmnyek mdosthatjk.
  • A trgyi eszkzk specilis korrekcis tnyezi:
  • Meglv trgyi eszkz bvtsvel, teljestmnynek vagy lettartamnak nvelsvel kapcsolatos kltsgek, helyrelltsi s feljtsi munkk kltsge, a tartalk alkatrszek kltsge, a beruhzs tervezsnek, elksztsnek kzvetlen kltsgei.
  • Nem rsze a beszerzsi rnak
  • Elzetesen felszmtott, de visszaignyelhet fa, s az utlag kapott engedly
  • A bekerlsi rtk specilis esetei:
  • Apportknt adott eszkz
  • Kvetels fejben tvett eszkz
  • Csere tjn tvett eszkz
  • Trts nlkli tads
  • Tbblet
  • Import beszerzs (importbeszerzs, bartelzlet)

sszegzs:

  • Kszleteknl a raktrba kerlsig felmerl kzvetlen kltsgek alkotjk a beszerezsi kltsget
  • Trgyi eszkzknl az zembe helyezsig felmerl kzvetlen kltsgek alkotjk a beszerezsi kltsget

Ellltsi kltsg: a termk/szolgltats kzvetlen nkltsge

  • Eszkz elllts esetn: az eszkz ellltsnak, bvtsnek, feljtsnak sorn kzvetlenl felmerlt kltsgek, s azok a kltsgek, melyek v vgn, felosztssal kerlnek az ellltsi kltsgek kz
  • Szolgltats vgzs esetn: a szolgltats vgzse/nyjtsa sorn felmerl kzvetlen kltsgek, s azok a kltsgek, melyek v vgn, felosztssal kerlnek az ellltsi kltsgek kz

Az v vgn felosztand kltsgek elosztsrl a vllalkozs dnt:

  • Minimalizlt nkltsg
  • Maximalizlt nkltsg
  • Nem rsze az ellltsi kltsgnek:
  • rtkests s forgalmazs kltsgei, valamint az igazgatsi kltsgek

 

Az immaterilis javak, trgyi eszkzk fogalma, csoportostsa, rtkelse.

Befektetett eszkzk:

  • Immaterilis javak
  • Trgyi eszkzk
  • Befektetett pnzgyi eszkzk

Immaterilis javak: olyan forgalomkpes (adhat-vehet, truhzhat), nem anyagiasult vagyonelemek (nem ltenek trgyiasult formt), melyek a vllalkozst tartsan szolgljk.

Rszei:

  • Alapts-tszervezs aktivlt rtke
  • Vllalkozs alaptsakor/bvtsekor/tszervezsekor felmerl kzvetlen kltsgek aktivlt rtke.
  • Ide tartoznak a kialakts, trendezs kltsgei, a cgbrsg kltsgei, gyvdi munkk djai, minsgbiztosts bevezetsnek kltsgei, arculatterv elksztsnek kltsgei
  • Ksrleti fejleszts aktivlt rtke
  • A fejleszts olyan kzvetlen kltsge, mely a termk kzvetlen nkltsgben nem vehet figyelembe
  • Vagyoni rtk jogok
  • Vagyontrgybak illetve mrkanvnek a hasznlatrt fizetett sszeg
  • Nem tulajdonjogot kapunk, csak hasznlati jogot.
  • Pl. ilyen a koncesszis jogrt, a hasznlati jogrt, vagy a jtkjogrt, mrkanv s licensz megszerzse miatt fizetett sszeg
  • Szellemi termkek
  • Olyan idtll alkotsok, melyek ltrehozsban a szellemi munka jtszik dnt szerepet, s melyek alkalmazsval anyagi vagy nem anyagi javak hozhatk ltre
  • Szellemi termkek:
    • Tallmny: mszaki vagy gazdasgi feladat jszer, racionlis megoldsa
    • Ipari minta: a termk megjelense, kls mintja
    • Szoftver: szmtstechnikai programok, dokumentcik
    • Gyrtsi eljrs: j mszaki megolds
    • Know-how: mszaki-gazdasgi ismeretek
    • Vdjegy: a termk megjellse, mely a piacon trtn megklnbztetst clozza.
  • zleti vagy cgrtk
  • Jvbeli gazdasgi haszon rdekben vgzett kifizets
  • Ltezik negatv cgrtk is
  • Immaterilis javakra adott ellegek
  • Imaterilis javakat szllt cgknek ellegknt kifizetett sszegek. Ezek az sszegek a szmla berkezse eltt kerlnek kifizetsre
  • Immaterilis javak rtkhelyesbtse
  • Az immaterilis javak aktulis piaci rtknek, s knyv szerinti rtkknek klnbsge
  • Ilyen az rtkhelyesbts (hasznlata szelektv), mely felrtkels
  • Ez egy szmtott mrlegttel

