\l/ Stelczer Attila hivatalos oldala \l/
Menü
 
Login
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Látogatottság
Indulás: 2004-01-06
 
EU-ismeretek
EU-ismeretek : III rész

III rész

  2004.04.23. 15:39


III. S z e m i n á r i u m - Az Európai Unió belülről

Az Európai Parlament

Feladatai

Az Európai Parlament az Európai Unió tagországainak 374 millió lakosát képviseli. Ez az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelyet a polgárok közvetlenül választanak meg. Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa mellett alapvetően hozzájárul az európai törvénykezés kialakításához és az Európai Unió vezetéséhez. Segít megtalálni a megoldást számos társadalmi probléma esetében. Kezdeményezéseivel jelentős politikai hatást gyakorol.

Mint minden parlament, az Európai Parlament is három alapvető jogkörrel rendelkezik.

Törvényhozó hatalom

Az Európai Parlament elfogadja a közösségi törvényeket. Ezt a jogot az Európai Unió Tanácsával megosztva gyakorolja. Érvénytelen az a közösségi törvény, amelynek meghozatalában nem kérték ki a Parlament véleményét. Az adott törvényjavaslat természetétől függően a Parlament törvényhozói jogát négy különböző módon gyakorolhatja:

  • egyszerű konzultáció: konzultációs véleményt mond, például a mezőgazdasági árak rögzítéséről;
  • együttműködés: ha a Parlament első olvasat utáni véleményét a Tanács álláspontja nem vette figyelembe, akkor a Parlament a törvényjavaslatot második olvasatra utasíthatja. Ebben az esetben a Tanács csak egyhangú szavazattal vetheti fel a Parlament álláspontját. Az Amszterdami Szerződés életbe lépésétől ezt az eljárást csak ritkán alkalmazzák.
  • együttes döntés: ha a Tanács álláspontjának kialakításában nem vette figyelembe a Parlament álláspontját, ez utóbbi megakadályozhatja a törvényjavaslat elfogadását. Az Amszterdami Szerződés ezt az eljárást mintegy negyven területre terjesztette ki és kétszeri olvasatra korlátozta.
  • Jóváhagyás: harmadik országgal kötendő csatlakozási megállapodás alkalmával és új tagországok csatlakozásakor tiszteletben kell tartani a Parlament véleményét.

Költségvetési jogkör

Az Európai Parlament bizonyos határok között módosíthatja a .nem kötelező . kiadások elosztását és összegét. Ilyenek az intézmények működésére szánt kiadások és az Európai Unió pénzügyi műveleteinek költségei, például az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) és az Európai Szociális Alap (ESF) kutatása, iparpolitikai célokra adott hitelei. A Parlament javasolhatja a kötelező kiadások módosítását is (amelyeket az Alapszerződések határoznak meg, pl. a közős agrárpolitikával kapcsolatban), ez esetben azonban az Európai Unió Tanácsáé a végső szó. A Parlament hagyja jóvá az Európai Unió végleges költségvetését (általában minden év decemberében), de el is vetheti az egészet (ez már kétszer előfordult).

Az európai intézmények politikai ellenőrzése

A Parlament:

  • határozati szavazással végződő vitát rendezhet;
  • írásos vagy szóbeli kérdést intézhet a Bizottsághoz, a Tanácshoz, a külügyminiszterek tanácsához;
  • hivatalba iktatja ez Európai Bizottságot és a Bizottság elnökét;
  • bizalmatlansági indítvány megszavazása után menesztheti az Európai Bizottság elnökét (a szavazatok kétharmados többségével);
  • kérheti a Bizottságot, hogy terjesszen javaslatot a Tanács elé (kezdeményezési jog);
  • tagjai negyedének a kérésére időszaki vizsgálóbizottságot hozhat létre, amely kivizsgálja a közösségi jog esetleges megsértését vagy helytelen alkalmazásának eseteit. Ilyen időszaki bizottság vizsgálta meg az Unió kergemarhakórral kapcsolatos intézkedésének késését;
  • fellebbezhet az Európai Közösségek Bíróságához;
  • a tagországok polgáraitól petíciót vethet át az őket közvetlenül érintő európai uniós ügyekben;
  • 5 évre megválasztja az ombudsmant, aki a tagországok polgárainak az Európai Unió intézményei és szervei elleni panaszait vizsgálja meg.

