A természetvédelem nemzetközi helyzete

Nemzetközi szabályozás a természetvédelem területén

Természetvédelmi            Természetvédelmi              EU természetvédelmi                 Egyéb

világegyezmények           európai egyezmények                szabályozása                természetvédelmi

                                                                                                                             szabályozás

1.Ramsari E.                    1. Berni E.                        1. Madárvédelmi               1. Szomszédos

2. Washingtoni E.                                                         irányelv                              államok

3. Bonni E.                                                                    79/409 EEC                       nemzetközi

4. Rioi E.                                                                   2. Habitat irányelv                 szerződései

                                                                                       92/43/EEC

                                                                                  3. Natura 2000

                                                                                      Tanácsi Rendelkezés

                                                                                      97/266/EC

1. Washingtoni Egyezmény

Tárgya: A veszélyeztetett vadon élő állat-és növényfajok nemzetközi kereskedelméről

            (CITES-Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora)

Alapítva: 1973.03.03, Washington, USA

Hatálybalépés Magyarországon: 1985. augusztus 27.

Tagállamok száma: 126

Az egyezmény melléklete 35 ezer fajt sorol fel, 3 részre bontva, az egyes fajok veszélyeztetettségének megfelelően. A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos intézkedéseket, a szabályozás módját a 3. kategória szerint határozza meg.

I. kategória

A felsorolt fajokat, melyek a kipusztulás szélére sodródtak, kereskedelmi céllal, természetes életterükben gyűjteni és nemzetközi kereskedelembe vonni tilos.

Ide tartoznak:

-         egyes krokodilfajok, orrszarvúak, papagájok

-         bálna, majomfajok többsége

-         parlagi vipera-hazánk legveszélyeztetettebb hüllője

II. kategória

Ide besorolt fajok kereskedelme csak ? kiadott (CITES-engedély) birtokában történhet.

III. kategória

A szereplő fajok bármely példányának az exportjához, bármely olyan államból, amely felvette a III. kategóriába, export engedély előzetes megadása, illetve felmutatása szükséges.

2. Ramsari Egyezmény

Tárgya: A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről, azok védelméről (Convention on wetlands of international importance especially as waterfowl habitat)

Aláírva: 1971.02.02. Ramsar, Irán

Hatálybalépés Magyarországon: 1979.04.10.

Tagországok száma: 60.

A nemzetközi egyezmény célja, hogy a részes országok által ajánlott és a nemzetközi vizes élőhelyek listájára felvett területek védelmét elősegítse. Mivel a vizes területek a legveszélyeztetettebb élőhelytípusok közé taroznak, megőrzésük nemzetközi érdek.

A Földön az ún. Ramsari-területek összterülete meghaladja a 30 millió ha-t.

Hazánkban 17 területi egység tartozik a Ramsari Egyezmény hatálya alá, ilyen pl. a Körös-Maros Nemzeti Park esetében a Kardoskúti Fehértó, ill. a  Biharugari tórendszer, vagy a Balaton és a Velencei-tó.

3. Bonni Egyezmény

- A vándorló vadon élő állatok védelméről - Megállapodás az európai denevér fajok populációjának megőrzéséről - 1979.VI.23. - Bonn

Tárgya: A vándorló vadon élő állatok védelme

(Convention on the convention of migretory species of wild animals)

Aláírva: 1979.06.23. Bonn, Németország

Hatálybalépés Magyarországon: 1983. november 1.

A vándorló állatfajok védelme csak nemzetközi összefogással lehet eredményes, hiszen a fajok jelentős részének szaporodó-és telelőhelyei, ill. vándorlási útvonalai különböző országok területére esnek. Az aláíró felek vállalták, hogy mindent megtesznek azoknak a fajoknak a védelmében, amelyek az I. függelékben szerepelnek. Ebbe a kategóriába tartozik az óriás albatrosz vagy a japán daru. Az Egyezmény II. függelékében olyan fajok szerepelnek, amelyek esetében az érintett országok külön megállapodások megkötésére törekszenek. Ilyen megállapodás született a közelmúltban az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről.

4. Berni Egyezmény

Tárgya: Az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelme. (Convention on the conservation of European wildlife and natural habitats)

Aláírva: 1979.09.19. Bern, Svájc

Hatályba lépés Magyarországon: 1990.07.05.

Az Egyezmény védelmet biztosít a mellékletben szereplő növény-és állatfajoknak ill. általános védelmet élőhelyiknek.

I. Fokozottan védett növényfajok

Pl.: a szicíliai jegenyefenyő és a mocsári angyalgyökér

II. Fokozottan védett állatfajok

Pl: összes denevérfaj

III. Védett állatfajok

Pl.: minden madárfaj néhány kivételtől eltekintve

IV. Az elpusztítás, befogás és egyéb formában történő kihasználás tiltott eszközei és módszerei:

A függelék felsorolja az állatok befogására, elejtésére nem használható eszközök listáját. Ilyen pl. az elektro-akusztikai eszközök csoportja vagy a mérgek használata.

