Történeti áttekintés:

1.      ipari fejlődés korai szakaszai                      (1880-ig)

2.      TAYLOR-FAYOL-WEBER kora            (1880-1920)

3.      két világháború között

4.      II. világháborútól, az 1970-es évekig

5.      1970-es évektől napjainkig

I. szakasz

Ókoràegyiptomàpiramis-építésàszervezés, vezetés

Középkoràtatárjárásàcsoportok közti információs rendszer

Iparosodásà változások a finommechanika, az optika, a fegyvergyártás, a textilipar, és a vasútépítés területein. Itt a termékek és technológiák összetettek.

Amerika: katonai fegyelem, és szervezettség. Teljesítménybérezés mellett működő önálló termelési egységek jönnek létre.

Európa: mérnöki vezetés, ennek fő területe a termelés.

II. szakasz

Taylor:

·        1856-ban született amerikai napszámos egy nagyüzemben.

·        Tanulmányokat ír, melyekben jelenleg is alkalmazható ismeretek vannak.

o       1903 Üzemvezetés

o       1905 A fémek forgácsolása

o       1911 A tudományos vezetés alapjai

·        A szellemi és fizikai munkát ketté kell választani

·        A munkásokat vessük alá pályaalkalmassági vizsgálatnak

·        Magas bér – alacsony költség à teljesítmény jutalmazása                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             

·        Mindenkit képességeinek, képzettesének megfelelő munkával kell ellátni

·        100%-os munkát kell elvárni, aki ennél jobb, jutalmat kap

·        A munkás számára teljesítményt kell előírni

·        Létrehozza a differenciált alapbér rendszert (teljesítménybérezés)eljestmény jutalmazása.

    A munkásoknak egyenként, és feladatonként meghatározott munkát kell adni

·        Egységesíti a szerszámokat, a technológiai folyamatokat.

·        A gyártási folyamatokat műszakilag megtervezik, írásba foglalják, és ettől eltérni nem lehet.

Fayol:

·        Francia, tehetősebb, aki az egyetem elvégzése után bányamérnök lesz

·        A felső-vezetés tárgykörét járja körbe, kiemeli az egyszemélyi vezetés elvét

·        Egy beosztott, egy tevékenység végzésére, csak egy vezetőtől kaphat utasítást. Ha ez nem teljesül, sérül a fegyelem és a tekintet

·        Tevékenységi köröket jelöl meg

o       Műszaki,

o       Számviteli

o       Vezetési stb

·        „Vezetni annyit jelent, mint tervezni, szervezni, irányítani, koordinálni, ellenőrizni.”

·        Ezek az elvek napjainkban is igazak

·        Vezetési funkciók: ezeket minden szintnek alkalmaznia kell

o       Tervezés: a jövő kutatása, egy cselekvési program meghatározása

o       Szervezés: a vállalat egészének kialakítása

o       Irányítás: a feladatok végrehajtása utasításokkal

o       Koordinálás: a munkák, és a kivitelezésükre irányuló erőfeszítések összehangolása

o       Ellenőrzés: szabályok és utasítások betartásának elenőrzése

·        Elvei: munkamegosztás, hierarchia, fegyelem, rend, méltányosság

Weber:

·        Német, politológus, szociológus, társadalomtudós

·        Bürokratikus szervezet à poroszos társadalmi rend (a poroszoknál legitim hatalomkifejező szervezet a bürokrácia)

·        Jellemzői:

o       Munkamegosztás: a feladatokat és kötelességeket általánosságban határozza meg, nem személyenként à munkaköröket hoz létre.

o       Szabályozottság: a folyamatos szervezeti tevékenység alapjai a szabályok, melyek hatáskörökben, utasításokban valósulnak meg.

o       Hierarchia: adott alá-fölé rendeltség, mely adott, attól eltérni nem lehet.

o       Aktaszerűség: írásbeliség. A dolgozók írásban rögzített szabályok alapján dolgoznak, és írásban (telefon, e-mail) érintkeznek egymással

o       Szakmai hozzáértés: hivatástudat. Az apparátus fő-foglalkozása a munkája

o       Személytelenség, tárgyilagosság: a munka érdekében száműzi az érzelmeket

III. szakasz

Általános jellemzők:

·        Módosul az emberkép

·        Az emberi tényező kutatása

·        Szervezeti struktúrák

Alkalmazzák: DuPont, General Motors

Mayo és Dickson:

·        Az indivídum és a szervezet közti kapcsolatok kutatása

·        Szervezeten belüli csoportok, csoport-kapcsolatok vizsgálata

·        Az össz-vállalati koordinációt biztosító új strukturális megoldások:

o       Központi szervezeti egység a vállalaton belül

o       Össz-válllalati kommunikációt segítő csoportok jönnek létre

·        Az operatív és a stratégiai folyamatok szétválasztása

Magyarország:

·        1932-ben megalakul a Gyáriparosok Országos Szövetsége, ez létrehozza a Racionalizálási Bizottságot.

·        Ennek feladata

o       A termelés és az ügyvitel szervezése,

o       A racionalizálással kapcsolatos eljárások terjesztése

o       A számvitel, és az önköltség számításának egységesítése

o       A Magyar Szabványok kidolgozásának támogatása.

A bizottság munkája német szemlélet szerint zajlik.

Eközben Magyari Zoltán német és francia példán kialakítja a közigazgatás mai rendszerét

IV. szakasz:

Sokszínűség, változatosság jellemző a vezetés tudományában

·        MINTZBERG, HERZBERG

·        Mo-n szovjet minta

·        1964-ben az MTA létrehozza szervezés-tudományi bizottságot à a szervezés-vezetés tudományos rangot kapott.

V. szakasz:

·        Új utak keresése

·        Világgazdasági változások

·        Közepes árkategóriájú árúk a távol-keletről

·        A szervezeteket történelmileg változó rendszerekként kell értékelni

Alternatív példa: Japán

·        Emberközpontú vállalat

·        Uralkodó szemlélet a konfucianizmus

o       Feltétlen engedelmesség a vezető felé

o       A vezető ki kell érdemelje a beosztott bizalmát

o       Kölcsönös felelősség

Fejlődés:

·        1. szakasz: családi vállalatvezetés

o       A családfő, felelős minden háztartásbeli alkalmazottért. Az alárendeltektől egyértelmű engedelmességet vár el. Ünneplik a munkába lépés dátumát, napi 12-14 órás munkaidő

·        2. szakasz: az amerikai management is terjed

o       próbálják az amerikai kultúrát meghonosítani, kevés sikerrel