Az 1999. május 1-jén életbe lépett Amszterdami Szerződés megesősíti az Európai Parlament hatalmát:

  • a közös döntési folyamatot jóval több esetben fogják alkalmazni, és jelentősen egyszerűsödik;
  • a képviselők számét 700-ban maximalizálják, beleértve a jövőbeli bővítést is;
  • a Parlament kidolgozza az egységes választási eljárás tervét a tagországokban az európai képviselők megválasztásakor.

Működés és felépítés

Az Európai Parlament havi egy hetes plenáris ülést tart Strasbourgban. A havi ülések közötti időszakban két hétig állandó szakbizottságok dolgoznak, melyek munkája megoszlik a képviselők között, majd egy hétig politikai csoportok üléseznek Brüsszelben.

Választások

Az első közvetlen általános választásokat 1979 júniusában tartották. Semmilyen rendelkezés nem szól még közös választási eljárásról az Európai Unió tagországai számára. Egyedül a képviselők megbízatása (5 év), tagországonkénti száma és a választások ideje biztos (a legutóbbit 1999. június 13-án tartották).

Az Európai Unió minden polgára szavazhat és indulhat az európai parlamenti választásokon abban az országban, amelyben lakik, még akkor is, ha nem állampolgára az adott országnak.

A Parlament összetétele

Az Európai Parlamentnek jelenleg 626 képvisel5je van, akiket közvetlenül a saját országaik polgárai választanak meg általános választás keretében. A nagy országok több képviselői hellyel rendelkeznek, mint a kisebbek: Németország 99, Anglia, Olaszország és Franciaország 87, Spanyolország 64, Hollandia 31, Belgium, Görögország és Portugália 25, Svédország 22, Ausztria 21, Dánia, Finnország 16, Írország 15, Luxemburg pedig 6 képviselői helyet mondhat magáénak.

A Parlament politikai csoportok szerint szerveződik. A képviselők nem nemzeti delegációkba tömörülnek, hanem azoknak a nemzeti pártoknak a politikai beállítottsága szerint csoportosulnak, amelybe tartoznak.

Belső felépítés

A két és fél évre választott elnökből és 14 alelnökből álló Parlamenti Iroda irányítja az intézményt. A Parlament elnöke jelenleg Nicole Fontaine, az Európai Néppárt (PPE) francia képviselője. Az elnökök konferenciája (a Parlament elnöke és a politikai csoportok elnökei) határozza meg az ülésszakok napirendjét.

Állandó bizottságok készítik elő a plenáris ülésszakokat. A bizottságok szakterületei: jog és polgárjog; munkaügy és szociális ügyek; regionális politika; szállítás és turizmus; környezetvédelem; közegészségügy és fogyasztóvédelem; kultúra, fiatalok, oktatás és média; fejlesztés és együttműködés; politikai szabadságjogok és belügyek stb.

Az 1999. április 12-ei plenáris ülésen hozott döntés nyomán a bizottságok száma 20-ról 17-re csökkent.

A Parlament létrehozhat vizsgálóbizottságokat és időszaki bizottságokat, amelyek speciális problémákkal foglalkoznak.

A Parlament székhelye Strasbourg, ahol az évi 12 ülésszakot tartják. A kiegészítő ülésszakoknak Brüsszel ad otthont. A főtitkárság Luxemburgban rendezkedett be. A Parlamentet minden tagországban parlamenti irodák képviselik.

Európai Tanács

Az állam- és kormányfők találkozója

Az 1974-ben megalakult és 1986-ban az Egységes Európai Okmányban intézményes keretet kapott Európai Tanácson (vagy Európai Csúcson) az Európai Unió tagállamainak állam-és kormányfői évente legalább kétszer üléseznek.

Az Európai Tanács nem azonos az Európai Unió Tanácsával, melyen a tagállamok miniszterei üléseznek, és amely az Európai Parlamenttel együtt elfogadja a törvények szövegeit.

Nem azonos az Európa Tanáccsal sem, amely az Európai Unión kívüli nemzetközi szervezet, oktatással, kultúrával és az emberi jogok védelmével foglalkozik.

Az európai integráció politikai hajtóereje

Az állam- és kormányfők együttesen határozzák meg az európai integráció fontossági sorrendjét és ütemezését.

Iránymutatás és ösztönzés

Az Európai Tanács főszerepet játszik a politikai, gazdasági, szociális és külpolitikai iránymutatás és ösztönzés terén.