EU és EU-s szabályozás

Az EU jelenleg 15 országból áll.

Kétféle jogszabálytípus:

1. rendelet (kötelező az EU-tagállamoknak a végrehajtása
2.  irányelv

-         ellentétes nem lehet vele jogszabály

-         folyamatosan közelíteni kell hozzá

A 15 állam természetföldrajzi megközelítése

1. Alpesi

(Az Alpok magashegységi vonulata, a Kárpátok koszorúja lenne még)

-         magashegységi élőhelycsoportok

2. Atlantikus

(Nyugat-európai területekre terjed ki)

-         magas csapadék

-         kiegyensúlyozott klíma (kaledóniai tölgyesek)

3. Boreális - északi fenyves-nyíres

4. Kontinentális

(szárazföldi területek, kevesebb csapadék, nagy hőingás, Mo. nem tartozik ide)

5. Mediterrán

(A Földközi-tenger medencéje)

- meleg, télen hulló csapadék jellemző

6. Makronézia

(gyarmattartó államok, pl. Guyana – Franciaország, Kanári-szigetcsoport – Spanyolország, Portugália)

A bővítés következtében új helyzet áll elő.

A bevitt területek új életközösséget jelentenek.

1. Pannóniai Kárpát-medence (Mo. 80%-a és környező területei)
2. Sztyepp, az ázsiai füves területek kelet-európai folytatása
3. Fekete-tengeri területek (a Fekete-tenger É-i része)

Ez új fajok megjelenését jelenti  az Eu-ban.

Az alapító államok előnyösebb helyzetben vannak a jogalkotás terén, ehhez kell igazodni, így érdekeinket nem tudjuk úgy érvényesíteni.

Magyarország és Kelet-Európa jelentősen gazdagítani fogja az EU-t, az ott élő állatok és növények szegényesek, kevés állatnak és növénynek adnak otthont.

1. Madárvédelmi Irányelv

Council Directive on the conservation of wild birds

Irányelv száma: 79/409/EEC

Irányelv kiadásának időpontja: 1979.04.02.

Az irányelv kiadásának az oka, hogy a tagállamok európai területén természetesen előforduló vadon élő madárfajok nagy részének állománya csökken, néhány faj esetében drasztikusan. A csökkenési folyamat komoly veszélyt jelent a természeti környezet ökológiai állapotára, így az intézményi beavatkozás mindenképpen szükséges.

Az irányelv kiterjed a tagállamok területén természetesen előforduló összes vadonélő madárfajra, tojásaikra, fészkeikre, illetve élőhelyeikre, ahol az aláíró felek vállalják, hogy ezen madárfajok állományait megőrzik, akár aktív természetvédelmi beavatkozásokkal is.

Az élőhelyek megőrzése, fenntartása és helyreállítása érdekében elsősorban az alábbi intézkedéseket kell megtenni.

1. Védett területek kialakítása
2. Védett területeken belüli élőhelyek ökológiai szempontú fenntartása
3. Védett területeken kívüli madárélőhelyek fenntartása, kezelése
4. Megsemmisült madárélőhelyek helyreállítása, újra kialakítása

Az Irányelv rendelkezéseit 5 mellékletre beosztva szabályozza.

I. melléklet

A felsorolt fajok fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön speciális intézkedésekre van szükség.

II/1. melléklet

A felsorolt fajok a tagállamok teljes területén vadászhatók

II/2. melléklet

A felsorolt fajok csak a megjelölt tagállamokban vadászhatók

III/1. melléklet

A felsorolt fajok élő vagy elpusztult egyedeinek, származékainak kereskedelme a tagállamok teljes területén megengedett.

III/2. melléklet

Csak a megjelölt tagállamok esetében lehet kereskedelmi forgalomba vonni a mellékletben szereplő fajok egyedeit, származékait.

IV. melléklet

A melléklet tartalmazza a tiltott vadászati módszereket.

-         hurok, madárlép, horog, vak vagy megcsonkított csalimadár, magnókészülék, elektromos csapda;

-         mesterséges fényforrások, tükrök, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök;

-         robbanószerek;

-         hálók, csapdák, mérgezett vagy altató csalétkek;

-         két tölténynél nagyobb befogadóképességű tárral rendelkező félautomata vagy automata fegyverek;

-         légi járművek, motoros járművek felhasználása

V. melléklet

A mellékletben felsorolt kutatási témák esetében különleges figyelmet kell fordítani:

-         vadonélő madarak elejtési módszereinek a populációkra gyakorolt hatásaira;

-         a kihalással vagy különösen veszélyeztetett fajok nemzeti listáinak összeállítására;

-         a kémiai szennyezéseknek a madárfajok állományaira gyakorolt káros hatások tanulmányozására stb.

