A számviteli értékelés főbb szabályai (bekerülései érték, könyvszerinti érték)

Értékelés: az a tevékenység, mely keretében az egyes vagyon-, és tőkeelemek érékét kiszámítjuk. Azaz olyan munka, meny az eszközök és források mérlegértékének meghatározására irányul. Az értékelésnek álományba vételkor, mérlegbeállításkor, és állományból való kivezetéskor van jelentősége.

Az értékelés lényege: mennyiség × egységár

• Egységár: adott pénzmennyiség, melyen egységnyi termék vagy szolgáltatás adás-vétele megvalósul
• Önköltség: egységnyi termék vagy szolgáltatás létrehozása/végzése érdekében felhasznált élő és holtmunka pénzbeni értéke
• Érték: mennyiség × egységárral
• Összes költség: a termék/szolgáltatás mennyisége × önköltség

Az értékelés dilemmái:

• Milyen értéken szerepeltessük a vagyont a mérlegben
• Milyen értéken számoljuk el a felhasználásokat

Megoldás:

• Az üzleti év végén a vállalkozás bekerülési (múltbéli) értéken értékel

Az értékelés fő szabályai:

• 1992-1995 között
• A mérlegben az eszközöket értékvesztéssel korrigált bekerülési értéken kell szerepeltetni
• A két ár közi különbség az értékvesztés
• Az aktuális piaci ár plafonár, annál magasabb értéken szerepeltetni vagyontárgyat nem lehet
• Felértékelni tilos, leértékelni kötelező

• 1995-2001 között

• A leértékelés kötelező, a felértékelés megengedett
• Az értékelési ár és a piaci ár közeledik egymáshoz
• A felértékelés neve értékhelyesbítés

• 2001 től

• Az alapelv továbbra is: A leértékelés kötelező, a felértékelés megengedett
• A korábban elszámolt értékvesztést visszaírással kell módosítani.
• A visszaírásnak korlátja van (csak az eredeti értékig lehetséges), és szelektíven kötelező

Bekerülési érték: az az érték, melyen a vagyon-, és tőkeelemeket a nyilvántartásokba vezetjük. Magyarul az az összeg, amelyen az aktiválásuk (passziválásuk) megtörténik.

• Formái:
• Beszerzési érték
• Előállítási érték

A bekerülési értéket korrigáljuk:

• Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel
• Külföldi követeléseknél árfolyam-különbözettel

Könyv szerinti érték: a fenti korrekciós tényezőkkel módosított bekerülési érték

Bekerülési érték: mindazon tételek együttes összege, melyek (az eszköz vásárlása esetén) a raktárba kerülésig, illetve üzembe helyezéséig merültek fel, és melyek az eszközhöz közödnek

Megállapításakor a beszerzett eszköz vételárából indulunk ki.

• Korrekciós tényezők:
• Szállítási, rakodási, alapozási, szerelési költségek, közvetítői költségek, vám-, és adóterhek, illetékek, valamint ez előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa. A fentieken felül még a hatósági és igazgatási díjak, és esetleg a kapott engedmények módosíthatják.

• A tárgyi eszközök speciális korrekciós tényezői:
• Meglévő tárgyi eszköz bővítésével, teljesítményének vagy élettartamának növelésével kapcsolatos költségek, helyreállítási és felújítási munkák költsége, a tartalék alkatrészek költsége, a beruházás tervezésének, előkészítésének közvetlen költségei.

• Nem része a beszerzési árnak
• Előzetesen felszámított, de visszaigényelhető áfa, és az utólag kapott engedély

• A bekerülési érték speciális esetei:
• Apportként adott eszköz
• Követelés fejében átvett eszköz
• Csere útján átvett eszköz
• Térítés nélküli átadás
• Többlet
• Import beszerzés (importbeszerzés, bartelüzlet)

Összegzés:

• Készleteknél a raktárba kerülésig felmerülő közvetlen költségek alkotják a beszerezési költséget
• Tárgyi eszközöknél az üzembe helyezésig felmerülő közvetlen költségek alkotják a beszerezési költséget