Összefogás és érdekegyeztetés

Válsághelyzetben lép közbe, megoldást dolgoz ki a tagállamok közötti nézetkülönbség esetén. Bíráskodik az Európai Unió intézményei között.

Politikai döntés

Az európai integrációval kapcsolatos minden lényeges döntést a Tanács hoz. Dönt a szerződések és intézmények reformjáról, az európai költségvetés finanszírozásáról, az Európai Unió bővítéséről, Európa nemzetközi téren elfoglalt álláspontjáról, az egységes valutára való áttérésről stb.

A döntések többfélék lehetnek:

  • Az irányelvek és iránymutatások a legfontosabb okiratok. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság számára az irányelvek jelzik az Európai Tanács által meghatározott fontossági sorrendet az Európai Unió és közösségi politikáinak irányításában.
  • A nyilatkozatok ünnepélyesen fejezik ki több államfő állásfoglalását egy konkrét kérdéssel, általában nemzetközi problémával kapcsolatban.

Az Európai Tanács döntéseinek jelentős politikai súlya van, mivel a tagországok akaratát fejezik ki, jogi értékük azonban nincsen. Ezeknek a döntéseknek úgy lehet érvényt szerezni, ha előbb átesnek a szokásos közösségi jogi procedúrán: az Európai Bizottság javaslatot tesz, az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt szavaz.

Az Európai Tanács a kormányközi politikából adódó kérdésekkel is foglalkozik: a közös kül- és biztonságpolitika terén számos diplomáciai nyilatkozatot fogadott el, melyek közül néhánynak jelentős hutása volt (a közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban, vagy például a volt Jugoszlávia területén kialakult konfliktus megszüntetésében); a bel- és igazságügyek terén jóváhagyta az EUROPOL megállapodást és az Európai Unió tagállamai közötti kiadatási eljárást.

Tevékenységi körök és működés

Kapcsolat az Európai Parlamenttel
Minden csúcstalálkozó az Európai Parlament elnökének nyilatkozatával kezdődik. Az Európai Tanács elnöke beszámol a parlamenti képviselőknek hat hónapos elnöki tevékenységéről és vitát kezdeményez a képviselőkkel.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

Az Európai Tanács ülésein részt vesz az Európai Bizottság elnöke. A csúcstalálkozók végén az Európai Tanács összegzést készít az Európai Bizottság számára.

Kapcsolat az Európai Unió Tanácsával

Az Európai Unió (minisztereinek) Tanácsa készíti elő az Európai Tanács üléseit, törvénytervezeteket fogad el, amelyek az államfők iránymutatásait konkrét cselekvésekként fogalmazzák meg.

Az Európai Tanács nem egy meghatározott tanácskozóhellyel rendelkező állandó szervezet. Évente kétszer, júniusban és decemberben ülésezik annak az országnak a meghívására és területén, amelyik a 6 hónapos soros elnökségét befejezii. Az ülés általában két napos. Szükség esetén rendkívüli ülést lehet tartani.

Az Európai Tanács ülésein részt vesz az Európai Unió tagállamainak minden állam- és kormányfője, valamint az Európai Bizottság elnöke.

Az állam- és kormányfők munkáját a külügyminiszterek segítik, valamint az Európai Bizottság egy tagja, leggyakrabban a külügyekért felelős főbiztos. A gazdasági és pénzügyminiszterek az egységes valutával kapcsolatos ütéseken vesznek részt.

Az Európai Tanács főtitkára, a Bizottság főtitkára és néhány tisztviselő szintén jelen van.

A döntések a tagállamok közötti konszenzus alapján születnek, amely jóval a csúcstalálkozó előtt megkezdett tárgyalások eredményeként jön létre.

Az elnökség minden ülés végén közzéteszi az "Európai Csúcs konklúziói" című kiadványt. Minden elnökségi időszak elején az elnöklő ország közzéteszi saját prioritásait.

Az Európai Tanács elnöki tisztsége körbejár a tagországok között.

Európai Bizottság


Az Európai Bizottság az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament döntéseit készíti elő és hajtja végre, az Európai Tanács által rögzített fő irányvonalak mentén.