Immaterilis javak rtkelse

  • Aktivlsuk bekerlsi rtken
  • Okmny a szmla (vsrolt), vagy az utkalkulci (sajt termk)
  • A hasznos lettartam alatt terv szerinti (esetleg terven felli) rtkcskkenst kell elszmolni
  • Mrlegrtkk az vvgi knyv szerinti rtk

Trgyi eszkzk: olyan materilis vagyontrgyak, melyek a vllalkozsi tevkenysget tartsan szolgljk, s ezid alatt folyamatosan vesztik el rtkket. (ld. rtkcskkensi lers)

Csoportostsuk:

  • Elmozdthatsg alapjn
  • Ingsgok: llaguk krosodsa nlkl mozgathat vagyontrgyak. (lehet kszlet is)
  • Ingatlanok: a flddel tarts kapcsolatban llnak, csak llaguk srlsvel mozdthatak
  • Tulajdonjoguk alapjn:
  • Sajt tulajdon
  • Idegen tulajdon
  • Vllalkozi tevkenysghez fzd kapcsolat szorossga szerint
  • Kzvetlenl kapcsold eszkzk
  • Kzvetetten kapcsold eszkzk
  • Csoportosts a mrlegben:
  • Ingatlanok s kapcsold vagyoni rtk jogok
  • Fld s minden olyan anyagi eszkz, mely a flddel tarts kapcsolatban van
  • Fldterlet: termfld, telek, ltetvny, erd
  • Telkests: drnezs stb.
  • ptmny: plet, egyb ptmny
  • Mszaki berendezsek, gpek jrmvek
  • Mindazok a trgyi eszkzk (az ingatlanok s tenyszllatok kivtelvel), melyek az zletmenethez szorosan ktdnek
  • Ergpek, mszerek, szerszmok, szllteszkzk, hrkzl eszkzk, szmtstechnikai eszkzk, gyrteszkzk tartoznak ide
  • Egyb berendezsek, gpek, jrmvek
  • Mindazok a trgyi eszkzk (az ingatlanok s tenyszllatok kivtelvel), melyek az zletmenethez kzvetetten ktdnek
  • Irodai berendezs, munka-, vd-, s egyenruha, jrmvek
  • Tenyszllatok
  • Azok az llatok, melyek a tenyszts/tarts sorn levlaszthat termket termelnek, s ennek a termknek az rtkestse fedezi tartsukat, fggetlenl attl, hogy meddig szolgljk a vllalkozst
  • Ezekrl a trgyi eszkzkrl egyedi nyilvntart lapot kell vezetni.
  • Beruhzsok, feljtsok
  • zembe nem helyezett, hasznlatba nem vett trgyi eszkzk csoportja. Ezek beszerzsnek, ltestsnek kltsgei tartoznak ide
  • Az elhasznldott trgyi eszkz eredeti llapotnak helyrelltsra fordtott kltsgek tartoznak ide
  • Beruhzsok csoportostsa:
    • Finanszrozs szerint (sajt s vegyes)
    • Kivitelezs mdja (sajt, idegen, vegyes)
    • Nemzetgazdasgi hats (nemzetgazdasgi, zemgazdasgi)
  • Beruhzsokra adott ellegek
  • A beruhzsi szlltnak, a szmla rkezse eltt tadott sszeg
  • Trgyi eszkzk rtkhelyesbtse
  • Ingatlanok, mszaki berendezsek, gpek, jrmvek s egyb berendezsek, valamint tenyszllatok aktulis piaci rtknek, s knyv szerinti rtknek pozitv klnbzete
  • Felrtkels, szelektv, szmtott mrlegttel