Előállítási költség: a termék/szolgáltatás közvetlen önköltsége

• Eszköz előállítás esetén: az eszköz előállításának, bővítésének, felújításának során közvetlenül felmerült költségek, és azok a költségek, melyek év végén, felosztással kerülnek az előállítási költségek közé
• Szolgáltatás végzés esetén: a szolgáltatás végzése/nyújtása során felmerülő közvetlen költségek, és azok a költségek, melyek év végén, felosztással kerülnek az előállítási költségek közé

Az év végén felosztandó költségek elosztásáról a vállalkozás dönt:

• Minimalizált önköltség
• Maximalizált önköltség

• Nem része az előállítási költségnek:
• Értékesítés és forgalmazás költségei, valamint az igazgatási költségek

Befektetett eszközök:

• Immateriális javak
• Tárgyi eszközök
• Befektetett pénzügyi eszközök

Immateriális javak: olyan forgalomképes (adható-vehető, átruházható), nem anyagiasult vagyonelemek (nem öltenek tárgyiasult formát), melyek a vállalkozást tartósan szolgálják.

Részei:

• Alapítás-átszervezés aktivált értéke

• Vállalkozás alapításakor/bővítésekor/átszervezésekor felmerülő közvetlen költségek aktivált értéke.

• Ide tartoznak a kialakítás, átrendezés költségei, a cégbíróság költségei, ügyvédi munkák díjai, minőségbiztosítás bevezetésének költségei, arculatterv elkészítésének költségei

• Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
• A fejlesztés olyan közvetlen költsége, mely a termék közvetlen önköltségében nem vehető figyelembe
• Vagyoni értékű jogok
• Vagyontárgybak illetve márkanévnek a használatáért fizetett összeg
• Nem tulajdonjogot kapunk, csak használati jogot.
• Pl. ilyen a koncessziós jogért, a használati jogért, vagy a játékjogért, márkanév és licensz megszerzése miatt fizetett összeg
• Szellemi termékek
• Olyan időtálló alkotások, melyek létrehozásában a szellemi munka játszik döntő szerepet, és melyek alkalmazásával anyagi vagy nem anyagi javak hozhatók létre
• Szellemi termékek:
• Találmány: műszaki vagy gazdasági feladat újszerű, racionális megoldása
• Ipari minta: a termék megjelenése, külső mintája
• Szoftver: számítástechnikai programok, dokumentációk
• Gyártási eljárás: új műszaki megoldás
• Know-how: műszaki-gazdasági ismeretek
• Védjegy: a termék megjelölése, mely a piacon történő megkülönböztetést célozza.
• Üzleti vagy cégérték
• Jövőbeli gazdasági haszon érdekében végzett kifizetés
• Létezik negatív cégérték is
• Immateriális javakra adott előlegek
• Imateriális javakat szállító cégknek előlegként kifizetett összegek. Ezek az összegek a számla beérkezése előtt kerülnek kifizetésre
• Immateriális javak értékhelyesbítése
• Az immateriális javak aktuális piaci értékének, és könyv szerinti értéküknek különbsége
• Ilyen az értékhelyesbítés (használata szelektív), mely felértékelés
• Ez egy számított mérlegtétel

• Aktiválásuk bekerülési értéken
• Okmány a számla (vásárolt), vagy az utókalkuláció (saját termék)
• A hasznos élettartam alatt terv szerinti (esetleg terven felüli) értékcsökkenést kell elszámolni
• Mérlegértékük az évvégi könyv szerinti érték

Tárgyi eszközök: olyan materiális vagyontárgyak, melyek a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgálják, és ezidő alatt folyamatosan veszítik el értéküket. (ld. értékcsökkenési leírás)

Csoportosításuk:

• Elmozdíthatóság alapján
• Ingóságok: állaguk károsodása nélkül mozgatható vagyontárgyak. (lehet készlet is)
• Ingatlanok: a földdel tartós kapcsolatban állnak, csak állaguk sérülésével mozdíthatóak
• Tulajdonjoguk alapján:
• Saját tulajdon
• Idegen tulajdon