Feladatai

A Bizottság feladatai az Európai Unió hatáskörének területei szerint változnak: közösségi politikák (áruk, személyek, szolgáltatások, tőke szabad áramlása, mezőgazdaság, munkaügy, pénzügyi és gazdaságpolitika, szociális politika), közös kül- és biztonságpolitika (CFSP), valamint rendőrségi és bírói együttműködés büntetőügyekben. A Bizottság feladata az Európai Unió jogkörének bővülésével aranyosan nő. Az Amszterdami Szerződés például közösségi jogkörbe vonta a munkaügyet, a vízum-, a menedékjogi és a bevándorlás-politikát.

A szerződések őre

A Bizottság ügyel az uniós szerződések rendelkezéseinek alkalmazására. Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy tagország nem tett eleget szerződésekben foglalt kötelezettségeinek, megindokolt felszólítást adhat ki, és ha az adott ország nem tesz eleget a felszólításnak, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

A Bizottság felügyeli a piaci versenyszabályok betartását és az állami segélyek odaítélését. A szabálysértő vállalatokra pénzbüntetést is kiszabhat, melyek az első fokú bíróságnál fellebbezhetnek.

Kezdeményezési jog

A közösségi politikák keretében a Bizottság részt vesz az Európai Tanács és a Parlament határozatainak kialakításában, a szerződésekben meghatározott különböző eljárásoknak megfelelően. A Bizottság törvényjavaslatot terjeszt a Tanács és a Parlament elé.

Büntetőügyekben, a rendőrségi és bírósági együttműködéssel kapcsolatos rendelkezések terén a Bizottság megosztja kezdeményező jogát a tagországokkal.

A közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) terén a Tanács kérheti a Bizottságtól, hogy terjesszen elő megoldási javaslatokat.

Ajánlás és véleményalkotás

A közösségi politikák, valamint a közös kül- és biztonságpolitika kérdéseiben a Bizottság ajánlást készíthet és véleményt alkothat.

A politikák végrehajtása

A közösségi politikák megvalósításának terén a Bizottság a Tanács által ráruházott jogköre szerint betartatja a közösségi szabályokat.

A közös kül- és biztonságpolitika keretében a Bizottság részt vesz a döntéshozatalban.

Nemzetközi tárgyalások

Az Európai Unión kívüli országokkal történő kereskedelmi tárgyalások esetén a Tanács engedélyezi a Bizottságnak, hogy megkezdje a szükséges tárgyalásokat. A Bizottság ezt a Tanács irányelvei szerint végzi. Ami a többi megállapodást - nevezetesen a csatlakozási megállapodásokat - illeti, a tárgyaló szerep gyakorlatilag a Bizottságé.

Költségvetés készítése

A Bizottság az engedélyezett hitelkereten belül és az optimális gazdálkodás alapelvének megfelelően saját felelősségére költségvetést készít.

Működés és felépítés

A Bizottság 20 tagból áll, akiket európai biztosoknak neveznek. A biztosokat általános szakmai képességük alapján választják ki. Kinevezésük 5 évre szól. A tagországok közös megegyezéssel jelölik ki a Bizottság elnökét, amit az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia. Ezután a kijelölt elnökkel egyetértésben kijelölik a Bizottság többi tagját. Végül az Európai Parlament bizalmat szavaz a Bizottság tagjainak. A testület tagjai tevékenységük során teljesen függetlenek, és az Európai Unió általános érdekében járnak el. A Bizottság az elnök politikai iránymutatásának megfelelően végzi feladatait.

A Bizottságnak tagországonként legalább egy, legfeljebb két tagja lehet. A tervek szerint az Európai Unió következő bővítésekor minden tagország egységesen egy főt delegál majd a Bizottságba, feltéve, hogy ekkorra a Tanácsban módosul a szavazatok súlyozása.

A korábbi Bizottság együttes lemondása után a Berlinben ülésező állam- és kormányfők az olasz Romano Prodit kérték fel az új Bizottság kialakítására az Amszterdami Szerződés által meghatározott új eljárás szerint. Ezt a jelölést az Európai Parlament 1999. szeptember 15-én jóváhagyta. A Bizottság mandátuma 2005. január 22- én jár le.

A Bizottság dolgozói létszámát tekintve (15 000 fő) az Unió legnagyobb intézménye: a személyzet 20 százaléka a fordító- és tolmácsszolgálatnál dolgozik, 80 százalékuk pedig a Főigazgatóságokon vagy a helyi szolgálatoknál.

A Bizottságnak a tagországokban képviseletei, az EU-n kívüli országokban pedig delegációi vannak.