Trgyi eszkzk rtkelse:

  • Aktivlskor (beszerzsi kltsg, vagy bekerlsi kltsg)
  • Mrlegrtkk: ld. fent, rtkcskkens, rtkhelyesbts

 

Az rtkcskkens, rtkveszts tartalma, a visszars rtelmezse

rtkcskkens: az immaterilis javak s trgyi eszkzk kopsnak, avulsnak pnzben kifejezett rtke. Teht a fenti eszkzknek, immaterilis javak bekerlsi rtknek az a rsze, mely tmegy az ellltott j termk/szolgltats rtkbe.

Az rtkcskkenst kivlt tnyezket a vllalkoz ismeri a legjobban, ezrt a Szt. engedi a vllalkoznak, hogy az rtkcskkens temt, mdszert maghatrozza

zembehelyezskor dnteni kell:

  • Hasznos lettartam
  • Maradvnyrtk
  • Elszmolsi mdszer tekintetben

A fentiek alapjn meghatrozott terv szerinti rtkcskkens, melynek egy vre es rsze a terv szerinti rtkcskkensi lers. (Ez kltsgknt elszmolhat)

Maradvnyrtk: az eszkz lettartalma vgn vrhatan realizlhat rtk (lehet nulla is)

Hasznos lettartam: az az idszak, mely alatt a vllalkozs az eszkz (maradvnyrtkkel cskkentett) bekerlsi rtkt, kltsgknt, vrhatan elszmolja. Az lettartam megadhat teljestmnyben, vagy idben is.

Terven felli rtkcskkens: az rtkcskkens egy specilis esete. Immaterilis javaknl, s trgyi eszkzknl az albbi esetekben lehet elszmolni:

  • Az adott eszkz knyv szerinti rtke tartsan, s jelentsen magasabb, mint a piaci rtk (ezt ms vagyontrgyaknl rtkvesztsnek nevezzk)
  • Ha az eszkz feleslegess vlt, megrongldott, megsemmislt
  • Ha a trgyi eszkzt a leltr hinyknt mutatja ki
  • Ha a befejezett ksrleti fejleszts megvalsulsa korltozott, vagy a fejleszts eredmnytelen.

A terven felli rtkcskkenst, az egyb rfordtsok kztt kell szerepeltetni.

rtkveszts: egy adott eszkz knyv szerinti rtknek, s (mrlegksztskori) piaci rtknek a klnbzete, amennyiben ez tarts, s jelents klnbsg.

Az rtkveszts rtelmezhet

  • Tulajdoni rszesedst jelent befektetsnl (rszvny)
  • Hitelviszonyt megtestest rtkpaproknl (ktvny)
  • Vevk, adsok utni kvetelsek (kintlvsgek)
  • Kszletek rtkvesztse (vsrolt, vagy sajt kszlet)

Visszars: amennyiben a piaci rtk meghaladja a knyv szerinti rtket, az addig elszmolt rtkvesztst visszarssal cskkenteni kell. A visszars korltja az addig elszmolt rtkveszts sszege.

rtkcskkensi lers fogalma, mdszerei, elszmolsa

rtkcskkensi lers: a vllalkozs meghatrozza az eszkz lettartamt, maradvnyrtkt, s az rtkcskkens elszmolsnak mdszert. Ezek ismeretben meghatrozza, hogy az egyes zleti vekre jut rtkcskkens sszege mekkora. Az gy kiszmtott sszeg a terv szerinti rtkcskkens lers.