• Vállalkozói tevékenységhez fűződő kapcsolat szorossága szerint
• Közvetlenül kapcsolódó eszközök
• Közvetetten kapcsolódó eszközök
• Csoportosítás a mérlegben:
• Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
• Föld és minden olyan anyagi eszköz, mely a földdel tartós kapcsolatban van
• Földterület: termőföld, telek, ültetvény, erdő
• Telkesítés: drénezés stb.
• Építmény: épület, egyéb építmény
• Műszaki berendezések, gépek járművek
• Mindazok a tárgyi eszközök (az ingatlanok és tenyészállatok kivételével), melyek az üzletmenethez szorosan kötődnek
• Erőgépek, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő eszközök, számítástechnikai eszközök, gyártóeszközök tartoznak ide
• Egyéb berendezések, gépek, járművek
• Mindazok a tárgyi eszközök (az ingatlanok és tenyészállatok kivételével), melyek az üzletmenethez közvetetten kötődnek
• Irodai berendezés, munka-, védő-, és egyenruha, járművek
• Tenyészállatok
• Azok az állatok, melyek a tenyésztés/tartás során leválasztható terméket termelnek, és ennek a terméknek az értékesítése fedezi tartásukat, függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozást
• Ezekről a tárgyi eszközökről egyedi nyilvántartó lapot kell vezetni.
• Beruházások, felújítások
• Üzembe nem helyezett, használatba nem vett tárgyi eszközök csoportja. Ezek beszerzésének, létesítésének költségei tartoznak ide
• Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állapotának helyreállítására fordított költségek tartoznak ide
• Beruházások csoportosítása:
• Finanszírozás szerint (saját és vegyes)
• Kivitelezés módja (saját, idegen, vegyes)
• Nemzetgazdasági hatás (nemzetgazdasági, üzemgazdasági)
• Beruházásokra adott előlegek

• A beruházási szállítónak, a számla érkezése előtt átadott összeg

• Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
• Ingatlanok, műszaki berendezések, gépek, járművek és egyéb berendezések, valamint tenyészállatok aktuális piaci értékének, és könyv szerinti értékének pozitív különbözete
• Felértékelés, szelektív, számított mérlegtétel

Tárgyi eszközök értékelése:

• Aktiváláskor (beszerzési költség, vagy bekerülési költség)
• Mérlegértékük: ld. fent, értékcsökkenés, értékhelyesbítés

Értékcsökkenés: az immateriális javak és tárgyi eszközök kopásának, avulásának pénzben kifejezett értéke. Tehát a fenti eszközöknek, immateriális javak bekerülési értékének az a része, mely átmegy az előállított új termék/szolgáltatás értékébe.

Az értékcsökkenést kiváltó tényezőket a vállalkozó ismeri a legjobban, ezért a Szt. engedi a vállalkozónak, hogy az értékcsökkenés ütemét, módszerét maghatározza

Üzembehelyezéskor dönteni kell:

• Hasznos élettartam
• Maradványérték
• Elszámolási módszer tekintetében

A fentiek alapján meghatározott terv szerinti értékcsökkenés, melynek egy évre eső része a terv szerinti értékcsökkenési leírás. (Ez költségként elszámolható)

Maradványérték: az eszköz élettartalma végén várhatóan realizálható érték (lehet nulla is)

Hasznos élettartam: az az időszak, mely alatt a vállalkozás az eszköz (maradványértékkel csökkentett) bekerülési értékét, költségként, várhatóan elszámolja. Az élettartam megadható teljesítményben, vagy időben is.

Terven felüli értékcsökkenés: az értékcsökkenés egy speciális esete. Immateriális javaknál, és tárgyi eszközöknél az alábbi esetekben lehet elszámolni:

• Az adott eszköz könyv szerinti értéke tartósan, és jelentősen magasabb, mint a piaci érték (ezt más vagyontárgyaknál értékvesztésnek nevezzük)
• Ha az eszköz feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült
• Ha a tárgyi eszközt a leltár hiányként mutatja ki
• Ha a befejezett kísérleti fejlesztés megvalósulása korlátozott, vagy a fejlesztés eredménytelen.

A terven felüli értékcsökkenést, az egyéb ráfordítások között kell szerepeltetni.

Értékvesztés: egy adott eszköz könyv szerinti értékének, és (mérlegkészítéskori) piaci értékének a különbözete, amennyiben ez tartós, és jelentős különbség.

Az értékvesztés értelmezhető

• Tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél (részvény)
• Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál (kötvény)
• Vevők, adósok utáni követelések (kintlévőségek)
• Készletek értékvesztése (vásárolt, vagy saját készlet)

Visszaírás: amennyiben a piaci érték meghaladja a könyv szerinti értéket, az addig elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. A visszaírás korlátja az addig elszámolt értékvesztés összege.