Az európai bizottság ellenőrzése

Politikai ellenőrzés
Az Európai parlament - azon kívül, hogy bizalmat szavaz a Bizottságnak - bizalmatlansági indítvánnyal is élhet, 2/3-os szavazati többséggel és az összes tagja szavazatának többségével. Ha a bizalmatlansági indítványt elfogadják, a Bizottságnak együttesen le kell mondania. A "Bölcsek tanácsának" nevezett független szakértői csoport jelentése után a Bizottság - történetében először - 1999. március 10-én kollektívan lemondott.

Pénzügyi ellenőrzés

Egyrészt a Számvevőszék megvizsgálja a Közösség összes kiadási és bevételi számláját és nyilatkozatban biztosítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a számlák megbízhatóságáról.

Másrészt az Európai Parlament - a Tanács ajánlása alapján - elfogadja a Bizottság által készített költségvetést. E célbál megvizsgálja a számlákat és a pénzügyi mérleget, a Számvevőszék éves jelentését és a biztosító nyilatkozatot.

Az Európai Közösségek Bírósága és az Elsőfokú Bíróság

Feladatai

Az Európai Közösségek Bíróságát az 1952-es Párizsi Szerződés hozta létre. Ez a luxemburgi székhelyű jogi intézmény ügyel a közösségi jog betartására, amely közvetlenül alkalmazható a tagországokban és elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben.

A nemzeti bírósághoz hasonlóan ehhez az intézményhez is írásban kell fordulni. Vagy úgy, hogy a panaszos felek közvetlenül fellebbeznek a Bírósághoz, vagy egy nemzeti bíróság tárgyalás előtt fordul hozzá. A beadványok típusai:

  • mulasztási panasz olyan tagállam ellen, amely nem tartotta tiszteletben a közösségi jogot, nem hajtott végre egy ítéletet, megadott határidőre nem ültetett át egy közösségi irányelvet a saját jogrendszerébe, vagy nem megfelelően ültette át;
  • semmítő kérelem egy közösségi intézmény törvénytelen eljárásával szemben;
  • mulasztási panasz a közösségi intézmények tétlensége ellen (az Európai Bizottság javaslatának hiánya, a Miniszteri Tanács döntésének hiánya);
  • jogorvoslati kérelem közösségi intézmények vagy alkalmazottak által okozott kár esetén;
  • semmítő kérelem az Elsőfokú Bíróság határozatai ellen;
  • nemzeti bíróság tárgyalás előtt kérdést intéz az Európai Bírósághoz a közösségi jog értelmezése vagy egy közösségi eljárás érvényessége ügyében. Ez az eljárás lehetővé teszi az Unió polgárai számára, hogy pontos értelmezést kapjanak a rájuk vonatkozó szabályokról.

Az Európai Bíróság jogköre az Amszterdami Szerződés 1999. május 1-jei hatályba lépésével kitágult: az Európai Bíróság illetékes azokon az új területeken, melyeket a tagországok az Unió hatáskörébe utaltak, nevezetesen a személyek szabad áramlása és biztonsága terén (menedékjog, bevándorlás, határátlépés...)

Működés és összetétel

Az Európai Bíróság - melynek tagjait a tagországok közös megegyezéssel nevezik ki - 15 bíróból (tagországonként egy) és 9 főügyészből áll. Megbízatásuk 6 évre szól és megújítható.

A bírák maguk közül választott elnökének megbízatása 3 évre szól és megújítható. Az elnök irányítja a Bíróság munkáját, vezeti a tárgyalásokat és a tanácskozásokat.

A Bíróságot feladatainak ellátásában a főügyészek segítik azzal, hogy teljesen pártatlan és független nyilvános véleményt mondanak a Bíróság elé terjesztett ügyekben.

Az Európai Bíróság munkáját 1989 óta az Elsőfokú Bíróság segíti, melynek 15 tagját a tagországok nevezik ki hat évre, ami megújítható.

Az Elsőfokú Bíróság jogkörébe tartoznak a természetes vagy jogi személyek által benyújtott semmítő kérelmek, mulasztási panaszok vagy jogorvoslati kérelmek, az Európai Bizottság ellen benyújtott vállalati panaszok, valamint az Európai Unió és tisztviselői, dolgozói közötti jogviták. A tárgyalás előtti ügyeken kívül minden ügyet át lehet irányítani ehhez a bírósághoz.

Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság tarthat plenáris ülést (nagyon fontos ügyben minden bíró részt vesz) vagy tanácsülést.