A fenti jellemzket zembehelyezskor / llomnybavtelkor meghatrozzuk, s azt egyedi nyilvntart lapon rgztjk.

Mdszerei:

  • Terv szerinti
  • Idarnyos
  • Lineris
    • Az eszkz rtkt egyenletesen szmoljuk el. A lersi norma megadhat %-ban, vagy abszolt sszegben kifejezve
  • Degresszv (pl. vek szma mdszer): az eszkz rtkt cskken mrtkben rjk le. Ez a mdszer akkor ajnlott, ha az eszkz karbantartsi kltsgei a hasznlat sorn egyre nnek, s ezltal egyenletesebb tehet a trgyi eszkz eredmnyront hatsa
  • Progresszv: az eszkz rtkt egyre nvekv temben szmolja el a cg. Jellemzen devizahitelbl beszerzett eszkzknl hasznlatos.
  • Teljestmnyarnyos: az eszkz rtkt az ignybevtellel arnyosan cskkentjk, ehhez ismerni kell az letteljestmnyt.
  • Kombinlt: sok esetben csak akkor felel meg a cg a szmviteli alapelveknek, ha a fenti mdszereket kombinltan alkalmazza.
  • Egysszegben trtn lers: az eszkz hasznlatba vtelekor, esz sszegben lehet rtkcskkensi lersknt elszmolni. Ez egy knnytett megolds, mely 50e Ft-ig alkalmazhat.
  • Terven felli: az rtkcskkens egy specilis esete. Immaterilis javaknl, s trgyi eszkzknl az albbi esetekben lehet elszmolni:
  • Az adott eszkz knyv szerinti rtke tartsan, s jelentsen magasabb, mint a piaci rtk (ezt ms vagyontrgyaknl rtkvesztsnek nevezzk)
  • Ha az eszkz feleslegess vlt, megrongldott, megsemmislt
  • Ha a trgyi eszkzt a leltr hinyknt mutatja ki
  • Ha a befejezett ksrleti fejleszts megvalsulsa korltozott, vagy a fejleszts eredmnytelen.

A terven felli rtkcskkenst, az egyb rfordtsok kztt kell szerepeltetni.

Az rtkcskkens elszmolsa:

  • Az rtkcskkens elszmolsnak kezdete az zembe helyezs/llomnyba vtel (ezt dokumentlni kell!)
  • Nem szmolhat el terv szerinti rtkcskkens fldterletre, telekre, mtrgyra
  • Nem szmolhat el semmilyen rtkcskkens mr teljesen lert eszkznl
  • A terv szerinti rtkcskkens addig tart, amg az eszkzt rendeltetsszeren hasznljk, de tlcsorduls nem megengedett
  • Az rtkcskkenst vkzi vltozsok esetn idarnyostssal kell szmolni

 

Kszletek fogalma, csoportostsa vsrolt s sajt kszts kszletek rtkelse

Forg eszkzk:

  • Kszletek
  • Kvetelsek
  • rtkpaprok
  • Pnzeszkzk

Kszletek: a vllalkozi tevkenysget kzvetve, vagy kzvetlenl szolgl vagyonelemek, melyek

  • A termk ellltsa / szolgltats nyjtsa sorn hasznlnak à anyagok
  • Az rtkestst megelzen, a termels / feldolgozs egy fzisban vannak à flksztermkek
  • Az elkszlt, rtkestsre vrnak à kszetrmkek
  • A tovbbrtkestsre vrnak à rk

Csoportosts:

  • Anyagok
  • Befejezetlen termels (flksz termkek)
  • Nvendk, hz-, s egyb llatok
  • Ksztermkek
  • rk
  • Kszletekre adott ellegek

Besorols

Vsrolt kszletek: a vllalkozshoz beszerzs tkn kerlnek, s a vllalkozi tevkenysg nlklzhetetlen rszei.