Értékcsökkenési leírás: a vállalkozás meghatározza az eszköz élettartamát, maradványértékét, és az értékcsökkenés elszámolásának módszerét. Ezek ismeretében meghatározza, hogy az egyes üzleti évekre jutó értékcsökkenés összege mekkora. Az így kiszámított összeg a terv szerinti értékcsökkenés leírás.

A fenti jellemzőket üzembehelyezéskor / állománybavételkor meghatározzuk, és azt egyedi nyilvántartó lapon rögzítjük.

Módszerei:

• Terv szerinti

• Időarányos

• Lineáris

• Az eszköz értékét egyenletesen számoljuk el. A leírási norma megadható %-ban, vagy abszolút összegben kifejezve

• Degresszív (pl. évek száma módszer): az eszköz értékét csökkenő mértékben írják le. Ez a módszer akkor ajánlott, ha az eszköz karbantartási költségei a használat során egyre nőnek, és ezáltal egyenletesebbé tehető a tárgyi eszköz eredményrontó hatása
• Progresszív: az eszköz értékét egyre növekvő ütemben számolja el a cég. Jellemzően devizahitelből beszerzett eszközöknél használatos.

• Teljesítményarányos: az eszköz értékét az igénybevétellel arányosan csökkentjük, ehhez ismerni kell az életteljesítményt.
• Kombinált: sok esetben csak akkor felel meg a cég a számviteli alapelveknek, ha a fenti módszereket kombináltan alkalmazza.
• Egyösszegben történő leírás: az eszköz használatba vételekor, esz összegben lehet értékcsökkenési leírásként elszámolni. Ez egy könnyített megoldás, mely 50e Ft-ig alkalmazható.

• Terven felüli: az értékcsökkenés egy speciális esete. Immateriális javaknál, és tárgyi eszközöknél az alábbi esetekben lehet elszámolni:

• Az adott eszköz könyv szerinti értéke tartósan, és jelentősen magasabb, mint a piaci érték (ezt más vagyontárgyaknál értékvesztésnek nevezzük)
• Ha az eszköz feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült
• Ha a tárgyi eszközt a leltár hiányként mutatja ki
• Ha a befejezett kísérleti fejlesztés megvalósulása korlátozott, vagy a fejlesztés eredménytelen.

A terven felüli értékcsökkenést, az egyéb ráfordítások között kell szerepeltetni.

Az értékcsökkenés elszámolása:

• Az értékcsökkenés elszámolásának kezdete az üzembe helyezés/állományba vétel (ezt dokumentálni kell!)
• Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés földterületre, telekre, műtárgyra
• Nem számolható el semmilyen értékcsökkenés már teljesen leírt eszköznél
• A terv szerinti értékcsökkenés addig tart, amíg az eszközt rendeltetésszerűen használják, de túlcsordulás nem megengedett
• Az értékcsökkenést évközi változások esetén időarányosítással kell számolni

Forgó eszközök:

• Készletek
• Követelések
• Értékpapírok
• Pénzeszközök

Készletek: a vállalkozói tevékenységet közvetve, vagy közvetlenül szolgáló vagyonelemek, melyek

• A termék előállítása / szolgáltatás nyújtása során használnak à anyagok
• Az értékesítést megelőzően, a termelés / feldolgozás egy fázisában vannak à félkésztermékek
• Az elkészült, értékesítésre várnak à készetrmékek
• A továbbértékesítésre várnak à árúk

Csoportosítás:

• Anyagok
• Befejezetlen termelés (félkész termékek)
• Növendék, hízó-, és egyéb állatok
• Késztermékek
• Árúk
• Készletekre adott előlegek

Vásárolt készletek: a vállalkozáshoz beszerzés útkán kerülnek, és a vállalkozói tevékenység nélkülözhetetlen részei.