A panasztól az ítéletig

A panaszt írásban nyújtják be a törvényszéki irodán:

  • a tagállamok és az Európai Bizottság (mulasztási panasz);
  • a tagállamok és a közösségi intézmények (Európai Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Európai Parlament, Európai Számvevőszék, Európai Központi Bank), valamint természetes és jogi személyek (semmítő kérelem, mulasztási panasz és fellebbezés);
  • a nemzeti bíráságok (tárgyalás előtti kérdés).

A panaszt egy főügyész és egy előadóbíró tanulmányozza. Az ügyész előadja végkövetkeztetését, majd a bírák az előadóbíró határozattervezete alapján tárgyalnak. Minden bíró javasolhat módosításokat. Nyilvános tárgyaláson hirdetik ki a végleges ítéletet, majd az Európai Unió Bírósága és az Elsőfokú Bíróság kiadványában teszik közzé.

Az európai joggyakorlat számokban

1954 óta 9000 ügyet tártak a Bíróság elé, amely közel 5000 ítéletet hozott az Európai Unió illetékességének minden területén: mezőgazdaság, állami segélyek, intézményi jog, vállalatok joga, környezetvédelem, fogyasztók, adóügy, áruk és személyek szabad mozgása, halászat, kereskedelempolitika, regionális politika, szociális politika, jogharmonizáció, külkapcsolatok, közlekedés stb.

1998-ban a közösségi joggyakorlat 773 döntéssel gyarapodott. Az Elsőfokú Bírósághoz 288, az Európai Bírósághoz 485 új ügyben fordultak.

Számos ügy a közös piacok szabályozásával és az állampolgárok Európai Unión belüli szabad mozgásával kapcsolatos (társadalombiztosítás, munkaügy, tartózkodási feltételek).

Az Európai Közösségek Számvevőszéke

Feladatai


Az Európai Számvevőszéket a Brüsszeli Szerződés hozta létre 1975. július 22-én. 1977 októberében kezdte meg működését, és a Maastrichti Szerződés életbe lépésével, 1993. november 1-jén európai intézményi rangra emelkedett. Ez a független intézmény ellenőrzi az Európai Unió és intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa), szervei (ügynökségek, alapítványok, intézetek, megfigyelők) és az európai segélyekből részesülők pénzügyeit.

A Számvevőszék az Európai Uniónak olyan külső ellenőrző szerve, amely különbözik az intézményeken belüli pénzügyi felelősöktől.

A Számvevőszék megvizsgálja a bevételi és kiadási számlák törvényességét és szabályosságát, megbizonyosodik a pénzügyek megfelelő intézéséről, és ezáltal lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament felmentvényt adjon a Bizottságnak a költségvetés elkészítésére.

A Számvevőszék jelentései nyomást gyakorolhatnak az intézményekre és az adminisztratív szervekre a pénzügyi alapok megfelelő kezelése érdekében.

Az európai programok irányításával és végrehajtásával megbízott személyzet elsődlegesen felel a szabálytalanságok megelőzéséért, kiderítéséért és felkutatásért. Ha a Számvevőszék hiányt, szabálytalanságot és potenciális csalást észlel, azt az illetékes hatóságnak vagy szervnek tudomására hozza, amelyek azután ennek megfelelően járnak el. Továbbá jelzi a sérülékeny rendszerek és eljárások elégtelenségeit, melyek egy adott probléma okozói voltak.

Tevékenységi körök


Az Európai Számvevőszék ellenőrzi az Unió pénzügyeit és jelzi azokat a területeket, amelyeken az ügyvezetés javítása érdekében kényes intézkedéseket kell hozni.

A szerződés előírja, hogy az Európai Számvevőszék segítse az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a költségvetés elkészítését ellenőrző munkáját. Ez a segítségnyújtás elsősorban a költségvetés elfogadási eljárásából áll. A Számvevőszék elnöke minden év novemberében felolvassa jelentését az Európai Parlamentnek, ami alapvető fontosságú a Bizottság felmentvényének engedélyezésével kapcsolatos parlamenti döntésben.

Az Európai Számvevösz6k továbbá nyilatkozatban biztosítja az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet a számlák megbízhatósága felől, valamint a mögöttük lévő pénzügyi műveletek törvényességéről és szabályosságáról. A garancianyilatkozat az elfogadási eljárás fontos eleme, mivel általánosan biztosítja az európai adófizetőket arról, hogy pénzüket megfelelő módon használták fel.