  • Anyagok: azok a kszlet-elemek, melyeket termk ellltsa / szolgltats nyjtsa sorn hasznlnak fel. rtkk teljes mrtkben tkerl a segtsgkkel ellltott ksztermk rtkbe.
  • Alapanyagok, segdanyagok, ftanyagok, egyb anyagok (ptsi, tiszttsi anyagok, irodaszerek), anyagi eszkzk (szerszmok, munka-, s egyenruhk), elfekv anyagok (inkurrens, immobil)
  • rk: olyan kszletek, melyeket a vllalkozs tovbbrtkestsi cllal szerez be. Ezek a kszletek a beszerzs, s az rtkests kztt nem vltoznak.
  • Kereskedelmi kszletek, bettdjas gngylegek, kzvettett szolgltatsok

Sajt termels kszletek: a termelsi folyamat kellkei, a vllalkozs clja ezeket rtkesteni

  • Befejezetlen termels, flksz termkek: a mrlegkszts napjn mg megmvels alatt ll kszletek, illetve olyan termk, mely egy megmunklsi folyamaton mr tesett, raktrra vettk, de a vllalkozson bell tovbbi megmunklsra kerl.
  • Nvendk-, hz-, s egyb llatok: olyan llatok, melyeket nem tenysztsi cllal tartanak. Ezeknl nem a szaporulat, hanem llati termk elllts a cl. Ezek mindig sajt termels kategriba kerlnek, mgha beszerzs tjn kerltek is a vllalkozsba.
  • Ksztermkek: olyan kszletek, melyek a vllalkozsban mr valamennyi megmunklsi folyamaton testek, s minsgk kielgt.

Vsrolt s sajt kszts eszkzk rtkelse:

  • Vsrolt kszlet: beszerzsi rtken kell llomnyba venni
  • Sajt termels kszlet: ellltsi kltsgen kell llomnyba venni

Az llomny vkzi cskkenst cssztatott tlagrral, vagy FiFo-mdszerrel kezelhetjk.

 

Kvetelsek fogalma, csoportostsa, rtkelse (vevk, vltkvetelsek)

Kvetelsek: szerzdsekbl, s jogszablyi elrsokbl ered pnzben kifejezett fizetsi ignyek, melyeket a msik fl elismer, s elfogad.

Azaz pnzben kifejezett fizetsi igny.

A kvetels alapjt kpz szerzdsek lehetnek:

  • Klcsnszerzds
  • Szlltsi szerzds
  • Munkaszerzds
  • Trsasgi szerzds, stb.

A kvetelsek sszetevi:

  • Kvetelsek ruszlltsbl, s szolgltatsbl (vevk): termk eladsbl, vagy szolgltats vgzsbl ered kvetelsek.
  • Kvetelsek kapcsolt vllalkozssal szemben: ide tartozik minden olyan vev-, vlt-, s egyb kvetels, melyek kapcsolt vllalkozssal szemben llnak fenn
  • Kvetelsek egyb rszesedsi viszonyban lv vllalkozssal szemben: ide tartozik minden olyan vev-, vlt-, s egyb kvetels, melynl az ads egyb rszesedsi viszonyban ll vllalkozs
  • Vltkvetelsek: elfogadott vlt alapjn fenll kvetels. A vlt elfogadsval a vllalkozs hitelez pozciba kerl.
  • A vlt olyan fizetsi grvny / felszlts, mely egy ksbbi idpontban esedkes fizetst rgzt.
  • Egyb kvetelsek: mindazok a kvetelsek, melyek a fent nevestett kategrikba nem sorolhatak. Ilyenek a munkavllalk tartozsa, a kltsgvetsi kiutalsi ignyek, a rvid lejrat klcsnk, stb.

Tovbbi csoportosts:

  • Irnya szerint
  • Belfldi kvetels
  • Klfldi kvetels
  • Behajthatsga szerint
  • Biztos kvetels
  • Ktes kvetels
  • Behajthatatlan kvetels

Kvetelsek rtkelse:

  • Aktivlsuk: a szerzd teljestskori forintrtken
  • Devizs kvetelseket ltalunk vlasztott rfolyamon kell rtkelni
  • llomnybl trtn kivonskor a knyv szerinti rtken kell rtkelni
  • A mrlegrtk megllaptsa:

v vgi knyv szerinti rtk

    • behajthatatlan
    • rtkveszts

+ visszars

mdostva az v vgi devia-rfolyam klnbzetekkel.

rtkpaprok, pnzeszkzk fogalma, csoportostsa, rtkelse, pnzforgalmi szmlk.