„ A tagállamoknak mennyiségük és méretük szerint a legalkalmasabb területeket a fajok védelme érdekében speciális védelmi területekké minősítik.”

2. Különleges Madárvédelmi Területek (Speciális Védelmi Területek)

Special Protection Area (SPAs)

A Madárvédelmi Irányelv alapján a tagállamoknak különleges rendeltetésű védelmi területeket kell kijelölni az I. mellékletben felsorolt fajok megmentése érdekében. Az Irányelvben szereplő fajok a fokozatosan fejlődő EU biogeográfia elhelyezkedését tükrözi, melyek az új államok csatlakozásával csak részben fog módosulni.

A SPA területek kijelölésénél alkalmazandó szempontok:

I. Világszerte veszélyeztetett fajok élőhelyei, melyek az Irányelv I. függelékében is szerepelnek.

Hazai példák: kis kárókatona, cigányréce, rétisas, parlagi sas, haris, túzok, csíkosfejű nádikáposzta

II. Gyülekezőhelyek, jelentős pihenőhelyek

-         valamely vízimadárfaj földrajzilag vagy politikailag elkülöníthető állományának 1% -a rendszeresen előfordul a területen.

-         Valamelyik szárazföldi madárfaj világállományának legalább 1%-a rendszeresen előfordul a területen.

-         A terület 20 ezernél több vízimadár számára nyújt élőhelyet.

III. Az I. függelékben szereplő madárfajok egyéb, jelentős állományát alkotó terület.

-         a megjelölt terület Európában csökkenő állományú, sérülékeny, ritka vagy lokalizált fészkelő állományú faj legfontosabb előfordulási helyei közé tartozik.

Hazánkban az EU Madárvédelmi Irányelvének végrehajtása során, a csatlakozás időpontja előtt ki kell jelölni, ill. védetté kell nyilvánítani a Különleges Madárvédelmi Területeket.

3. Habitat Irányelv – a természetes élőhelyek, ill. a vadon élő növény-és állatvilág megőrzéséről.

Council Directive on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora

Irányelv száma: 92/43/EEC

Irányelv kiadásának időpontja: 1992.05.21.

Célja: A környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, beleértve a természetes élőhelyek és a vadon élő növény-és állatvilág megőrzését is, mely alapelvet a Közösség Alapító Szerződésének 130. cikke is kimond.

Az 1. cikk sorolja fel az alkalmazott fogalmak pontos definícióját, mint pl.:

-         megőrzés

-         természetes élőhelyek

-         közösségi jelentőségű jelentős természetes élőhelytípusok:

a., természetes elterjedési területükön az eltünés veszélye fenyeget.

b., elterjedési területük kicsi

c., kiemelkedően jellegzetes képviselői a következő 5 biogeográfiai régiónak. (1-6.)

Közösségi szempontból jelentős fajok

a., veszélyeztetettek

b., sérülékenyek

c., ritkák

d., endemikusak

Különleges természet megőrzési területek ökológiai hálózatát kell felállítani „Natura 2000” elnevezéssel. Az ökológiai hálózat az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusokat, a II. mellékletben felsorolt fajok élőhelyeit tartalmazó területekből tevődik össze, lehetővé fogja tenni a szóban forgó természetes élőhelytípusok és a fajok élőhelyeinek természetes kiterjedési területükön belül kedvező védelmi helyzet mellett történő fenntartását, ill. szükség esetén visszaállítását.

A Natura 2000 hálózat magába foglalja a tagállamok által kijelölt Különleges Madárvédelmi Területeket is. Minden egyes államnak hozzá kell járulnia a természetes élőhelyek arányában a rendszer felállításához.

Szintén az Irányelv rendelkezik arról, hogy a mellékletek alapján minden egyes tagállamnak javaslatot kell tenni Nemzeti Területi Listára (National List of Sites) megjelölve, hogy az adott terület milyen természetes élőhelytípusoknak és természetes körülmények között előforduló fajoknak ad otthont. A listát a területek részletes dokumentációjával együtt a kihirdetést követő 3 éven belül a Bizottságnak kell továbbítani.

A Bizottság a tagállamokkal egyetértésben összeállítja a Közösségi Jelentőségű Területek (List of Sites of Community Importance - SCIs) listáját. A lista jóváhagyását követően az érintett tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 6 éven belül a területet Különleges Természetmegőrzési Területté (Special Areas of Conservation – SACs) kell nyilvánítania, meg kell alkotni a szükséges védelmi stratégiát, kezelési terveket, továbbá a szükséges jogszabályi hatósági vagy szerződéses intézkedéseket.

Az EU természetvédelmi szabályozásának fejlesztése

Madárvédelmi Irányelv                                       Habitat Irányelv

                ¯                                                                     ¯

             SPAs                                                          I. melléklet

                                                                                II. melléklet

                ¯                                                                    ¯

 Natura 2000 hálózat ¬ SACs ¬ SCIs ¬ Nemzetek Területi Listái