Biológiai sokféleség

Biodiverzitás (biológiai sokféleség) Az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élőszervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét.

A biodiverzitás megőrzése érdekében az ENSZ 1992-ben konferenciát tartott Rio de Janeiróban. A tanácskozáson elfogadták az ún. Biológiai Sokféleség Egyezményt, amely a biodiverzitás (mikroorganizmusok, növényfajok, állatfajok) megőrzését tűzte ki célul, a fenntartható használat elvének elfogadásával és elterjedésével. Az aláíró államoknak kötelességük a nemzeti stratégiájukat kidolgozni, illetve a biomonitoring rendszerek üzemeltetésének feltételeit megteremteni. Az egyezményt Magyarország 1993. december 29-én ratifikálta.

A fenntartható használat (hasznosítás): A természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és a jövő generációk életlehetőségeit.

- sejt

- egyed

- populáció

- faj

- biocönózis

- holocönózis: az élettelen és a benne lévő életközösség együttese

- biom

- bioszféra

A fajok számának alakulása:

A világ fajkészletének csak egy részét ismerjük. Kb. 1,4-1,8 millió faj közé tehető a tudományosan leírt fajok száma. A teljes fajkészlet azonban nem ismert, becslések szerint 15-25 millió a fajszám, de létezik 100 milliós becslés is.

Az egyes fajok egyedszáma:

Talajszelvény felső 30 cm-én 1 m²-en:

- egysejtűek:  1 millió-fél billió

- fonálférgek: 1 millió

- ugróvillások: 50 ezer

- bogarak: 150 ezer

A talaj többfázisú diszperz ökológiai rendszer.

Az élőlények szerepe környezetünkben

- Escherichia coli - baktérium, a bélcsatornában alapvető vitaminellátás a feladata (B-vitamin komplex képzés)

- csillós egysejtűek: cellulóz bontás, fehérjeforrásként jelennek meg

A bioszféra fajcsökkenésével a bioszféra működőképessége csökken.

Vizek természetes öntisztulása:

a benne lévő életközösségek tisztítják a vizet. (egy lavor víz megrohad, nem tisztul önmagától)

A biodiverzitáshoz kapcsolódó fogalmak:

gén  (önfenntartó információs rendszer)

génmanipuláció:

- USA, UK: szabad utat kapnak a génmanipulációk

- EU: megpróbálják visszaszorítani a génmanipulációval előállított szervezetek bejutását

Hollandia ® USA génmanipulált cukorrépa került forgalomba, az összes terméket amibe bekerülhetett meg kellett semmisíteni.

Genetikailag módosított termékek bejutása természetes rendszerekbe:

A  Fekete nyár kétlaki fafaj, a Kárpát-medencében kipusztulhat, mivel az ültetvények egyik fő fafaja a fehér nyár volt, a másik az Észak-amerikai fekete nyár. Ezek a nemes nyár klónok porzós és termős klónok. Genetikai unokájuk a fekete nyárnak, a nemes nyár beporzását ezek a porzó klónok végzik el. A fekete nyár így kipusztul.

A rosszul működő bioszféránál fellépő jelenségek:

1. Felmelegedés

(erdőirtások, légköri jelenségek)

2. Légkör összetételének változása

(O, CO, N-tartalom) ( az óceánok felszínén olajrögök)

3. El-Nino jelenség

4. AIDS-típusú problémák

A bioszféra pusztulása

I. Mennyiségi

pl.: - talaj - 1945 óta  a talaj 11 %-a elpusztult

- 1972. Stockholm: 1. környezetvédelmi világkonferencia

- 1992. Rio de Janeiro: biológiai sokféleségekről szóló konferencia

A Föld lakossága:                                A trópusi őserdő pusztulása

1972. 3840 mrd                                              100 ezer km /év                                  már 30%

1992. 5470 mrd                                              170 ezer km/év                                   már 42%

                                                                                                                                 ma 50%

Fajpusztulások:

1. Amerikai bölény

1872-74. ® 3158730 bőr

1889. ® 639 példány

2003. 30 ezer példány

2. Amerikai vándorgalamb

XIX. század ® mrd-os

1907. utolsó vadon élő

1914. utolsó állatkerti

Magyarországon 4 féle galamb található

- örvös galamb

- balkáni gerle

- kék galamb

- vadgerle

3. Őstulok

Magyarországon a XIII. században pusztult ki.

4. Európai bölény

1762. Erdély

Magyarországon az utolsó a XVIII. század vége felé pusztult el, szekercével hasították ketté a fejét.

5. Hód

Magyarországon 1854-ben Ács községben pusztult ki

(Hódmezővásárhely, Hódtói ltp.)

Az amerikai hód várakat épít, az európai nem.

6. Pelikán, rózsás gödény

Gyoma 1851 ( folyószabályozás)

7. daru

1892. Fonyód

- Népességnövekedés

- technológiai fejlődés

            - világtengerek halászata

            - vetési varjú esete. A fészkelő vetési varjúkat nálunk a kipusztulás fenyegeti. Okai:

                        - vegyszerek

                        - legelők elterjedése

                        - fagyasztószekrény

II. Minőségi

1. Cseres-tölgyes virágos növény fajainak jellemzői:

                                   fajszám            polimorfizmus               a társulás létrejötte

1. cseres-tölgyes          100                             2.700.000.                              ezer év

2. kaszáló                    50                               325.000.                                 száz év

3. kukorica kultúra       1                                 15.000.                                   év

polimorfizmus: legkisebb genetikailag önállóan elkülöníthető rész

2. szigetközi állatközösségek

Ahogy öregszenek az erdőterületek, úgy növekszik a biológiai sokféleség

2100-ra a fajok 30%-a kipusztul

3. Herbivora-fajok száma

1. tölgy-kőris-szil ligeterdő                              - tölgy - 629 herbivora faj