 

 

Sajt tke fogalma, sszetevi s rtkelsk, a sajt tke rtke.

Sajt tke: olyan tkersz, melyet a tulajdonos / alapt bocst a vllalkozs rendeltetsre, illetve melyet a tulajdonos az adzott nyeresgbl a vllalkozsban tart.

A sajt tke jellemzi:

  • Idkorlt nlkl ll rendelkezsre
  • Szabad rendelkezs, felhasznlsa szabad
  • A vllalkozs eszkzeinek sajt forrsa

A sajt tke sszetevi:

  • Jegyzett tke: tartalma nem egysges, a vllalkozs formjtl fggen vltozik. Ez jellemzen a ltest okiratban meghatrozott sszeg.
  • Jegyzett, de mg be nem fizetett tke: a jegyzett tkbe a tulajdonosok ltal mg be nem fizetett sszegek. Ez tulajdonkppen a cg kvetelse a tulajdonosok fel. Ez csak Kft-nl, s Rt-nl fordulhat el. Htralkos taggal szemben szankcik rvnyesthetek.
  • Tketartalk: a tulajdonosok ltal alaptskor (vagy alaptke felemelsekor) befizetett, de a cgbrsgon be nem jegyzett sajt tke. Jelentsge, hogy a sajt tke stabilitst nveli.
  • Eredmnytartalk: a trgyvet megelz zleti vek eredmnyeinek halmozott sszege. Ez a cg hossz tv eredmnyessgt jelzi.
  • Lekttt tartalk: a tketartalkbl, s az eredmnytartalkbl lekttt sszegek egyttese. Itt kell feltntetni a vesztesg cskkentsre szolgl ptbefizetseket is. A lekttt tartalk informci szolgltat a cg hitelezinek, s tulajdonosainak (osztalkfizets korltja)
  • rtkelsi tartalk: a piaci rtk, s a knyv szerinti rtk pozitv klnbsge. Azaz egyfajta felrtkelsi klnbzet. Ez csak egyes eszkzknl megengedett.
  • Mrleg szerinti eredmny: a trgyvi gazdlkods hozzjrulsa a sajt tkhez. A kvetkez vben az eredmnytartalkba vezetik t.
  • A mrleg szerinti eredmnnyel kapcsolatos az osztalk;
  • A cg ne fizessen addig osztalkot, amg az adzott eredmnybl fedezni nem tudja
  • A jegyzett tke, s a tketartalk terhre osztalkot fizetni tilos
  • Az osztalk alapja a trgyvi pozitv adzott eredmny, illetve az eredmnytartalk

rtkk:

  • Jegyzett tke: csak pozitv
  • Jegyzett, de mg be nem fizetett tke: csak negatv
  • Tketartalk: csak pozitv
  • Eredmnytartalk: pozitv, negatv, nulla
  • Lekttt tartalk: csak pozitv
  • rtkelsi tartalk: csak pozitv
  • Mrleg szerinti eredmny: pozitv, negatv, nulla

A sajt tke rtkelse:

  • A jegyzett tkt a ltest okiratban feltntetett rtken kell kimutatni.
  • A jegyzett, de be nem fizetett tke csak negatv rtk lehet
  • Az rtkelsi tartalknak az rtkhelyesbtsek sszegvel azonosnak kell lennie

Hossz lejrat ktelezettsgek fogalma, jellemzi, rtkelsk

Ktelezettsgek:

  • Htrasorolt ktelezettsgek
  • Hossz lejrat ktelezettsgek
  • Rvid lejrat ktelezettsgek

Hossz lejrat ktelezettsgek fogalma: azok a tartozsok, melyek nem htrasoroltak, s melyek futamideje egy vnl hosszabb. Hasznlatukkor figyelni kell arra, hogy a trgyvet kvet zleti vben rvid lejrat kvetelss vlnak.