• Anyagok: azok a készlet-elemek, melyeket termék előállítása / szolgáltatás nyújtása során használnak fel. Értékük teljes mértékben átkerül a segítségükkel előállított késztermék értékébe.
• Alapanyagok, segédanyagok, fűtőanyagok, egyéb anyagok (építési, tisztítási anyagok, irodaszerek), anyagi eszközök (szerszámok, munka-, és egyenruhák), elfekvő anyagok (inkurrens, immobil)
• Árúk: olyan készletek, melyeket a vállalkozás továbbértékesítési céllal szerez be. Ezek a készletek a beszerzés, és az értékesítés között nem változnak.
• Kereskedelmi készletek, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások

Saját termelésű készletek: a termelési folyamat kellékei, a vállalkozás célja ezeket értékesíteni

• Befejezetlen termelés, félkész termékek: a mérlegkészítés napján még megművelés alatt álló készletek, illetve olyan termék, mely egy megmunkálási folyamaton már átesett, raktárra vették, de a vállalkozáson belül további megmunkálásra kerül.
• Növendék-, hízó-, és egyéb állatok: olyan állatok, melyeket nem tenyésztési céllal tartanak. Ezeknél nem a szaporulat, hanem állati termék előállítás a cél. Ezek mindig saját termelésű kategóriába kerülnek, mégha beszerzés útján kerültek is a vállalkozásba.
• Késztermékek: olyan készletek, melyek a vállalkozásban már valamennyi megmunkálási folyamaton átestek, és minőségük kielégítő.

Vásárolt és saját készítésű eszközök értékelése:

• Vásárolt készlet: beszerzési értéken kell állományba venni
• Saját termelésű készlet: előállítási költségen kell állományba venni

Az állomány évközi csökkenését csúsztatott átlagárral, vagy FiFo-módszerrel kezelhetjük.

Követelések: szerződésekből, és jogszabályi előírásokból eredő pénzben kifejezett fizetési igények, melyeket a másik fél elismer, és elfogad.

Azaz pénzben kifejezett fizetési igény.

A követelés alapját képző szerződések lehetnek:

• Kölcsönszerződés
• Szállítási szerződés
• Munkaszerződés
• Társasági szerződés, stb.

A követelések összetevői:

• Követelések áruszállításból, és szolgáltatásból (vevők): termék eladásából, vagy szolgáltatás végzéséből eredő követelések.
• Követelések kapcsolt vállalkozással szemben: ide tartozik minden olyan vevő-, váltó-, és egyéb követelés, melyek kapcsolt vállalkozással szemben állnak fenn
• Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben: ide tartozik minden olyan vevő-, váltó-, és egyéb követelés, melynél az adós egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozás
• Váltókövetelések: elfogadott váltó alapján fenálló követelés. A váltó elfogadásával a vállalkozás hitelező pozícióba kerül.
• A váltó olyan fizetési ígérvény / felszólítás, mely egy későbbi időpontban esedékes fizetést rögzít.
• Egyéb követelések: mindazok a követelések, melyek a fent nevesített kategóriákba nem sorolhatóak. Ilyenek a munkavállalók tartozása, a költségvetési kiutalási igények, a rövid lejáratú kölcsönök, stb.

További csoportosítás:

• Iránya szerint
• Belföldi követelés
• Külföldi követelés
• Behajthatósága szerint
• Biztos követelés
• Kétes követelés
• Behajthatatlan követelés

Követelések értékelése:

• Aktiválásuk: a szerződé teljesítéskori forintértéken
• Devizás követeléseket általunk választott árfolyamon kell értékelni
• Állományból történő kivonáskor a könyv szerinti értéken kell értékelni
• A mérlegérték megállapítása:

Év végi könyv szerinti érték

• behajthatatlan

• értékvesztés

Saját tőke fogalma, összetevői és értékelésük, a saját tőke értéke.

Saját tőke: olyan tőkerész, melyet a tulajdonos / alapító bocsát a vállalkozás rendeltetésére, illetve melyet a tulajdonos az adózott nyereségből a vállalkozásban tart.

