Az istállótrágya és a hígtrágya elhelyezése, különös tekintettel a sertéstrágya elhelyezésre, tárolására, a felhasználás lehetőségei. A hígtrágya hasznosításának módjai. A szervesanyag-gazdálkodás ökonómiája

A szerves trágyákat már az ókor óta használják. Megítélésük sokat változott az idők folyamán.

• A szerves trágyák tápanyagtartalma viszonylag kicsi
• Tápanyaguk időben elnyújtva érvényesül
• A nagy víztartalom miatt (hosszú távra) szállításuk gazdaságtalan
• Ugyanakkor a szerves trágyázás szükséges és hasznos
• A szerves trágyák használatával energiát takarítunk meg a műtrágyázásban és…
• Fokozzuk a talajnedvességet
• A trágyázás hatására javul a talajélet (szervesanyag és baktériumok), ezáltal javul a talajszerkezet, és ennek révén a talaj víz-, és tápanyag-szolgáltató képessége.
• Az almos trágya a makro-elemeken kívül mikroelemeket is tartalmaz.

Istállótrágya (almos trágya) (hatóanyagtartalma 0,5/0,25/0,6 % N/P/K): hagyományos almos állattartás mellett keletkező trágya. Az állatok ürülékéből, valamint alomanyagból (gabonaszalma) áll. A friss trágya összetételét a komponensek aránya határozza meg.

Az istállótrágya mennyisége függ az alom mennyiségétől (számosállatonként kb. 2-5 kg szalmát használunk), és minőségétől.

• Az istállótrágya kezelése: a trágyát az üzemben (trágyaszérűn, trágyatelepen) tárolják, amíg a szárítása lehetővé/szükségessé nem válik. Addig is figyelni kell, hogy a tápanyagveszteség minél alacsonyabb legyen. Az istállótrágya megfelelő tárolásakor csak minimális P és K veszteséggel kell számolni, de a nedvességveszteség, és a N veszteség rendszerint magas (akár 30-60 % is!).

• Ha a trágyát lazán tároljuk: az aerob szervezetek megjelennek, és a tápanyagokat CO₂ re és H₂O re bontják. A N-tartalmú vegyületek bomlása során ammónia is felszabadul. Az aerob bontás hőtermelő, a trágyakazal 50-80°C-ra melegszik fel.
• Ha a trágyát tömören tároljuk: a lebontás anaerobbá válik, erjedési folyamatok jelennek meg. Tejsav és vajsav képződik, melyek energiatartalma magasabb, mint teljes oxidáció esetén. A trágyakazal nem melegszik fel oly mértékben, mint anaerob metódus esetén (innen ered a hideg érlelés név is.).

• Trágyakezelési eljárások: hideg, meleg, és forró érlelést különböztetünk meg.

• A hideg érlelés: elve, hogy kevés alomanyagot tartalmazó, jól tömöríthető trágya azonnali tömörítéssel kell kezelni. Kis N veszteségre, és változatlan C/N arányra számíthatunk a hidegen érlelt trágyák esetén.
• Meleg érlelés: esetén a trágyát először rétegezve, majd később tömörítve tárolják. Ekkor az első (aerob) fázisban 40°C-ra melegszik a trágya, ezután a tömörítés miatt anaerob fázis következik.
• Forró érlelés: esetén szintén két szakasz van, a különbség annyi, hogy az aerob fázisban 60°C-ig emelkedik a hőmérséklet, ezután következik az anaerob szakasz
• Mélyalmos trágyakezelés: lényege, hogy a mélyített istállóban tartott juhok, (növendék marhák, csikók) alá bőségesen bealmoznak, azután sokáig nem almoznak ki (akár több hónapig). Az állatok a trágyát állandóan tömörítik, így a tápelem-veszteség kicsi. A trágyát a kivétel után mielőbb a talajba kell szántani.
• Metános trágyaerjesztés esetén a trágyát teljesen oxigénmentes közegbe helyezik. Ekkor kevés CO₂ és sok CH₄ (metán) keletkezik. A metán felhasználható fűtésre, a visszamaradt (igen jó minőségű) trágya pedig felhasználható.

• Az istállótrágya minősítése összetétele alapján lehetséges. Az adatok 75%-os víztartalmú trágyákra vonatkoznak.

Trágyalé: alatt az almos állattartás esetén, az alom által fel nem vett, elfolyó vizeletet, és egyéb folyékony szerves trágyát értünk. Ezeket trágyalé-kutakban tartják, gyakran petróleum alatt. Így a karbamid-bontó uro-baktériumok nem bontják le a trágyalé hasznos anyagait.