A hossz lejrat ktelezettsgek sszetevi:

  • Hossz lejratra kapott klcsnk: vllalkozstl, vagy magnszemlytl, klcsnszerzds rvn, egy vnl hosszabb idre kapott sszeg. A klcsnszerzds rgzti a kamatot, a visszafizets idejt, s a garancikat.
  • tvltoztathat ktvnyek: itt az tvltoztathat ktvnyek rtkt kell kimutatni. Ezek olyan ktvnyek, melyeket a tulajdonosuk (adott felttelek mellett) rszvnny alakthat.
  • Tartozsok ktvnykibocstsokbl: a ktvnykibocstsbl ered tartozst jelli. (A ktvny fix kamatozs, forgathat rtkpapr)
  • Beruhzsi s fejlesztsi hitelek: pnzintzettl, hitelszerzds tjn szerzett hossz lejrat hitel. Felhasznlsa csak adott cl rdekben lehetsges.
  • Egyb (hossz lejrat) hitelek: nem fejlesztsre, vagy beruhzsra felvett hossz lejrat hitelek.
  • Tarts ktelezettsgek kapcsolt vllalkozssal szemben:
  • Tarts ktelezettsgek egyb rszesedsi kapcsolatban ll vllalkozsokkal szemben:
  • Egyb (hossz lejrat) ktelezettsgek: minden ide soroland, mely a fenti kategrik egyikbe sem. Ide tartozik klnsen a lzingdj

Ktelezettsgek rtkelse:

  • Passzivlsuk:
    • Kapott sszegen
    • Tbbletktelezettsggel nvelt sszegen: itt a visszafizetend sszeg nagyobb, mint a kapott sszeg.

Rvid lejrat ktelezettsgek fogalma, sszetevi, tartalmuk, rtkelsk

Rvid lejrat ktelezettsgek: azok a tartozsok, melyeknek futamideje max 1 v. Itt kell feltntetni a hossz lejrat ktelezettsgek trgyvre vonatkoz rszt is.

Rvid lejrat ktelezettsgek sszetevi:

  • Rvid lejrat klcsnk: vllalkozstl, vagy magnszemlytl, klcsnszerzds rvn, egy vnl rvidebb idre kapott sszeg.
  • Rvid lejrat hitelek: az zletmenet sorn jelentkez pnzhiny thidalsra, pnzintzettl kapott tartozs
  • Vevktl kapott elleg: a vevktl az ruszllts teljestst megelzen kapott ellegeket kell itt szerepeltetni.
  • Ktelezettsgek ruszlltsbl s szolgltatsbl (szlltk): az ruszlltsokbl, idegenek ltal vgzett szolgltatsokbl ered tartozsokat kell itt szerepeltetni.
  • Vlttartozsok: szllti ktelezettsg, vagy klcsnben kapott sszeg ellenben kibocstott vlt alapjn fennll tartozs.
  • Rvid lejrat ktelezettsgek kapcsolt vllalkozssal szemben:
  • Rvid lejrat ktelezettsgek egyb rszesedsi viszonyban ll vllalkozssal szemben:
  • Egyb (rvid tv) ktelezettsgek: azok a rvid lejrat ktelezettsgek, melyek a fenti kategrikba nem sorolhatak.
    • Munkavllalkkal szembeni ktelezettsgek
    • Trsadalombiztostsi nkormnyzatokkal szembeni tartozsok
    • Adhatsgokkal szembeni tartozsok

Ktelezettsgek rtkelse:

  • Passzivlsuk:
    • Kapott sszegen
    • Tbbletktelezettsggel nvelt sszegen: itt a visszafizetend sszeg nagyobb, mint a kapott sszeg.

Az eredmny-kimutats tartalma, formja, eredmnykategrik.