A saját tőke jellemzői:

• Időkorlát nélkül áll rendelkezésre
• Szabad rendelkezésű, felhasználása szabad
• A vállalkozás eszközeinek saját forrása

A saját tőke összetevői:

• Jegyzett tőke: tartalma nem egységes, a vállalkozás formájától függően változik. Ez jellemzően a létesítő okiratban meghatározott összeg.
• Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: a jegyzett tőkébe a tulajdonosok által még be nem fizetett összegek. Ez tulajdonképpen a cég követelése a tulajdonosok felé. Ez csak Kft-nél, és Rt-nél fordulhat elő. Hátralékos taggal szemben szankciók érvényesíthetőek.
• Tőketartalék: a tulajdonosok által alapításkor (vagy alaptőke felemelésekor) befizetett, de a cégbíróságon be nem jegyzett saját tőke. Jelentősége, hogy a saját tőke stabilitását növeli.
• Eredménytartalék: a tárgyévet megelőző üzleti évek eredményeinek halmozott összege. Ez a cég hosszú távú eredményességét jelzi.
• Lekötött tartalék: a tőketartalékból, és az eredménytartalékból lekötött összegek együttese. Itt kell feltüntetni a veszteség csökkentésére szolgáló pótbefizetéseket is. A lekötött tartalék információ szolgáltat a cég hitelezőinek, és tulajdonosainak (osztalékfizetés korlátja)
• Értékelési tartalék: a piaci érték, és a könyv szerinti érték pozitív különbsége. Azaz egyfajta felértékelési különbözet. Ez csak egyes eszközöknél megengedett.
• Mérleg szerinti eredmény: a tárgyévi gazdálkodás hozzájárulása a saját tőkéhez. A következő évben az eredménytartalékba vezetik át.
• A mérleg szerinti eredménnyel kapcsolatos az osztalék;
• A cég ne fizessen addig osztalékot, amíg az adózott eredményből fedezni nem tudja
• A jegyzett tőke, és a tőketartalék terhére osztalékot fizetni tilos
• Az osztalék alapja a tárgyévi pozitív adózott eredmény, illetve az eredménytartalék

Értékük:

• Jegyzett tőke: csak pozitív
• Jegyzett, de még be nem fizetett tőke: csak negatív
• Tőketartalék: csak pozitív
• Eredménytartalék: pozitív, negatív, nulla
• Lekötött tartalék: csak pozitív
• Értékelési tartalék: csak pozitív

• Mérleg szerinti eredmény: pozitív, negatív, nulla

A saját tőke értékelése:

• A jegyzett tőkét a létesítő okiratban feltüntetett értéken kell kimutatni.
• A jegyzett, de be nem fizetett tőke csak negatív értékű lehet
• Az értékelési tartaléknak az értékhelyesbítések összegével azonosnak kell lennie

Kötelezettségek:

• Hátrasorolt kötelezettségek
• Hosszú lejáratú kötelezettségek
• Rövid lejáratú kötelezettségek

Hosszú lejáratú kötelezettségek fogalma: azok a tartozások, melyek nem hátrasoroltak, és melyek futamideje egy évnél hosszabb. Használatukkor figyelni kell arra, hogy a tárgyévet követő üzleti évben rövid lejáratú követeléssé válnak.

A hosszú lejáratú kötelezettségek összetevői:

• Hosszú lejáratra kapott kölcsönök: vállalkozástól, vagy magánszemélytől, kölcsönszerződés révén, egy évnél hosszabb időre kapott összeg. A kölcsönszerződés rögzíti a kamatot, a visszafizetés idejét, és a garanciákat.
• Átváltoztatható kötvények: itt az átváltoztatható kötvények értékét kell kimutatni. Ezek olyan kötvények, melyeket a tulajdonosuk (adott feltételek mellett) részvénnyé alakíthat.
• Tartozások kötvénykibocsátásokból: a kötvénykibocsátásból eredő tartozást jelöli. (A kötvény fix kamatozású, forgatható értékpapír)
• Beruházási és fejlesztési hitelek: pénzintézettől, hitelszerződés útján szerzett hosszú lejáratú hitel. Felhasználása csak adott cél érdekében lehetséges.
• Egyéb (hosszú lejáratú) hitelek: nem fejlesztésre, vagy beruházásra felvett hosszú lejáratú hitelek.
• Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben:
• Tartós kötelezettségek egyéb részesedési kapcsolatban álló vállalkozásokkal szemben:
• Egyéb (hosszú lejáratú) kötelezettségek: minden ide sorolandó, mely a fenti kategóriák egyikébe sem. Ide tartozik különösen a lízingdíj

Kötelezettségek értékelése:

• Passziválásuk:
• Kapott összegen
• Többletkötelezettséggel növelt összegen: itt a visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott összeg.