A Számvevőszéknek joga van ahhoz, hogy egyes kérdésekben külön jelentésben tegye közzé észrevételeit.

Ezen kívül más intézmények saját kérdéseikben kikérhetik az Európai Számvevőszék véleményét.

Kötelező kikérni az Európai Számvevőszék véleményét pénzügyi jellegű törvényi rendelkezések elfogadása előtt, különös tekintettel a pénzügyi szabályokra és saját pénzügyi források felhasználására.

Az Európai Számvevőszék éves vagy rendkívüli jelentésében szereplő észrevételeire a Bizottság vagy más érintett intézmény ad választ, melyben eljárását indokolja. A Számvevőszék végleges észrevételének kialakítása előtt figyelembe veszi ezeket a válaszokat.

Működés


Az Európai Unió Számvevőszéke tagországonként egy, összesen 15 tagból áll. Az 1993. december 10-11-ei brüsszeli Európai Tanács-ülés megerősítette ezt az elvet és úgy határozott, hogy a Számvevőszék tagjainak száma újabb országok európai uniós csatlakozásának megfelelően nőni fog.

A tagokat 6 éves (megújítható) időszakra nevezi ki az Európai Unió Tanácsa, miután egyhangú döntést hozott és konzultált az Európai Parlamenttel.

Olyan személyeket választanak ki, akik hazájukban is külső ellenőrző intézmény dolgozói, volt dolgozói, vagy akik erre a feladatra megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Három elvárásnak kell megfelelniük: hozzáértés, függetlenség minden kormánytól vagy szervezettől, teljes munkaidős tevékenység. Megbízatásuk ideje alatt az Európai Számvevőszék tagjai nem folytathatnak más, fizetett vagy ingyenes szakmai tevékenységet.

Az Európai Számvevőszék elnöke (1999. január 18. óta Jan O. Karlsson) - akit kollégái választanak meg három éves (megújítható) időtartamra - ügyel a Számvevőszék szolgálatainak megfelelő működésére és tevékenységének zavartalanságára, képviseli a Számvevőszéket más európai intézmények és a nemzeti számvevőszékek felé.

Önrendelkező szerveződés lévén az Európai Számvevőszéknek saját belső szabályzata van. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében könyvvizsgáló csoportok alakultak, melyek tagjai felosztották egymás között a szakterületeket, és akiknek elsődleges feladata a Számvevőszék tanácskozásainak előkészítése.

A kollegiális jelleg megőrzése megköveteli, hogy a Számvevőszék döntsön arról, mi legyen a folytatása az ellenőrzésekből származó észrevételeknek, és fogadja el az éves jelentéseket, a különleges jelentéseket vagy a véleményeket.

Az összes alkalmazott (állandó és időszakos) száma az összes szakmai kategóriát figyelembe véve körülbelül 500 fő. Az Európai Számvevőszék székhelye Luxemburgban van.

Az Európai Közösségek Számvevőszéke

Feladatai


Az Európai Számvevőszéket a Brüsszeli Szerződés hozta létre 1975. július 22-én. 1977 októberében kezdte meg működését, és a Maastrichti Szerződés életbe lépésével, 1993. november 1-jén európai intézményi rangra emelkedett. Ez a független intézmény ellenőrzi az Európai Unió és intézményei (Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió Tanácsa), szervei (ügynökségek, alapítványok, intézetek, megfigyelők) és az európai segélyekből részesülők pénzügyeit.

A Számvevőszék az Európai Uniónak olyan külső ellenőrző szerve, amely különbözik az intézményeken belüli pénzügyi felelősöktől.

A Számvevőszék megvizsgálja a bevételi és kiadási számlák törvényességét és szabályosságát, megbizonyosodik a pénzügyek megfelelő intézéséről, és ezáltal lehetővé teszi, hogy az Európai Parlament felmentvényt adjon a Bizottságnak a költségvetés elkészítésére.

A Számvevőszék jelentései nyomást gyakorolhatnak az intézményekre és az adminisztratív szervekre a pénzügyi alapok megfelelő kezelése érdekében.

Az európai programok irányításával és végrehajtásával megbízott személyzet elsődlegesen felel a szabálytalanságok megelőzéséért, kiderítéséért és felkutatásért. Ha a Számvevőszék hiányt, szabálytalanságot és potenciális csalást észlel, azt az illetékes hatóságnak vagy szervnek tudomására hozza, amelyek azután ennek megfelelően járnak el. Továbbá jelzi a sérülékeny rendszerek és eljárások elégtelenségeit, melyek egy adott probléma okozói voltak.

