Szervezése, ökonómiája

·        A növénytermesztés jövedelmezőségéhez szükséges a növény igényeinek megfelelő tápanyagpótlás

·        A tápellátás anyaga lehet

o       Műtrágya (kemikáliák) à felhasználása növekszik

o       Szerves trágya à az állatállomány csökkent, a trágya csökkent

·        A műtrágya-felhasználás 260 kg/ha volt, mely mennyiségben nem sok, de a felhasználás módja rossz volt.

·        Kijuttatása csak tervszerűen gazdaságos

·        Mennyiségének meghatározása:

o       A tábla genetikai feltérképezése

o       Mintavétel, vizsgálat, adatok a táblatörzskönyvbe vezetése

o       Adott táblán milyen kultúrától mekkora terméshozamot várunk

o       A fajlagos igény ismeretében számolható a hatóanyag-szükséglet

o       Korrigálás (elővetemény, szármaradvány, szerves trágya, stb)

o       Számolható a műtrágya-szükséglet

o       A hatóanyag-tartalom, és a hatóanyag-szükséglet ismeretében számoljuk ki a műtrágya mennyiségét.

·        Kijuttatás: meg kell tervezni, hogy mikor mennyit kell kiadni. A kijuttatást meghatározza, hogy miként lehet tárolni, előkészíteni, szállítani, kijuttatni a trágyát.

Ökológiai optimum: az a tápanyag-mennyiség, mely használata esetén a többlet termelési érték meghaladja a többlet termelési költség értékét

Műtrágyák csoportosítása:

·        Hatóanyag-tartalom szerint

o       Mono-műtrágyák

o       Összetett komplex műtrágyák à általában gazdaságosabb

·        Halmazállapot szerint

o       Folyadék

o       Szilárd (kiszerelése lehet porított, vagy granulátum)

·        Kiszerelés szerint

o       Ömlesztett

o       Zsákos

A szilárd műtrágyák előkészítése és kijuttatása:

·        Vásárlás: a kijuttatáshoz minél közelebbi időpontban vásároljuk meg, hogy a tárolási költségek a legalacsonyabbak legyenek. Fontos a műtrágya költsége

·        Szállítás: a raktárba kell szállítani a trágyát. Ha a N-műtrágyát sokáig tározzuk, higroszkópossága miatt összeáll, később őrölni kell majd.

·        Előkészítés: őrlés, keverés, homogenizálás, bekeverés (persze csak ha szükséges)

·        Szórás:

o       Kis távolságra a szórógép viszi ki a területre

o       Nagyobb távolság (15km vagy fölötte) esetén szállítójármű viszi ki a táblához a műtrágyát, a műtrágyaszóró a vezérgép

Kijuttatás:

·        Szárazföldi:

o       Mechanikus: kis teljesítmény, de nagy pontosság jellemzi. Nem jellemző

o       Repítőtárcsás: gyenge szóráskép, nagy teljesítmény. Gyakran használt

o       Pneumatikus: nagyon egyenletesen dolgozik, drága

·        Légi:

o       A kis táblaméret miatt nem jellemző

o       Nagy teljesítmény

o       Kis adag kijuttatása is (30-50kg/ha), pl. fejtrágya

o       Gyors

o       Drága

o       Speciális szakembert igényel

o       Akadályozzák a műtárgyak és a szabálytalan táblaméretek

o       A szórás ideje alku kérdése

Állandó szempont, hogy hóra nem adunk ki műtrágyát, mert azt a hóolvadás foltokba mossa össze.

Folyékony műtrágya jellemzése:

·        Alkalmazása visszaszorult, szinte megszűnt

·        Előnyei:

o       Teljesen gépesített

o       Alacsony veszteség, zárt rendszer

o       Egyenletes kijuttatás

o       Környezetkímélő

o       Hatékony, mert könnyen felvehető a növény számára

o       Más műveletekkel összevonható (ekkor teljesítménye 15%-al gyengébb)

·        Hátrányai:

o       Szigorú előírások

o       Speciális technológiát kíván

o       Csak kis területen gazdaságos

Műtrágyázás költségei:

Év	Többlet
1975	100 kg
1980	136 kg
1985	163 kg
1990	204 kg
2000	232 kg

·        1 t őszi búza 60kg/ha NPK komplexet igényel

·        Kérdés, hogy ezt a többlet trágyát mennyi termés fedezi

Műtrágyák anyagköltségei:

·        Egyszerű    130-135 Ft/kg NPK

·        Összetett    110-112 Ft/kg NPK

·        Folyékony  112-115 Ft/kg NPK

A műtrágyázás teljes költsége 130-150 Ft/kg NPK

A teljes költség 85-95%-a az anyagköltség, a többi a szállítás, előkészítés, kijuttatás költsége

Vásárláskor körültekintően kell eljárni, minden árat Ft/hatóanyag kg egységre kell számolni

Szerves trágyázás szervezése, ökonómiája

Szerves trágya fajtái:

·        Istállótrágya (hatóanyagtartalma 0,5/0,25/0,6 % N/P/K)

·        Zöldtrágya

·        Hígtrágya à nagy környezeti terhelés

·        Komposzt

·        Szár-, és gyökérmaradványok

Szervestrágya felhasználása

Év	Felhaszn.
1931-1940	22,4 M tonna
1966-1970	22,2 M tonna
1976-1980	14,3 M tonna
1986-1990	13,2 M tonna
1998	4,9 M tonna

A keletkező istállórtágya mennyisége

·        Szarvasmarha        10-12 t/év/szállat

·        Sertés                    4-6 t/év/szállat

·        Juh                        4-8 tév/szállat

A szerves trágya költségmegoszlása:

·        55-65 %    anyagköltség

·        5-7 %        kezelés

·        35-40 %    rakodás, kijuttatás

A szerves trágya költségei:

·        115-120 Ft/kg       saját előállítás esetén

·        180-190 Ft/kg       vásárlás esetén

A keletkező hígtrágya mennyisége

·        1 tehén 30-60m³ /év

·        A hígtrágya mennyisége számolható a Wolf-képlet alapján.

Wolf-képlet:         

Trágyahozam={(alomszalma sz.a.tart+takarmány sz.a.tart/2)× 3(vagy 4)}*0,7

Általános tudnivalók:

Istállótrágya:

·        3-4 hónapos előkészítés

·        Tárolás az istálló közelében, vagy a tábla szélén, kazalban.

o       0,5 t/m³ a friss trágya térfogattömege

o       0,7-0,9 t/m³ az érett trágya térfogattömege

·        Művelete:

o       Egymenetes – rövid távra

o       Kétmenetes – osztott rendszer. Billenős kocsi és szórógép. A rakaodógép a vezérgép

o       Hagyományos – munkások terítik a kupacokat

·        Fontos a mielőbbi beszántás

·        A hatás 3-4 évig érvényesül

·        A kazal kialakításakor fontos, hogy a trágyalé el legyen vezetve

Használt eszközök:

·        UNHZ, KCR (rakodók)

·        T-088 (szórógép)

A hígtrágyáról:

·        Csak nagy sertéstelepeken jöhet szóba

·        Erősen környezetkárosító

·        Felhasználása

o       Nyárfasorok közé

o       Fázis-szétválasztással

§         Mint szerves trágya

§         Öntözés (speciális gép kell hozzá, tarlóra lehet juttatni)

o       Szippantás (DETK gépek)