Rövid lejáratú kötelezettségek: azok a tartozások, melyeknek futamideje max 1 év. Itt kell feltüntetni a hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévre vonatkozó részét is.

Rövid lejáratú kötelezettségek összetevői:

• Rövid lejáratú kölcsönök: vállalkozástól, vagy magánszemélytől, kölcsönszerződés révén, egy évnél rövidebb időre kapott összeg.
• Rövid lejáratú hitelek: az üzletmenet során jelentkező pénzhiány áthidalására, pénzintézettől kapott tartozás
• Vevőktől kapott előleg: a vevőktől az áruszállítás teljesítését megelőzően kapott előlegeket kell itt szerepeltetni.
• Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók): az áruszállításokból, idegenek által végzett szolgáltatásokból eredő tartozásokat kell itt szerepeltetni.
• Váltótartozások: szállítói kötelezettség, vagy kölcsönben kapott összeg ellenében kibocsátott váltó alapján fennálló tartozás.
• Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben:
• Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben:
• Egyéb (rövid távú) kötelezettségek: azok a rövid lejáratú kötelezettségek, melyek a fenti kategóriákba nem sorolhatóak.
• Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek
• Társadalombiztosítási önkormányzatokkal szembeni tartozások
• Adóhatóságokkal szembeni tartozások

Kötelezettségek értékelése:

• Passziválásuk:
• Kapott összegen
• Többletkötelezettséggel növelt összegen: itt a visszafizetendő összeg nagyobb, mint a kapott összeg.

Eredmény: az üzleti év bevételeinek és ráfordításainak a különbözete. Az így számított eredmény lehet pozitív, vagy negatív.

Az eredménykimutatás jellemzői:

• A jövedelemtermelő képességet mutatja
• Adott időszakra vonatkozik (üzleti év)
• Egységes szerkezetben, kötött kategóriák használatával készül
• Három oszlopot tartalmaz
• Előző évi adatok
• Előző évek módosításai
• Tárgyévi adatok
• Négy változatban készülhet
• Az eredmény-kimutatás kategóriái:
• Főcsoport (A, B, stb)
• Csoport (I, II, stb)
• Tételek (1, 2, stb)

Eredménykategóriák:

• Üzleti tevékenység eredménye: a vállalkozás üzletmenetének sikerességét mutatja. Számításánál választhat az összköltség-, vagy forgalmi költség eljárással számított eredmény-kimutatás között.
• Pénzügyi műveletek eredménye: a vállalkozás sikerességét mutatja a pénzügyi tranzakciók terén
• Szokásos vállalkozási eredmény: az előző két kategória összevonásával számított származtatott, eredménykategória
• Rendkívüli eredmény: azt mutatja meg, hogy a rendkívüli tételek milyen hatást gyakorolnak az üzleti év eredményére
• Adózás előtti eredmény: azt adja meg, hogy a vállalkozás kigazdálkodot üzleti eredménye mekkora. Információs értéke nagy!
• Adózott eredmény: az adófizetési kötelezettség teljesítése után a tulajdonosoknál maradó kigazdálkodott eredmény-hányad
• Mérleg szerinti eredmény: azt adja meg, hogy a kigazdálkodott, adózott nyereségből a tulajdonosok mennyit hagynak benn a vállalkozásban

Az eredmény-kimutatás változatai:

• Összköltség
• Lépcsőzetes
• Mérlegszerű
• Forgalmi költség
• Lépcsőzetes
• Mérlegszerű

Az összköltség módszer jellemzői:

• Bruttó szemléletű
• Hét római számos kategóriát tartalmaz.
• Az év közben felmerült összes költség bemutatására helyezi a hangsúlyt

Az eredményszámítás módja:

+	-
I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek	IV.-VI. éves összes felmerült költség VII. Egyéb ráfordítások

A forgalmi költség módszer jellemzői:

• Nettó szemléletű
• Hat római számos összetevőből áll
• Az értékesítéshez kapcsolódó költségek megfigyelésére helyezi a hangsúlyt

+	-
Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költsége	Értékesítés eredménye IV. Értékesítés közvetett költsége V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások

Időbeli elhatárolás: olyan korrekciós elszámolások, melyeknek az üzleti év valós eredményének megállapítása a céljuk.

Aktív időbeli elhatárolások: olyan bevételek, melyek ténylegesen csak a következő években jelennek meg