Hígtrágya: almozás nélküli nagyüzemi állattartásban keletkezik. Összetevői: bélsár, vizelet, és mosóvíz (1:1 arányban). Hazánkban a hígtrágya felhasználásának nincsen múltja.

Magyarországon, a ’60-as években, a koncentrált állattartás miatt koncentráltan nagy tömegű hígtrágya keletkezett.

Országosan mintegy 10 millió m³ hígtrágya keletkezett, mely 150 ezer tonna műtrágyát váltott ki. A hígtrágya gazdasági jelentősége azzal magyarázható, hogy értékes tápelemeket tartalmaz, viszont ha szennyvízként kezeljük, a tisztítás nagyon költséges, és nem elég hatékony.

A hígtrágya környezetszennyezővé válhat, ha gondatlanságból, vagy lehetőségek híján nem megoldható a szakszerű elhelyezése. A keletkező trágya folyamatosan nagy mennyisége, és a kijuttatás lehetőségének szakaszossága miatt okoz gondot.

• A hígtrágya mennyiségét a bélsár, a vizelet, és a mosóvíz aránya (mennyisége) adja meg. A bélsár és a vizelet mennyisége állatfajonként, korosztályonként változó, de a víz mennyisége is technológiánként változik:
• Mechanikus trágyaeltávolítás esetén 1:0,7-1 arányban hígul
• Duzzasztásos vagy öblítéses rendszer 1:3-4 arányban hígul
• Ez jellemző a hazai sertéstelepek többségére is.
• A különböző hígítási értékek figyelembevételéhez bevezették az elméleti mutatókat:
• Mosóvíz nélküli teljes hígtrágya
• 1:1 arányban hígított kövér hígtrágya
• 1:4 hígítású sovány hígtrágyát
• A hígtrágya minősége: összetétele függ az állatok fajától, korától, tartási módjától, és a tartási céltól.
• A sertéstrágya minőségének változása a korral:
• Szárazanyag: a korral nő (2,8% - 8%-ig)
• Szerves anyag: a korral nő (0,85% - 5%-ig)
• Összes N: a korral nő (0,2% - 0,6%-ig)
• P₂O₅: a korral nő (0,02 - 0,1%-ig)
• A többi makro és mezo elem mennyisége a korral alig változik.
• pH érték: a korral csökken (7,1 à 6,7 ig)

A hígtrágya tápelem-tartalma minden esetben meghaladja azt az értéket, melynél még felszíni vízbe kerülhetne, ezért minden esetben távol kell tartani az élő vizektől.

Mint már szó volt róla, tisztítása költséges, ezért mindenképpen javallott a mezőgazdasági hasznosítás.

• Zöld trágya
• Komposztà ez lehet fontos, mert a hígtrágya, és az istállótrágya komposztálható
• Baromfitrágya
• Szár és gyökérmaradványok

A szervesanyag-gazdálkodás ökonómiája:

A keletkező istállótrágya mennyisége

• Szarvasmarha 10-12 t/év/sz.állat
• Sertés 4-6 t/év/sz.állat
• Juh 4-8 t/év/sz.állat

A szerves trágya költségmegoszlása:

• 55-65 % anyagköltség
• 5-7 % kezelés
• 35-40 % rakodás, kijuttatás

A szerves trágya költségei:

• 115-120 Ft/kg saját előállítás esetén
• 180-190 Ft/kg vásárlás esetén

A keletkező hígtrágya mennyisége

• 1 tehén 30-60m³ /év
• A hígtrágya mennyisége számolható a Wolf-képlet alapján.

Általános tudnivalók:

Istállótrágya:

• 3-4 hónapos előkészítés
• Tárolás az istálló közelében, vagy a tábla szélén, kazalban.
• 0,5 t/m³ a friss trágya térfogattömege
• 0,7-0,9 t/m³ az érett trágya térfogattömege
• Művelete:
• Egymenetes – rövid távra
• Kétmenetes – osztott rendszer. Billenős kocsi és szórógép. A rakodógép a vezérgép
• Hagyományos – munkások terítik a kupacokat
• Fontos a mielőbbi beszántás
• A hatás 3-4 évig érvényesül
• A kazal kialakításakor fontos, hogy a trágyalé el legyen vezetve

Használt eszközök:

• UNHZ, KCR (rakodók)
• T-088 (szórógép)

A hígtrágyáról:

• Csak nagy sertéstelepeken jöhet szóba
• Erősen környezetkárosító
• Felhasználása
• Nyárfasorok közé
• Fázis-szétválasztással
• Mint szerves trágya
• Öntözés (speciális gép kell hozzá, tarlóra lehet juttatni)
• Szippantás (DETK gépek)