Eredmny: az zleti v bevteleinek s rfordtsainak a klnbzete. Az gy szmtott eredmny lehet pozitv, vagy negatv.

Az eredmnykimutats jellemzi:

  • A jvedelemtermel kpessget mutatja
  • Adott idszakra vonatkozik (zleti v)
  • Egysges szerkezetben, kttt kategrik hasznlatval kszl
  • Hrom oszlopot tartalmaz
    • Elz vi adatok
    • Elz vek mdostsai
    • Trgyvi adatok
  • Ngy vltozatban kszlhet
  • Az eredmny-kimutats kategrii:
    • Fcsoport (A, B, stb)
    • Csoport (I, II, stb)
    • Ttelek (1, 2, stb)

Az eredmny-kimutats formja

Eredmnykategrik:

  • zleti tevkenysg eredmnye: a vllalkozs zletmenetnek sikeressgt mutatja. Szmtsnl vlaszthat az sszkltsg-, vagy forgalmi kltsg eljrssal szmtott eredmny-kimutats kztt.
  • Pnzgyi mveletek eredmnye: a vllalkozs sikeressgt mutatja a pnzgyi tranzakcik tern
  • Szoksos vllalkozsi eredmny: az elz kt kategria sszevonsval szmtott szrmaztatott, eredmnykategria
  • Rendkvli eredmny: azt mutatja meg, hogy a rendkvli ttelek milyen hatst gyakorolnak az zleti v eredmnyre
  • Adzs eltti eredmny: azt adja meg, hogy a vllalkozs kigazdlkodot zleti eredmnye mekkora. Informcis rtke nagy!
  • Adzott eredmny: az adfizetsi ktelezettsg teljestse utn a tulajdonosoknl marad kigazdlkodott eredmny-hnyad
  • Mrleg szerinti eredmny: azt adja meg, hogy a kigazdlkodott, adzott nyeresgbl a tulajdonosok mennyit hagynak benn a vllalkozsban

Az eredmny-kimutats vltozatai:

  • sszkltsg
    • Lpcszetes
    • Mrlegszer
  • Forgalmi kltsg
    • Lpcszetes
    • Mrlegszer

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az zemi (zleti) tevkenysg eredmnynek meghatrozsa sszkltsg tpus eredmny-kimutatssal

Az sszkltsg mdszer jellemzi:

  • Brutt szemllet
  • Ht rmai szmos kategrit tartalmaz.
  • Az v kzben felmerlt sszes kltsg bemutatsra helyezi a hangslyt

 

Az eredmnyszmts mdja:

+

-

I. rtkests nett rbevtele

II. Aktivlt sajt teljestmnyek rtke

III. Egyb bevtelek

IV.-VI. ves sszes felmerlt kltsg

VII. Egyb rfordtsok

 

 

 

Az zleti tevkenysg eredmnynek meghatrozsa forgalmi kltsg tpus eredmny-kimutatsban.

A forgalmi kltsg mdszer jellemzi:

  • Nett szemllet
  • Hat rmai szmos sszetevbl ll
  • Az rtkestshez kapcsold kltsgek megfigyelsre helyezi a hangslyt

 

Az eredmnyszmts mdja:

+

-

  1. rtkests nett rbevtele
  2. rtkests kzvetlen kltsge
  • rtkests eredmnye

    IV. rtkests kzvetett kltsge

    V. Egyb bevtelek

    VI. Egyb rfordtsok

    Az aktv s passzv idbeli elhatrolsok rtelmezse, hatsuk az eredmnyre.

    Idbeli elhatrols: olyan korrekcis elszmolsok, melyeknek az zleti v vals eredmnynek megllaptsa a cljuk.

    Aktv idbeli elhatrolsok: olyan bevtelek, melyek tnylegesen csak a kvetkez vekben jelennek meg

     
    Hasznos linkek
     
    Vizsgatapasztalatok
     
    !!! LLAMVIZSGA !!!
     
    Ttelek
     
    Szakgolgozatok
     

    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.