2. akácos                                                        - akác - 12 herbivora faj

Génbankok

A. Ex situ - génbankokban történő megőrzés

            - génerózió veszélye

B. In situ - természetes ökológiai rendszerekben történő megőrzés

            - egyedüli megőrzési mód

Maláj - fsz. jellemzői

A pleisztocén végén az olvadás közel 100 m-rel emelte meg a világtengerek vízszintjét, így az egybefüggő Maláj-fsz-ből kialakult a Nagy-Szunda szigetcsoport. A 10 ezer évet követően a nagyemlősök száma az alábbiak szerint alakult:

1. Borneo, Szumátra                500.000. km    eredeti fajszám - 70%

2. Jáva                                    120.000. km    eredeti fajszám - 40%

3. Bangka, Bali                        10.000. km      eredeti fajszám - 10%

A génerózió veszélye csak 10 ezer km²-es egybefüggő nemzeti parkokban lehetséges.

Rezervátum szemlélet ® nem jó, a védett területen kívül is beleszólása kell legyen a környezetvédelemnek.

I. Sivatagosodás

(A bolygó szárazföldjeinek százalékában)

1882-ben 9,4%

1952-ben 23,3%

Ok:

1. Világméretű éghajlatváltozás

            - természeti változás – Negev? sivatag - kanyon

                                           Rajasthan sivatag - 6-8 ezer évvel ezelőtt tó volt

2. Emberi tevékenység

            - túllegeltetés  9 km/év sebességgel vonul a sivatag a Szahara déli részén

II. Savas esők

- fosszilis tüzelőanyagot elégetjük (pl. szén, olaj) ® gáz + H₂O® savak

  kén-dioxid ® kénsav (szén tüzelésű erőművekhez kötődik)

  nitrogén-oxid ® salétromsav (belső égésű motorok)

(a légkörben lévő salétromsav fele a közlekedésből származik)

pH érték

7 pH - semleges

7-14 pH lúgos

0-7 pH savas

6 pH - kipusztul a vizekből a lazac, a pisztráng, koncér stb.

5 pH - csuka, sügér

4,5 pH - angolna

Norvégia

Olvadt hólé megindul, a radikálisan lecsökken a folyók pH értéke, elsavanyúsodnak a folyók, ®  lazac 1936-ban kipusztult Norvégiából

1 pH csökkenés 10-szeres savasságot jelent

Norvégia

napjainkig 1750 db tó vesztette el gerinces állatvilágát, pusztult ki a halvilága

A savasodás problémái:

2000 km-nyi távolságot is meg tud tenni a légköri mozgások miatt.

pl.: Németország, Csehország kén nő ®  Skandináviában lecsapódik

    USA ®  Kanada

Európában 20 millió ha-on mutatható ki a savas esők hatása és károkozása

A természetvédelem intézményrendszerének története Magyarországon

1426. Rendelet az erdők kíméletéről - Zsigmond király

1872. Yellowstone National Park megalakítása

            A világon az 1. nemzeti park megalapítása

1872. évi IV: tc. A vadászat szabályozásáról

                        - tilalmi időket határozott meg egyes állatfajoknál

                        -  pl.: siketfajd tyúk vadászatát egész évben megtiltotta

1879. évi XXXI. tc. Erdőtörvény

                        - a természetvédelemről szóló első jogszabály

                        - véderdők védelme

                        - egyedi fák védelme

                        - földtani értékek fogalmának megjelenése a természetvédelemben

1894. Magyar Ornitológiai Központ megalakítása

                        Herman Ottó munkássága

                        Európában egyedülálló

1905. Sajó Gábor - Az őstermészet kincseinek megmentése

                        Természettudományi Közlöny

                        "Valamikor, későbbi ivadékaink majd sokkal többet fognak kivonni az ásó és

eke alól, mert ők már annyira jutnak, hogy be fogják látni, hogy csak a szép

üde és változatos környezetben érdemes élni."

1906. évi 5. tc. Párizsi madárvédelmi egyezmény aláírása

                        Ettől az időszaktól élvez védelmet hazánkban a fehér gólya, fekete gólya,

vízirigó stb.

1908. Lasz Samu- Első nemzeti park javaslatok

                        székelyföldi és felvidéki területek

                        (Radnai havasok, Al-Duna)

1909. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter védelemre érdemes tárgyak összeírását

rendelte el.

1909. Európa 1. nemzeti parkjának megalapítása - Svédország

1933. Vadászati tilalmi rendelet

                        "Réti sas és ráró, mint ritka ragadozó madarak, csak a földművelésügyi

miniszter engedélyével lőhetők".

1935. évi IV. tc. Az erdőkről és természetvédelemről

Törvényi szintre emelkedett a természetvédelem.

1936. Nagyszalábczy Brunó előadása a II. nemzetközi Erdőgazdasági Kongresszuson.

                        Ea.: A természetvédelem az államok nemzetközi érdekközösségében".

1939. Országos Természetvédelmi Tanács (OTT) megalakulása

Az intézményes természetvédelem kezdete

A tanács 1+14 főből állt.

1939. Debreceni Nagyerdő védetté nyilvánítása

Hazánk első védett területe

1961. Országos Természetvédelmi Hivatal (OTH)

Az országosan védett területek kezelését az Erdőrendezőségek látták el.

1972. Hortobágyi Nemzeti Park megalapítása

 - Magyarország 1. nemzeti parkja

1977. Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) létrehozása

A környezetvédelem és a természetvédelmi feladatokat három megyére kiterjedő  Felügyelőségek, ill. nemzeti parkok látták