Sárgarépa általános jellemzése, igényei, fajta-típusai, tenyészidők, a répatest keresztmetszetén látható zónák

Jellemzése:

• Nagy termelési érték
• Húsos karógyökér
• Sok karotin, cukor, illóolaj
• Többszörösen szárnyalt, összetett levelek
• Második évben magszárat hoz
• Termése ikerkaszat
• Magja illatos, szőrös
• E = 1,2-1,5 kg, 3-4 évig csírázó-képes
• Zöldborsó után másodvetésként is

Igényei:

• Hőigénye: 16-17 °C opt, a csírázáskor 18-20°C. a magasabb hőmérséklet sietteti az érést, de csökken a méret. A nagy aszály (forró meleg) hatására elöregedett, deformált, erős ízű lesz.
• Fényigény: árnyéktűrő, de árnyék hatására csökken a K-felvétel, a szárazanyag-felhalmozás, a levélzet törékenyebb lesz à LISZTHARMAT
• Vízigény: változó. Csírázáskor magas, ezután csökken, majd augusztusban ismét magas. A túl sok nedvesség hatására viszont túlnőtt, gyenge beltartalmú répák lesznek.
• Talajigény: gyengén savanyú, vagy közömbös, laza homokos talajok. Ekkor egyenletes, sima répatestre számíthatunk. Kötött talajon jelentős földszennyezettségre, akadozó növekedésre, ráncos répatestre kell számítani. Száraz rögös talajon elágazó, deformált lesz a répatest.

• Friss piaci felhasználás:
  • Rövid tenyészidő
  • Hengeres alak
  • Gyors vastagodás
  • Gyengébb szín
  • Kisebb hozam

• Konzerv és hűtőipar:
  • Hosszabb tenyészidő
  • Széles váll
  • Testes
  • Lefelé keskenyedő

• Tárolás és szárítóüzem
  • Hosszú tenyészidő
  • Nagy színanyag
  • Nagy szárazanyag
  • Hegyben végződik

A termesztés sikerét meghatározza a tenyészidő is:

• Rövid tenyészidő 80-120 nap között
• Közepes tenyészidő 120-180 nap között
• Hosszú tenyészidő 180-200 nap között

A répatest hossza12-24 cm közötti

A répatest keresztmetszetén található zónák:

• Bőszövet
• Háncsrész, mely karotinban gazdag
• Kambium, mely kifelé háncsot, befelé farészt épít
• Farész (szívrész), karotinban szegényebb, értéktelenebb, rostosabb, gyengébb ízű

Sárgarépa termesztéstechnológiák

Igényei:

• Elővetemény-igény: nem zsaroló növények (borsó, bab), vagy istállótrágyázott zöldségek (dinnye, paradicsom uborka). Monokultúrát nem bírja, visszatérési ideje 3-4 év.

• Tápanyag-igény: közepesen igényes. K-felvétele kiemelkedő, elfogadható terméshez 200kg/ha K-igénye van, ugyanakkor 100kg N, és 80 kg P, az igénye. A túlzott N ellátás növeli a nitrát-mennyiséget, és a minőséget is rontja. A P- és K kijuttatása ősszel, a mélyszántás előtt (esetleg a K egy része fejtrágyaként), a N-é tavasszal 2-, vagy ősszel és tavasszal 3 részletben történhet. A szervestrágyát kerüljük à fonálféreg.
• Talaj-előkészítéskor cél a mélyen lazított, de ülepedett magágy. Ősszel mély mélyszántás, tavasszal kombinátor, kultivátor, laza talajon henger.
• Vetés: kézzel vagy géppel, 2-3 cm mélyre. Március, április az ideje, de a rövidebb tenyészidejű fajtákat májusban, júniusban is (betakarítás egyszerre szeptemberben, októberben). A mag koptatott, csávázott, kalibrált legyen.

A sortávolságot a használni kívánt betakarítógép szerkezete határozza meg.

• Síkművelés: szimpla (24/35/45 sortáv), iker (20+60 sortáv), és háromsoros (szalagos, 5+5+50 sortáv), és a sávos (5-10+45) elrendezés. Laza, homokos talajon jöhet szóba. A talaj tömörödik, a répatest elágazik, deformálódik.
• Bakhátas termesztés: jobb módszer. Jobb talajszerkezet, és talajlevegőzöttség alakul ki, így intenzívebb a K-felvétel is. Magyarországon a ’80-as évektől jellemző. Tavasszal egy menetben (70-75 cm távolságra) alakítják ki. A vetés 6,5 cm széles sávba, vagy 9 cm-es ikersorba történik. A tőtáv 3-4 cm körüli, melyet kézzel kell beállítani (2-4 leveles korban). Az egyedek száma így 100-150 tő/m². A vetőmagmennyiség függ a termesztési technikától. Korai, friss piaci termelésre szánt répánál 3-3,5 kg/ha vetőmaggal számolhatunk.
• Ápolás:
  • Sorközművelés: kultivátorok, kézi tolókapák használata. Ez segíti a tápanyag-hasznosulást is. Könnyen cserepesedő talajon kelés előtt hengerezzünk. Lehetséges preemergens, vagy posztemergens, illetve kontakt (vetés előtti) szerek használatára
  • Öntözés: igen szükséges ápolási munka. Jellemzően 3-4 alkalommal, 20-30 mm vízadaggal öntözzük. A betakarítás előtti hetekben már ne öntözzük.
• Betakarítás: akkor kezdhető, ha a magas a karotin és szacharóz-tartalma, és legalacsonyabb a mono-szacharidok mennyisége. Ekkorra már a répatestek növekedése is véget ér. Ideje függ az adott fajta tenyészidétől, a vetési időtől és a felhasználás céljától.
  • A betakarítás nyáron (június, augusztus között) lombbal együtt történik, az árusítás csomókban lesz. Szeptember-október hónapokban már lomb nélküli a betakarítás.
  • Módja kézzel vagy géppel. A kézi betakarítás kormánylemez nélküli ekével, vagy ásóval lehetséges. Fontos, hogy a répatestek alá nyúlunk, meglazítjuk a termést, de a termést nem emeljük ki. A napsütés miatt a fotoszintézis intenzív, a nitrát tartalom 30%-al csökken. Gépesítésnél a nyűvő rendszerű gépeket használják, a betakarított, minőségi termény aránya 80-85%. Ásó rendszerű gépeknél nagy roncsolási veszteségre (nem tárolható) kell számítani.
• Termésátlag: 20-60 t/ha között lehetséges. Korai, öntözés nélküli, hagyományos termesztési móddal termesztett sárgarépa termésátlaga azonban 12 t/ha is lehet.
• Tárolás: módja függ a mennyiségtől, és a körülményektől. A tárolhatóságot rontja a sok N, és a sok csapadék, míg a K segíti a tárolást.
  • Hagyományos tárolási módok: pince, prizma, verem, halom. Fontos, hogy a léghőmérséklet 0-6°C között legyen.

Szabályzott légterű hűtőtárolás: csak sértetlen, érett, fertőzés-mentes, talajszennyezéstől mentes répatest tárolható, ha átmérője legalább 30 mm.