Tevékenységi körök


Az Európai Számvevőszék ellenőrzi az Unió pénzügyeit és jelzi azokat a területeket, amelyeken az ügyvezetés javítása érdekében kényes intézkedéseket kell hozni.

A szerződés előírja, hogy az Európai Számvevőszék segítse az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a költségvetés elkészítését ellenőrző munkáját. Ez a segítségnyújtás elsősorban a költségvetés elfogadási eljárásából áll. A Számvevőszék elnöke minden év novemberében felolvassa jelentését az Európai Parlamentnek, ami alapvető fontosságú a Bizottság felmentvényének engedélyezésével kapcsolatos parlamenti döntésben.

Az Európai Számvevösz6k továbbá nyilatkozatban biztosítja az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet a számlák megbízhatósága felől, valamint a mögöttük lévő pénzügyi műveletek törvényességéről és szabályosságáról. A garancianyilatkozat az elfogadási eljárás fontos eleme, mivel általánosan biztosítja az európai adófizetőket arról, hogy pénzüket megfelelő módon használták fel.

A Számvevőszéknek joga van ahhoz, hogy egyes kérdésekben külön jelentésben tegye közzé észrevételeit.

Ezen kívül más intézmények saját kérdéseikben kikérhetik az Európai Számvevőszék véleményét.

Kötelező kikérni az Európai Számvevőszék véleményét pénzügyi jellegű törvényi rendelkezések elfogadása előtt, különös tekintettel a pénzügyi szabályokra és saját pénzügyi források felhasználására.

Az Európai Számvevőszék éves vagy rendkívüli jelentésében szereplő észrevételeire a Bizottság vagy más érintett intézmény ad választ, melyben eljárását indokolja. A Számvevőszék végleges észrevételének kialakítása előtt figyelembe veszi ezeket a válaszokat.

Működés


Az Európai Unió Számvevőszéke tagországonként egy, összesen 15 tagból áll. Az 1993. december 10-11-ei brüsszeli Európai Tanács-ülés megerősítette ezt az elvet és úgy határozott, hogy a Számvevőszék tagjainak száma újabb országok európai uniós csatlakozásának megfelelően nőni fog.

A tagokat 6 éves (megújítható) időszakra nevezi ki az Európai Unió Tanácsa, miután egyhangú döntést hozott és konzultált az Európai Parlamenttel.

Olyan személyeket választanak ki, akik hazájukban is külső ellenőrző intézmény dolgozói, volt dolgozói, vagy akik erre a feladatra megfelelő képesítéssel rendelkeznek. Három elvárásnak kell megfelelniük: hozzáértés, függetlenség minden kormánytól vagy szervezettől, teljes munkaidős tevékenység. Megbízatásuk ideje alatt az Európai Számvevőszék tagjai nem folytathatnak más, fizetett vagy ingyenes szakmai tevékenységet.

Az Európai Számvevőszék elnöke (1999. január 18. óta Jan O. Karlsson) - akit kollégái választanak meg három éves (megújítható) időtartamra - ügyel a Számvevőszék szolgálatainak megfelelő működésére és tevékenységének zavartalanságára, képviseli a Számvevőszéket más európai intézmények és a nemzeti számvevőszékek felé.

Önrendelkező szerveződés lévén az Európai Számvevőszéknek saját belső szabályzata van. Az ellenőrzési feladatok ellátása érdekében könyvvizsgáló csoportok alakultak, melyek tagjai felosztották egymás között a szakterületeket, és akiknek elsődleges feladata a Számvevőszék tanácskozásainak előkészítése.

A kollegiális jelleg megőrzése megköveteli, hogy a Számvevőszék döntsön arról, mi legyen a folytatása az ellenőrzésekből származó észrevételeknek, és fogadja el az éves jelentéseket, a különleges jelentéseket vagy a véleményeket.

Az összes alkalmazott (állandó és időszakos) száma az összes szakmai kategóriát figyelembe véve körülbelül 500 fő. Az Európai Számvevőszék székhelye Luxemburgban van.

 
Hasznos linkek
 
Vizsgatapasztalatok
 
!!! ÁLLAMVIZSGA !!!
 
Tételek
 
Szakgolgozatok
 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?